Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-21 / 166. szám
1969. július 20. 12 Vasárnap CSALÁD - OTTHON Növények, virágok a lakásban Szülők ! Figyelem ! Nyugalom — alvás előtt B szülök nyugtalan életmódja miatt sok gyermek rosszul alszik A kertes házzal rendelkezők kivételével az emberek többsége életének nagyobb részét zárt helyiségben tölti a munkahelyén és az otthonában is. Ez a szürke egyhangúság magával hozza a természet utáni vágyat, melyet hétvégén kirándulásokkal igyekszünk kielégíteni. Részben ennek helyettesítésére próbáljuk megteremtem lakásunkban is a természet kicsinyített mását, amikor virágokat nevelünk benne, virágokat rakunk a vázákba. Az igazság az, hogy a legmodernebb, legkényelmesebb búto- - rokkal berendezett, dísztárgyakkal felöltöztetett lakás is ridegnek hat, ha nem oldjuk fel zöld növénnyel, vágott vagy cserepes virággal, aminek üde, kellemes színhatása megnyugtatja sze- ! műnket, Idegeinket. A növények elhelyezésénél figyelemmel kell lennünk arra. hogy az ablak elé, vagy közvetlen közelébe kerüljenek, ahol a legtöbb fényt és levegőt kapják. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a nyílászárók (ajtó. ablak) kezelését ne gátolják. Régen magas, nehézkes, terjedelmes állványokon helyezték el a növényt. Ma inkább alacsony, kisméretű, könnyen kezelhető és tisztán tartható virág- állványon, vagy fémtálcúval bélelt vályúban. A virágok elhelyezésének azonban még sokféle módja lehet a lakásban. Könyvespolcunkat hangulatosabbá tehetjük például kerámiatálban, vagy kaspóban elhelyezett növénnyel. A futónövények sok változata, minden formában kellemes színfolt, s ha elhelyezése gondot okoz, (mint a rajzon is látható) vezessük az indát a falra damilszállal. így akár egy egész szabad falfelütet is dekorálhatunk vele. Igen hangulatos megoldás — ahol alaprajzilag keresztülvihető — a bútorokat, például a munkaasztalt a fekvőhelytől, térelválasztóval elkülöníteni. Ezt függesztett, vagy polcon elhelyezett növénnyel díszíthetjük. Tavasztól késő őszig, amikor a vágott virág nem drága, pár szálat lehetőleg mindig tartsunk a lakásban. Előnyös helyzetben vannak azok, akik saját virágos kertjükből szakíthatják a vázába a virágot. Ügyeljünk arra, hogy a váza megfelelő méretű legyen. Hosszú szárú virágokat ne helyezzünk alacsony vázába, kár megcsonkítani azzal, hogy a szárát levágjuk. Magas vázéba viszont a rövidszérú virág nem mutat jói. Naponta adjunk alá friss vizet, dobjunk bele egy da. rabka faszenet, amely akadályozza a víz posványodását, sa szárát vágjuk kissé vissza, hogy tovább tartson. Egy-egy szép, természetes, görcsös faág, amelynek esetleg tér* mése is van, vagy kiszáradt nagyfejű kóró szintén érdekes és minden évszakban megfelelő dísze lehet otthonunknak. Jámborné, Rurián Judit Korunk zaklatott életmódjának tulajdonítják sokan, hogy az emberek nagy része napjainkban kevésbé jói alszik, mint 25 —90 évvé! ezelőtt. Az alvás előkészítéséről, az alvás módjáról és formáiról készített pszichoterápiái vizsgálat során, amelynek keretében a Sorbonne orvosi fakultása modern fenőtteket, fiatalokat és gyermekeket vizsgált meg, kiderült, hogy alvásra az emberek 48 százaléka nyolc óránál kevesebbet szán, s közülük a nók 36 százaléka, a férfiak 47 százaléka túl keveset alszik. A legag- gasztóbb azonban, hogy az újszülöttek és 10 éves korig a kisgyermekek 11 százaléka sem alszik eleget, A gyermekekről készített spe. Glális alvási statisztika azt is megállapította, hogy a gyermekek csak 15 évesnél idősebb korukban alszanak igazán jól, mert a fiatalabb gyermekeket gyakran befolyásolja negatív értelemben a szülők zaklatott és nyugtalan életmódja. így azután a nagyobb gyermekek azok, akiknek csupán 6 százaléka nyugtalan alvó. A Sorbonne orvosai szerint a felnőttek gyakran viselkednek úgy, mint az oktalan gyermekek. „Nekem bőségesen elég hatórai alvás” —, hangoztatják sokan.” „Dehogy kell nekem hétórai alvás” — mondják mások. Valójában azonban a kisgyermekeknél 12, a fiatalembereknél legalább 10 és a felnőtteknek — ha nem túl Idősek — napi 8 órai mély álomra van szükségük. Csupán az igén magas korban csökken az alvásígény 7—0,5 órára. A szülők nem Ügyelnek eléggé arra, hogy a gyermekek este elalvás előtt keveset igyanak. Télen 18 órakor, nyáron 19 órakor adjunk vacsorát a kicsinyek, nek. A legelőnyösebb, ha ital helyett friss gyümölcsöt, esetleg narancsot vagy almát adunk nekik. Ha a gyermekek este két vagy több pohár teát, tejet vagy gyümölcslevet isznak, nem tudják átaludni az éjszakát. Az alvás megszakítása azonban a gyermeknél majdnem minden esetben korai idegességre, fáradtságra és figyelmetlenségre vezet. A szülök ügyeljenek arra, hogy gyermekeik éjjel ne keljenek fel. Ha erre mégis rendszeresen sor kerül, akkor — amennyiben nem szenved, a gyermek hölyaghurutban — alaposan meg kell változtatni a vacsorái szokásokat. Az orvosok erősen kárhoztatják a felnőtt emberek mintegy 80 százalékának azt a szokását, hogy túl későn alaposan bevacsorázik és késői órákban túl sokat isznak. Ha valaki egy órával a lefekvés előtt féllitemél több folyadékot iszik, az aligha számíthat 3—4 óránál hosszabb mély alvásra. A test csak akkor képes öt-hatórás alvásteljesít- ményre, ha valóban ritkán terhelik túl nagyobb folyadékmeny- nyiségekkel. Az elalvás előtti sok folyadék súlyosbítja a vérke- rlngési zavarokat, az ideges megbetegedéseket és az általános testi túlterhelés hatásait. Az anyagcsere-megbetegedések magas száma visszavezethető az esti meggondolatlan és túlzott evés-ivásra és az alvással kapcsolatos nemtörődömségre. Kötött pulóver Általános iskolás kislánykák könnyen elkészíthetik maguknak ezt a nyári pulóvert. Bármilyen fonálból készíthetjük és vastagabb vagy vékonyabb tűvel dolgozva, melegebb vagy hűvösebb pulóvert készíthetünk. A minta 20-al osztható és 14 alapszemmel készül, ebből 1—1 szélső szem, mely a minta leírásánál nem szerepel. 1. sor: 2 fordított, 8 sima, 12 fordított — ismételjük s végül 2 fordított, 6 sima, 2 fordífcott-al fejezzük a sort. 2. sor: 2 szemet simán jobbra összekötünk, 6 fordított, 2 szemet összekötünk (az első szemet leemeljük, a második szemet lekötjük és átemeljük a levett szemet rajta, nevezzük fordított összekötésnek), 2 szemet simán jobbra összekötünk, 6 sima, 2 szemet fordítottan összekötünk — ismételünk. 3. sor: a szem előtti szálba fordítottan egy szemet kötünk, I két fordított, a szem utáni szálba 1 fordítottat kötünk, 6 sima, a szem előtti szálba egy fordított, 2 fordított, a szem utáni szálba egy fordított, 8 fordított — ismételni. A második és harmadik sort négyszer ismételjük. Ezután, vagyis a 12. sortól váltjuk a mintát olyformán, hogy a hat fordított fölé 6 sima és a hat sima fölé 6 fordított, majd a 22-ik sortól ismét váltjuk, illetve ezzel újra kezdjük a második sortól a mintát. A hátrészt 10—15 cm mélységtől két részben kötjük és egy vagy két gombba] zárjuk. Befejezésként a hátrésznél valamilyen anyaggal kb. 2 cm szélességben alábéleljük ezt a részt. Két könyv Pista két érdekes könyvet kapott ajándékba. Tréfás barátja mindkét könyv Írójának és címének betűit összekeverte. Rakjátok sorrendbe az írók neveinek, valamint a könyvek címeinek betűit és megkapjátok a két író nevét, illetve a két könyv címét. „Miírt”-kor$zakok a gyermeknél Az első „miért-korszak", amely a kicsi 3—4 éves korában jelentkezik, a gyermek fejlődésének közismert életszakasza, A gyermekre nap, mint nap új benyomások tömege zúdul. A világ új és új jelenségeivel találkozik otthonában, utcai sétáin, as óvodában, és a mesékben is, amelyekkel aludni tér. Meg akarja érteni ezeket a jelenségeket, melyek bámulattal töltik el és amelyeknek sokszor még a nevét sem tudja. Töpreng és problémáival ahhoz fordul, aki a legközelebb ált hozzá. ,Anyú, miért kék az ég7” „A maci él7 Miért nem ét?" És így tovább. A miértek sora szinte végeérhetetlen. A sok miértben a gyermek érzelemvilága is megnyilatkozik, szoros kötődése a felnötthöz, aki erős, okos és jó, aki a biztonságot és a szeretetet adja neki. Nélküle elveszettnek érzi magát a kis emberpalánta. Ki mástól is lehetne megkérdezni ezt a rengeteg tudnivalót, mint tőle? Ha a felnőtt, a miértekre türelmetlenül, idegesen, le- dorongolóan válaszol, ez az első lépés a szülőtől való elidegenedés útján. A „miért-korszakban” — az elsőben éppúgy, mint a későbbiekben — a kicsi értelmi szintjéhez, fogalomköréhez szabott komoly válaszadás éppúgy kötelező, mint ahogy vitathatatlan szülői kötelesség testi ellátottságáról, ételéről, fürdőjéről gondoskodik. Gyermeket becsapni, nem venni komolyan — bűn, mégha nem szerepel is a törvénytárban. Bármilyen badarságnak tetszik is felnőtt fülünknek a sok miért, a válaszadást nem szabad elutasítani, még türelmesen sem. Az is letöri a kicsi amúgy is gyenge lábon álló önbizalmát, ha kérdésére ilyen választ kap: „Te ezt még nem érted!" Ügy kell válaszolnunk, hogy a gyermek megértse. A válaszadással szókincse, fogalomköre is bővül. „Miért süt a nap?’’ — tudakolja három-négyéves kislány vagy kisfiú. „Hogy jó meleg legyen, attól kinyílnak a virágok, megérik a sok finom gyümölcs". „Miért?” — kérdezősködik tovább, mert esetleg nem érti mit jelent, hogy „megérik". Meg kell magyaráznunk: „Azért, mert meleg napsugár kell ahhoz, hogy a virágok, gyümölcsök nőni tudjanak. És így tovább." A gyermeki szexualitás, a nemi ösztön kezdetleges formája korán kialakul, a gyermek önfeledten játszik, ismerkedik ezért saját testével. Ezt megtiltani, megdorgálni, bűntudatot plántálni el benne, a legnagyobb fe. lelőtlenség, lelkiismeretlenség. Olyan súlyos vétség, amely egész életére kiható gátlások forrása lehet. Mikor a gyermeknél előtérbe kerül a „nagyok”-at összefűző „titok" megsejtése, amelyből ő ki van rekesztve — ez amúgy is ismét csak kisebbrendűségi érzésekkel telíti. S, ha kérdez —■ és előbb-utóbb óhatatlanul kérdez — nyugodtan, komolyan és a lehetőség szerint őszintén válaszoljunk: „Hogy születik a kisbaba?” Ez a kérdés a felnőttek szemében riasztóbb, kényesebb, mint a gyermekében, akinek tudatában még összemosódik a mese és valóság és egyáltalán nem fogadja megütközéssel az élet természetes jelenségeit. Hol volt ő, a kicsi, mielőtt világra jött? A helyes válasz: édesanya a testében hordta, a szíve alatt. S, hogy került oda? Falusi gyermekeknél még könnyebb a válaszadás olyan példákkal, ami az egész természetben történik. Miért nem felel meg a gólyamese? — kérdezhetné a felnőtt. Azért, mert nem bírja el a későbbi szembesítést a valósággal. Ha a gyermek érettebb korában jön rá arra, hogy szülei becsapták, nem hisz többé nekik —, mert eljátszották, sokan végleg eljátszották a bizalmát. Bars Sári
