Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

1969. július 12, 7 Szombat Tudomány — Technika A szénára az atomkorszak szenzációs találmánya 25 ezer éves radioaktivitás A modem tudományos kutatás eredményeként a közelmúltban egy nagyszerű felfedezésre ju­tottak. A hosszú idő óta a szén vizsgálatával foglalkozó tudomá­nyos kutatók megállapították, hogy a szerves anyagokban ta­lálható szén radioaktivitása egy speciális műszerrel meghatároz­ható. Ez a vizsgálati módszer a C 14-es szénizotóp radioaktív bomlásán alapszik. Gondos mé­rések alapján megállapították azt is, hogy valamilyen szerves anyagban levő szén rádióakti­vitása mintegy 5600 év alatt az eredeti mennyiségének felére csökken. A következő ugyan­ilyen időtartamú periódusban a rádióaktivitás arányosan tovább csökken, tehát 11 600 év alatt a sugárzási energia az eredeti mennyiségnek negyedrésze lesz. Ebből következik, hogy 25 ezer év alatt a szén radioaktivitásá­nak csak olyan kis része marad meg, amely gyakorlatilag már alig rendelkezik sugárzó ener­giával. Mióta élnek az USA-ban indiánok? A tudományos vizsgálat ered­ményének gyakorlati alkalma­zását egy viszonylag egyszerű eljárás szemléletesen illusztrál­ja. A vizsgálat tárgya a föld A fcávé nemcsak hazánkban, hanem a világ csaknem vala­mennyi országában kedvelt ital, még ha más-más ízlés szerint készítik is el az aromás főze­tet. A közelmúltban Stuttgart­ban olyan kávéfőzőgépet mutat­tak be a szakembereknek, amely a fogyasztó kívánságaihoz iga­zodva, gombnyomással betáplált program alapján, automatikusan készíti el a kávéfőzetet. A ká­véfogyasztó válogathat a külön­mélyéből ásatás során előkerült gerendadarab. A műszeres vizs­gálat szerint a gerenda fájában levő szén radioaktivitásának csak fele mennyiségével rendel­kezik, tehát a gerenda céljára felhasznált fát kb. 5600 évvel ezelőtt vágták ki. Az úgynevezett sugárzási nap­tár segítségével meghatározható, hogy mikor élt valamely orga­nizmus. Ezzel az eljárással már jó néhány történelmi dátumot vizsgáltak félül és gyakran he­lyesbítettek is. A vizsgálat vég­rehajtásához általában elegendő az ellenőrzésre kerülő objektum parányi része. Például azokból a faforgácsokból, amelyeket a mexikói Teotihuacan híres Nap­piramisának romjai között ta­láltak, megállapították, hogy ez az építmény nem az időszámí­tásunk utáni V. évszázadból származik, mint ahogyan eddig vélték, hanem az építést már az időszámítás előtt 200 évvel meg­kezdték. Az Egyesült Államokbeli Al­bany közelében egy ásatás so­rán régi indián fegyverek ke­rültek elő, amelyeket a régészeti szakértők 2000 éveseknek be­csültek meg. A radioaktív szén vizsgálata kimutatta, hogy a fegyverek 4000 évesek. Ezt a megállapítást az a szenzációs következtetés követte, mely sze­rint Amerika őslakói sokkal ré­gebben telepedtek le ezen a vi­féle ismert kávéfajták között, előre meghatározhatja a kívánt kávé pörköltségi fokát. Asze­rint, hogy erősebb vagy gyen­gébb kávét kedvel-e, beállíthat­ja az átfolyó víz mennyiségét, sőt ízléséhez igazíthatja az ital hőfokát is. Az elektronikusan vezérelt gép ezután néhány másodpercen belül eleget tesz a kívánságoknak, kiszolgáltatja” i az illatdús, friss kávéfőzetet. I déken, mint ahogy ezt korábban hitték. Krisztus halotti leple Az eljárási módszer megbízha­tóságát természetesen sokszoro­san ellenőrizték, újból és újból felülvizsgálják a különböző tör­ténelmi események időmegálla­pításai során. Különösen sok le­hetőség nyílt az ellenőrzésre az Ó-Egyiptom történelmében le­zajlott események pontos meg­határozására. Például így ellen­őrizték az egyik szarkofág fa­anyagának korát és ebből kö­vetkeztettek az eltemetett fáraók életében lezajlott események időpontjára. A vizsgálat még azt a csekély időkülönbséget is ki­mutatta, amely a fa kivágása és a kiszárított faanyag felhaszná­lása között eltelt. A rádióaktív bomlás vizsgálata alapján olyan dolgokra is fény derült, amelyek hosszú évszáza­dok óta megrögződtek az em­berek tudatában. Néhány hónap­pal ezelőtt nagy feltűnést keltett dr. Cardiglia, milánói törvény- széki orvos kísérlete, aki C 14 izotópos eljárással vizsgálta meg a híres turini kegyszert, „Krisz­tus halotti leplét”. Ez a lepel lenből készült, tehát egy nö­vény rostjából, így lehetőség nyílt a szénizotópos eljárás al­kalmazására. A vizsgálat meg­erősítette, hogy a lepel szövését olyan módszerrel készítették és olyan fonalat használtak fel, amelyet Palesztinában kb. 1800 évvel ezelőtt alkalmaztak. Ter­mészetesen ez nem jelenti azt, hogy a gyolcs valóban Jézus ha­lotti leple lett volna, csupán azt bizonyítja, hogy abból az idő­ből származik. A közelmúlban W. Lubby, a chichagoi egyetem professzora felhívta a kutatók figyelmét ar­ra. hogy a szénizotóp segítségé­vel számított adatok értékei bi­zonyos idő után megváltoznak, ha az atom- és hidrogénbomba­robbantásokkal továbbra is nö­velik a levegő radioaktivitását. Így akadályozzák e veszélyes kí­sérletek a tudományos kutatás új eljárásának kifejlesztését. Sényi Imre Elektronikus eszpresszógép A Lenin nevét viselő harkovi „Elektrotyazsmas” gyár 1969-ben 1 milliő kilovatt teljesítményű egyedi turbó­generátort készít az üzemi próbapad számára. A turbógenerátor révén kipróbálhatók a sorozatban készülő nagy teljesítményű generátorok. A képen: a turbógenerátor forgórészé nek megmunkálása látható. Harkovban készült Számítógép és orvostudomány A Szovjetunió egyik sebészeti intézetének biokibernetikai la­boratóriuma érdekes berende­zést készített, amelynek segítsé­gével meg lehet határozni az égett bőrfelület nagyságát — a beteg zavarása nélkül. A mód­szer lényege az analógia kiber­netikai rendszer, amelyet eddig csak elektronikus számítógépek­nél alkalmaztak. Az intézetben elkészítették az emberi test félvezetőkkel felsze­relt modelljét. Amikor az orvos egy speciális elektróddal zárja az áramkört, a modell belsejé­ben kigyulladnak a lámpák. A megvilágított részek megfelel­nek a látható égett bőrfelület­nek és egy különleges számító­berendezés közli, hogy körül­belül mekkora területen sérült meg a bőr. Az új berendezést már több országban szabadalmaztatták. A képen: a sérült bőrfelület nagy­ságának megállapítása a makett segítségével. Új korszak küszöbén Weener Holschte professzor, a „Demag” NSZK-beli cég igazga­tója kijelentette: „1983-ban vé­get ér a vaskorszak és megkez­dődik a műanyagkorszak”. 'A professzorok által jelzett idő­pontban a műanyaggyártás meg­előzi az acélgyártást. Az ezred­forduló idején a technikában felhasznált anyagok háromne­gyed része műanyag lesz. Az amerikai tudósok prognó­zisai szerint 1970-ben a külön­böző műanyagok már 7 száza­lékban helyettesíteni fogják az acélt. Ott, ahol színesfémeket és rozsdamentes acélt használnak, ez az arányszám még nagyobb lesz. ag neuíronsugárzás ellen Az egyik amerikai cég olyan anyagot állít elő, amely megfe­lelő védelmet nyújt a neutron­sugárzás ellen. A 25,4 milliméter vastag védőpajzs termoreaktív műanyagkeverék. Polietilénből és bórkarbidból áll, az előbbi lassítja, az utóbbi pedig elnyeli a gyors neutronokat. Törhetetlen izzólámpák Az Egyesült Államokban tör­hetetlen izzólámpákat hoztak forgalomba. A körtéket átlátszó gumiréteggel vonják be. A gu­mi jó védelmet nyújt az ütődé- sek, az eső, a hó ellen. Ha az üveggömb mégis eltörik, a gu­mibevonat megakadályozza, hogy éles üvegszilánkokra essék szét. Filaiéliai hírek Bélyeggyűjtő-körök a főiskolá­sok számára: v A jövő bélyeggyűjtő nemzedé­két az általános, közép- és ipari- tanuló-iskolákban, valamint úttö­rőházakban és kultúrotthonokban szervezett bélyeggyűjtő-szakkö­rökben oktatják. Az ifjúsági moz­galom a fiatal bélyeggyűjtőkkel csak 18 éves korukig foglalkozott, ezután már csak felnőtt-körök tagjaként folytathatták a bélyeg- gyűjtést. Közülük sokan azonban továbbtanulnak és így gyakran nincsenek abban az anyagi hely­zetben, hogy a felnőtt-köri tag­sággal járó terheket viseljék. Ezt a hiányosságot sikerül 1969. év őszétől megszüntetni a KISZ Köz­ponti Bizottságának segítségével. A következő iskolaévtől az egye­temeken, főiskolákon és a nép- i hadseregben a sorkatonák részére, I a KISZ felügyelete alatt, a | MABÉOSZ irányításával olyan bélyegszakkörök alakulnak, ame­lyekben helyet találnak azok a fiatalok, akik tanulmányaikat folytatják vagy katonai szolgálati kötelezettségeiknek tesznek ele­get. Így a fiatal bélyeggyűjtők tagsága 8 éves kortól 21 éves kor­ig folyamatos lesz. Az osztrák postaigazgatás kül­földi újdonság-előfizetőinek szá­rny, az 1963. évi 7197-ről 1968. vé­gére 27 658-ra emelkedett. Az évi növekedés 1965-ben volt a leg­nagyobb, amikor 5540 új külföldi előfizető jelentkezett. Ugyanezen idő alatt a belföldi előfizetők szá­ma 80 000-ről 132 103-ra emelke­dett. A vásárolt bélyegek értéke a külföldieknél 8830 ezer schil- lingről 28 409 ezerre, a belföldiek- | nél 76 000-ről 145 284 ezerre növe­kedett ugyanezen idő alatt. Vas Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents