Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

1069. július 2. 5 Szerda Mi gátolja a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását? A felszabadulás után megtör­tük a volt uralkodó osztály, a burzsoázia műveltségi monopó­liumát, tehát közkinccsé tettük a kultúra értékeit. Nemzetközi méretekben ez azt jelenti, hogy tizenkét európai ország közt — beleértve olyat is, mint Fran­ciaország — negyedik—ötödik helyet foglaljuk el. Olyan, té­nyek is mutatják ezt, hogy ha­zánkban minden ötödik ember könyvtári olvasó; a középisko­lások száma három és félszer több ma, mint 1950-ben volt. A párt megyei bizottsága 1069. június 6.-i ülésén megtár­gyalta megyénk művelődési helyzetét, ennek megfelelően a közoktatás állapotát is, s meg­határozta a továbbfejlődéshez szükséges főbb tennivalókat. En­nek részeként a párt megyei végrehajtó bizottsága a napok­ban megvizsgálta a fizikai dol­gozók gyermekeinek iskolai ta­nulásával összefüggő kérdéseket, és megállapította, hogy a IX. kongresszus határozatainak meg­felelően törekedtek a hátrányos helyzetű tanulókat segíteni, tá­mogatni. Egyebek közt a megyei tanács végrehajtó bizottsága kö­zépiskolai ösztöndíjat alapított; nyaranként a fizikai dolgozók gyermekei közül százhúszat üdültet jutalomként a gyulai városerdőben. Továbbá elhatá­rozta, hogy jó közösségi maga- tartású közép, és általános is­kolás gyerekek részére Kiváló tanuló érdemérmet alapít. A megyei tanács művelődési osz­tálya — egyebek közt — 1965- től minden évben tanfolyamot szervez az osztatlan és a rész­ben osztott, valamint a körzete- sített iskolákban azoknak a ta­nulóknak, akiket felvettek a középiskolákba és az általános iskolákban nem tanultak, vagy csak egy-két évig, orosz nyel­vet. Hasonlóan a matematikai szakkörökhöz, négy fizikai szak­kört szervezett, hogy a kétkezi dolgozók gyermekeinek ilyen irányú képességeit segítse ki­bontakoztatni. A megyei oktatási tanács pedig 1968-ban elhatároz­ta, hogy a középiskolákban ké­miai szakköröket kell létrehozni, s ezek a minőségvizsgáló intézet munkatársainak a vezetésével működnek. A kétkezi dolgozók gyermekei részére Sarkadon. Szarvason. Békéscsabán. Batto- nyán a középiskolákban egyetemi előkészítő tanfolyamot szerveztek. Mindezt abból a meggondolás­ból — s ez megfelel a társadalmi igazságnak, a nép érdekeinek —, hogy a hátrányos helyzetben le­vő tanulók megkapják azt a ké­pesítést, amely alkalmassá teszi őket főiskolai tanulmányok vég­zésére is. Hiszen közismertek egyebek közt azok a települési vi­szonyokból eredő hátrányok, me­lyek a tanyákon élőket sújtják. Bár az általános iskolák körzete­sítésével sok tanuló magasabb szintű képzéshez jutott, de vala­mennyi hátrányt ezek sem szün­tettek meg, hiszen gyalog, kerék­páron, autóbusszal, vonaton jár­nak be az iskolába. Ehhez hozzá- vehetjük még, hogy a piaci napo­kon zsúfoltak az autóbuszok, vagy gondoljunk az esőre, a sárra, a téli viharra. Ezen a helyzeten enyhített hatszázhuszonhárom ta­nulónak a kilenc tanyai diákott­hon, melyek a járási, községi ta­nácsok erkölcsi, anyagi támoga­zá. Egy csendes kis sa rok, néhány ív csiszoló­papír és már indulhat is a termelés. Egy sta­tisztikus barátom társa­dalmi munkában felmér­te,hogy csak a mi me- tásaval létesültek. Kétségtelen, ez gyénkben egymillió két­előrehaladás, de még mindig 3517 gyerek tanul 126 kis létszá­mú tanyai iskolában. Ezek a kö­rülmények megnehezítik a mező- gazdaságban fizikai munkát vég­Ezért nagyon fontos volna többek közt, hogy a pedagógus pártszer­vezetek, a tantestületek mérlegel­nék saját helyzetüket, mi az, ami már a megvalósulás folyamatában ző szülők gyermekeinek a tanulá- van, mi az, ami még gátja a sót, következésképpen a tovább- hátrányos helyzet összetettebb tanulását is. S azt pedig nem en­gedhetjük meg — akár falun, akár városokban —, hogy vala­milyen hátrányos helyzet miatt elkallódjanak a tehetséges gyer­mekek, hiszen a jövő szakembe­reit kell bennük látnunk. Nem a néhány „kiugró" képességűre gon­dolunk itt csak, hiszen azok így is, úgy is feltörnek, „átvágják” magukat a meg nem értés ke­gyetlen falain is. Mert, hogy van ilyen, bizonyság rá, az ösztöndíj­rendszer nem hogy továbbterjedt volna, hanem csökkent. A válla­latok, gazdasági egységek jó ré­sze alig használja ki ezt a lehe­tőséget, hogy ezzel gyarapítaná a jövő szakgárdáját, és éppen a fizikai dolgozók köréből, hiszen ez is elsősorban a hátrányos hely­zetű ifjak továbbtanulását hiva­tott szolgálni. Azt külön aláhúzzuk: vala­mennyi eszközt, lehetőséget fel kell használni ahhoz, hogy min­den munkás—paraszt származású tanuló sikeresen fejezze be álta­lános iskolai tanulmányait. A megértésének, Egy pillanatra sem gondoltunk arra, hogy a teljesebb megértés csak az iskolákra vo­natkozik, hasonlóan mérlegelni szükséges mindenütt, ahol a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását, továbbtanulását segíteni, támo­gatni kell. Mint ahogyan a volt uralkodó osztály, a burzsoázia műveltségi monopóliumát megtör­tük, közkinccsé tettük a kultúra értékeit, mert a progresszív tár­sadalmi erők egyetemesen össz­pontosították erre erejüket, a hát­rányos helyzetben levő tanulók is majd egyforma esélyekkel hódít­hatják meg a „tudás várát”, ha a társadalmi szükségessége ennek is minden vonatkozásban megér­tett lesz. Cserei Pál A tárevalóleremhiili „Add ide a lóvét!” Március 8-án az esti órákban! aki az este folyamán italt fizetett együtt italozott a békéscsabai ál- ) a restiben Lipláknak. Nem is sej lomás restijében Lipták János 27 éves szobafestő, barátjával, Ko­vács András 22 éves segédmunkás­sal. Liptáknak fogytán volt a pénze, és mint a korábbi években is több ízben, bűnös úton akart utánpótlást szerezni. A napköz­ben elfogyasztott megszámlálha­tatlan féldeci sem gátolta a ruti tette, hogy vendége már akkor ki­fürkészte; 900 forint lapul a pénz­tárcájában. — Majd én telefonálok taxiért. — ajánlkozott készségesen Lip- ták. amikor hallotta, hogy az idős férfi haza szeretne jutni. Be is ment a fülkébe, de csak felemelte, majd visszatelte a kagylót. Nádi­nos bűnözőt abban, hogy meg ne nak pedig azt hazudta, hogy 10 figyelje, melyik tántorgó szesz- perc múlva jön a kocsi, kint kell tesvérének van tele a bukszája. Elsőként az erősen rogyadozó j mezőmegyeri Guba Anlrást sze­melte kj, de az it as férfinek — szerencséjére — önkéntes segítője megvárniuk az állomás előtt. A bíróságon tett vallomásból az derül ki, hogy Nádi Gyula erő­sen ittas volt, hiszen meglehető­sen hézagosán emlékezett a tör- akadt. Amikor Lipták kivezette az ] téntekre. Ügy látszik azonban, állomás elé, a közelben tartózko- j hogy az állomás előtt kissé kijó­dó Czira László gyanút fogott, és értesítette a rendőrséget. Guba Andrást és Liptákot be is kísérték az állomáson levő őrsre. Miután azonban a pénz még jogos tulaj­donosánál volt, és semmi sem bi­zonyította Czira László gyanúját, rövidesen elengedték mindkettő­jüket. Liptákot nem riasztotta el ere­zanodott néhány percre, mert gya­núsnak találta a két fiatalember patronálását. Nem ok nélkül. Ami­kor ugyanis szabadulni igyekezett tőlük, és az ígért taxira sem vár­va, gyalogosan hazaindult a Ta­nácsköztársaság útján, Lipták és társa utánaeredt. A Gábor Áron utca sarkán utolérték, hirtelen eléugrottak, és míg Kovács le­deti szándékának végrehajtásától fogta a kezét, Lipták gyomorszá- ez a közjáték. Büszkén mesélte el | jón vágta, majd arcába sújtotta. Kovács Andrásnak, hogy hiába „add ide a lóvét!” — felkiáltás­forgatták ki a zsebeit. Ezek után j sál. Nádinak ekkor még sikerült már ketten álltak lesbe, és rövi- i kiszabadulni a támadók kezei kö- desen meg is jelent az áldozat. | zül, és az állomás felé menekült. Arra felé tántorgott Nádi Gyula, Lipták biztatására azonban Ko­vács utánaeredt, elgáncsolta és többször oldalba rúgta. E közben megpróbálta kirángatni a pénz­tárcáját is. Nyilván nem sokáig védhette volna a pénzét melléhez szorított kézzel a vérző ember, ha Lipták el nem kiáltja magát: „Vi­gyázz! Jönnek!” Erre aztán a tá- A Dombegyházi Állami Gazda- I adat vár, különösen, ha esős lesz i madók hanyatt-homlok elmene­Komhájnos üzenet Dombegyházáról hátrányos helyzet ellensúlyozásé- i ságban június 15-én befejeztük aj a nyár^ __ h oz egyebek közt szükséges a pe­dagógiai segítés, hogy a tehetsé­kombájnok javítását. j kültek. Kovács a Kazinczy utcá­Az időjárás kedvezett a gabo- * ban. a kútnál lemosta orkánjáról Mivel a kombájnokat az elmúlt; "ának. Dombegyházán ] a vért, ez azonban kevésnek bizo­évi aratás, silózás. kukoricabeta- !Sen nehéz aratasra számítunk. | nyúlt ahhoz, hogy elkerüljek az gesek, a rátermettek megfelelő karftás és’szárvágás igen megron- ' ?gy gondolom hogy a szemvesz- igazságszol^ltatást teség csökkentésére a haladási sebességet csökkentenünk kell. A-1 ** *“ felújítottunk, ami önköltségcsök­kentést és anyagmegtakarítást je­lent. A 11 kombájn most már ka- | tonás rendben felsorakozva várja | a jelszót, az indulásra alkalmas arányban tanuljanak tovább a j gálta, kevésbé bíztunk abban, közép- és felsőoktatási intézmé- j hogy a fenti időpontra készen lé­nyekben, hiszen megfelelő pókkal könnyebben birkóznak I ködtünk. Ezért meg az ottani követelménye’, „ ' A dolgok természetéből adó«-nv valamennyi népművelési intéz­mény ne tartsa a feladatok kö­í megű szalma és szem különvá­lasztására. Mi célul tűztük a szemveszteség minimálisra csök­kentését. Éppen ezért gazdasá­gunk vezetői a kombájnosok zül ezt „csak” az egyiknek, ha- j jó időt nem érdemben támogassa a falu- | Gazdaságunk ebben az évben si. munkáskerületi tanulóifjúság, ünnepli 20. éves fennállását. A kulturálódását, egyebek közt fej­lessze a szakköröket. szervezze meg a szünidei szórakozást is. Ismételnénk: a hátrányos hely gyönyörű búzatáblák azt mutat­ják — ha az időjárás továbbra is így kedvez —, hogy gazdaságunk fennállása óta a legnagyobb ter- i mást most takarítjuk be. A kom Nádi Gyulát röviddel később el. sősegélvben részesítették és a tőle hallottak, illetve az állomást ta­núk segítségével a rendőrség őri­zetbe vette a késő esti támadó­kat, » Nádi Gyula orrcsont.ia eltört és szemöldöke is felrepedt. Néhány napig kórházi ápolásra szorult, munkabérét úgy állapították meg, J teljes gyógyulása három hetet igé hogy az a kis haladási sebesség j nyelt. mellett is kedvező legyen. A Békéscsabai Városi Bíróság zet még nem egészen megértett, j bájnosokra ez évben nehéz fel­Ismét be kell valla­nom: annyira szeretek olvasni, hogy időnként még a saját írásaimra is ráfanyalodok. Szóval olyan „mindentolvasó” típus vagyok, aminek következményeként — és hiszékenységem miatt — időnként különböző bo­nyodalmakba keveredek. Legutóbb például az egyik napilapunkban Hasznos tudnivalók cím alatt a következőket ol­vastam: „A reszelő ismét éles lesz, ha csiszolópa­pírral megdörzsöljük". Hát kérem, engem ez a hír szívenütötl: csak a mi társadalmunkban le­hetnek olyan emberek, akik ilyen nagyszerű ta­lálmányokat közkinccsé tesznek. Rögtön el is ha­tároztam, hogy az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségeket én is kihasználom és mellék - foglalkozásként nyitok egy jó kis üzemet. Ez pont nekem való lesz, mert jóformán semmi KUDARC százezer és még tizen- tam, hogy a népgazdaság négy munkában megfá- is felfigyel áldásos tevé- radt, megkopott reszelő kenységemre és kisipa- sóhajtozik és áhítozik rosként kitüntethetnek, dörzspapír után. még a látásom is elho­Ez a hír annyira fel- mályosult. Meg is fo- villanyozott, hogy gon- oadtam szentül, hogy dolatban már festettem minőségi munkát fogok Befejezésül kívánok valameny- j tárgyalásán Lipták megpróbálta nyi kombájnosnak jó száraz időt, í letagadni, hogy a sértett pénz.ére minél kevesebb géphibát, elegen- pályázott. A büntetlen előéletű i Kovács András azonban mindent töredelmesen beismert, és társára is terhelő vallomást tett. Lipták Jánost 4 szabadság- vesztésre ítélték és ugyanennyi I időre eltiltották a közügyektől. volt hátra. El sem hi-; Kovács András büntetése — az dő szállító járművet és jó egész­séget. Székely János kombájnos Dombegyházi Állami Gazd. végezni, nehogy állami vállalatnak higgyenek. Persze — óvatos em­ber lévén —, elhatároz­tam, hogy mielőtt impo­záns vállalkozásomat 1, _ , dobra verném, próba k i elismerheti, hogy ez üzemelést is a cégtáblát: „Első Hazai Életlen Reszelőkét Felújító Kisiparos" Nem azért, mert én találtam ki, de minden­elég szépen hangzik. A gazdaságossági számítá­sok rózsaszínű ködöt ül­tettek az agyamra, hi tartok. A kamra egyik sarkából ki­rámoltam évtizedes ku­tyámat vackostul, amit szén ha csak forintot is nem akart megérteni, de kérek darabjáért, az áát melyik kutyának egymillió kétszázezer, van üzleti érzéke. Ne­hogy az aprót ne is szá- hány mozdulat a seprü- moljam. A feltámadt ka- vek e0V öreg asztal be- pitalista szellemem azt állítása és már állt is az is sugdosta, hogy kérhe- üzem. Utána bejártam a tek darabjáért másfél szomszédokat és össze- forintot is, annyit a bo- szedtem az ócska részé- „„....... londnak is megér egy lökéi azzal az ürüggyel, b efektetés nem kell hoz- ^ h°0V ez hiányzik még az akkor meg annyi pén- ,j . . , .",, . zem lenne, hogy azt már \del.. , ^kavasgyujtesi ki sem tudnám számol- tervünkből. Megérthetik ni. Mindenesetre az elő- nem lehettem őszinte, zetes számítások annyira mert még majd valaki biztatóak voltak, hogy megelőzött volna az nem kell tovább lottóz- üzemalapításban. Ezek nőm. után már. csak a mun­Ha pedig arra gondol- kaeszköz, a csiszolópapír szik, mit jártam utána de nem lehetett kapni. Hiánycikk, mondogatták a boltosok. Hát ilyen az én szerencsém, egy­szer van egy jó gondo­latom és tessék. Végül is egy nyugdíjas vándor- köszörűs szánt meg egy) fél ívvel, ami féltve őr­zött családi öröksége volt és kezdetét vehette a próbaüzemelés. Bal kézzel az asztal­hoz szorítottam a resze- lőt, jobb kézbe a csiszo­lópapírt és rajta! — mindhárom oldalát ala­posan megdörzsöltem. Aztán kipróbáltam a most már felújított re- szelöt, de semmit nem reszelt. Persze, nem ad­enyhítő körülmények figyelembe­vételével — 2 évi és 2 hőnapi sza­badságvesztés, valamint a köz- ügyektől 3 évre való eltiltás. Az ítélet még nem jogerős. (békés) Felülvizsgálják a községfejlesztési terveket Az utóbbi években hasznos di­vattá vált, hogy községeink táv­lati fejlesztési tervet készítettek, melyben a zárt település belső tennivalóit határozták meg. Vala­mennyi ilyen tervben jelentős he­lyet kapott a házikert és a zárt­kerti termesztés. Több helyen tam fel a harcot hátha \ máris intézkedett a végrehajtó bi­zottság, hogy a technológiával van baj, es fordítottam a munkameneten: a resze- löt kentem a csiszolópa­pírhoz. Eredmény: a pa­pírról minden lekopott, a reszelőnek meg annyi éle lett, mint egy nyug­állományú görbebotnak. A lesújtó kudarc óta nem is hiszek el mindent az újságnak. Szertefosz­lott álmaim miatt pedig csak azért nem indítot­tam sajtópert, mert csi­szolópapírt úgy sem le­het kapni. OKI a település céljára évek múlva, évtizedek múlva igénybe vett területen olyan beru­házás ne valósuljon meg, amely majd annak idején gátolná a mai elképzelések valóra váltását. A Hazafias Népfront megyei el­nöksége mellett működő társa­dalmi bizottság azt javasolta leg­utóbbi megbeszélésén, hogy a községi tanács végrehajtó bizott­ságai vizsgálják felül fejlesztési terveiket és a zártkertek felújí­tását, esetleg új zártkertek nyitá­sát tegyék lehetővé mindaddig, amíg e területeket lakóházak épí­tésére nem veszik igénybe. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents