Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-18 / 164. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1969. JÜLIES IS., PÉNTEK Ára 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lapunk tartalmábólt A SZOCIALISTA MENEDZSER (4—5. oldal) A MINI-REJTVÉNY NYERTESEINEK NÉVSORA (5. oldal) Napirenden a szabálysértési ügyek Megnőtt a községek szerepe — Harminchárom ügyben bizottságok döntöttek Ä szabálysértésről szóló törvény hatályba lépése óta eltelt háromnegyed év alatt végzett ügyintézési munkát tárgyalja ma a Szarvasi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságai. Az új szabálysértési törvény 1968. október 1-vel lépett hatályba. A törvény figyelemmel a tanácsszerveknek arra a célkitűzésére, hogy lehetőleg minden ügyet ott intézzenek, ahol az felmerül, 38 szabálysértési tényállás felülbírálását a községi tanácsok hatáskörébe utalt. 1968. október 1 és 1969. június 30-a közötti időben a járási tanács v. b. szakigazgatási osztályaihoz 97, a községi tanácsok vb. szakigazgatási szerveihez pedig 186 feljelentés érkezett. Az említett időszakban a szabálysértési ügyek intézésének 65 százalékát a községi tanácsok intézték. A törvény lehetővé tette, hogy a községekben a tanácsok által választott bizottságok is eljárjanak a szabálysértési ügyekben. A járás községeiben 93 bizottsági tag dolgozik. A szabálysértési bizottságok azokban az ügyekben járnak el, amelyeket a tanácsülés és az illetékes szakigazgatási szerv eléjük utal. Az eljárás gyors lefolytatása és nevelőhatás érvényesítése céljából 20 napon belüli elintézési határidőt állapít meg a törvény. A községek a szabálysértési ügyek felett a meghatározott idő alatt döntöttek. Csupán Endrődön fordult elő késlekedés. Ez azzal magyarázható, hogy a feljelentettek nem tartózkodtak lakhelyükön. A feljelentéseket általában tárgyalás útján intézik a községi tanácsok. Az említett időszakban 84 szabálysértési ügyben tartottak tárgyalást, 24 ügyben pedig tárgyalás nélkül döntöttek A községek szabálysértési ügyintézése terén még sok a tennivaló. Az eljáró szerveknek több súlyt kell fektetniük a tényállások tisztázására, a szakmai ismeretek gyarapítására, s a határozatok indoklásánál a nevelőtendencia céltudatosabb, kidomborítására kell törekedniük. S. J. Nyolcvanhárom ezer balesetből 483 végződött halállal Munkavédelmi aktíva Békéscsabán Szerdán a BOV Békéscsabai Gyáregységének kultúrtermében találkoztak a megye élelmiszeripari üzemeinek munkavédelmi őrei. A tanácskozást Faragó Mária, a megyei ÉDOSZ titkára nyitotta meg. Jelen volt, az értekezleten Kondákor János, az ÉDOSZ-központ munkavédelmi felügyelője is. A vitaindító elöadástValentinyi Mátyás, az SZMT munkavédelmi felügyelője tartotta. Jelentős fejlődésről számolt be. Elmondta, hogy 1950-től 1968 végéig a munkavédelmi őrségek az élelmiszeriparban létszámban és tevékenységükben is megerősödtek. Az 50-es évektől 1968 végéig fokozatosan csökkent az üzemi balesetek száma. A jó munka ellenére azonban még mindig szomorú adatokat tárt a tanácskozás elé. Tavaly az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban 83 ezer baleset volt, s ami igen szomorú, 483 halállal végződött! Jelentős a balesetek miatt kiesett munkanapok száma is, hiszen több mint egymillió 600 ezer munkanap veszett kárba. Ezek elgondolkoztató adatok. A megye élelmiszergazdaságaiban tavaly 391 dolgozót ért baleset. Ketten meghaltak, s négy végződött csonkulással. 1969, első negyedévében már 13-al több baleset fordult elő és 360 nappal több a kiesett munkanapok száma, mint a múlt év azonos időszakában. A vitaindító előadásit követő felszólalásokban sokan beszéltek arról, hogy a ■védőöltözetek nem mindenkor felelnek meg. Hibáztatták a vállalatok anyagbeszerzőit, akik kényelmi szempontokat követve automatikusan és nem a szükségletek szerint vásárolnak. Arról is szó esett, hogy a balesetek többnyire a szombati és a hétfői munkanapokon következnek be. A vitát munkavédelmi vetélkedő követte, amelyben az értekezlet valamennyi részvevője indult. A tizes élmezőnybe viszont csak a legjobbak jutottak. A vetélkedő játékvezetője Lipcsei Endre, az ÉDOSZ társadalmi munkavédelmi felügyelője, igen szellemesen irányította a játékot. Nagy izgalom után végül is eldőlt az első három hely sorsa. Hetvenegy ponttal Csiller István, a Mezőhegyesi Cukorgyár dolgozója lett az első. A második helyet Kovács Mihály, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat dolgozója 70 ponttal szerezte meg. Harmadik 62 ponttal Szabó Imre, a Gyulai Tejporgyár munkavédelmi őre. B. J. Útban a cél felé az Apollo—II Színes tv-közvetítésen mutatták be a Földet Washington Az Apollo—11 fedélzetéről szerda este, magyar idő szerint csütörtökön hajnalban rövid tv- közvetítést adtak az űrhajósok; a Földet mutatták be több mint 75 ezer kilométer távolságból. A közvetítés során a színes képien jól lehetett látni a tengerek kékjét és a kontinensek vöröses-barna színét, Észak-Amerika és Mexikó partvonalának egyes részleteit Az Apollo—II asztronautái csütörtökön magyar idő szerint 15.32 órakor túljutottak a Holdhoz vezető út felén. Ekkor már 25. órája voltak úton és űrhajójuk, amelynek orrán készenlétben áll a Hold felszínére leszálló Hold- komp, óránként 5600 kilométeres kicsiny az esély, hogy Armsbron- gék szemügyre vehetik közvetlen közelről a Luna 15-öt A többi hír, amelyről értesültek: Londonban a legnagyobb komolysággal bejelentettek az Alsóházban, hogy az az amerikai mini-tengeralattjáró, amely a loch- ness-i szörny felkutatására indult, semmiképp nem tesz kárt a „bestiában”, ha netán meg is találnák; Agnew alelnök Mars-programot javasol; az Apollo—11 európai visszhangja; végül: Mexikóba nem engedik be a hi pipiket, csak hajvágás után. Az Apollo—11 űrhajósok ezt az utolsó hírbulletint kommentálták csupán, „indulás előtt hajat vágattunk”, reméljük, hogy visszatérés előtt meg is borotválkozhatunk” — vették Houstoniban az űrbéli adást. Magyar idő szerint éjfél utánra tervezik az űrhajósok a második tv-közvetí tésüket. Az első közvetítés — mint az MTI washingtoni tudósítója írja —, nem volt tökéletes és az űrhaj ásóknak a földi irányító központ utasítása szerint több ízben is korrigál- niok kellett a felvevő kamera beállítását. A magyarázat főként abban rejlik, hogy az űrhajó energiaforrásait és saját erejüket is elsősorban a kritikus szakaszra, a Holdra szállásra és az azzal kapcsolatos közvetítésekre igyekeznek tartalékolni. sebességgel száguldott. A megadott időben az Apiollo—11 mind i Földtől, mind a Holdtól 193 948 íilométer távolságban volt Ez volt az űrhajósok számára i nap fő eseménye. Egyébként —J nint Kis Csaba, az MTI wasiung- ;oni tudósítója jelenti — esz isztronautáknak könnyű napjuk /olt Armstrong, Aldrin és Colins csaknem tízórás pihenőt ka- xitt a szerdai rajt és az azt követő bonyolult manőverek után. Isak a Föld—Hold távolság kö- ötti félútra keltették fel őket. A lap többi része a felszerelés el- enőrzésével, navigációs mérések- :el telt el. Néhány műszaki instrukciót kaptak, azután rádión felolvasták nekik a nap híreinek tivonatát. Mint a Reuter tudósító, a írja Houstonból, az első beolvasott hír a szovjet Luna 15 lutomata űrállomás Hold körüli jályára téréséről szólt. Nagyon A hősi halált halt asztronauták plakettjei a Holdon Washington Nixon elnök csütörtökön egy fehér-házi fogadáson bejelentette, hogy az Apiollo—11 asztronautái magukkal viszik a Hold felszínére a tragikus körülmények között elhunyt két szovjet és három amerikai űrhajóst ábrázoló emlékplaketteket. Gagarin, a világ első űrhajósa, 1968. március 27-én repülőszerencsétlenség, Vlagyimir Komarov 1967. április 27-én egy űrkísérlet alkalmával, ejtőer- nyőhiba-következtében vesztette életét, az amerikai Virgil Grissom, Roger Chaffee és Edward White {»dig 1967. január 27-én egy gyakorlat közben előfordult tűzvészben lelték halálukat. A szovjet űrhajósokat ábrázoló jelvényeket Borman asztronautának adták át nemrég befejeződött szovjetunióbeli látogatása alkalmával. A medáliák örök időkre Földünk égi útitársón maradnak. Nixon elmondotta, hogy az Apollo—11 Holdra viszi azoknak az államoknak a miniatűr nemzeti lobogóját is amelyekkel az Egyeáült Államok diplomáciai kapicsolatban áll. Fotó: Demény
