Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-14 / 160. szám
969. július 13. s Vasárnap a puszta központja: Pusztaközpont — Kardoskút közigazgatása alá tartozó tanyákon ezerotven ember él A községen kívül három központ körül csoportosulnak: Fees- késpart, Cinkus és Pusztaközpont A központ alatt egy-egy iskola értendő, kivéve Pusztaközpontot, amelynek az iskolán kívül italboltja, vegyesboltja és egy baromfiátvevője van. — tájékoztat Lénárt Ferenc, Kardoskút tanácselnöke, aki éppen Pusztaközpontba készülődött Susan Gézával, a kultúrotthon igazgatójával, hogy felfrissítsék az ottani kiskönyvtár készletét A községtől 4 kilométerre fekszik Pusztaközpont Kátyus ma- kadámúton rázkódunk a Volgában. — Ez a terület valaha Hódmezővásárhelyhez tartozott. Pusztaközpont lett volna a környező tanyák központja. A felszabadulás előtt egy közigazgatási kirendeltség működött itt. Volt csendőrlaktanyája és bábaasszonya is. Az egykori laktanya előtt állunk meg. Ma üres. Tetőzetét megtépázta az idő. — Ebben az épületben egy szín. háztermet szeretnénk létesíteni. Az az elképzelésünk, hogy Kardoskút mellett Pusztaközpont lesz a tanyák második kulturális centruma. De először is villany kellene. Már elkészültek a tervek. A Rákóczi Tsz-szel karöltve ősszel sor kerül a kivitelezésre is. A pedagógus Az emeletes iskolát tágas udvar 'fogja közre. A tanító, G. Kovács Gábor. Udvariasan invitál. Az iskolának két tanterme van. Az egyikben a táblán nagy betűkkel: VAKACIÖ. Oldalt kulcsra zárható szekrény. Az a könyvtár. — Kétszáz olvasónk van — mondja. — Kik? — Elsősorban a diákjaim. De a felnőttek is. Kérdő Ernő, Ramaz Imréné, Farkas István — sorolja. — Hová mennek azok, akik itt végeznék ? — A mostaniak közül négyen ipari tanulónak készülnék. Az egyiket lebeszélték. — Akinek meghaltak a szülei? — szól közbe a tanácselnök. — Igen, Panyik Ferenc — Hogy végzett? — Jói fog a feje. — Beszélek a gyerekkel. Segítenünk kell — szögezi le. Meleg idő kellene a zöldbabnak Huszonegy vagon zöldbab át- d 'sát tervezték a dobozi Peöfi Termelőszövekezetben az idén. A érmés nagy részét a Finndus-vég kötötte le. Pénteken délután a termelőszövetkezet főagronómusa és a svéd partner megbeszélést tartott, nivel a hűvös időjárás kedvezőtlenül hat a termésre. Hátráltatja a különben kitűnő minőségű hüvelyes lépcsőzetes szedését az érlelő meleg hiánya. A termelési tervből péntek estig 130 másza realizálódott. A szakemberek bíznak abban, hogy az időjárás jóra fordul, minkét fél megelégedésére. — Aki valamit el akar érni az életben, az elmegy innen — folytatja a tanító. — De ha jól tudom, van itt egy ' diplomás is. Közben kinyitja a könyvszekrényt Néhány könyvet sorakoztat az asztalra. — Az ősszel itt járt Szentiványi Kálmán. Szép számmal jöttünk össze a találkozóra. Ramaz Imréné megkérdezte az írót, hogy írják a regényt. Jajongott a puszta Egy idős néni jön ki a boltból. Karján kosár. Kezében maga faragta bot — Arra lefele, a Fecséri úton lakom, Ramazék meg a Sámsoni mentén, a szélső tanyán. Ez itt az útkereszteződés — magyarázza. — Mióta él a pusztán? — Itt születtem — körbenéz. Botjával a roskadozó laktanya épülete felé bök. — Ott tizenkét csendőr lakott — Ismerte őket? — Hogy ismertem-e őket? — hangja keserű. — Mikor így sütött a nap, mint most szuronyuk éle csak úgy villogott Azok olyan idők voltak.... — Milyenek? — A háború előtt egy férfi jött be a tanyába. Mondta, engedjem meg, hogy a padláson töltse az éjszakát, de senkinek se szóljak felőle. Ősszel volt ez. Éjszakánként fagyott már. A szénában bújt meg Még aznap beállított két csendőr, hogy nálam bújkál egy kommunista. Mindent átkutattak. Mikor elmentek, fölmentem a padlásra, de a férfi már nem volt ott. Másnap fogták el a Fehértónál. És akkor éjszaka jajongott a puszta, a kutyák meg nyüszítettek. Itt verték agyba-főbe ebben a laktanyában. Aki megkérdezte az írót Parasztudvar. Alacsony ház. A falon hám. Egy fekete kuvasz ál- lit meg. A csaholásra egy magas asszony jön elő a szín mögül, Ramaz Imréné. — Igen, én kérdeztem meg Szentiványi Kálmánt. Szeretek olvasni, de csak télen jut erre idő. — A férje? — Ö a Rákócziban dolgozik a sertéstelepen, a fiam meg lovász. — Maga is tsz-tag? — Nem. Van itt mit tenni a ház körül. Két tehenünk van és egy ló. — Minek a jó? — Kell — tárja szét a kezét. — Az ember nem mehet mindig be a központba, hogy adjanak lovat, mert ide meg oda akar menni. Tart, és kész. — Mit fog venni, ha meglesz a villany? — Mosógépet. — Tv? — Lehet, hogy azt is, de először mosógépet. Sok időmet leköti a mosás. Aki elvágyik Vegyesbolt. A pult mögött fehér köpenyes nő. — A Hajdú megyei Gsökmőről jöttem ide boltosnak. Édesapám kocsmáros. — Megszokta ezt a vidéket? — Alföldhez is — von vállat. — Ha lenne villany, akkor szívesen maradnék itt. — Különben? — Különben is maradok. A férjem itt dolgozik. A tsz-nél gépszerelő. Megkeresi a kétezret. De a villany — tér vissza a fájós problémára. A pultnál egy széken szöszke kislány ül. Most végezte a nyolcadikat. — Én akkor sem maradok itt. — Miért? — Ez akkor is Pusztaközpont marad, még ha bevezetik a villanyt is. — Hová megy? — Orosházára, ipari tanulónak. Az az egy diplomás Kocsma. A szélső asztalnál egy középkorú férfi könyököl. — Kardos Ferenc vagyok — mutatkozik be. — A repülőgépes növényvédő állomás megyei szervezője. — Csak átutazóban tartózkodik Pusztaközponton ? — Ugyan, — legyint —, itt lakom már negyvenhárom éve. — Család? — Az Is. Két lányom van. — Nem is akart soha elköltözni innen? — Mikor a Mezőgazdasági Akadémiára jártam Debrecenbe, akkor is hazavágyódtam. — Mi vonzza a pusztához? Gondolkodik. — Apám is itt élt, parasztember volt, szerette a földet. Hát én is itt ragadtam. A villany sokat segítene — élénkül fe] az arca. Ha villany volna Dél van. A kocsma kétszárnyú ajtaját behúzták. Egy csontos, szikár ember figyeli a biliárdozókat. Előtte írótábla. Tóth Imre. a Rákóczi Tsz gulyása. — Nézze, volt nekünk azelőtt Barackoson egy olvasókörünk. Oda jártúnk a környékből szórakozni. De az épület tönkrement. Most itt van ez a kocsma. Igaz, ml is hibásak vagyunk. Már jó néhány hónapja, hogy a tanács kiszállította a járdalapokat, De még mindig ott hevernek glédá- ban. — Miért nem építik meg a járdát? _ Mert a pusztai ember természetében még mindig az van, hogy csak magával törődik. — Igaz — bólogatnak többen. — De van itt más probléma is — szól közbe az egyik biliórdozó. — Irtózatosan rossz az út. — Nekünk mindenért be kell karikáznunk a községbe — trom- fol rá a társa. — Még ha villanyunk volna — mondja a gulyás. — Igen, ha villanyunk volna — hagyják helyben. És sorolják is, hogy, ha villanyuk volna, mi mindennel tennék kulturáltabbá életüket. — Ez hát Pusztaközpont. — mondja a tanácselnök, mielőtt beülnénk a Volgába. — Tizennyolc háza és hatvan lakója van. Évente tíz alkalommal tartunk ismeretterjesztő előadást az iskolában. Hetente kétszer busz viszi a piacozó asszonyokat Orosházára. Van két telefonja, két tanács» tagja. S jövőre meglesz a villany Új növényvédő szerek kerültek forgalomba Július közepéig több mint 2,5 millió holdas területen használtak fel különféle növényvédő szereket a gyomok irtására, a növényi kártevők elpusztítására a mező- gazdasági üzemek. A MÉM Növényvédelmi Főosztálya most egész sor, új készítmény felhasználását engedélyezte. Ezzel ez idén alkalmazásra kerülő vegyszerek száma elérte az ötvenet. A most forgalomba hozatalra engedélyt kapott készítmények között jelentős az Anthio—25, amely a nagyüzemekben és a házikerlek- ben egyaránt felhasználható a gyümölcsök és zöldséges keitek rovarkártevői ellen. A szer hatóanyagát Svájcból szerzik be, a kész terméket a nitrokémiai ipartelepek állítja elő. A Nexion—25- öt az NSZK-ból szerzi be az AG- ROTRÖSZT; ez a készítmény az alma-, barack-, a szilvamoly, valamint a kaliforniai pajzstetű ellen használható fel jó eredménnyel. WHHMHWHWMMHMMMmHIMIMWHmV A herényi takácsok utódai Hagyománya van Mezőberény- ben a takácsmesterségnek. Az egykori országos vásárokon a lányok stafirungnak valóját a herényi takácsoktól, vásznasoktól vették meg, s ez egy életre szólt. E megszerzett tekintélyt, szakmai tapasztalatot nem hagyták elkallódni a herényiek, hanem szövetkezetbe tömörültek, s ott gyakorolják eleik szép mesterségét. Az utóbbi időben újra divatba jött a kézi szövésű vászon, s jól meg is fizetik. Munkába állhatták az öreg takács-székek, s rajtuk a fürge herényi lányok, asszonyok dolgoznak. Termékeikkel, a törülközőkkel, abroszokkal, szalvétákkal, csaknem minden háztartásban, vendéglőben találkozunk, de elviszik az ország határán túlra is a szövetkezet tekintélyét. ,ió hírnevét. Kép, szöveg: Márton László Erdei Józsefné törülközőket szeg Boldis Zsuzsanna kéziszövő.
