Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-16 / 162. szám
IW9. július 16. 5 Szerda Tápliszt fenyőtűből és falevélből Közérdehii. új jogszabály: Tartósítóipari tanszék létesítéséről A Kertészeti Egyetemen tartósítóipari szak létesítéséről rendelkezett a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 20/1969. (MÉM. É. 13.) MÉM számú utasításában. (Megjelent a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 13. számában.) A miniszteri utasítás szerint a Kertészeti Egyetemen a hűtő-, a konzerv- és a dohányipar, valamint a borászat számára egyetemi végzettségű szakemberek képzése céljából az 1969/70. tanévtől kezdődően tartósítóipari szakot kell létesíteni, s azon okleveles tartósítóipari mérnököket és tartósítóipari üzemmérnököket kell képezni. Az utasítás a következőkben részletesen meghatározza a képzés célját, majd kimondja, hogy — a felvételi vizsga tárgyai és követelményei a Kertészeti Egyetem minden szakán és tagozatán azonosak; — az az élelmiszeripari szak- technikus, aki képesítését a Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Uzemérnöki Szakán folyó képzésnek megfelelő ágazaton szerezte, az Egyetem Tanácsa által meghatározott feltételekkel tartósítóipari üzemmérnöki címet szerezhet, s — az előbbiek szerint üzemmérnöki címet szerzett szakember, valamint az Egyetem Tartósítóipari Szakán üzemmérn^ ki képesítést szerzett szakember az Egyetem Tanácsa által meghatározott feltételekkel kiegészítő tanulmányokat folytathat az okleveles tartósító mérnöki képesítés megszerzésére. Az utasítás hatályba léptető szabállyal végződik. A Magyarország és az NDK építő- és építőanyagipara közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés legközelebbi teendőinek megbeszélésére Rudolf Eichhorn építésügyi miniszterhelyettes vezetésével Budapestre érkezett a NDK héttagú építésügyi küldöttsége. A baráti ország delegációja kedden megkezdte tárgyalásait az Építésügyi és VárosSzovjet tudósok az utóbbi évek során jelentős kutatómunkával járultak hozzá a cellulóz-kémia fejlődéséhez. Rigában például új eljárást dolgoztak ki a furfurolnak fahulladékból való előállítására, ami tekintélyes hasznot hoz a népgazadságnak. A furfurol ugyanis egyike a legsokoldalúbb kémiai anyagoknak, fenolműgyanfejlesztési Minisztérium vezetőivel. A megbeszéléseken az 1969— 70. és az 1971—75. évi együttműködés legfontosabb feladatait határozzák meg. Többek között szóba kerül az is, hogy magyar tervezők vegyenek továbbra is részt NDK-beli új létesítmények megtervezésében. A megbeszélések jegyzőkönyvét csütörtökön írják alá. ták és a nylon előállításánál éppoly nélkülözhetetlen, mint a növényi olajok finomításánál, de vető- magcsávázásra, gyomirtásra, tartósításra, aromajavításra is használják, amellett nélkülözhetetlen adaléka a motorhajtó-anyagoknak, ugyanis nagymértékben növeli a kopásállóságot. A rigai intézetben gazdaságos technológiát dolgoztak ki a fahulladéknak cukorrá való feldolgozására is, ezáltal olcsó állattáphoz segítették hozzá a mező- gazdaságot. Ugyancsak ott született meg a fenyőtűből és falevélből való táplisztelőállítás gondolata, ami az ipari méretű gyártás megindítása óta vitamindús adaléka a takarmányozásnak. A kép a rigai kutatóintézet po- liszacharid laboratóriumának J egyik részletét mutatja be, ahol a legkorszerűbb felszereléssel dol- I goznak. Építésügyi együttműködési tárgyalások ismerik a pártszerv és valamennyi tömegszervezet munkatervét. Egyes pártszervek saját terveik elkészítésekor javaslatokat tesznek, hogy az adott időszakban milyen kérdésekkel foglalkozzon a tömegszervezet. Ez helyes kezdeményezésnek látszik. Kár, hogy gyakran túl általános a feladatok megjelölésé. A kez- keményezés azonban önmagában helyes, érdemes támogatni és továbbfejleszteni. Nemcsak a tömegszervezetek vezető szerveiben dolgozó, *ha- nem a kisebb tisztségeket viselő kommunistáknak is érezniük kell, hogy tevékenységüket a párt megbízása alapján végzik. Sajnos ma még sok pártszervezetben nem gondolnak erre, és csak vezetők munkáját tekintik figyelemreméltó pártmegbízatásnak, azt értékelik. Helyes, ha a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták aktívaértekezletén foglalkoznak bizonyos napirend előkészítésével, már elfogadott határozatok ismertetésével, javaslatok megvitatásával. Helyes az a gyakorlat is, hogy az értekezlet összehívását. megtartását a tömegszervezet kommunistái kezdemé. nyezik. Abban az esetben is összehívhatnak aktívaülést, ha olyan problémák jelentkeznek, amelyek szükségessé teszik a kommunisták számára az egységes álláspont kialakítását. Aktívaértékezletet minden esetben csak illetékes pártszerv engedélyével lehet összehívni. EGYES TERÜLETEKEN rendszeressé vált már a vezetőszervek együttes ülése. Hallottunk már közös párt- és KISZ- taggyűlésről, közös pártvezetőségi és szakszervezeti bizottsági ülésről. Ilyen közös tanácskozásokat általában csak kivételes esetekben helyes szervezni. Ha ezek a közös tanácskozások valamilyen konkrét kérdés tisztázását, az egyértelmű állásfoglalásra való törekvést, az egységes szemlélet kialakítását szolgálják, akkor igen hasznosak. Ha azonban az operatív feladatok meghatározására törekszenek, akkor káros szemléletet és gyakorlatot is szülhetnek. Elvileg nem helyeselhető, hogy a pártszerv határozza meg a tömegszervezetek konkrét tennivalóit, de a fordítottja is helytelen lenne. Az ilyen törekvés csökkenti az egyes szervek felelősségét és szervezeti önállóságát. A pártirányítás szervezeti formái között fontos szerepe van a vezető szervek ülésein való kölcsönös részvételnek. A párt vezető szerveinek ülésén legtöbb esetben biztosítani kell a KISZ- titkár részvételét. A napirendektől függően helyes meghívni a szakszervezet titkárát is. Az üléseken való képviselet nem kötelező sablon, nem protokolláris feladat. Lényege a rendszeres és kölcsönös informálódás, a hasznos konzultáció. Ahol ezt kölcsönös részvétel nélkül is megvalósítják, ott semmi kár nem származik abból, hogy a vezetők nem járnak el egymás tanácskozásaira. A legfontosabb egyébként is a vezetők közötti személyes, jó elvtársi viszony. Ahol ez megfelelő, ott van konzultáció, véleménycsere, de van őszinte bírálat is. Ahol ez nem kielégítő, ott rossz lesz az együttműködés, csökken a mozgalmi munka hatékonysága. MEGÁLLAPÍTHATJUK tehát, hogy a tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányításának továbbfejlesztése a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésének fontos feltétele. A gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetése — amely fontos társadalompolitikai esemény —, számos új jelenséget idéz elő — amelyek elemzése, általánosítása most és a jövőben egyaránt kedvező hatással lesz a párt vezető és irányító szerepének növekedésére. Amit a közúti jelzőtáblákról tudni keli A közúti forgalom növekedése, annak irányítása, a más országokból utazók megfelelő tájékoztatása olyan jelzőrendszerek kialakítását követeli, melyek idegen nyelvtudás nélkül is érthetők, és egyértelművé teszik a közlekedők számára a közúton levő veszélyt, tilalmat, utasítást és tájékoztatást. A közúti jelzőtáblák elhelyezésével, kialakításéval, alakjával, színével kapcsolatosan — azok egyértelművé tétele érdekében — különböző időkben és országokban folytak tárgyalások. Jóllehet, hogy nagyon sok kérdésben sikerült közös nevezőre jutni, azonban ma is van olyan jelzőtábla, amely országonként változik. A legutóbbi 1968 őszén Bécsben ez ügyben megtartott világkongresszus egy új, minden országra és kontinensre kiterjedő világ-KRESZ kialakításával igyekszik — mivel még napjainkban is folyik az ezzel kapcsolatos részletes kidolgozás — a vitás dolgokat rendezni. Lényegébe a jelenleg érvényben levő és Magyarországon is elhelyezett közúti jelzőtáblák nagy többsége az európai országok közútjain megtalálhatók, és nem árt, ha ezek értelmét valamennyi közlekedő ember ismeri. Tapasztaltuk, hogy a járművezetők többsége — különösen a régebben vizsgázott gépjármű- vezetők — nem teljesen egyértelműen magyarázzák a jelzőtáblákat. Itt különösen a tilalmi jelzőtáblák fogalmával vannak némi zavaró értelmezések. A jelzőtáblák helyes értelmezése és annak betartása a járművezetők részére igen fontos követelmény. Sajnos, nap mint nap tapasztaljuk, hogy úgy a veszély- mint a tilalmi táblák hatályát is fegyelmezetlen járművezetők figyelmen kívül hagyják és ezzel saját maguknak és embertársuknak okoznak veszélyes helyzetet. Számtalan esetben van egy-egy elhagyott útszakaszon, hogy csak a tábla figyelmeztet a veszélyre, mint például síkos úttest, kőomlás stb. A közúti jelzőtáblák közül feltétlenül indokoltnak tartjuk, hogy ezen cikksorozat keretén belül foglalkozzunk elsősorban a tilalmi, a veszélyt jelző és az utasítást adó jelzőtáblák helyes értelmezéséről. Tilalmi jelzőtáblák: Ebbe ® csoportba tartozók kör alakúak, piros szegéllyel fehér alap és benne fekete ábra. A táblán jelzett tilalom általában a felállítás helyétől kezdődik és érvényes az esetleges kiegészítő táblán feltüntetett időbeni vagy térbeli (óra, nap vagy méter) hatályig. A tilalmat feloldja a következő útkereszteződés, vagy a feloldó tábla. (Folytatásként közöljük az ábrával ellátott magyarázó szövegeket.) Maginyecz András rendőr alhadnagy A ^^l^ezess baleset n élkiil99 mozgalom eredményei Talán már kevesen emlékeznek a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat néhány gépkocsivezetőjének nemes felhívására, mely alig fél éven belül: „Vezess baleset nélkül!” jelszóval országos mozgalom lett. A mozgalom szervezése és egészséges fejlődése útjában a kezdeti időben — sajnos — igen sok objektív és szubjektív akadály tornyosult, amelyék közül az akkortájt divatossá vált különböző szemléletek képezték a legnagyobb gondot és fékező erőt. Tudjuk, hogy ezek az „elméletek” ma már csak kuriózumok, rossz emlékek, amelyeket a feltartóztathatatlan fejlődés — az idő —, s ezen belül is a legilletékesebbek: maguk a gépkocsivezetők tettekkel, száz és százezer, sőt milliót is meghaladó balesetmentes kilométer-teljesítésekkel már bőven megcáfoltak. Az első években a KPM és a BM a balesetek alakulásának országos statisztikáját véve figyelembe, megyei versenyeket szervezett, a verseny alapja: a bázis-időszakhoz viszonyított baleseti csökkenés, illetve növekedés volt, melyek keretén belül a legjobb eredményt elérő megyékben a KPM évente 100 ezer forint pénzjutalmat és egyidejűleg okleveleket osztott szét a kiváló eredményt elért gépkocsivezetők között. A „Balesetmentes közlekedésért” elnevezésű, gépkocsira szerelhető, díszes plakett- és az ezzel együtt iáró oklevélkitüntetést első ízben 1958. november 7-én osztották ki. A plakettnek az első években 3 fokozata volt, mégpedig 1954. január 1-től kezdődően a bronz fokozat eléréséhez 200 ezer, az ezüst fokozathoz 300 ezer, az arany fokozat eléréséhez pedig 400 ezer balesetmentesen teljesített kilométer igazolására volt szükség. A mozgalom intenzitására, valamint a gépkocsivezetők körében mutatkozó kedvező hatására jellemző bogy öt év múlua (1963-ban) már 6783 gépkocsivezető kapott kitüntetést, ami a mozgalom megindítását tekintve, összesen: 23 342 gépkocsivezető plakett- és oklevél-jutalmazását és egyidejűleg az igazgatói alapból különböző összegű pénzjutalmazását is jelentett. A jutalmazottak száma — tekintettel az egyes fokozatok kö_ zötti 100 ezer km-es telesítési szintekre — 1963-tól kezdve örvendetesen tovább emelkedett, sőt, több ezer olyan gépkocsivezető is volt már, aki a legfelsőbb 1 — arany — fokozatot is túlhaladta. Ez a körülmény szükségessé tette a jutalmazási szintek újabb megállapítását, a miniszteri utasítás módosítását. A jelenlegi érvényben levő 6/1967. számú KPM utasítás szerint az a gépkocsivezető, aki eléri az 500, illetve a 750 ezer kilométeres fokozatot s ugyanakkor az egyéb feltételeknek is (politikai, erkölcsi stb.) megfelel, a KPM Autófelügyelete kezdeményezésére kormőnykitüntetés- re felterjeszthető. Azt a gépkocsivezetőt viszont, aki eléri az 1 millió kilométeres szintet, a pia. kett- jutalmazással egyidejűleg kormánykitüntetésre is fel kell terjeszteni. Erre éppen a múlt év november 7-én került sor. A budapesti AKÖV 5-ös üzemegységének egyik gépkocsivezetőjét, aki 1954. január 1-től kezdődően, 1968. június 30-ig 1 millió 13 ezer kilométert teljesített anélkül, hogy saját hibájából személyi sérülést, illetve 1000 forintot meghaladó anyagi kárral járó közlekedési balesetet okozott volna, a „Munka Érdemérem” ezüst fokozatával tüntették ki. A plakettadományozás a ma- gánképkocsivezetők körében is igen kedvező visszhangra talált, s 1962. májusában (és azóta is minden évben a Magyar Autóklub az Állami Biztosítóval karöltve, azon klubtagoknak, akik hosszabb idejű (5, 10. 15, illetve 20 éves) gépkocsitulaíj- donjogot és balesetmentes közlekedést tudnak igazolni díszes olakettot ad ki. Kucsara Pál
