Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-06 / 128. szám

fftW. június 6. i 5 1'éntek Irodalom és politika A Megyei írók Köre ma, pénte­ken délelőtt 10 órakor tartja fog­lalkozását a TTT Értelmiségi Klubjában. A résztvevők az Ün­nepi Könyvhét alkalmával me­gyénkbe látogató Tóth Dezsőt, az MSZMP KB munkatársát látják vendégül, aki Aktuális művelő­dés — és Irodalompolitikái kérdé­sek címmel tart előadást a megyei íróknak. Megy fogadóórája ei tanácstag 1969. június 7-én, szombaton 9—12 óráig tartja fogadóóráját Klaukó Mátyás vb-elnök, Békés­csabán a megyei tanács épületé­ben. Kenyér-csomagolópapír — egyelőre raktáron Sokáig a vásárlók elérhetetlen álmának tűnt a kenyér megfele­lő méretű papírba való csomago­lása. Mert az a kis papírdarab­ka, amit a legtöbb helyen adnak (azaz rányomják a kenyér meg­szegett végére) nem sokat ér. A fogyasztók jogos kérését a megfe­lelő nagyságú papír iránt méltá­nyolták az illetékesek. Így a Pa­pír- és Irodaszer Nagykereske­delmi Vállalt 1969-re 45 millió forint értékben 3500 tonna ke­nyér-csomagolópapírt rendelt az ipartól kétféle, íves és zacskós formában. Az első tételek elkészültek, és több helyen, például Budapesten, Szegeden már ilyen papírban ve­hetik át a vásárlók a kenyeret. Jelenleg 1000—1200 tonna papír vár a nagykereskedelmi vállalat raktáraiban a megrendelőkre, eb­ből 27 tonna van Békéscsabán a megye részére. A bőséges kész­letből eddig minimális mennyi­séget igényeltek megyénkben. Hasznos' lenne, ha a kenyérét árusító vállalatok, szövetkezetek mielőbb megkezdenék a csomago­lópapír folyamatos megrendelését, hiszen hiába tesz meg mindent az ipar és a kereskedelem, ha végül raktáron marad az áru. A tv-ben láttuk A Nagy Romulus Haladó szellemű svájci író. Színműveiben és elbeszéléseiben a mai nyugateurópai tőkés társa­dalom embertelensége és elem- bertelenedése ellen irányuló szuggesztív hatású bírálatát sok­szor valószínűtlenül konstruált, fantasztikus bonyodalmakkal és figurákkal fejezi ki. Művészi erővel megírt műveit kiúttalan­ság, pesszimizmus jellemzi, mint például Az öreg hölgy látogatá­sát, a Fizikusokat és a televízió­ban most látott A Nagy Romu­lus című alkotását is. — Lexiká­lis tömörséggel így jellemezhet­jük tehát az 1921-ben született szerzőt, Friedrich Dürenmattot. A Nagy Romulus, ez a három- felvonásos vígjáték, ha jól bele­gondolunk, nem is olyan nagyon játék és bennünk keltett rezoná- lásában nem is valami víg. Hiá­ba helyezte írója az ókorba, Ró­ma végnapjainak kaotikus idő­szakába és hősét hiába kreálta Róma egyik legendabeli alapító­jának, Romulusnak (a kezdet­nek) inkamációjaként Nagy Ro- mulusszá (az összeomlás, a be­fejezés) „élő” szimbólumává, mi­ként Odoakert, a római biroda­lomra törő germán hordák vezé­rét akkori führerré, s Caesar Rupfot korabeli tőkéssé, mint élő igazságot kimondani akaró és ezért a jelent feltáró vérbeli író, kortársaihoz hasonlóan, a mát bújtatta klasszikus köntösbe, mit sem változtatva a jelen tár­sadalmi dialógjain. És ahogy be­széltette Dürenmatt az ókort a máról! Emiatt, rvo meg a ki­tűnő rendezés és a remek fő­szereplők (Pécsi Sándor, Már­kus László, Mensáros László, Greguss Zoltán) lebilincselő já­téka miatt képtelen volt az em­ber levenni szemét a képernyő­ről. Néhol marxista érvekig emel­kedve, szenvedélyesen bizony­gatta a szerző, hogy „ebül szer­zettnek ebül kell vesznie”, va­gyis azok a társadalmak, álla­mok, birodalmak, melyek képte­lenek létüket, virágzásukat úgy megszervezni és fejleszteni, hogy az más társadalmak, álla­mok, népek behódoltatása, eltíp- rása. kizsákmányolása megalá­zása nélkül történjék. előbb- ulóbb eljátsszák politikai, gaz­dasági, erkölcsi tőkéjüket ahhoz, hogy fennmaradhassanak. Erre döbben rá Uralkodásai során a Nagy Romulus is és hagyja szer­vezetlenül. védtelenül kiszolgál­tatva a birodalmat a hódítóknak. Mikor császári székében egyedül fogadja a germán vezért, Odoa­kert (hiszen udvartartása egy szálig elmenekült) várja, hogy az ledöfje, ehelyett ő kéri. hogy Romulus nevezze ki Itália hely­tartójává. Szóba elegyedve, ki­A haszon a faluban maradt A mezőgazdasági társulások jelentő­ségéről, munkájuk hatékonyságáról beszélgettünk a minap a dombegyházi Petőfi Tsz vezetőivel. A mezőkovács­házi járásban működő szövetkezeti vállalkozások gazdálkodása, és ami egy-egy ilyen esetben talán a legfon­tosabb, nyereségüknek felosztása volt a téma. Elismerően és lelkesedéssel beszéltek arról, amit a Tóth Balázs ve­zette kunágotai SERTÖV produkált 1968-ban. A Hupuczi Ferenc vezetése alatt működő építőipari közös vállal­kozás igen eredményes tevékenységé­ről is jót mondtak. Ezek jól dolgozó társulások. Nem véletlenül kaptak or­szágos elismerést. j üyvptr­ra jut, mint a rómaiak. A két Nem volt ilyen kedvező véleményük államférfi azon töri a fejét, hogy 1 a BARTöv-ről, a baromfikeltető közös miként lehetne a történelem vállalkozásról. Ennek szervezésében ilyen ártalmas irányú menetét magUk is részt vettek önálló vélemé- megváltoztatni és odalyukadnak ; nyükkeI és fél milli6 torinttal. Két_ derül, hogy mindketten békés alaptermészetűek, rajonganak a tyúktenyésztésért, tisztában van­nak a jelen és a jövő fejlemé­nyeivel. Odoaker is tudja, hogy az ő népe sem különb és hatal­mi hajszája közben hasonló sors­két társulás nem lö­ki, mint szülőatyjuk, matt, a polgári realista szerző, hogy nincs kiút. így aztán Odoa- ; védelmezett olyan jól az alapitó tsz Düren- 1 . 4 , ~ i segtelen, hogy ez kér marad führernek, Romulust pedig nyugdíjaztatja. eknek, mint az építőipari. Itt a befi­zetett alaptőkét a tsz-ek már több- Sokszor vetik szemére haladó j körösen visszakapták, az is igaz, kritikusiai, hogy Dürenmatt a ki- 1 hogy e közös vállalkozás már majd- úttalanság hirdetője. Ez éppen j nem egy évtizedes múltra tekint visz- úgy nem, igaz, mint ahogy nem sza, míg a baromfikeltető alig szerve­ződött meg. Ennek ellenére az idei össz­pontosított szövetkezeti tőke jobban hasznosult, mint az ÁFÉSZ keltetőjé­ben. A BARTÖV-ben ugyanis 19 fii lérrel olcsóbban keltetik a csibét, mint a földművesszövetkezeti keltető­ben. Igaz, hogy a BARTÖV nem fize­tett nyereségrészesedést, noha mun kája jövedelmező volt. A tag-tsz-ek határozata szerint járt el a BARTÜV vezetője, amikor a nyereséget mű­szaki fejlesztésre fordította. Tette ezt azért, hogy ebben az esztendőben és jövőre ne háromnegyedmillió csibét keltessenek a háztáji gazdaságok és a tag-szövetkezetek részére, hanem többet. A BARTÖV haszna így maradt a faluban. A naposcsibe-beszerzésben így jutottak előnyös helyzethez a ko­vácsházi járásban. D. K. igaz Móricz Zsigmond és min­den polgári realista szerző ese­tében sem. Egyszerűen csak addig mentek el, ameddig tár­sadalmi helyzetükből és filozó­fiájukból eredően eljuthattak: a burzsoá társadalom meztelen megmutatásáig. Ez adott körül­ményeik között haladó tett. A mi társadalomszemléletünket valló egyetlen tv-nézőnek sem jutott eszébe, hogy kiúttalansá­got lásson, mivel a darab mon­danivalóját, a szerzővel egyetér­tésben, a burzsoá társadalomra vonatkoztatta. A folytatásban, a megoldásban viszont mi már benne élünk, minket nem kell Dürenmattnak figyelmeztetnie, ha tudna sem, hogy a társadal­mi kiúttalanság feloldása a szo­cialista társadalom léte és ki­terjesztése a világra. H. R. 1975-ig elkészült az IKARUSZ programja Nagyarányú műszaki fejlesztés előtt áll az IKARUSZ Gyár. Számos, eddig már megkötött nemzetközi szerződés biztosítja, hogy a már eddig is népszerű IKARUSZ-járművek a jövőben még keresettebbek legyenek a hazai és a nemzetközi piacokon. A gyárnak már érvényes szerződése van Svédországgal és Ausztriával, ahonnan elvázakat és más járműalkatrészeket kap. A tervek szerint az IKARUSZ 1975-re évi 12 ezer autó­buszt szándékozik építeni a jelenlegi ötezerkettőszáz darab­bal szemben. Képünkön: Autóbuszok a gyári végszereidében. Újabb 55 községet kapcsolnak be az aulAbuszforgalomba Telefonált az öcsém: elhalasztja az esküvőjét. — Miért? — Nem ér­tem! — hebegtem. Meg­kedveltem az ifjú arát. összeillenek. Azonkívül elég nehezen intéztem el a szabadságomat a mennyegző napjára. Ta­nú lettem volna. A vi­déki rokonságot is fel- csődítetfük... — Mi tör­tént hát? — Fekete-fehér lesz! — mondta. Dermedten bámultam a kagylót. Előfordul, hogy a nagy boldogság elveszi az ember szép el­méjét. — Jól vagy? — kér­deztem, bár nem akar­tam feleslegesen ingerel­ni. Közben lázasan ku­tattam emlékezetemben előfordult-e a családban elmebetegség vagy tudat zavar. Valami felrémlett nagyanyám elbeszélései­ből. Bizonyos Hanzi bá­Fckctc — fehér esi, aki tekintélyes vá­rosi tanácsnok létére el­ment tengerésznek, fa­képnél hagyta családját, három szép gyermekét és hitvesét. Ö volt az egyet. len kimutatható bolond. Vagy mégsem...? — Miért ne lennék jól? Sőt, nagyon is jól vagyok! — ütközött meg öcsém. — Csak az a bökkenő, hogy csúszik az esküvő, s elvész a be. utaló. De hát... Tehát lesz lakodalom, csak... — Miért kell elhalasz­tani? Nem értem! — Mondtam már. Igen — nem! A kerületünk vetélkedik! Az „Asszír­babiloni ékírás hatása a -ovásírásra és viszont’’ isztalnál a főválaszoló második segédje leszek! kell vizsgálnom a mar­gitszigeti sírkövet.^. — Várj! — rikkantot­tam. — Mi lesz a nász­néppel? — Intézkedj! Te vagy a násznagy! — mondta. — Mit szól az esküvő elhalasztásához a jöven­dőbeli? — kíváncsiskod­tam tovább. — Nem mond semmit, hiszen a fekete-fehérről van szó! „Hű, milyen ravasz az a jövendőbeli!” — gon­doltam, de efölötti el­mélkedésemet megzavar­ta az asszír főválaszoló második segédjének, a vetélkedő fölkent mágu­sának (civilben gyógy­kovács), lelkesítő szónok, lata. Jaj neki, ha lema­rad! Lógó orral sompo­lyogna majd, s az embe. rek tudni fogják: képte- Na, búcsúzom, még meg len volt megmondani, között naponta egy, Balatonlelle és Balatonmáriafürdő között a nyári idényben naponta hat já­ratpár közlekedik. Munkaszüneti napokon és szom­baton autóbusz indul Budapest— Aggtelek—Jósvafő (Baradla-bar- lang) között. A szabad szombato­kat megelőző pénteken is indíta­nak idényjáratokat Székesfehér­vár és Velence között. Naponta egy járatpár teremti meg a kap­csolatot Budapest—Pákozd—Suko- ro—Kápolnásnyék és Velence út­vonalon. Szombaton és vasárnap a Du- na-kanyar forgalmának lebonyolí­tására állítják be a Budapest— Visegrád, a Budapest—Dunabog- dány, a Budapest—Tabi és a Szentendre-Nagyvillám autóbusz- járatot. A szentendrei HÉV ál­lomásról Leányfaluig 30 percen­ként indítanak buszokat. Új vohalakkal bővül a nemzet­közi autóbuszforgalom is. Nyír­egyháza—Záhony—Uzsgorod vi­szonylatban hetenként kétszer, Budapest—Split között pedig egy­szer indul menetrend szerinti já­rat. Ezenkívül lengyel, csehszlo­vák, bolgár, ausztriai vonalakon közlekednek az Autóbuszközleke­dési Tröszt buszai. Tervezik, hogy megteremtik Budapest és Kijev között is a nemzetközi összeköt­tetést. A személyszállítás, a helyi köz­lekedés gondján enyhít majd a hogy Árpád apánk ide- taxihálózatbővítése. 300 újabb volántaxit helyeznek üzembe vi­déken, S mivel Hajdú- és Szolnok megyében bevált már az önelszá­moló rendszerű volántaxi szolgá­lat, ezt az elszámolási formát má­sutt is megvalósítják. Sikerrel működött 8 városunk­ban a Volán ajándékszolgálat. Az idén több városban is beve­zetik. A Volán már eddig is lebo­Volánsped, Volánpack, Volán- tourist, Volánexpressz, Volántaxi — ilyen és hasonló szolgáltatások­kal áll az utazóközönség rendel­kezésére az Autóközlekedési Tröszt. Évente több mint 700 mil­lió utast szállítanak az autóbusz- forgalomban. Ebből 300 millió a helyi forgalomban utazó (csak Budapest és Miskolc városi közle­kedése nem tartozik a tröszthöz). A június 1-én életbe lépő új me­netrend tovább bővíti az autóbusz­hálózatot — az eddigi 23 ezer ki­lométert újabb 473 kilométerrel, 55 községet kapcsol újonnan a buszforgalomba. Indítanak újabb 928 munkás- és 306 tanuló járatot — ezzel naponta 70 ezer munkás és 2 ezer iskolás utazását biztosít­ják. Tovább bővül a transzverzá­lis — nagytávolságú — autóbusz­hálózat, csökken a menetidő és az átszállás. E törekvés jegyében in­dult a Mecsek Volánexpressz Bu­dapest—Pécs—Harkányfürdő kö­zött. A kirándulókat, víkendezőket érintik kellemesen az új balatoni járatok. Naponta két járatpár köti össze Budapestet Hévízzel. A Ba- latonfűzfön csatlakozó Siófok— Balatonalmádi és a Siófok—Bada­csony—Héviz-i járatpár naponta kétszer biztosítja a partmenti uta­zást. Siófok—Fonyód—Keszthely jében hány sátor állott azon a helyen, ahol ma a Nadrággomblikasztó V. raktárai roskadoz1- nak... — Majd intézkedem, öcskös... — szakítottam félbe, már csak azért is, mert a kagylót markoló tenyerem elzsibbadt és elhangzott a vacsorára; nyolította a környező országokból [ Magyarországra küldött ajándé- mi' kok továbbítását. Májustól vállal- kerületünk vetélkedője, ják a magyar ajándékozók külde- (Az öcséméké még nem.) ményeinek külföldre szállítását. És tegnap, amikor a sze- ^ tröszt Volán kereskedelmi nes embernek szégyenlo. jrocj^ia kölcsönöz személygépko- sen a markába akartam csúsztatni a borravalót. szóló felhívás. Aztán lezajlott a vepiomert es imigyen szólt: — Ezt a. kerületet nyolc másodperccel le­pipáltuk. Azt képzeli, hogy dóm? csit, buszt, teherautót, vállal te­herszállítást, csomagolást, vámke­zelést. van idegenvezetői és ren- dezvénvszolgálata. A Magyar Ha- ió- és Darugyártól 20 nagy szállí­tótartályt vásároltak a teherszál­lítás lebonyolítására. A napokban ep-kután elfoga- i próbálták ki sikerrel Budapest— 1 Szeged, Budapest—Nyíregyháza és Hát. ez már eredmény. j Budapest—Kaposvár között az öt­A zsebemnek. Csonkaréti Károly tonnás szállítótartályokat. Kádár Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents