Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-19 / 165. szám
1969. július 19. 7 Szombat A professzora Elektrosztatikus védőruha Tudomány — Technika Az Országos Villamostáwezeték Vállalat szakemberei különleges elektrosztatikus munkavédelmi ruhákat készítettek. A szigetelt, hálózatszerűén kiképzett védőruhák nagy jelentősége, hogy segítségükkel az első hazai 400 kW-os berendezések üzemeltetésénél a munkások a feszültség alatti berendezéseken dolgozhatnak. Képünkön „divatbemutató” az új védőruhával. (MTT-fotó — Fényes Tamás felvétele) A biológia, melynek fejlődés- történetéből csak néhány fontosabb epizódot villanthattunk fel, tehát mintegy „hadat üzent” a tetszetős és a tudományos alapokat nélkülöző elméletnek az élővilág teremtettségéről. Ma már annyira ismerjük a mikroszkóppal láthatatlan sejttarto. mányt és annak sok titkát, a bonyolult életfolyamatokat, hogy a vallás passzív álláspontját, mely kísérleti tények helyett a misztifikáció pilléreire támaszkodik, a legtöbb kérdésben cáfolni tudjuk. Persze az egyházi tanok képviselői sem adják fel egykönnyen „állásaikat”. Meg. kísérlik kimutatni, hogy organizmusok nem magyarázhatók kizárólag a fizika és a kémia fogalmaival, s hogy az anyag nem képes szerves struktúrák kialakítására, ebből következően a sejtosztódást egy nem anyagi hatóokra próbálják visszavezetni. Jól tudják azt, hogy a természettudományok közül csak a biológia az, amely az istenbizonyítási kísérletekhez pillanatnyi reményeket nyújthat, persze csak addig, amíg a tudomány újabb lépéseket nem tesz előre, s meg- cáfolhatatlanul fel nem tárja a sejtosztódás és a morfogenezis titkait. S ez csak idő kérdése.' Tény, hogy a vallás, nem ren. delkezik természettudományos istenérvekkel, s ha olykor mégis tudományosnak tűnő érvekkel lép fel, azok a kísérleti kutatások pillanatnyi „fehér foltjaira” támaszkodnak. Ezalatt a kutatók lépésről lépésre adják meg a választ az organizmusokon és az anyagi világon belül összerende. zetten végbemenő folyamatokra. Közben az életprobléma filozófiai vonatkozásai is felszínre kerülnek, széles körű vitákat vált. va ki, melyekben az idealista tendenciák — a mindinkább cáfolhatatlan tudományos tények hatására — egyre inkább visszavonulásra kényszerülnek. v. a Egyiptomiak— Ausztráliában 3000 éve Plasztikus tv ? Pezsgő — fagyálló csomagolásban Art-e a fagy a pezsgőnek? Sajnos, igen, bár jeges vödörben adják asztalra. A tapasztalat szerint mínusz 7—10 fokos hőmérséklet esetén a pezsgő sokat veszít ízéből. Ezért mindeddig nagy problémát jelentett a Szovjetunió északi vidékeire irányított pezsgőszállítmányok továbbítása. Sem a faforgács, sem a vatta, sem a fűrészpor nem védte meg biztonságosan ezt a kényes italt. De* most megoldódik a probléma. Plasztikhab csomagolásban akár az Északi- sarkvidékre is lehet pezsgőt szállítani. A Tbilisziben kidolgozóit szintetikus csomagolóanyag 50—60 fokos hidegben is megvédi a pezsgőt a fagy káros hatásától. gozták a tea termesztés technológiájának tudományos alapjait és felfedezték a teában levő ka- tekinek kapilláris-erősítő hatását Ausztráliába már régóta nemcsak az üzletemberek és a szerencsét próbálók jutnak el, hanem a tudománnyal foglalkozó kutatók is. Sok meglepő leletet, sziklafeliraitot, megkövesedett csontvázakat, múmiákat találnak ott, melyek nyilvánvalóan nem a mostani bennszülöttek őseitől származnak. 1937- ben a Gascoyne folyó közelében embereket ábrázoló, sziklába vésett képeket talált egy földraj- tudós. Az arcok egyáltalán nem hasonlítanak az ausztráliai őslakókhoz. Homlokuk domború, sasomik van,' ruházatuk pedig a mostani, keleti népek ruhájára emlékeztet. A Mc Key-tó mellett 10 méter mélységben régi, ásott kutakat fedeztek fel, melyekben i. e. 900-ból származó múmiákat találtak. Kiderítették, hogy a mumifikáláshoz ugyanazt az eu. kaliptuszmagból készült olajat használták, mint az ősi Egyiptomban. Európában csak 1870 óta ismerik az eukaliptuszfát. Ausztrália földjében a régészek a fáraók idejében vert pénzeket és egyiptomi szobrocskákat is találtak. Mindez azt bizonyítja, hogy Ausztráliát az ókorban már igen jól ismerték egyiptomiak és élénk kapcsolat volt Afrika és Ausztrália között A feltételezések szerint 20 év múlva valósul meg a háromdimenziós televízió. Kb. 2 év múlva várható, hogy sor kerül az első kísérleti próbaadásra, de, hogy mikor jelennek meg a kereskedelemben az első plasztikus tv-készülékek, azt ma még nem lehet tudni. Az első kísérleteket 15 éve végezték el. Szovjet kutatóknak sikerült olyan képcsöveket előállítani, amelyek plasztikus képet hoznak létre, de magánkészülékek számára ezek — magas költségük miatt — még szóba sem jöhetnek. A sikeres előmunkálatok ellenére a háromdimenziós televízió egyelőre a jövő zenéje. A fejlesztés elsősorban pénzkérdés, és ez nemcsak a nézőt érinti, hanem az adóállomásokat is, amelyeket már úgyis terhel a színes adások költségtöbblete. Andrej Kurszanov kost a Szocialista Munka címmel tüntették ki. A szovjet fiziológus és a széndioxid a fermentumokn ak. az élő nyi szövetekben kifejtett hatásával foglalkozó munkáiról ismert. Főleg azonban a tea biokémiai problémájával kapcsolatos művei tették híressé, amelyeknek eredményeként kidob Búcsú Biológia és istenhit az indigótól i A hírek szerint a piásolatok készítéséhez, átírásához használt karbon- és indigópapír rövidesen befejezi pályafutását. Bármi, lyen hasznos is volt mindeddig, számos panasz merül fel ellene, sok időt vesz igénybe a papírlapok közé való be- és kirakása, az átírt szöveg csak kevéssé tar. tós, a használata nem eléggé tiszta. Különös, de egyes esetekben az is hátrányos szempont, hogy az egyszer már használt karbonpapír megőrzi a leírt szöveget, így nem eléggé „diszkrét”. A másolatok készítését új uta. kát keresve oldják meg a szakemberek. Az átíráshoz használt papírlapot különleges vegyszerekkel vonják be egyik vagy mindkét oldalon. Kemény tárgy — ceruza, golyóstoll — nyomásának vagy pedig az írógép leütéseinek hatására az így előkészített papírívek között kémiai reakció megy végbe, ami kék vagy kékeslila átírásként jelentkezik a másolati íven. A vegyszerekkel, bármilyen minőségű papír impregnálható, így az alkalrhazási lehetőségek jóformán korlátlanok. Könyvelési papírok, átírótömbök, számológépbe való papírtekercsek készítésére éppúgy alkalmas, mint a változatos nyomda- technikai célokra. A tudományok a 19. század óta általában gyorsan fejlődnek, de talán egyik sem ment át olyan forradalmi változáson, mint az élet tudománya: a biológia. Ha a múlt század természettudományos tevékenységét vizsgáljuk, arra a — kevesek által ismert — felfedezésre jutunk, hogy akkoriban a tudósok több mint fele a biológia valamelyik területén folytatta kutatásait. Ennek köszönhető, hogy a 19. század hatvanas éveire töb- bé-kevésbé egységes biológiai világkép alakult ki, szemben a korábbi századok életszemléletével, mely görcsösen ragaszkodott az élőlények teremtettségé. nek tanához. Ekkor rakták le a kísérletes biológia alapjait, mely napjainkban is a haladás gerincét képezi. A 19. századi kísérleti biológia az életfolyamatok kemizmusát, az élőlények sejtes felépítését, az egyedfejlődést és az idegműködés mechanizmusát vizsgálta. Ezek a kutatások jelölték ki a nagy eredmények útját, a magúk idejében, azonban még nem éltek eléggé az elvonatkoztatásban rejlő lehetőségekkel. « A biológia fejlődéstörténetének egyik fontos állomása volt az erjedések vizsgálatának megkezdése, ez vezetett el két fontos tudományág, az enzimológia. és a bakterológia megszületéséhez. Ugyancsak döntő befolyással volt a fejlődésre az a felismerés is, hogy az állatok legfőbb energiaforrása a glikogén, az állati keményítő. Időközben rájöttek, hogy a növénysejtékben is keményítő keletkezik a széndioxid közbejöttével, mely viszont a növények közvetlen energiaforrása. E felfedezések világítottak rá az élőlények két nagy világa közötti kapcsolatra, s lettek alappillérei a századvégen kialakult tudománynak: a biokémiának. Louis Pasteur hasonló kulcsszerepet töltött be a mikrobiológia történetében, mint korábban Darwin a származástan felépítésében. Kutatásai derítettek fényt az erjedések, rothadások fertőzések titkaira, a tudomány fényével világítva be e homályos és misztikus területekre. Szívás kísérletezések eredményeként, az időközben tökéletesedett mik. roszkópok segítségével, rájöttek, hogy az állatok szervei és szövetei ugyanúgy apró, egyforma egységekből — sejtekből — épülnek fel, mint a növények. így indultak él a később sok meglepő felfedezéssel szolgáló sejttani, szövet- és fejlődéstani kutatások.
