Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

196#. június 7. 6 Szómba. ................... " .---------------­M agazin Nyáron sem bűn Holnap hivatalosan is véget ér a könyvhét. Ügy hisszük, a könyvekre figyelni és könyvet venni nem kampány-feladat és így az utolsó percekben is fel­hívjuk az MM-olvasöinak figyel­mét néhány ünnepi kiadványra. Megjelent a filmről is jól is­mert A tizedes és a többiek, va­lamint Lengyel József: Prenn Ferenc hányatott élete című műve. A versek kedvelőinek Bella István és Ladányi Mihály új köteteit ajánlhatjuk. Kezdő és haladó futurológusok ne mu­lasszák el Marx György amúgy is kapós könyvét (Jövőnk az Univerzum), amely nemcsak le­bilincselő olvasmány, hanem jó forrásul szolgálhat a középisko­lai fizikai-kémiai ismeretek el­mélyítéséhez. Ez az utóbbi megállapítás ne tűnjön ünneprontásnak a vaká­ció megkezdése előtt. De mi ide­jében szóltunk: nyáron sem „bűn” olvasni; Lemezpiac Az oroszlán ugrani készül cí­mű film slágerével megjelent az Illés-zenekar újabb kislemeze. A „Miért hagytuk, hogy így le­gyen?”, című dalt, akárcsak . a második oldalon levő Március, 1848. címűt a.SzÖrényi-testvéyjek éneklik; Hölgyválasz A megyében kevés olyan jó ! termelőszövetkezet van, mint a füzesgyarmati és kevés olyan jól dolgozó KISZ-alapszervezet, mint az ottani. A fiatalokat a községhez köti a jó keresetet adó munka, a tsz-kölcsönnel épí­tett családi ház, a városiasodó i környezet. Mégis sokan elmen­nek. Elsősorban a lányok. De miért mennek el? Hiszen bőven van munkalehetőség, jó a fizetés, ott a presszó, a mozi, a televízió... A magyarázat egy­szerű. A községben kevés a férj­nek való fiatalember. A lányok nem akarnak pártában maradni. Így nincs más választásuk, mint új községet, új munkahelyet ke­resni. „Ha vége lesz az 2'. . AKACIÓ — Tegnap még ez a szöveg virított az iskolatáblá­kon, de mára eléje kerül a V is hirdetve, hogy kezdetét veszi a régen várt nyári szünidő. A kedves hangú énekesnő mostanában gyakran adja elő a rádióban mennyi vidám játék, szórakozás várja a diákot — „Ha vége lesz az iskolának” — a Balaton partján, s az sem el­hanyagolható szempont ugyebár, hogy nem csörög reggelente az „undok vekker”. Mivel töltitek a nyári szün­időt? — kérdeztük néhány bé­késcsabai középiskolástól. Gazsi Agnes most végezte a harmadik osztályt a Rózsa Fe-/ T '69 Érdekességekkel a világ min­den tájáról, megjelent a Tech­nika, ’69 című, 340 oldalas kiad­vány idei második kötete, a t 69 részletesen foglalkozik a leg­újabb technikai csodákkal. Hírt ad a műanyag sebészeti alkal­mazásának lehetőségéről, a jövő ultramodern városáról, a 300 ki. lométeres hatósugarú elektro­mos meghajtású autóról, a Hon­da japán gépkocsigyár slágerei­ről. A gazdag képanyaggal il­lusztrált könyv hasznos taná­csokkal szolgál a hobby-soknak és rövid ismertetőt közöl a leg­újabb repülőgép-típusokról. renc Gimnáziumban. Kissé fél­ve mondta ki, hogy jeles bizo­nyítványt vár, s így minden oka megvan arra, hogy vidáman töltse a nyári pihenőt. A progra­mot még nem alakította ki pon­tosan, de valószínű, hogy néhány hetet dolgozik is. Tavaly nyáron a konzervgyárban üveget mosott egy hónapig, s életében először, saját keresetéből vásárolhatott magának cipőt, ruhát. Szakít időt arra is — mondja —, hogy a kémiával foglalkoz­zon. Egyrészt azért, mert ebből a tárgyból is érettségizik jövő­re, másrészt azért, mert labora­tóriumban szeretne elhelyez, kedni középiskolai tanulmányai befejeztével. Persze marad majd néhány hete arra is, hogy meglátogassa Pécsen a nagymamát, találkoz­zon ottani barátaival és bejárja az „imádott” Mecseket. Iskolatársa, Kiss Lajos a va­káció jó részét tankönyvek kö­zött tölti. Másfél hónapig beteg volt, így mind a nyolc tantárgy­ból ósztályvizsgát kell tennie. Nem túlságosan szomorkodik emiatt, hiszen az augusztusi vizsgákig a program szerint egy hónapos szakmai gyakorlaton vesz részt a Kner Nyomdában. Fogadkozik, hogy jól osztja be a nyarat és szakít időt kedvenc hobbyjára, a rendőrségi és táró- sági újságcikkek gyűjtésére. A harmadikos Kliment Márta kérdésünkre kérdéssel válaszolt: miért nem vagyunk mi egyen­1. Az emberi ölltözék kialakulá­sát három fő tényező befolyásol­ta; éghajlat, a szeméremérzés és a hiúság Az első igazi ruhaféle az ál­latbőr. amit a kőkorszakban kő- kaparókkal tisztítottak, ekkor már a csonttűket és az állati inakat is használták. Cölöpépit- kezések kora; már van ős-szövő­szék és lenrost szerű fonál! Réz-, bronz- és vaskor; ismerik a ne­mezből készült nadrágot és kucsmát. Időszámítás előtt 3000 körül Babilonban a férfiak pazar, roj- tozott általvetőket hordanak, ezek a Biblia emlegette „babi­lóniai köpenyek”. Sima, alak­ra szabott leplek, sálruhák; ezek már fényűző divatdarabok. A Tigris—Eufrátesz vidékén külö­nül el először a női, férfiviselet, rangúak a fiúkkal? Ök a nyáron több napos kerékpártúrára men­nek, bennünket viszont nem en­gednek a szüléink. Pedig jó len­ne kiruccani valahová, hiszen a vakáció égy hónapját én is vé­gigdolgozom. A földmérőknek fogok segíteni. Irigylésre méltó nyári prog­ram várja a füzesgyarmati Tóth Lajost. Amint kilép a gimná­zium kapuján egy cukrászda pa­rancsnoka lesz. Náluk ez már családi hagyomány, hogy szülők mesterségét a legfiatalabb foly­tatja. Két hónapig fagylaltot és süteményt kínál, rövid időre fe­ledve az iskola szorgalmas min­dennapjait. Munka után kedvenc időtöltésének hódol; újraolvassa a Rejtő-könyveket. A „Vízmű” harmadikosa, Döm- södi Tamás otthon tölti a nya­rat. Szülei Orosházán laknak és ő az idén is a városban végzi szakmai gyakorlatát. A szomszé­dos mezőhegyesi építőtáborba ké­szül viszont Nátor Éva, az Űj Gimnázium tanulója. Sok száz társával együtt kukoricát fog címerezni és közben szeretne jól lebarnulni. A nyári vakáció nagy dolog egy diák életében és éppen ezért nem mindegy, ki hogyan tölti el az időt. Sokan dolgozni mennek és a hónapok óta dédelgetett nyári tervek is zöld utat kap­nak. Jó pihenést, hasznos időtöltést kívánunk minden iskolásnak! sőt a katona viselet is. Szilvakék, mélypiros, bordó színek dús aranyrojtozással és hímzéssel. A dolgozók és a parasztok ál­latbőr ruhákat és ingöltözéket hordtak. Egyiptom, Mezopotánia, Perzsia, Kína, India, Mexikó és ■ Peru; ősi kultúrák, határozottan 1 megkülönböztethető, sajátságo­sán alakult öltözködéssel. A gö­rögöknél beszélhetünk először eleganciáról, amely a tarka kis- ázsiai és krétai viseletekből tisz- ; tűit le. Az egyszerűség, a köny-, nyen, bőven omló redőzött anyag a jellemző. A redőzést művészetté fejlesztették, sze­gélysúlyokat használtak és láb- i beliként dekoratív szandálokat | hordtak. A rómaiak öltözködése lénye- j gében azonos a görögökével. j (Rajz és szöveg: Réthy Zsig- , mond) I Fügefalevéltől a in itt is zo kny. áiq. — Az öltözködés története —­■«mii Ég és föld között A daru, mintegy óriási fa, felülről nézi az épülő házat. Az ember apró pont csupán az acél­ágak között. Mégis a kéz egyet­len mozdulása elég a kapcsoló­karon, hogy a ffép engedelmesen Békés Dezső: Bácskától Előzmények: Krammer József bajai világjáró Braun Karcsi barátjával együtt szamár- és tevekölcsönző vállalatot alakít Oránban. Rövidesen fellendül az üzlet, mert egy arab suhancot is szerződtetnek, aki — piros festékkel kikészítve — ájulást tettetve várja a szamár-, illetve teveháton érkező turistákat a csenevész pálmaliget mellett. Beduinok támadtak meg — adja elő a betanított mesét, s az iz­galmas kaland újabb turista- csoportokat csábít a kölcsönző : vállalatnak. >- •*. Talán meggazdagodik Kram­mer József és társa, ha a rab­lótámadás áldozatát játszó ifjú megelégszik a csekély honorá­riummal. Ö azonban úgy vélte, hogy miután színészi képességei hozzák a hasznot, öt illeti a be­vétel. Titokban összeállt néhány cimborájával, s az egyik napon valódi rablótámadás érte a tu­rista-karavánt. Vér nem folyt — a támadók megelégedtek késük mutogatásával —, de a hátas­jószágokról örökre le kellett mondaniuk a cégtulajdonosok­nak, mint ahogy a túristákat is megszabadították az útonállók az értéktárgyaiktól. A sivatag peremén uralkodó rossz közbiztonsági állapotok tehát derékba törték a fantázia­dús üzleti vállalkozás karrierjét, s ezzel együtt hősünk Afrika iránti vonzalmát is. Igaz, volt még egy próbálkozása: elhatá­rozta, hogy krokodilra vadászik, s a bőrüket összegyűjtve, később cipőgyárat alapít. Gyorsan rá kellett azonban jönnie, hogy a hatalmas hüllők nagyon vigyáz­nak gúnyájukra, a lőszer drága, a vadászat fárasztó, a krokodil­bőr viszont meglehetősen olcsó. Egy töredezett szélű, megsárgull fotó mindmáig őrzi Krammer József utolsó afrikai vállalkozá­sának az emlékét, de ennél több haszna neifi is igen származott a vadászkalandokból. Az 1928-as év ismét Európá­ban, pontosabban Berlinben kö­szöntött rá. Állandó hitelezőjé­nek, az ugyancsak-magyar szár­mazású Weisz bácsinak a csár­dájában tűnődött azon, hogyan tehetne szert némi anyagiakra. Mert, ha ingyen is volt, gyorsan megunta a gulyást. Weisz papa pedig mást nem volt hajlandó föltálalni az üres zsebű vendég­nek. Egy újsághirdetés hívta fel a világjáró bajai fiatalember fi­gyelmét az akkoriban egyre job­ban föllendülő filmes szakmára. Főszerepet természetesen nem remélhetett, de statisztamunkát annál inkább. Végül is egészen különleges módon segítette síken-e az ak­kor forgatott Metropolis című filmet. A reklámfőnök megbízá­sából egy hajnalon felkötötték a város forgalmas utcáján a fára. Nyakán is volt egy laza hurok, de a kötelet ügyesen bebújtatták a gallérja alá, majd végighúzták az oldala mellett, s átvetettek a talpa alatt. így tulajdonképpen állt a hurokban, s meg sem kottyant neki az akasztás. Per­sze a filmesek gondoskodtak ró­la, hogy néhány fénykép elké­szítése után gyorsan leszedjék a fáról. Másnap aztán a bulvár­lapok nagybetűs címekkel hoz­ták, hogy az UFA-gyár Metro­polis című produkciója úgy meghatott egy magyar földbirto­kost, hogy hajnalban fölakasz­totta magát. Mindezt természetesen jól megfizették Krammer Józsefnek, akire így csak némi igazítással érvényes a szólásmondás: életé­ben minden volt, még akasztott ember is. (Vége) a magasba emelje mázsányi ter­hét. Fotó: Demény Mi kot voli? Néhány napja a honfoglalás­ról cikkezik a sajtó. Mindez- ideig úgy tudtuk, hogy 896-ban alapított új hazát Árpád apánk. Nos, a legújabb kutatások sze­rint Ái-pád „csak” a második volt, hiszen már 670 táján meg­jelentek az első magyar törzsek Pannóniában. Eddig a történelemkönyvek úgy tanították, hogy az új haza elfoglalása a IX. század végén történt. A legújabb ismeretek szerint jó 320 évvel korábban. Érettségizők, figyelem! Ne­hogy beugorjatok az elnöknek, ha felteszi a keresztkérdést: mondd csak, fiacskám, mikor volt a honfoglalás..; ?!

Next

/
Thumbnails
Contents