Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

1969. július 19.

9

Szombat

NAPIRENDEN i

A magyar labdarúgás fejlesztésének ügye

A Békés megyei Labdarúgó Szakszövetség javaslatai

A Békés megyei Labdarúgó Szakszövetség elnöksége nevében Bognár István főtitkár levelet küldött a Magyar Labdarúgók Szövetsége Elnökségének, melyben javaslatot tesz jó néhány fontos kérdés megoldására. A javaslatot az alábbiakban részletesen ismertetjük megyénk labdarúgást kedvelőinek széles táborával.

„Az 1969. június 23-án megtartott országos értekezlet tanulságait leszűrve engedjék meg, hogy egy-két gondolattal visszatérjünk az értekezletre és egy-két olyan gondolatfelvetést próbáljunk rögzíteni, amely egyértelművé teszi munkánkat, biztosítja a határoza- tok maradéktalan megvalósítását, sőt segítséget nyújt a további munkák viteléhez.

Elsőként R szövetségi tevékenység kérdésében szeretnénk egykét gondolatot felvetni, amely egyben a kapcsolat fenntartását, kiegészítését is egyértelművé es kedvezőbb feltételek melletti végrehajtását teszi lehetővé. Ezek a következők. tt

Megteremteni az MTSOT u. kongresszusán hozott határozat alapján és az azóta kialakult véleményekre figyelemmel az országos és vidéki szakszövetségek önállósági szempontjainak biztosítását és maradéktalan végrehajtását.

Biztosítani a szorosabb kapcsolatot a vidéki szakszövetségekkel, részben úgy, hogy esetenként beszámoltatást kell eszközölni az or- | szagos elnökség ülésen, amikor is egy-két megyei szövetség munkáját vizsgálva és értékelve kerülnének meghatározásra lényeges és a sportágat is érintő kerdesek. Továbbmenően rendszeressé kell tenni évenként legalább két ízben a főtitkári értekezleteket. Legalább évenként egyszer elnöki és főtitkári értekezleteket, külön évenként legalább két esetben az edzői értekezleteket és ugyancsak a játékvezetők bizottságának értekezletét is.

Ezeken kerülnének megvitatás ra a sportágat érintő szakmai, irányítási, sportmozgalmi és sport- politikai kérdések. Itt kenilne rendszerezésre az adott uj lehetőségek rögzítése és mindazon szempontok tisztázása — akár hazak akár nemzetközi, akár egyeb sportvonatkozású kérdésekben , amelyek biztosítanak a versenynaptár rendszeres kialakítását es J maradéktalan végrehajtását. Biztosítanák a megfelelő felkészülési lehetőségeket, a szabály adta gondolatok változtatását, rögzítését és minden olyan egyéb nyitott kérdést, amelyek a hozott határozatok szellemében megvalósításra várnak.

Szélesebb körben kell támaszkodni a vidékre, az ott dolgozó vezetőket jobban be kell vonni az országos munkába. így sok, olyan ió és megvalósítható gondolat latna napvilágot, amely folyamatosan biztosítaná a sportág fejlesztési és kiemelkedési lehetőségeit.

Szükséges legalább egy övben egyszer egy-egy elnökségi vagy összevont értekezleten való képviselet biztosítása, ahol még szelesebb körben szerzett tapasztalatok feldolgozására nyílna alkalom jobban megindulna az élet, felszámolásra kerülne az egyhelyben topogás. , , _

Napirendre kell tűzni a jelenlegi szabálvmagyarázatok helyze- és végérvényesen — na Kei1 munkabizottságok által * “5% ölvan egyértelmű szabálykönyv kialakítását és kiadását ni. amely mindenben megfelel a

mai kor követelményeinek es

mind azt tartalmazza, ami szűk séees a megfelelő ítéletek megho. ,

kell azt az elmondottakon túl. hogv ezek az érték^e- S megbeszélések úgy kerüljelek sorra, hogy annak napirendi

pontjait a résztvevők időben megismerjék, időben fel tudjanak készülni egy-egy lényeges probléma megvitatására. Olyan tematikát kell kidolgozni, hogy az alapja legyen a sportág megalapozottságú, nak és fellendítésének. Tudott dolog, hogy központi irányítás minden esetben csak a széles tömegre való támaszkodás mellett oldhaBognár István, a megyei LSZ főtitkára.

tó meg és biztosítható. Erre döntő példa fejlődő, mind jobban terebélyesedő politikai, társadalmi életünkből nyert tapasztalat. Az őszinte, nyílt, a valóságot kereső 1 bírálat és kritika, sőt önbírálat hangja segíti az élőbbre lépést. Ezért tudjuk a gazdaságirányítási rendszert beültetni életkörülményeink közé és azt meg is valósítani. Ez azonban jelenleg hiányzik sportmozgalmunkból, illetve a szűkebb területet vizsgálva — labdarúgó-életünkből.

Vizsgálat tárgyává kell tenni bajnoki rendszereinket és ebben a vonatkozásban most már egyértelműen eldönteni azt, hogy mi a tennivaló, mi a feladat. Vizsgálni kell egy- egy csoport szükségszerűségét, nemcsak sportbeli, de sportpolitikai és gazdasági vonatkozásban is. Ügy, hogy ez mindenbe be tudjon illeszkedni az adott területek életkörülményeibe és igényeibe. Nagyon komoly vizsgálat tárgyává kell tenni a jelenlegi ifjúsági tornákat és annak olyan rög- ; zítését megvalósítani, amely al- [ kalmas az előbbrelépésre, biztosít. ! ja a megyék közötti egységes küz- j delem kialakítását, párhuzamosan I ezzel a 19—23 évesek tornáját is megtartani, mert ezek a küzdelmek nemcsak országosan, de területileg is adni fogják az utánpótlást. Meg kell vizsgálni az általános iskolások, sportiskolások, középiskolások labdarúgó-sportjának helyzetét, és olyan határozatot elfogadtatni, amely minden körülmények között biztosítani tudja ennek rendszeres végrehajtását.

Többet kell foglalkozni — széles körre támaszkodva — a sportpolitikai és sporterkölcsi témákkal. Ezekben a kérdésekben egységes álláspontot kell kialakítani, amely kihat a nevelésre, a fegyelmezésre, a szigorra, megteremti sportköreink munkához és a sporthoz való viszonyát. Vizsgálni kell az NB I, az NB I/B, valamint az alacsonyabb osztályban játszó sportolók bérkritériumait, ezzel is biztosítva a sportfegyelem megszilárdítását.

Nagyobb gond fordítandó az edzők, játékvezetők továbbképzésére, mind több és több ú.i ember bevonására a mozgalomba.

Biztosítani a nemzetközi kapcsolatok rendszeres, lépcsőzetes kiépítését és megteremtését úgy, hogy azok bele is illeszkedjenek

I devizagazdálkodási rendszerünkbe, de egyben megalapozott versenynaptárunkba is.

Többet kell foglalkozni országunk összetételét nézve a szék tóráiig meghatározásokkal úgy ipar, mint mezőgazdaság vonatkozásában, mert csak így, összevontan oldhatók meg a fejlődési problémák.

Biztosítani kell szélesebb réteg bevonását — amely alapja a jobb munkának — meghallgatni, megvitatni széles körben a felvetett problémákat is, s az azokból leszűrt tapasztalatokat összegezve rendszerezni és rendszerezés után végrehajtani a hozott határozató, kát.

Pillanatnyilag soknak tűnnek a problémák, amelyet a sajtóban, az országos értekezleten felvetettek. azonban egy sem olyan, ami alapjaiban ingatná meg a labda- rúgósportot. Most még időben és megalapozottan hozzányúlva a kérdéshez, megteremthető olyan légkör, amely ismét biztosítani fogja labdarúgó-sportunk magasabb szintre emelését és helyfoglalását a nemzetközi labdarúgósportban.

A gondolatok felvetését az tette szükségessé, hogy ezzel is segítséget nyújtsunk az MLSZ munkájához és ezen keresztül azon anyag elkészítéséhez, amely méltán adja alapját az országosan jelentkező problémák megoldásának.”

Kispályás

labdarugó-bajnokság

I. CSOPORT

1.

Megyei Tanács

9

5

3

1 32:18

13

2.

MÁV Villamos

9

6

1

2 31:26

13

3.

Konzervgyár

9

5

2

2 28:21

12

4.

Hajtómű

9

3

4

2 25:21

10

5.

AGROKER

9

5

—

4 22:20 10

6.

Szolgáltató Ktsz

9

3

2

4 16:20

8

7.

Hűtőház

9

3

2

4 17:22

8!

8.

Ingatlan

9

2

2

5 19:18

6

9.

Vörös Met. Köz.

9

2

2

5 17:32

6

10. Lapnyomda

9

—

4

5 19:27

4

n. CSOPORT

1.

Fék. HSE

9

8

1

— 25:10 17

2.

Vendéglátó

9

6

1

2 28:13

13

3.

Petőfi KISZ

9

6

1

2 26:15

13

4.

Pedagógus

9

6

—

3 23:14 12

5.

Felvonó

9

5

—

4 29:16

10

6.

Gépjavító

9

4

—

5 23:25

8

7.

Sütőipar

9

3

2

4 16:25

8

8.

Kner Nyomda

9

3

—

6 16:27

6

9.

Posta

9

1

1

7 14:31

3

10. Lakatos Ktsz

9

1

—

8 5:29

2

in. CSOPORT

1.

Autójavító

9

8

—

1 32:11 16

2.

VIDEOTON

9

5

1

3 34:20 11

3.

Dózsa

9

4

2

3 21:9

10

4.

Ruhagyár

9

5

—

4 21:19

10

5.

Egyetértés

9

4

1

4 13:14

9

6.

KPM

9

3

2

4 21:16

8

7.

D. Gáz

9

4

—

5 22:33

8

8.

Kivitelező

9

3

2

4 9:15

8

9.

Téglagyár

9

1

2

6 18:24

4

10. Textil Ktsz

9

1

2

6 10:40

4

IV. CSOPORT

1.

Agyagipar

7

4

2

1 30:16

10

2.

OTP

7

5

—

2 26:24

10

3.

Építők

7

4

1

2 24:12

9 !

4.

MÁV

7

3

2

2 24:15

8

5.

Tervezők

7

2

1

4 21:24

5

6.

DAV

7

1

3

3 15:22

5

7.

Tatarozó

7

2

1

4 10:21

5

8.

UNI VERZÁL

7

2

—

5 6:22

4

VASUTAS

KUPA

1.

Kereskedelem

9

8

—

1 22:6

16

2.

AK Fütőház

9

7

1

1 39:15

15

3.

TBFF

9

7

1

1 20:10

15

4.

PFT

9

5

1

3 16

11

5.

Mozdonyvezetők

9

4

1

4 21:11

9

6.

Kocsiműhely

9

4

—

5 8:14

8

7.

Vonatkísérők

9

3

—

6 7:26

6

8. Mozdonyinüheiy

9

3

—

6 7:30

6

9.

Világítási műhely

9

2

—

7 5 :i8

4

HVDSZ

Kupa

1.

Víz- és Cs. V.

6

6

—

— 40:8

12

2.

Vegyesipari V,

6

5

—

1 25:4

10

3.

Kéményseprő V.

6

5

—

1 28:14

10

4.

Ingatlankezelő V.

6

3

—

3 22:10

6

5.

Patyolat Váll.

6

1

2

3 12:25

4

6.

Szőrmeipari V.

6

1

1

4 16:18

3

7.

Kert. és Közt. V.

fi

1

—

5 8:24

2

8.

Temetkezési V.

6

—

1

5 1:43

1

Gyula város sporttörténetének száz esztendeje

^ GYAC-pálya kiépítése

Hosszú évek húzavonája után a város tanácsának közgyűlése elé került a sporttelep létesítésének ügye, melynek tárgyalásáról a Gyula Vidéke című lap számolt be kellő részletességgel, ragyogóan illusztrálva, miként vélekedtek és viszonyultak a sporthoz a vidéki város egyes begyepesedett, szűk látókörű gazdái, szerencsére alulmaradva a haladás híveivel folytatott vitában.

„A város parlamentjéből”

„A tárgysorozat következő pont. ja a GYAC-sporttelep átengedés! kérelme volt. A javaslat nagy fontosságát a jelen volt képviselő- testületi tagok egy része sehogyan sem akarta megérteni és így történt az. hogy a javaslat felett —, melynek egyhangú lelkesedéssel kellett volna átmenni

— parázs vita keletkezett.

Az első felszólaló természetesen G. Kneifel József volt, aki hevesen ellenezte a sporttelep céljára a kért városi terület átengedését. Teljesen feleslegesnek tartja a sporttelepet, mely a vásártér zavartalan használatát fogja akadályozni. Felszólalásánál mindenesetre egyéni szempontok vezették, t i. sehogyan sem tudott belenyugodni abba, hogy a haszontalan labdadobálók és csak a cipőt szaggató futók, ugrálok miatt a szerszámpiac iparosai máshova helyeztessenek.

Ludwig József se nagyon nagy híve a sporttelepnek. Ö sem adná oda a szerszámvásárteret, inkább a járványkórház mellett legyen a sporttelep. Mert, aki élvezni akarja, hát odáig is mehet

— mondja Kneifel József.

Polmann Péter dr. intelmeit református lelkész): Hogy mily fontos célokat szolgáló a sport, azt már az egész világ tudja ég ép- 1 pen ezért mindenütt fel is karolják annak ügyét és azt segítik, támogatják. Én csak annyit mondhatok, hogy nézzünk 20 esztendővel előbbre és hallgassuk meg unokáink véleményét, hogyha azok ennek az ülésnek történetét olvasva, véleményüket nyilvánítják. Én tudom, hogy ezek az unokák úgy fognak szólni a nagyatyjukhoz:

— Szégyeljétek, magatokat! — De ezt nem én mondom (mikor Polmann azt mondja, egy páran nevetni kezdenek). Polmann: Ne tessék nevetni, ez igen komoly dolog! (Felkiáltások: önmagukat nevetik ki!) Én azt hiszem, hogy a nagy többség felismerte a sport nagy jelentőségét és kötelességét tudni fogja. (Ügy van! — taps a lísrzston j

Heilinger tanácsnok és Csele polgármester felszólalása után a javaslatot nagytöbbség határozattá emeli.”

A határozat értelmében következett tárgyalások hosszú hónapok után hozták meg az eredményt, megkötve a szerződést a mai sportttelep területének átengedésére. 1924. tavaszán a katonák segítségét is igénybe véve, körül árkolták és kerítették a területet, majd a belső pólyamunkálatokra került sor. ,

A pályaépítés ideje alatt sikeresen szerepelt a férfi- és női tornászcsapat. Május 2-8-án Hódmezővásárhelyen óriási ünneplésben részesültek, melynek hatására június 29-én a színházban tartottak egy disztomát. mivel már a pavilon is kicsinek bizonyult. A sikeres bemutatóról a Békés írja:

„ ... joggal állapíthatjuk meg tudásuk abszolút magas nívóját, nemcsak vidéki, de országos viszonylatban is elsőrangú voltát.” A hízelgő megállapítástól függetlenül a jó képességű csapatnak — sajnos — anyagiak hiányában lekellett mondani a pesti országos bajnokságon való indulásról, elesve a rangot adó helyezések megszerzésétől.

Pályaavatás —1924

Július 6-án, „Vasárnap délután zajlott le ünnepélyes keretek között a GYAC pályaavatása. Daczóra az óriási hőségnek, gyulai viszonyokhoz mérten rekordközönséget vonzott a ritka sport- ünnepély”. A programban az ünnepélyes megnyitás után atlétikai verseny szerepelt Gyula város bajnokságáért a GYAC, GYTE és a 10. Gyalogezred részvételével majd labdarúgó-mérkőzés következett a GYAC és a KEAC (Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club) csapatai között, mely a vendégek 2:1 arányú győzelmével végződött.

Az új pályán szeptember 21-én rendeztek kerületi versenyt, ahol

I egyesület (SZAK, SZTK. ZRÍNYI, MTE, HTVE, CSAK, GYAC) 170 versenyzője vett részt. Az erős mezőnyben a sók helyezés között mindössze egy győzelme akadt a vendéglátóknak, magasugrásban, Winkler révén, 170 cm- rel.

1925 tavaszán megtörtént a GYTE-vel a pólyahasználati szer. ződés kötése. Az „Egyezmény” tartalmazza a sporttér 5 éven keresztül történő közös használatát, ahol a felek közötti jog és kötelezettség 60 százaléka illeti a GYAC-ot, 40 százaléka a GYTE-t.

Tribünavatás —1925

Tiiz Reinhardt tervei alapján és vezetésével a nyár folyamán felépült, tribün-avató ünnepségre szeptember 21-én került sor a GYTE és a GYAC atlétikai versenyével, melyen 1000 néző jelent meg többnyire az új létesítménynek köszönhetően. A pontversenyt a GYAC nyerte a HTVE (Hódmezővásárhely) és a KAC (Kecskemét) előtt.

ősszel — néhány éves kihagyás után — ismét benevezték a labdarúgócsapatot a Csabai alosztály IT. osztályú bajnokságába. Közepes teljesítményt nyújtva az 1925,'26-os bajnokságban 6. helyen végzett a csapat. Az egyesület többi szakosztályában bizonyos pangás kezd mutatkozni. A tornászcsapat lassan kiöregedett, de még tornásztak a gimnáziumban Baumann vezetésével. A vívókat Tóth Sándor őrnagy vezette, de versenyt már nem rendeztek. A labdarúgás előtérbe kerülésével pangani kezdett az atlétikai élet is, de a hagyományossá váló atlé. tikai versenyen több élversenyző részvételével komoly eredmények születtek: 100 m Ottovay (SZAK)

II mp, 200 m Ottovay 22.fi mp. Magasugrás Orbán (SZAK) 1B2 cm. távolugrásban Orbán fi53 cm. rúdugrásban Farkas (FTC) 332 cm. súlylökésben Donogán (SZTK) 12.77 m. diszkoszvető* Donogán 41.15 m. A GYAC-isták közül kerületi bajnokságot Ku. litzy nyert az ifik között, súly-lökésben (10,22 m). diszkoszvetős- ben pedig második lett (34,12).

II. osstályú bajnokság

A kiegyensúlyozott őszi szereplés után a tavaszi győzelmekkel sikerült a futballcsapatnak kiharcolni az első helyezést, ami a baj. noki cím mellett az I. osztályba való feljutást is jelentette a GYAC számára, ahol az elkövetkező két évtizeden keresztül küzdöttek a bajnoki pontokért.

A sikeres labdarúgó-idény sajnos, a többi sportág számára további hanyatlást jelentett, így az atlétika, vívás és torna terén évekig tartó kiesés következett.

Ifj. Christian László

(Folytatjuk)

r