Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-06 / 128. szám

1969. június 6. 3 Péntek Matematikai módszerek az Orosházi Állami Gazdaság fejlesztési tervének készítésében Az Orosházi Állami Gaz- j nem jelenti a termelési ágak szá- ; mény tömegének maximalizálását daság 1968. január 1-én a Szőlősi mának szűkítését. Lényegében a írtuk elő. Állami Gazdaságnak és az Oros- j gazdaság 1967. évi termelési prog- | Az optimális program szerint a házi Mezőgazdasági Technikum ramjának felel meg. Üj ágazat- gazdaság 106,4 millió forint hal- Tangazdaságának egyesítésével jött ként szerepel az ősziárpa-vető- mozott bruttó termelési értéket létre. Az egyesítés után a gazda- I ma§ és a zöldborsó termelése, va- j állíthat elő, és a tervezett jöve­ság vezetőinek fontos feladatává, I iamint a lucernaliszt előállítása. '1"1"------- —’—= ­t alán egyik legsürgősebb teen-1 A technológiai tervek el- vált a termelésfejlesztés készítése az állami gazdaságok nője ve perspektívájának kidolgozása, a beruházások ésszerű megvalósítá­sának tervezése. Első lépésként „hagyományos” módszerekkel ke­rültek felvázolásra az elképzelé­sek. E munka során olyan kö­vetkeztetésre jutottunk, hogy szükség lenne korszerűbb, egzak­tabb módszerek alkalmazására is. Az új gazdaságirányítási rend­szerben lényegesen növekedtek a vállalati tervekkel szemben tá­masztott követelmények és bonyo­lultabbá váltak a tervezés során figyelembe veendő gazdasági vi­szonyok is. Az összefüggések, kap­csolatok, ható tényezők rendkí­vüli szerteágazásával kell számol­nunk. Éppen ezért a gazdaság fejlesztési tervének kidolgozásá­ban kísérletet tettünk a hagyo­mányosnál korszerűbb, matemati­kai módszerek alkalmazására. A gazdaság termelési szerkeze­te a körzet sajátosságainak meg­felelő. Békés megyének ez a ré­sze hagyományos búza- és kuko­ricatermelő, valamint szarvas- marha- és sertéstartó. A gazda­ságban is ez a négy ágazat jut kiemelkedő szerephez. A fejlesztendő ágazatok kiválasztásánál a gazdaság viszo­nyaiból indultunk ki. Messzeme­nően mérlegeltük a különféle gaz­daságossági és agronómiái szem­pontokat és ennek alapján a fej­lesztési terv összeállításánál a kö­vetkező ágazatokkal számoltunk. Növénytermesztés: őszi búza­és őszibúza-vetőmag-, takar­mánybúza-, takarmány őszi árpa-, ösziárpa-vetőmag-, kukorica-, hibrid kukorica-vetőmag-, cukor­répa-, fajtaborső-, zöldborsó-, zab-, burgonya-, kender-, mák-, lucerna-, silókukorica-, egynyári szálastakarmány-, takarmányré­pa-. csalamádé-termesztés és lu- cemaliszt-előállítás. Állattenyésztés: tehenészet, ita­tásos borjúnevelés, növendékmar- ha-nevelés, növendékbika-nevelés, marhahizlalás, sertéstenyésztés, sertéshizlalás. Az ágazatok fenti rendszere kialakult termelési gyakorlatának megfelelően történik. Ennek a lé­pésnek rendkívül nagy a jelentő­sége, hiszen a technika gyors fej­lődése szinte évről évre új lehe­tőségeket tár fel, amelyek meg­felelő figyelembevételével nagy mértékben befolyásolja még a legkorszerűbb módszerekkel ké­szített terv minőségét is. A tech­nológiai tervek elkészítése során a gazdaság 1968. évi tervezett technológiái képezték a kiindu­lási alapot. Az Orosházi Állami Gazdaság fejlesztési tervének legfontosabb problémáit egy lineáris programo­zásban fogalmaztuk meg, változó delemmutatók elérése, valamint a beruházások megvalósítása ese­tén 32,3 millió forint nyereséget, érhet el. Ezek a számok is bizo­nyítják, hogy a mezőgazdasági vállalatok jelentős részében a ter­melési szerkezet további tartalé­kokat rejt magában. A tervezett vállalati ered­mény a termelési értéknek mint­egy 30 százalékát teszi ki, ami a legjobb állami gazdaságok jöve­delmezőségi rátájának felel meg. összegezésként megállapíthat­juk, hogy a gazdaságban végzett számítások egyértelműen bebizo­nyították: a matematikai módsze­rek hasznos segédeszközt jelent­hetnek a fejlesztési tervek kidol­gozásában. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a matematikai és korlátozó feltételekkel. Ezek- módszerek alkalmazása sem veszi ben a földterület nagyságából és minőségéből, a munkaerőadottság- bőí, a gépi erő kapacitásokból, a beruházási lehetőségekből ere­dő kötöttségeket, az állattenyész­tés és növénytermesztés közötti szükségszerű összefüggéseket fe­jeztük ki. Számos korlátozó felté­tel beállítására volt szükség a meglevő épületek kihasználása és egyéb speciális okok — értéke­sítési lehetőségek — miatt. A cél­függvényben a vállalati ered­le a döntés terhét a gazdaság ve zetőiről, de kétségkívül meg­könnyíti a végső szó kimondását. A döntés előtt, a matematikai számítások eredményei mellett mérlegelni kell azokat a tényező­ket is, amelyek még a legjobb módszerrel sem vehetők figye­lembe, elsősorban a legkedvezőbb fejlesztési változatok realizálásá­nak szubjektív feltételét. Faragó Sándor igazgató Húszéves a közhasználatú autóközlekedés Kiállítás Békéscsabán Tegnap, június 5-én nyílt meg ] tehergépkocsija, továbbá 7 Békéscsabán, a MEDOSZ Luther I máVAG autóbusza volt a válla- utcai székházában a Húszéves a iatnak Ma 400 Csepel ^ skoda közhasználatú autóközlekedés cí mű kiállítás, amelyet 7-ig láto­gathat a közönség. A megnyitón megjelent Gyulavári Pál, a me­gyei pártbizottság osztályvezető­je is. Lukovits Béla, a 8-as AKÖV igazgatóhelyettese tájékoztatást adott arról, hogy 1949-ben mind­össze 24 elavult, felszabadulás előtti időikből megmaradt és ki­javított Opel-Blitz és Mercédesz volt. Megérkezése után csapata- sújt a burzsoáziára, viszont ha- iok erélyes támadásba mentek tálasak legyenek. át, és majdnem elérték az uzlo- vói vasúti csomópontot, amelyik 60 versztnyire van Jekatyering- burgtói. Emlékszem ekkori beszélgeté­seinkre. Sűrűn tett szemrehá­nyást nekünk azért, mert feles­üdvözöljük az orosz munkások és Vörös Hadseregünk nevében a magyar forradalom vörös tig­risét.” Moszkvából igyekeznek azon­nal elvi segítséget is adni. Pór Ernőnek, a párt nevéről féltett legesen kíméltük a burzsoáziát kérdésére a Kommunista Inter­— bér nekem úgy tűnik, mi urá­liak soha nem szenvedtünk eb­ben a betegségben — és azt mon­dotta, hogy Magyarországon a kommunisták kíméletlenek lesz­nek saját burzsoáziájukhoz. A sors iróniája, hogy éppen nationale nevében Zinovjev vá­laszolt: Az (alakuló V. L.) ülés nem adott határozott utasí­tást arra nézve, hogy minden párt azonnal vegye fel a kom­munista nevet. De mi meg va­gyunk győződve arról, hogy az Magyarországon, a proletárdik- egész kongresszus akaratát fejez- tatúra kikiáltása szinte vér nél- zük ki, ha azt javasoljuk kül történt, és egy nehéz pilla- önöknek, hogy pártjukat, a ma­nat ban a burzsoázia magától ad- gyár proletariátus pártját mi- ta át a hatalmat a munkásasz- előbb nevezzék Kommunista tehergépkocsi, valamint 137 Ika­rusz autóbusz bonyolítja le a te­her- és személyforgalmat. Kezdet­ben évente 300 ezer, ma 2 és fél­millió tonna árut szállít, az utas- forgalom pedig 180 ezerről csak­nem 20 millióra emelkedett. A megye 83 községéből 79 be van kapcsolva a menetrendszerű köz­lekedésbe. Az áruforgalom műszaki és for­galmi korszerűsítéssel, így a ra­kodás gépesítésével, valamint a rakodólapos és konténeres szállí­tással állandóan fejlődik. Egyre több a darabárus és a tehertaxi- szállítás is. A kiállítás képeken, makette­ken szemléltetve mutatja be a közhasználatú közlekedés fejlődé­sét. A vállalat könyvjutalomban részesíti azokat, akik az 1947-es időkből készült fényképeken lát­ható személyeket felismerik. Ugyancsak jutalmat kapnak azok, akik a közeli napokban Békés­csabán felvett fényképeken felis­merik önmagukat. A Bezosztája-1 atyja Ezekben a napokban hazánk-' ban tartózkodik P. P. Lukja- nyenko szovjet akadémikus, a világhírű növénynemesítö, aki munkatársaival együtt évek óta dolgozik a nagy hozamú inten­zív búzafajták kinemesítésén. Nevéhez fűződik a magyar ke­nyérgabona termesztésében sike­resen bevált Bezosztája—1-es búzafajta kinemesítése. Ezért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa P. P. Lukjanyenko aka-; démikusnak a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A földművelők világszerte isme-! rik Pavel Lukjanyenko állami j és Lenin-díjas akadémikus nevét, akinek nagy hozamú búzafajtái hozzájárulnak a gabonaprobléma megoldásához. Mintegy 30 búza­fajta nemesítése fűződik nevéhez. A tudós a Krasznodári agrártudo­mányi kutató intézetben dolgozik, ahol munkatársaival együtt arra törekszik, hogy dőlésmentes, a betegségekkel szemben ellenálló, több szemet adó búzahibridet ad­hasson a mézőgazdaságna-k. Az intézetben rendelkezésükre áll az összes hazai és több ezer külföldi búzafajta, így a legmerészebb ke­resztezésekkel hozhatják létre az új fajtákat. A híres Bezosztája-1 elődjének, a Bezosztája—4-nek családfájában például megtaláljuk a különböző olasz, japán, spanyol, argentin és más fajtákat. A nyolcadik nemzet­ség irányított egyedi válogatásából született a Bezosztája—1, amely­nek elterjedése révén a Kubány- ban egész közigazgatási körzeteik­ben gyűjtenek be hektáronként 40 vagy még több mázsa búzát. En­nek segítségével érték él, hogy e hatalmas területen tavaly megha­ladták a hektáronkénti 36 mázsás átlagtermést. A Bezosztája—1-nek tíz éven i át nem volt vetélytársa. s valószí­nű nem is akadt volna, ha Lukja­nyenko nem ad át 1967-ben az állami fajtakísérleti gazdaságok­nak két újabb búzafajtát, a Kauká­zust és az Aurorát. Ezek — mint a tudós minden más nemesítési eredménye, a korábbiakra alapul­tak. A Krasznodari agrártudományi kutatóintézetben az Aurora hek­táronként 6,7, a Kaukázus pedig 7,1 mázsával nagyobb termést ad, mint a Bezosztája—1. A Kubány- ban, öntözött területen rekordter­mést adott : a Kaukázus-fajta, hek- táronkért 87,4 mázsát. A krasz­nodari határvidéken tavaly az Aurora hektáronként 68—70, a Kaukázus pedig 66—72 mázsát termett. Ezek a fajták egyébként különösen a hegyaljai körzetekben válnak be és mint a Bezosztája 1 is, kitűnően meghálálják az öntö­zést. Lukjanyenko akadémikus krasz­nodari agrártudományi intézete koordinálja a KGST-tagországok búzanemesítési tevékenységét. A testvéri országok tudósaival fenn­álló szoros kapcsolatok, az új faj­ták kipróbálásának eredményei segítik a szovjet akadémikus mun­káját is. A világhírű tudós most P. P. Lukjanyenko akadémikus a kitüntetessek van alkotóerejének teljében. Ele­gendő arra utalni, hogy évente 3 új búzafajtát ad át kipróbálásra az állami kísérleti gazdaságoknak. Feltételezhetjük tehát, hogy az utóbbi évtized munkássága csak előkészület a további sikerekhez. A tudós és munkatársai hektá­ronként 76—80 mázsás termést biztosító új hibridek létrehozásán munkálkodnak. A másik irányzat — az új, minden betegséggel szemben rendkívül ellenálló, öntö­zéses nagyüzemi termelésre alkal­mas fajtakutatás — ez annál fon­tosabb, mert a Szovjetunióban év­ről évre növekszik az öntözéses földművelés alá eső terület. A munka lényege — a produktívabb kalásznevelés. Míg a korábbi bú­zafajtáknál a szem az egész nö­vény tömegének 30—35 százalékát tette ki, a Lukjanyenko-féle bú­záknál ez az arány eléri a 40, sőt néhoi az 50 százalékot. Az intézet­ben azonban már vannak olyan fajták, amelyeknél ez az arány 85 százalék. E búzafajta kalásza szinte közvetlenül a földből nő ki, így semmiképpen sem dől meg. Az akadémikus arra számít, hogy ez a fajta üzemi termesztésben hektáronként több mint száz má­zsát fizet. Ezek a fajták persze még nem holnap jelennek meg, de nemesítésükön teljes erővel dolgoznak, Jurij Zemjuk (APN) tálynak, a szociáld emkoraták pe­dig egyezséget kötöttek a kom­munistákkal. Forradalmi időben gyakran megtörténik, hogy a miniszter reggel még törvényeket ír alá. Pártnak. Az oroszországi proletariátus után Önöknek sikerült először megragadni a hatalmat. Kikiál­tották a szovjet hatalmat és a proletárdiktatúrát. A világ mun­í parancsot ad, és ugyanaznap kásái minden lépésüket figyelik. estére már börtönben ül. És for­dítva is, az éjjelt börtönben töl­tő forradalmár reggel már egy új kormány minisztereként ren­delkezik. Kívánjuk, hogy Vörös Had­seregünk volt katonája, a ma­gyar proletariátus jelenlegi ve­zére, mielőbb gyógyuljon ki a burzsoázia bérencei által oko­zott betegségéből, és kívánjuk, hogy azok az ütések, melyeket ő Pártjukat ma óriási felelősség terheli, úgy véljük, az lenne he­lyes, ha pártjuk elnevezése kül­sőleg is megfelelne a program­nak, az egész világ munkásait lelkesítő harcuknak. Aláírás: A II. Internacionálé Végrehajtó Bizottságának elnö­ke. Zinovjev.” (Folytatjuk) Virág László Július 7‘én eszperantó tanulmányi verseny Gyulán Az elmúlt hónapban fejeződ­tek be az 1968—69-es tanév me­gyei eszperantó nyelvtanfolyamai. Az elmúlt tanév jelentős válto­zást hozott a nyelvoktatás terén: míg eddig ugyanis egy-egy kul- túrházi vagy iskolai nyelvtanfo­irányítása, összefogása érde­kében, a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat pedig védnök­séget vállalt az immár hetedszer megrendezésre kerülő Gyulai Nyári Eszperantó Egyetem felett. Békés megyei kezdeményezés lyam megléte — 'hiánya, pusz- j volt a ma már egész országra ki­tán belső, mondhatni egyeni ügy volt, ez évtől kezdődően már nem az. A Békés megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya szak­terjedő megyei tanulmányi ver­senyek megrendezése. Július 7-én tartják meg első ízben Gyulán — a Nyári Eszperantó Egyetem má­felügyelőt nevezett ki a műkő-! sodik napján az Országos dó nyelvtanfolyamok ellenőrzése, i Eszperantó Tanulmányi Versenyt MEZÖKOVÁCSHÁZA: Napirenden a járás mezőgazdasági középtávú tejlesztési terve Ülést tart ma a mezőkovács­házi Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottsága, amelyen többek között a járás mezőgazdasági középtávú fejlesztési tervét vitatják meg. A tervet szakemberekből alakult bizottság készítette. Az ülésre előterjesztett prog­ram bemutatja a mezőkovácsházi járás mezőgazdaságának fejlődé­sét 1965-től 1969-ig a növényter­mesztés, állattenyésztés és üzem­gazdálkodás területén. A terv má­sodik fele a következő időszak célkitűzéseit tartalmazza 1975-ig. A végrehajtó bizottság elé ter­jesztett program alkalmas arra, hogy annak alapján minden gaz­daság elkészítse saját középtávú fejlesztési tervét. Ezt a termelő- szövetkezet testületi ülésén tár­gyalják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents