Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-11 / 132. szám
IMS. június 11. 5 Szerda 0 megyei KRESZ-verseny élvonala Mint arról korábban hírt ad- j a Lenesési úton térnek vissza a tunk, június 15-én Békéscsabán KlSZ-táborban. megyei KRESZ-vergenyt rendez- A verseny során teszt-rendsze- nek. Időközben megtudtuk a ver- rű kérdéseket kapnak a verseny- seny útvonalát is. Ezek szerint a zők. A helyes választ majd a járművek a KISZ-tábortól indul- totószelvényeken kell bekarikáznak, áthaladnak a Gyulai úton, ni. Thúrzó utcán, Urszinyi úton, Deák A verseny tiszteletdijai a Békés- Ferenc úton, Árpád-soron, Bánsz- csabai Hirdető Vállalat kirakatá- ki úton, Dózsa György úton, majd i ban megtekinthetők. A gépjárművezetők réme A megyében 1967-ben tizennyolc, tavaly pedig huszonhat baleset történt vasúti átjáróban. Ezért szokták azt mondani hogy a gépjárművezetők „réme” a vasúti átjáró. Azonban, ha alaposabban megvizsgáljuk e balesetek okait, akkor meg kell állapítanunk, hogy több figyelemmel, nagyobb elővigyázattal mindegyiket meg lehetett volna előzni. Bizonyság erre, hogy tavaly a huszonhétből tizenegy esetben leengedett sorompóval ütköztek össze a járművek. (Sajnos, két motorkerékpáros az életével fizetett). A vasúti átjáró tehát nem lesz „rém”, ha a gépjárművezetők pontosan betartják az ide vonatkozó rendszabályokat. Mint ismeretes, az átjárók forgalmi rendjéről a KRESZ 56. paragrafusa intézkedik. Ezek szerint csak akkor szabad áthaladni a síneken, ha a jármű vezetője kellőképpen meggyőződött ennek veszélytelenségéről. Kívánatos megszívlelni a következőket is: a távolról kezelt sorompóknál gyakran előfordul* hogy a türelmetlen várakozók a vonóvezetékek rángatásával próbálják a vasutasokat sürgetni. Így könnyen elszakadhat a vezeték és a hiba később balesetet okozhat. Különösen a tehergépkocsi-vezetők panaszkodnak gyakran amiatt, hogy a Diesel-rendszerű gépkocsik üzemi zaja elnyomja a sorompó, leeresztését jelző csengő hangját. Segíthet a csengő működésének észlelésében az a tény, hogy a csengő szára mozog. Ilyen esetben arra kell számítani, hogy a sorompó leengedését azonnal megkedik, s a sínekre ráhaj- tani már nem szabad. A biztonságot természetesen fokozza a vasúti őrök figyelme is! A KRESZ 32. paragrafusátrak 3. bekezdése szerint, minden sorompóra el kell helyezni a 15 centiméter átmérőjű vörös prizmát, de mellette vörös fényű lámpa is elhelyezhető. Ezek szerint a MÁV nem köteles minden sorompóra vörös fényű lámpát felszerelni. Folyamatosan történik ezek felszerelése a forgalmasabb utakon. A kivilágítás megkönnyíti a so- | rompó észlelését és növeli a biztonságot. De a járművek vezetői a jelző táblákról is kell. hogy észleljék e rendkívül veszélyes helyeket és nem szabad megfeledkezniük ar- ró sem, hogy a vasúti járműveknek elsőbbségük van. Ezt minden körülmények között figyelembe kell venni. A vasúti átjáróra vonatkozó KRESZ-szabélyok a gyalogosokra is vonatkoznak. Mégis gyakori, hogy erőszakkal is át akarnak haladni a síneken akkor is, amikor a sorompó leengedését megkezdték vagy azt már le is engedték. E cikk keretében is felhívjuk a vasúti kereszteződések közelében levő termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat, magánosokat arra, hogy legalább 50 méteres körzetben a kereszteződésnél ne ültessenek magas növésű növényzetet, mert ezzel a szabad kilátást nagy mértékben gátolják. Békési Imre rendőr százados Benzinkutat kap Mezőberény és Sarkad Gyarmati Lászlóval, a békéscsabai ÁFOR-kirendeltség vezetőjével beszélgetünk az ellátás problémáiról: — Iiány kút és tároló tartozik a körzetükhöz? — Békéscsabán, Gyulán, Békésen, Mezőberényben összesen 24 utcai kutunk van, 350 köbméter űrtartalommal. A termelőszövetkezetekben, üzemekben, gazdaságokban levő tárolók összesen 1300 köbmétert tesznek ki. Ezeknek a kiszolgálása, ellátása tartozik a feladatkörünkbe. Telepünkön a meglevő tárolók kevésnek bizonyulnak, a várható fejlődést figyelembe véve, ezért még a második félévben megkezdjük újabb tartályok földbe helyezését ösz- szesen 1150 köbméter űrtartalommal. Természetesen az úgynevezett közúti kutak hálózatát is bővítjük. Még az 1969-es évben új, mi dem kutat kap Mezőberény és Sarkad. Kútjaink egy-két kivétellel, este 21 óráig tartanak nyitva, s a békéscsabai Szarvasi úti kutunk egész éjjel ükemel. Rajtunk az sem múlik, ha későbbiek során szükség mutatkozna más kutak éjszakai nyitvatartására. Persze az indokolatlan nyitvatartást úgy gondoljuk, senki sem kívánja tőlünk. — Rendelkezik-e a kirendeltség megfelelő mennyiségű és minőségű kenőanyaggal? — Nem panaszkodhatunk, és úgy hisszük, fogyasztóinknak sincs okuk panaszra, hiszen jó minőségű olajkészletből szolgáljuk ki vásárlóinkat. A külföldi olajok? Véleményünk szerint nem rosszabb a magyar olaj sem, mint az erőteljesen reklámozott külföldi. — Hogyan alakul a forgalom, mikor van legtöbb munkájuk, milyen észrevételeket kaptak az új benzinnel kapcsolatban? — Nyáron megnöveli munkánkat a magánszemély-gépkocsik üzembe állítása, de ezt mi szívesen vesszük. Ősszel a betakarítási munkálatok és a szántási időszak az, ami nagyobb felkészültséget igényel. A 86-os oktán számú benzint dicsérik. Ez ideig csak jó észrevételeket hallottunk. Magunk részéről igyekszünk e jó véleményt megtartani. — Tudnak-e valamilyen kellemes hírt mondani, ami a fogyasztók érdekeit szolgálja? — Június elsején beállítottuk kirendeltségünkön a műhelyrészleget. Feladata az ÁFOR területén levő kutak és egyéb berendezések hibáinak elhárítása. Azelőtt erre a munkára Szajolból vezényeltek szakembereket, s ez sok esetben olyan időveszteséget jelentett. ami kihatott a fogyasztók | ellátására is. B. J. MOSOLY Esztergály Keve felvétele Milyen legyen a szép, a jó és a gazdaságos lakásvilágítás? OTTHONUNKAT, munkahelyünket, a szórakozóhelyeket és az utakat, tereket ma már csaknem nappali fénnyel tudjuk beragyog- tatni, mégis igen kevesen ismerik a jó, a szép és gazdaságos világítás alaptörvényeit. Éppen ezért a megyei MTESZ kebelében működő Nyugdíjas Műszakiak Klubja módot keresett arra, hogy a jó es gazdaságos világítás kérdéseit nyilvánosan megvitassa. Felkérésére Nádas Mátyás villamosmérnök, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat villamos szakosztályának vezetője tartott erről a témáról nagy érdeklődéssel kísért előadást Békéscsabán, a Technika Házában. Ismertetőjét vetített képekkel kísérte, ezt pedig film- bemutató követte. Az alábbiakban összefoglaljuk az előadás lényegét. Mindenekelőtt azzal kell tisztában lennünk, hogy a fény a lámpából úgy árad, mint az öntözőrózsából a víz. A fényáramot lumennel mérjük, a megvilágítás erősségét pedig luxszal. Egy lumen fényáram egy négyzetméternyi területet egy lux erősséggel világít meg. A lámpa tehát — egy bizonyos határig — annál jobb, minél kevesebb villanyfogyasztással minél több fényt ad. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy a megvilágítás erőssége a lámpától mért távolság négyzetével csökken. Két méter távolságban tehát négyszer kevesebb, mint egy méteren. Fényszükségletünk — aszerint, hogy milyen célra használjuk — a különböző helyiségekben, munkahelyeken más-más. Az órásnak például ezer lux megvilágításnál is többre van szüksége, hogy az óra apró alkatrészeit jól megláthassa, egy hálószobában viszont 20—30 lux megvilágítással is megelégszünk. Szükséges még tudni, hogy a különböző fényforrások különböző kevert színű fényt sugároznak, s az ember szeme ezekre nem egyformán érzékeny. Jól ismert, a fénycsövek megváltoztatják a tárgyak színét. Éppen ezért húsüzemeket például csak speciális fénycsövekkel szabad megvilágítani, mert különben a friss húst is li- lásnak, állottnak, romlottnak látjuk. Az emberek arca pedig halotti sápadtságú az ilyen fénycsövek világában. A MEGVILÁGÍTÁS lehet közvetlen, közvetett vagy félig ilyen, félig amolyan. A közvetlenül világító lámpák fénye egyenesen a tárgyra hull, ezért éles árnyékok keletkeznek benne, amik a tisztán látást zavarják. De ez a világítás a legolcsóbb. Drágább a közvetett világítás, amikor a lámpák fényáramát például a mennyezetre vetítjük, s onnan terjed szét a helyiségben. Ekkor nagyobb lámpákat kell használnunk, mert a fény egy részét a mennyezet elnyeli. Ezért drágább. De amennyivel drágább, annyival kelleme1 sebb is. Az árnyékok ugyanis elmosódnak benne. Ha a fényerő | elegendő, olyan, mint a nappali természetes világítás — árnyékban. A közvetlenül világító lámpák olykor bántó fényességét, mely erősen kápráztat és rontja a szemet, opálozással, fényt törő üveggel, fényt terelő tárcsákkal szokták csökkenteni. A káprázás ugyanis hamar kifárasztja a szemet, s ez általános fáradtságórze- tet kelt. A jól elosztott, meleg színű fény ellenben vidámít, kedélyessé tesz és felemel. A fénynek tehát kettős szerep jutott az ember életében. Elsősorban munkaeszköz. Világít. Függetlenít a nap járásától. De ugyanakkor lelkivilágunkra is hat, s testi-lelki jóérzésünket befolyásolja. Erre az érzelmi hatásra még igen sokan nem figyeltek fel, pedig a jó világítás a családi élet melegének, s a friss vidámságnak megtartásában sorsdöntő faktor, így a családon keresztül társadalom-nevelő tényező is. A melegszínű, kellemes fény fokozza mun- kakedvünket, nyugtatja idegeinket, s olyan belső harmóniát teremt bennünk, mely a társas együttlét békéjét, a jó együttműködést nagymértékben segíti. Hangulatos ünnepi kivilágítások alkalmával ezt mindenki érzi. S ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a jó világítás a művészi alkotások szemlélésére és befogadására is hajlékonyabbá tesz, elmondhatjuk, hogy a világítás kérdése közügy. Ezt minden szakember tudja már, s ott, ahol szakértők tervei érvényesülnek, a világítással nincs is baj. Az utcák, terek, nagy termek, csarnokok, üzletek világítása napról napra javul. De ez nem elég. A nagyközönségnek is tudomást kell szerezni a jó világítás kiváló hatásairól. Éppen ezért rr*>t, azen a helyen, a lakások világításáról fogok részletesebben szólni. MINDEN LAKÁSNAK vannak olyan helyiségei, melyeknek megvilágításában a célszerűség a döntő. Ilyenek: az előszoba, a fürdőszoba és a konyha. Az előszobán csak átjárunk, mégis jobb, ha félhomály helyett melegfehér fény fogadja a belépőt. Vigyázzunk arra, hogy ha tükör van az előszobában, ez külön megvilágítást kíván. Gondoljunk erre a fürdőszobában is, ahol a tükör előtt 300—1000 luxos megvilágítás is szükséges. A káprázást úgy kerülhetjük el, hogy opálbúrás krip- ton izzókat használunk. A konyhában sem elég egyetlen központi megvilágítás. A tűzhelyet, a munkaasztalt, a mosogatót külön is meg kell világítanunk, mert a világítás az amúgy is nagyon megterhelt háziasszony munkáját megkönnyíti. Ha a konyhában ebédlősarok is van, ez is külön megvilágítást kíván. Ide megfelel 100—300 lux erősségű, melegfehér fényű függőlámpa. De legyen a kávézáshoz, bor ozáshoz sárgás vagy vöröses szórt fényünk is. Ezt ernyőzéssel érhetjük el. . A régi világ egyetlen függő petróleumlámpáját utánzó, egyetlen villanylámpa sem az előszobában, sem a fürdőben, sem a konyhában nem elegendő. Szükség van helyi megvilágításokra is, és okvetlenül védekeznünk kell a káprázás ellen. A FÉNYCSÖVEK használata lassan el fog terjedni a lakásokban is. A melegfehér fényt sugárzó de Luxe csöveket ajánljuk vagy az úgynevezett univerzális fehér fénycsöveket. Ezeknek fényében az arcbőr is, az élelmiszerek is természetes színűek. A megvilágítás erőssége azonban legyen legalább 250 lux. Térjünk át most a szobák megvilágítására. Mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy a „hálószoba” kiment a divatból. Vannak és lesznek is még hálófülkék, de a fejlődés iránya az, hogy a nappali szobák egyben hálószobák is. Ezeknek megvilágítására is áll az a szabály, hogy a szobában egyetlen központi lámpa nem elég. Kényelmünk és egészségünk megkívánja, hogy mindazokat a helyeket, ahol valamilyen munkát végzünk — beleértve ebbe a szórakozó foglalkozást is — külön megvilágítsuk. A lámpák ízlés szerint lehetnek függesztettek vagy állók. De okvetlenül vigyázzanak arra, hogy ne kápráztassanak, mert a káprázás nagyon fárasztó. Ezt azért hangsúlyozom ennyire, mert még ma is sokan használnak ernyőzetlen, csupasz izzólámpákat Egészen természetes, magjától értetődő, hogy a világító berendezésnek harmóniában kell lennie a szoba bútoraival, szőnyegeivel és képeivel. Megnyugtató, kellemes összhatásra kell törekednünk. Ebben az egyéni ízlés és az egyéni szükséglet dominál. A fényszükséglet a kortól is függ. Kevesen tudják, hogy az idősebbek szeme kétszer-háromszor annyi fényt kíván, mint a fiataloké. A megvilágításnak ehhez kell igazodnia. Figyelembe kell vennünk szemünk alkalmazkodó képességét is. Nem jó, ha a szobában sötét van, s csupán a munkahelyet világítjuk meg élesen. A nagy kontraszt fárasztia a szemet. A SZÍNEK HATÁSA is nagy. Szemünk a zöldessárga színre legérzékenyebb. Ezt a színt kellemesnek érezzük. Gondoljunk a természet pompázó zöldessárga színváltozataira. Ezt a színt, s a sárgát, a narancsvöröset és a vöröset meleg színeknek nevezzük. A többit hidegnek. A tiszta fehér fény valamennyi szín keveréke. A színek okos kombinációjával olyan otthont tudunk teremteni magunknak, melyben jól érezzük magunkat mind nappali, mind esti lámpafénybe'’ Paíaky László
