Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-04 / 126. szám
1969. június 4, Szerda 1 Í1 Variációk szövetkezete flz alábbi öt esztendőben hatmillió forintról 40 millió forintra növekedett az újkígyósi Aranykalász Tsz jövedelme. A fejlődés üteme rendkívül erőteljes. Bozó József főagronómus szerint azon- kívül, hogy megtanultak számol- : ni, bonyolult körülményeket mér- ! legelni, semmi sem történt. Ez te- | hát az a bizonyos valami. Üzemszervezésükben és a gazdálkodás j menetében egyedüli domináns: | a holdankénti minél nagyobb jövedelem elérése. Ez alá rendelnek mindent, ezért kalkulálnak és a számvetésben is ezért variálnak. Állandóan kutatják az előbbre lépés mozgató tényezőit, keresik az új erőre kapásának akadályozó körülményeit. Kiszámították többek között, hogy 115 ezer munkanap felhasználásával 40—42 millió forint körüli összegű jövedelemre számíthatnak. A rendelkezésre álló munkaerő azonban tavasszal és nyár végén nem képes megbirkózni a közös feladattal. Májusban, augusztusban és szeptemberben a háztáji föld kapálása és betakarítása leköti a munkaerő jelentős részét. Emiatt a szövetkezeti érdekeltségű feladatokkal nem haladnak. Ez a körülmény olyan gondolatokat ébresztett a tsz vezetőiben, hogy a háztáji kukoricaföld művelésében is el kellene jutni a nagyüzemi módszerhez: vegyszerezés. gépi művelés és'gépi betakarítás. Igen ám, de ha ezt ma ilyen formában tennék szóvá, egyesek félreértelmeznék a'lényeget, s könnyen azt mondanák, hogy a kígyósi vezetők háztáji ellenesek! Pedig itt nem az ellenességről van szó, hanem az évi 42 millió forint tsz-jövedelem eléréséről úgy, hogy közben a háztáji gazdaság is jól járjon. A gépesítés során feltárt munkaerőt a kukorica kapálásánál sokkal nagyobb hatékonyságú feladattal bízhatnák meg. Merő illúzióba ringatja magát az, aki úgy véli, hogy az olyan jól működő szövetkezetben, mint az újkígyósi Aranykalász Tsz is, az emberek ragaszkodnak a háztáji föld kézi műveléséhez. Valamikor, még tíz éve sincs, ahogyan az aratást gépesítették. Ma általános gyakorlattá vált a kombájnolás, s az lenne csak igazán fúr- j csa, ha a szövetkezeti gazdá* kézi j aratásra osztanák be. A gabona- termesztés gépesítése nem arra ment, hogy a falu, így Újkígyós is, kenyér nélkül maradjon. Pedig I j egyesek erre gondoltak, mert a kenyeret kézi kaszálás nélkül j nem tudták elképzelni. Ma viszont elmondhatjuk, amióta megoldották a gabonatermesztés gépesíté- | sét, mintha több búza teremne Újkígyóson is. S ami a legfontosabb: nincs hiány kenyérből sem itt, sem máshol. Vajon a kukoricatermesztés teljes gépesítésével hiányozna a termés a háztájiból? Nem valószínű, hiszen az újkígyósi Aranykalász Tsz vezetői a szántóföldi nagytáblákon már világszínvonalon termesztik a kukoricát. A búzáért már nem tesz egy kaszavágást sem a kígyósi parasztember és mégis hazaviszi az őt illető termést. Bizonyára örülne annak is, ha a háztáji kukorica termését kapavágás nélkül kapná meg. Újkígyóson most már egy a lényeg: a háztáji kukoricaföld termése jó időben odahaza legyen. Sok minden vezette ilyen következtetésig a szövetkezet vezetőit. Ebből mégis legnagyobb szerepet a jövedelem növelésének lehetősége adta, történetesen az, hogy a kukorica kézi művelése esetén holdanként alig ezer forint a jövedelem, míg egy magasabb fokú gépesítéssel majdnem háromezer. Ha ehhez hozzászámítják még azt is, hogy közben a tag a tsz-ben más munkalehetőségeket, jobb hatékonysággal hasznosíthat, akkor a holdankénti jövedelem különbsége lényegesen több kétezer forintnál. fl munkaerő ésszerű foglalkoztatása azonban csak egyik módja a jövedelmezőség fokozásának. A másik: a termelésre felhasznált anyagok csökkentése, illetve növelése. Újkígyóson azt mondják: nem biztos, hogy az a i termelés a jól jövedelmező, ame- | lyik anyagköltségéből elvonhatnak kisebb-nagyobb összeget. Bár a takarékos anyagfelhasználás i feltétele lehet a jövedelmezőbb i termelésnek, de könnyen lehetséges az is, hogy egy kis bőkezű j anyaggazdálkodással a több évi átlagnál nagyobb mennyiségű hozamra számíthatnak. A bőkezűség fogalma azonban Újkígyóson nem azonos a vak tyúk is talál szemet felfogással. Saját laboratóriumukban vizsgálták meg a talaj tápanyag-tartalmát, s a tudományos megfigyelés eredményeinek felhasználásával következtettek és következtetnek egy olyan tápanyag-egyensúly megteremtésére, mely adott körű!, ményeik között holdanként a leggazdaságosabb jövedelmet adja. Aztán a termelés technológiája, a termesztett növény fajtája, gazdasági értéke, a piaci helyzet és még többféle körülmény tisztázása után döntenek csak a szövetkezet anyagi erejének célirányos használata mellett. A kalkulációk és variációk itt részele~ mei — növényfajtánként — a termelés szervezésének. Újkígyóson azonban nemcsak az üzemgazdász és a főagronó- mus készít ilyen számvetést. A termelési terv összeállításakor és a jóváhagyott program teljesítése közben kötelező a gazdaságosság megfontolása, az elért eredmény elemzése, egészen a brigádvezetői beosztásig. S ahol mindenki számol, elemez, ott nem veszhet szem elől a jövedelem. Mindenki ennek az útját figyeli, mond ' is és tesz is érte valamit. A végeredmény ismeretes: erre az esztendőre 42 millió forintos jövedelmezőségi tervet állítottak össze. Dupsi Károly Nincs légmentes vidék Az Állami Biztosító évről évre vizsgálja a mezőgazdaságot érintő károk alakulását és térképet készítenek, amelyeken a jégverte területeket tüntetik fel, kutatva a törvényszerűséget az elemek tom- bolásában. A térképen — aszerint, hogy abban az évben hányszor hullott jég a helyiségre —, pontok, kockák, gúlák, vagy tízféle ábra látható. Egy-egy ábrában szám jelzi, ha a határt egy évben tíznél többször is pusztívilág egy-egy övezetének kommunistákat érdeklő konkrét kérdéseket vitatna meg. E találkozók közül nagy nemzetközi visszhangot keltettek az európai kapitalista országok kommunista pártjainak brüsszeli (1965 június) és bécsi (1966 május) konferenciái, s különösen az európai kommunista és munkáspártok 1967 áprilisi Karlovy Vary-i értekezlete. De külön-külön tanácskoztak már az észaik-euró- pai, az arab és a latin-amerikai államok kommunistái is. Mindezek mellett az elvtársi eszmecsere, a szabad, demokratikus vita leghatékonyabb fórumának a nemzetközi tanácskozásokat tartják a mozgalomban. A közösen kialakított következtetések közleményekben, nyilatkozatokban, felhívásokban és kiáltványokban láttak napvilágot, nem születtek tehát az egyes pártok tagiságára kötelező határozatok. Ezeket minden párt Központi Bizotsága fogadta el. így volt ez az eddigi értekezleteken. s minden bizonnyal így lesz ezután is. Napjainkban barát és ellenség egyaránt nagy várakozással tekint a június 5-i nemzetközi tanácskozás elé. A világ ma sokkal inkább világos szavakat és hatásos tetteket vár a kommunistáktól, mint valaha, hiszen egyrészt bonyolult és ellentmondásos a helyzet, másrészt pedig rendkívül fenyegetőek az imperialista agressziók. S az emberek mindenütt tudják, hogy a kommunista mozgalomnak meghatározó szerepe van a világ- események alakulásában. Minthogy a küszöbönálló tanácskozás napirendjén az imperialista- ellenes akcióegység égető kérdései szerepelnek, érdekli a közvéleményt az is, mi újat hoz a moszkvai értekezlet, előrelépés lese-e a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítése, az oly szükséges akcióegység létrehozása felé. I llúzió, irreális elképzelés lenne azt várni, hogy a mostani tanácskozás egycsapás- ra megvalósítja az akcióegységet, megszünteti a nézeteltéréseket a kommunista mozgalomban. Minden remény megvan azonban arra, hogy a tanácskozás a világhelyzet elemzésével, a megfelelő következtetések levonásával, a kétségtelenül erősödő egységtörekvések kamatoztatásával, a közös erőfeszítéseket megalapozó és azokra mozgósító platform elfogadásával és közzétételével közelíti majd a testvérpártokat a célhoz, hogy eleget tegyenek a szocialista országok dolgozói, Vietnam harcoló népe. a kapitalista világ kizsákmányoltjai és elnyomottad a világ minden haladó embere várakozásának. P. T. tóttá a jég. Különösen 1964-től 1966-ig fordult elő gyakran, a szinte naponta feltámadó jeges zivatar, de más évekre vonatkoztatva is található ilyen, különösen a Ti- szán-túli községekben és Békés megyében. Tapasztalhatjuk azt is, ha néhány év jégtérképét hasonlítjuk össze, hogy ugyanazt a területet több évben egymásután is károsítja a jég. Másutt viszont azt látjuk, hogy a jégzivatar sok éven át elkerüli a környéket és azután néhány óra alatt elpusztítja a termést. Békésszentandráson például kb. 5 000 000 forint értéket pusztított. Az Állami Biztosítónál tíz év összesített jégtérképét is elkészítették. Ezeken azt tüntetik fel, hogy tíz év alatt melyik községet, hányszor sújtotta a mezőgazdaság egyik legveszedelmesebb ellensége. A szomorú rekord néhány Bács megyei községé, ahol 10 év alatt 42-szer pusztított a jégverés, és igen-igen kevés az olyan helység, amelynek határát tíz esztendő alatt csak egyszer-két. szer látogatta volna meg. 1968-ban 1076 községben pusztított a jég. Köztudott, a Kárpátmedencében szélsőséges éghajlati viszonyaink között akad bőven az elemi csapásokból. A jégverés ezek közül talán a legszeszélyesebb, mert a térképek is azt tanúsítják, nincs jégmentes terület országunkban. Csepel D—350 típusú használt TEHERGÉPKOCSIK üzemképes állapotban olcsón kaphatók. AFIT XIII. sz. Autójavító Vállalat 3. sz. üzemegysége. DEBRECEN. Balmazújvárosi út Békéscsaba testvérvárosának főterén készüli e* » felvétel: háttérben a Béga-hiddal. A közeit éeskai niúvészteicp egy részlete. Ebben M épületben van az állandó tárlat. A községi tanács patinás épülete a város központjában. (Fotó-: Demmyt
