Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lapunk tartalmából : A Viharsarok válaszol (3. oldal) 1969. JULIUS 2., SZERDA Ära 80 fillér Világ proletárjai XXIV. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Még egy év sem telt el az­óta, hogy a Hazafias Népfront megyei elnöksége életre hívta a mezőgazdasági, a város- és köz­ségpolitikai, valamint a honis­mereti, helytörténeti társadalmi bizottságokat. E rövid idő alatt körvonalazódtak a feladatok, megszülettek az elképzelések, majd a konkrét tervek és az el­ső eredmények is. Summa-sum- márum igazolást nyert, hogy a társadalmi bizottságok megyénk politikai, társadalmi és gazda­sági fejlődésének hathatós ins­pirálóivá válhatnak. A kibontakozásnak tehát meg­van a lehetősége, de a megvaló­sításig még hosszú utat kell megtenni. Szinte törvényszerű, hogy ösztönző támogatás hiá­nyában a kibontakozás előtt ál­ló társadalmi szerv képtelen túllépni az önismétlés határát; egy helyben topog, lassan visz- szafejlődik, s csupán a konven­ció tartja életben. A Hazafias Népfront megyei elnöksége fel­ismerve, hogy a létrehozó szerv közömbössége, várakozó állás­pontja is ezt a hatást eredmé­nyezi, elnökségi ülésén nem­csak arra szorítkozott, hogy a bizottságok tevékenységét ele­mezze, hanem állásfoglalásával a kibontakozást is elősegítse. Ezt tükrözi az a felhívás is, amely- lyel az elnökség a bizottságok felé fordult: Terveiket ültessék át a gyakorlatba, munkájukba vonják be a szakembereket, se­gítsék a járási társadalmi bi­zottságok tevékenységét. A to­vábbiakban a megyei társadal­mi bizottságok kibontakozása éppen attól függ, mennyire ké­pesek magukévá tenni az elnök­ség felhívását. Ennek elsődleges kritériuma — ahogy az elnökség is meghatározta — a gyakorlat, azaz a bizottságok előtt álló fel­adatok megvalósítása. A tervek­ben szereplő sokirányú elemző,' felmérő munka, a lakosság élet- körülményeit segítő javaslat ki­dolgozása egyre több szakember bevonását igényli a bizottságok­ba. Ezen a téren bizony sok a tennivaló. Az aktívahálózat ki- szélesítése, nemcsak a tevékeny­ség kiszélesítését jelenti, hanem — sok esetben a közömbösség miatt félrehúzódó szakemberek — elsősorban a fiatalok képes­ségeinek kibontakozását. Azt sem lehet figyelmen kívül hagy­ni, hogy a gazdasági és társa­dalmi szervektől is meg kell kapniuk a támogatást. Az eddigi tapasztalatok biztatóak. Az álla­mi és gazdasági szervek nem­csak elfogadják a megyei társa­dalmi bizottságok javaslatait, hanem igénylik is azokat. Jelen­tősek az eredmények is. Különö­sen a mezőgazdasági és a honis­mereti helytörténeti társadalmi bizottságok munkája igazolja ezt. A város és községpolitikai társadalmi bizottság eddigi te­vékenységét lemérni csak hosz- szabb távon lehet. Az urbanisz­tikai felmérések, tanulmányok, javaslatok realizálása éveket kí­ván. Bármennyire biztatóak az ed­digi tapasztalatok, a megyei tár­sadalmi bizottságok kibontako­zása sokkal több támogatást igényel ’az állami és gazdasági szervektől egyaránt. Megéri. Me­gyénk fejlődésében ez a támo­gatás sokszorosan megtérül. Serédi János Intézkedési terv a cigány lakosság helyzetének javítására — Telepek fokozatos felszámolása, új építkezések Üléseseit a megyei tanács végrehajtó bisottsága A megyei tanács végrehajtó bi- ; tizedben. Elsősorban Szarvason, zottsága tegnapi ülésén több fon- Orosházán, Gyomán, Sarkadon, tos napirendet tárgyaltak. Többek Mezőberényben, Szeghalmon és között a szeghalmi járási tanács Mezőkovácsházán. Az OTP maxi­munkájáról, a hazafias és honvé- málisan 65 ezer. forint kölcsönt delmi nevelésről volt szó, de nagy biztosít 30 éves törlesztésre. Saj- érdeklődés kísérte a cigány la-! nos azonban az új lakások nem kosság helyzetéről, a szociális kö- sokat javítottak a helyzeten, ez- vetelményeknek nem megfelelő, zel a telepeken élő lakók száma telepek felszámolásáról szóló ]e- lényegesen nem csökkent. Nehe- lentést is. melyet dr. Takács Já- zíti az új lakások építését az, nos, a megyei tanács vb építési, hogy bekerülési költségük 1965 közlekedési és vízügyi osztályé- óta lényegesen emelkedett. Így a nak vezetője terjesztett elő. 10 százalék kötelezően előírt épít­A beszámoló részletesen taglal- kezési összeg a korábbi 6,5 ezer ta a jelenleg kialakult helyzetet, forint helyett jelenleg 9—12 ezer Statisztikai adatokkal tükrözte a forint, amit igen kevesen tudnak telepek állapotát, melyek zöme csak biztosítani. 50—70 évvel ezelőt alakult ki me- A vitában többen javasolták, gyénkben. Jelenleg 37 telepen él hogy a lakásépítés meggyorsítá- a cigány lakosság zöme, melyek sára tegyenek hathatós intézke- a városok, községek szélén elkü- déseket. Körösfalvi Pál hozzászó- lönülve, vizes, mély fekvésű, lásában javasolta, hogy szükséges egészségtelen helyeken fekszenek, lenne olyan módszerek kialakítá- Békés megyében a felmérés ada- sa — mint például a hagyomá- tai szerint 4227-en élnek ezeken nyos kalákában való építkezés —, a telepeken. Jelenlegi helyzetük mely olcsóbbá tenné a lakások el­megköveteli a fokozatosabb törő- készítését. Dr. Haraszti János, » dést és a telepek folyamatos fel- munkalehetőségek biztosításának számolását. 1965 óta megkezdődött szükségességéről és a szemléletbe- ez a felszámolás s a megyében li változások jelentőségéről be- az OTP-akciók keretében 98 la- szélt. Ez nemcsak a telepen élők- kóépület készült el az utóbbi év- re vonatkozik, hanem a községek, wwmw*wwwwwwwM»wmwvHwmwMvwiWM 4 városok más lakóira is, hiszen sokan szinte akadályozói annak, hogy a telepekről bármelyik csa­lád is normális körülmények kö­zé, a városok, községek utcáiba költözzön. Csepregi Pál vb-elnök- helyettes javasolta, hogy a továb­bi tennivalók végrehajtására he­lyes lenne egy alapos, mindenre kiterjedő tervet kidolgozni. A vb ezután határozatot foga­dott el, melynek pontjait kiegé­szítették az elhangzott hasznos javaslatokkal. K. J. Árpád népét megelőzték (4. oldal) Mi gátolja a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását? (S. oldal) Kudarc (5. oldal) Negyvenöt méter magasságban, már az óriáskehely borításán dolgoznak a munkások; 1360 előregyártóit beton tetőelemet raknak fel a függő tetőtartó huzalokra. Novemberben már vi­zet ad e nagyszerű építmény. (Háttérben a kosárgyár épülete.) (Fotó: Márton László) Nemzetközi társastánc edzőtáborra készül Szarvas A Savaria Nemzetközi és Ma­gyar Táncbajnokságon jelentette be Varga László, vb-elnök, hogy Szarvas városa július 14-től 31-ig nemzetközi edzőtábort kíván lé­tesíteni a társas-táncklubok okta­tói részére. A nagy örömmel fogadott kez­deményezés rendkívül hasznos, az idegenforgalom fellendítése mel­lett ugyanis a hazai versenyszerű társastáncképzés európai szintre emeléséhez járul hozzá. Az edző­tábor első hetében rendezett to­vábbképzésen olyan oktatók vesz­nek részt, akiknek A-kategóriás táncospárjuk van. A tábor másik részében tíz napon át a magyar A-kategóriás versenypárokat és 18 külföldi (szovjet, lengyel, cseh, jugoszláv, NDK, osztrák, olasz) párost is meghívtak a rendezők. A magyar és külföldi oktatók kö­zött az ismert drezdai táncpeda­gógusok, a Graf házaspár is részt, vesz a nemzetközi edzőtábor tan­folyamain. A tábor részvevői bemutatót tartanak Szarvas lakói számára, és a tanfolyam ideje alatt rende­zik meg az A-kategóriás párok bajnokságát is. Az idén eddig 28 milliós kártérítés Békés megyében gyakrabban pusztít a jég, mint az ország más tájain Megyénk azzal a szomorú re­korddal dicsekedhet, hogy az or­szágban első helyen áll öt év óta a jégverésas napok számát te­kintve. A „rekord” 1962-ben volt, amikor 62 nap olyan jégverés fordult elő, ami milliós károkat okozott. De még az aránylag jó esztendőben is 32 ilyen napot tar­tanak nyílván. A megyei „elsősé­get” a dévaványai Aranykalász és a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet tartja. De nemcsak a jég pusztítja a termést. A belvíz, a fagy, a hó­alatti pálás, a homokverés is. Az elmúlt esztendőben a megye ál­lami gazdaságaiban és termelő­szövetkezeteiben az elemi károkra — amelyek 98 ezer holdon pusz­títottak — közel 60 millió forin­tot fizetett ki az Állami Biztosító. Nem ígérkezik jobbnak ez az esztendő sem, hiszen az év ele­je óta 28 millió forintot kellett ki. fizetniük. Sok mezőgazdasági üzem veze­tője hajlamos arra, hogy a bizto­sítási díj terhére takarékoskod­jon. Szomorú és zsebbevágó ta­pasztalatok győzik meg ezeket ar­ról, hogy nem érdemes. „Ablakon kidobott pénz... Ez csak a biz­tosítónak hoz hasznot” — ahogyan egyesek mondogatták. Érdemes idézni a múlt év káreseteinek sta­tisztikájából: A Békés megyei ter­melőszövetkezetek különböző biztosításokra S3 millió forintot fi­zettek be, és ezzel szemben 86 millió forintot vettek fel az elemi károk súlytotta földjeik után. Még szembetűnőbb az orosházi járás példája, ahol az elmúlt év­ben 12 millió biztosítási díjjal szemben 29 millió forintot vettek fel kárrendezés címén. A példák sajnos azt igazolják, hogy megyénk az ország többi megyéi közül az elemi károk egyik „kedvenc” területe. Éppen ezért kevésbé érthető, hogy a megye 140 termelőszövetkezete közül kettő nem fizet biztosítási díjat. Ez rosszul értelmezett ta­karékosság, hiszen egy-egy esz­tendőben többszörösét kaphatják vissza, ami inkább vall takarékos, ságra és gondoskodásra, mintha azt az összeget, amit a biztosító­nak kellene fizetni, a közösben hagynák. B. O.

Next

/
Thumbnails
Contents