Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-14 / 160. szám

969. Július 13. 3 Vasárnap órarend — menetrend a lucernatábián sí: V *:« Jfe&iíS'í-',.- ./•> , ■ *** y 'Jg? > * . sk : .k .■: ■:-. ■■;<' >:$ mmmmMWm. A Vizesfási Állami Gazdaság lucernaliszt-készítő üzemébe me­net- és óra-, illetve percrend szerint érkeznek a vontatók a szántóföldekről, alaposan megrakodva. A lucernatáblán rendre vágott zöldtömeget járvaszecskázóval szedik fel és juttatják a pótkocsira. (Fotó Demény) Vasutasnapi számvetés írta: Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője A ruhagyár iíjú mesterei A Férfi Fehérneműgyár békés­csabai üzemében 10-én, csütörtö­kön sikerrel vizsgázott az a 7 fiatal, akik részt vettek a „Szak­ma Ifjú Mestere” versenyben. A csütörtökön tartott vizsga után, — amely elméleti és gyakorlati részből állt — a következő ered­mények születtek. Aranyérmet, 350 forintot, valamint a győztes­nek kijáró 2 hetes nógrádverőcei beutalót kapott Czinege Mária. A három ezüstérmes, Cservenák Ilona, Kovarszki Mária, Halus- tyák Eszter 350—350 forintot, míg a vetélkedő helyezést el nem ért tagjai könyvjutalmat és más ajándékot kaptak. Az esemény külön érdekessé­ge, hogy a KISZ által indított és országossá szélesedett mozgalom először került lebonyolításra eb­ben az üzemben. hon is. Kemerovo megyében a la­kosság 81 százaléka városokban és hatalmas — úgynevezett mun- kásitelepüléseken — él.‘ Ebből a szempontból a megye az első he­lyet foglalja el az orosz föderá­cióban. Bár, minit elmondották, a többi megyének sincs szégyenkez­nivalója, mert általában a Szov­jetunióban a városiasodás, az ur­banizáció meggyorsult Ugyanakkor hetekig elbolyong- hat az ember a végtelen tajgában anélkül, hogy egyetlen emberrel találkozna. Kuzbasszt úgy emlegetik szerte a Szovjetunióban, mint a félév- százados szovjet hatalom szibériai politikájának maradéktalan meg­valósítóját. A vad, a kietlen, ugyanakkor ásványi kincsekben, erdőben igen gazdag vidéket a szovjet ember saját céljainak megfelelően átalakítota, kiépítette. Ezzel lépten-nyomon találkoz­tam, erről magam ia megbizonyo­sodhattam... Kezembe adták, de röviden el is mondták Kuzbassz történetét. Egy kis történelem A cár idején bányatulajdonosok dolgoztatták itt a szó szoros ér­telmében halálra az embereket. Aki egyszer ide került , annak nem volt menekvése. A hatalmas tajga biztonságosabb őr volt, mint akármelyik cári börtön más. fél méteres terméskő fala, kar- vasitagságú vasrácsaival. A tajgá- ról a szökés egyenlő volt az ön- gyilkossággal. Aratási háziverseny Dobozon Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére széles kö­rű munkaverseny bontakozott ki a dobozi Petőfi Tsz-ben. Ennek egyik része a kombájnosok ver­senye. A szövetkezet gépkezelői azért rajtoltak, hogy ki csépeli el a legtöbb gabonát 10 centiméter­nél alacsonyabb tarlót vágva. Az értékelésnél figyelemve ve­szik a szemveszteséget, a kom­bájnszalma egyenes vonalba ra­kását, továbbá a baleset- és tűz- mentes aratást Kárnyáczki Antal, Puskás Gábor, Szűcs István, Z. Szabó Gábor, Szabó Elek, Szilá­gyi Gábor és Z. Szabó István kombájnvezetők vállalták még azt is, hogy munkamódszerüket ara­tás közben adják át a mellettük dolgozó ipari tanuló segédvezetők­nek. Ezzel járulnak hozzá, hogy szövetkezetükben a kombájnos- utánpótlás problémája megoldód­jon. Egyetlen lehetőség maradt: dol­gozni a tulajdonosoknak. Még 1764-ben aláírta II. Katalin cárnő az ajándéklevelet, miszerint a Ko- livaló-Voszkreszenszkij üzemek, minden paraszttal és igás tarto­zékokkal az ő birtokát képezik. A muzsikok is olyan tárgyi tulaj­donnak számítottak, mint a szer­szám^ a pajta vagy a szén a föld mélyén. Ök sem jelentettek nagyobb értéket abban az időben ! Nyomorúságos volt az élet ezen a vidéken. Egyhangúságában csak a letartóztatottak érkezése jelen­tett némi változást. Megérkezett a hajó Tom kikötőjébe. A zsan- dárok szétkergették a kíváncsis­kodókat. majd a szárazföldre te­relték a száműzötteket, az elítél­teket. Csörögtek a láncok és so­káig visszacsengett hangjuk a ke- merovóiak fülében. A vásár volt a második változás az egyhangúságban. S azután nagy üresség. A bányatulajdono­sok egyáltalán nem siettek felvi­lágosítani a népet. S hogy mégis felvilágosult lakosság emelte nagyvárosi rangra Kemerovot és a többi kuzbasszi várost, azt azoknak a forradalmároknak kö­szönhette, akik a száműzetésben sem feledkeztek el hivatásukról. A nép szeretetét, felemelését, itt is folytatták — bármilyen áldat­lan körülmények között sínylőd­tek évtizedeken át. Ez azonban külön fejezete Ke­merovo megye, Szibéria történe­tének... Gotyár Gyula (Folytatjuk) C saknem két évtizede minden évben ez a nap a vasutasok ünnepe. Ma tizenkilencedszer em­lékezünk vissza ez alkalommal a megtett útra, a végzett munkára. Egyben meghatározzuk a közvet­len tennivalókat, az előttünk álló feladatok, az őszi forgalom lebo­nyolításának sikeres előkészítése és végrehajtása érdekében. A nagy családot: a vasút egé­szét illeti ilyenkor a dicséret a helytállásért, a munkáért. Az el­ismerés- valamennyi dolgozónak szól, mert mindenki a maga mun­kahelyén egy csavarja a nagy egész gépezetnek. A vasutas, az ember felé száll köszöntésünk, aki éltetője, mozgatója, lelke a vas­útnak, aki nélkül a legmodernebb gép, berendezés is csak holt anyag, mozdulatlan tömeg. Szocializmust építő társadal­munkban minden törekvés arra irányul, hogy még jobban meg­becsüljük az embert. Megbecsül­jük mint termelőt, ami abban jut kifejezésre, hogy jobban érvénye­sül a munka szerinti elosztás el­ve: aki többet ad a társadalom­nak, az maga is többet kap tőle. Ez különös jelentőséggel bír az 1969—70. évre elkészített kollek­tív. szerződésben is. Jobban igyek­szünk megbecsülni az embert, mint fogyasztót is, amiből az kö­vetkezik, hogy a termelés nem önmagáért van. Ha most megvonjuk az egyévi mérleget, megállapíthatjuk, mun­kánk egészére a pozitív jelző használható. Annak ellenére, hogy sajnos negatív jelenségek is elő­fordultak. A felkínált árut idő­ben elszállítottuk, az utasokat kulturáltabb körülmények között továbbítottuk. Egész tevékenysé- J günk az új gazdasági irányítási j rendszer és a közlekedéspolitikai \ koncepció valóra váltásában telt el. A vállalati gazdálkodás sza­bályozására bevezetett közgazda- sági eszközök a vasúton is reáli­sak és ösztönzőek voltak. Noha az eltelt idő még kevés ahhoz, hogy hatásuk teljes egészében kibon­takozzon és érvényesüljön. A közlekedéspolitikai koncepció meghatározta közlekedésünk terü­letén azokat a fejlődési irányo­kat, amelyek az ország várható gazdasági és társadalmi fejlett­ségének, igényeinek megfelelnek. A közlekedés egységes szemléle­te valamennyi közlekedési ága­zatot érint. Az új közlekedéspo­litikai koncepció megvalósítása 12 évig fog tartani. elenleg a vasúti és a közúti közlekedésünk hálózata még a régi hagyományos közlekedési szerkezetet tükrözi. Rövid hatósu­garú és kis teljesítő képességű, gátolja közlekedésünk továbbfej­lesztését. A vasúti személy- és áruszállítás fejlesztése, a vasút­üzem korszerűsítése, az üzemvitel gazdaságosságának a javítása ér­dekében végre kell hajtani a vasút minden részét teljesen át­fogó műszaki és üzemviteli re­konstrukciót. E munkához hozzá­fogtunk és megvalósítását a párt­ós társadalmi szervek, valamint a szállíttató vállalatok segítségével fokozatosan biztosítjuk. Igazgatóságunk területén a leg­nagyobb forgalmat lebonyolító Szajol—Lökösháza, Kunszentmik- lós—Tass—Kelebia és Cegléd— Szeged fővonalakat korszerűbb, hézag nélküli pályára építettük át, illetve az utóbbinak átépítése befejezés élőt't áll. Ezeken a vo­nalakon az utazási sebességet 60 km/óráról 100 km/ órára emel­tük fel. Jelentős részben elké­szült, illetve folyamatban van több állomáson az integra domi­nórendszerű és ezeken a vonala­kon az önműködő automata tér­közbiztosító berendezés megépíté­se. Huszonnégy útátjárónál már megépült az automatikus közúti fénysorompó, illetve a fővonala­kon és másutt azok létesítése több helyen folyamatban van. Az e vonalakon közlekedő vonatok többségét ma már modern Diesel­mozdonyok továbbítják. Az átépí­tés kedvező hatása már az új me­netrendben is érezhető. A közepes forgalmú vonalaink rekonstrukciójánál és fejlesztésé­nél olyan tecnikai minimumot kí­vánunk elérni, amellyel a vona­tok sebességét legalább 60 km/óra sebsségre tudjuk növelni. Ahol a gyenge forgalmú vonalak üzt- mi fenntartása gazdaságtalan, ott alapos vizsgálatot végzünk. A helyi közigazgatási szervekkel ke­ressük annak lehetőségét, hogyan tudjuk a forgalom átterelését az autóközlekedési vállalatok részé­re biztosítani. Folyamatban van a korszerűt­len és elavult, elaprózott, sűrű ál­lomási rendszer megszüntetése. Az itt levő forgalomnak a szomszé­dos, nagyobb forgalmú állomá­sokra való átterelésével (körzete­sítéssel) megnyitjuk az utat a korszerű vasúti forgalom számá­ra. Igazgatóságunk területén ed­dig a körzetesítési munka folya­mán megszüntettünk 28 állomást, illetve rakodóhelyet. Idényjellegű állomásnak (őszi betakarítások idején az árufeladás lehetséges), illetve rakodóhelynek kijelöltünk nyolc szolgálati helyet. A darab­áru körzetesítésére vonatkozó ha­tározatokat a közúti gépkocsiköz­lekedés bevonásával már teljésen megoldottuk. Ennek eredménye­képpen az eddigi kiszolgált 200 település helyett 3400-at lehetett a háztól házig szóló darabáru­forgalomba bekapcsolni. Tavaly csaknem 10 millió fo­■ rintot fordítottunk szociális beruházásra. 1969-ben 15,7 millió forintot irányoztunk elő erre a célra. Hódmezővásárhelyen és Bé­késcsabán hozzáfogtunk a szoci­ális létesítmények építéséhez. Je­lenleg 19 lakás építése van folya­matban. Ebből a lökösházi és a Szeged—Tisza pályaudvari laká­sok ez évben elkészülnek. A műszaki, szervezési és eddig megtett más intézkedéseken ke­resztül munkaerőt tudunk fel­szabadítani és más területre át­csoportosítani, amivel jelentősen hozzá tudunk járulni a szolgálati idő csökkentéséhez, különös te­kintettel az utazó szolgálatot é* a fordulószolgálatot teljesítő dolgo­zókra. Igazgatóságunk területén az összdolgozóknak 32 százaléka ipari és építőipari területen dol­gozik. Heti munkaidejük 44 óra. A fordulószolgálatot ellátó dolgo­zók tizenöt százaléka úgynevezett közbeváltós munkabeosztásban van. Ez azt jelenti, hogy itt is a havi 240 szolgálati órát 210-re csökkentettük. A lehetőségekhez képest azon vagyunk, hogy a munkaidőcsökkentést mindenütt fokozatosan megvalósítsuk. A kedvező hatások mellett azonban az üzemvitelt hátrányo­san befolyásolta a szállítások egyenetlenségeinek növekedése, a szombati, hétfői, különösen a va­sárnapi rakodások nagymértékű visszaesése, az éjjeli rakodások intenzitásának csökkenése, a kedd—péntek közötti csúcsigé­nyek jelentkezése. A népgazda­ság ágazataiban a csökkentett munkaidő egyre szélesebb körű bevezetése következményeként fo­kozottan érvényesülő egyenetlen­ség mind az utas-, mind az áru- szállítás szervezésénél és lebonyo­lításánál jelentős változást köve­tel. Nem kevés gondot és prob­lémát jelentett a munkaerőhiány is. Az idei első negyedévben a vasútigazgatóságok közötti munkaversenyben az első helyen végeztünk. Az év első felében előreláthatóan szállítási tervein­ket teljesítjük. Folyamatban van a tél okozta nehézségekből adódó lemaradás pótlása, á tervek telje­sítése a beruházási munkák meg­valósításának különböző területe­in is. Csak helyesléssel tudjuk fo­gadni a dolgozók azon kezdemé­nyezését. hogy hazánk felszaba­dulásának negyed évszázados év­fordulójára ismét újabb munka- vállalásokat tettek. Az elért tel­jesítmények alapján, a jó munka elismeréseként az elmúlt évben nyereségrészesedés és különböző prémium, jutalom címén az igaz­gatóság területén levő dolgozók­nak több mint 30 millió forintot fizettünk ki. Az országosan elő­irányzott 2 százalékos bérfejlesz­téssel szemben a dolgozók bér- színvonala 3,18 százalékkal nőtt. Az utazó szolgálatot teljesítő dol­gozók személyenként mintegy 150 forintot kitevő béremelést kap­tak. 1969. március 1-től pedig a külszolgálatnál is több dolgozó ré­szesült béremelésben. Most a vas­utasnapon többjmint 200 ezer fo­rint kerül jutalomként kifizetésre. Ezenkívül 450 dolgozó a Szakma Kiváló Dolgozója, öten a „Ki­váló Vasutas”, nyolcán az „Ér­demes Vasutas” kitüntetésbe*!, 366-an pedig soron kívüli kinente- zésben részesülnek. Az utasok és fuvaroztatók igé­nyeit az év nagyobb részében késedelem nélkül kielégítettük. Sőt volt olyan időszak, amikor nagyobb eredményeket is elérhet­tünk volna, ha lehetőségeinket jobban kihasználjuk. A kultúrált j környezet megteremtése; az ud­varias magatartás; az utazóközön­ség jogos igényeinek fegyelmezett munkán alapuló kiszolgálása; az egységes technológiai folyamatok­kal szervezett együttműködés; a pontosság és a folyamatos szállí­tás; az új és korszerű fuvarozási módok bevezetése még nagy tar­talékok felszabadítására ad lehe­tőséget a szállítás követelményei­nek magasabb színtű kielégítésé­hez. Ezért nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vezetés színvona­lára, a vezetői magatartásra és a perspektivikus szemléiéire. Fe­gyelmezettebb tevékenységre, bal­esetmentes szolgálatra van szük­ség, és a hibák áthárítása helyett a tervszerűséget biztosító alapsza­bályok érvényesítésére kell for­dítani minden energiát. A vasutasnap minden eszten­” dobén kezdetét jelenti a forgalom emelkedésének, az őszi forgalomnak, a szállítási felada­tok sokaságának. Ennek jelentő­ségét és egyben mindannyiunk felelősségét növeli a kedvező idő­járásból adódóan várható jó ter­més, annak gyors betakarítása és gazdaságos szállítása. Különös te- íkintettel kell lennünk a túrista és üdülővonatokra, a szegedi sza­badtéri játékokra és az ifjúsági fesztiválra, az igazgatóság terüle­tén más városokban is megren­dezésre kerülő ünnepségekre. Lehetőségeink megvannak ah­hoz, hogy feladatainkat eredmé­nyesen teljesítsük. Ehhez azonban jobban ki kell használnunk a szo­cialista munkaverseny-mozgalom adottságait, növelni kell szerve­zettségünk színvonalát is. A ha­gyományos vasutas murakaerkölcs további megszilárdításával, a fu­varoztató vállalatok hathatós se­gítségével kell tervünk megvaló­sítását sikerre vinni. byl eggyőződésem, hogy a vasu­^ tas dolgozók továbbra is élen járnak az előttünk álló ne­héz, de igen szép feladatok vég­rehajtásában. A tizenkilencedik vasutasnapon szívből köszöntök minden vasutas dolgozót, kedves hozzátartozóit. Kívánok val.a- mennyiüknek újabb munkasike­reket és boldog életet. 121 ezer forintot fizet a négyes A Sportfogadási és Lottó Iagga- tóság tájékoztatás a szerint a 28. játékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 29 fogadó ért el, nyereményük egyen­ként: 121 084 forint. Három talá­lata 3799 fogadónak volt, nyere-' ményük egyenként: 462 forint. A kéttalálatos szelvények száma: 120 337 darab, ezekre egyenként: 18 forintot fizetnek. »

Next

/
Thumbnails
Contents