Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-29 / 148. szám
I960, június 29. 8 Vasárnap Megtaláltuk számításainkat a szeghalmi sziken Évente 8—10 millió forint beruházás — Évi 68 millió forint termelési érték Aki tíz év óta nem járt arra és most ismét felkeresné a Szeghalomtól északra elterülő határrészt, meglepődne. Az történt ugyanis, hogy az ország harmadik legnagyobb juhos állami gazdasága mintha közelebb került volna a járási központhoz. Bár a gazdaság központja most is ott áll, ahol tíz lábszárig érő sarat taposva hűségesen kitartottak. Tizenöt— húszéves munkaviszonnyal 67-en, 10—15 évessel pedig 96-an rendelkeznek. A nemrégiben tartott jubileumi ünnepségen megjutalmaztuk a törzsgárda „veteránjait", akik az elmúlt húsz esztendőben életük legszebb éveit, fiaÜzemi konyha és étkezde a puszta gyöngyszeme. évvel ezelőtt. Csakhogy akkor a község és a központ között az élet egyetlen hídját két sínpár és a rajta „szputnyiknak” nevezett motorizált trezina jelentette. Ez az elmésen összekombinált 250 köbcentiméteres tál erejüket adták a mai Tö- viskesért. Gazdaságunk központja egy korszerű településnek is megfelel. Az utóbbi években összesen 40 kétszobás, fürdőszobás, kertes szolgálati lakást építetGcpmühelyünk olyan korszerű, mini a többi állami gazdaságban. Csepel motorkerékpár-motor 10—50 kilométeres sebességgel száguldott, ha télvíz idején orvost vitt vagy szülő asszonyt. Ma ennek már csak az emléke ál. A Töviskesi Állami Gazdaságot egy igen korszerű, csaknem 15 kilométer hosszú, pormentesített, bitumenes út köti össze Szeghalommal. Rajta 100 kilométeres sebességgel száguldanak a gépkocsik. Talán éppen ezzel a jó úttal magyarázható, hogy a szeghalmi szikes területeken működő 18 527 holdas gazdaságban az emberek szívesen vállalnak munkát. Napjainkban 670—680-an dolgoznak. Közülük huszonketten a gazdaság megalakulása óta jóban, rosszban, szárazságban és fél tünk. A termelés irányítóin kívül itt helyeztük el az 500-as tehenészeti telep dolgozóit. A munkahelytől a lakások ajtajáig betonból készítettünk gyalogjárdát. A központi kerületen kívül a többi üzemegységben is gondot fordítottunk a lakáshelyzet javítására. Sőt, az utóbbi évben olyan határozatot hoztunk, mely szerint szolgálati lakásállományunk bővítését Szeghalmon, a község zárt településén folytatjuk. A kerületekben élő családok ellátására az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet üzleteket tart fenn. A központi kerületben cukrászdát és presz- szót is létesítettünk. Üzemi konyhánk a legkényesebb igényeket is kielégíti. Éttermünk korszerű, olykor kultúrteremmé alakítható, bár ilyen célra az utóbbi időben egyre ritkábban vesszük igénybe. Nálunk ugyanis minden lakásban televízió szól, rádióból kettő, sőt van olyan család, ahol három is akad. De nemcsak a XX. század technikai csodái jutnak el a 25 évvel ezelőtti grófi birtokra, ahol az első éjszaka joga olyan természetesen az úré volt, mint ahogyan manapság felkerekednek a gazdaság dolgozói és a vállalat autóbuszán kirándulnak Beregfürdőre, vagy éppen bérletes színházi estére. Ma már az is természetes, hogy a töviskesi sziken élők gyermekei Szeghalmon tanulnak. Eddig a tanyavilágba telepített egy-két tanteremben szorongott nyolc osztály. Most már nem. Hogy az iskolások kényelmesen utazhassanak vonat helyett napjában kétszer visszük őket autóbusszal Szeghalomra. Ezek a szociális és kulturális célok jelentős anyagiakat kötnek le. Az intézkedéseket meg kellett tennünk. A Szeghalmon kialakult szociális és kulturális lehetőségek kihasználását távol a községtől lényegében megoldottuk. Ez egyet jelent azzal is, hogy a tanya és a község közti különbséget felszámoltuk. Ezért vállalnak szívesen munkát a szeghalmiak és a környező községek dolgozói gazdaságunkban. Az előbbi szociálpolitikai intézkedésekkel alapot teremtettünk a sziki gazdálkodás újjászervezésére. Szükséges volt ez, mert a gazdaság holdankénti átlag aranykorona értéke 8,57. Ennek ellenére búzából évente 4151 holdról 580 vagon terményt értékesítünk. Ebben az esztendőben, mint máshol is, úgy nálunk is rekord gabona- termésre számítunk. Búzatábláik olyan fejlettek és szépek, amire az elmúlt húsz esztendőben egyszer sem volt példa. A növénytermesztésen belül másik igen jelentős ágazatunk 3500 holdon a lucerna. Évente 9—12 vagon kiváló minőségű lucerna-vetőmagot adunk a népgazdaságnak. A legelők gondozásával lényegesen javult a fűhozam. Így 8 ezerről 15 ezerre növelhetjük juhtörzsünket. Gazdaságunk vezetősége a kö zelmúltban vizsgálta meg égj pecsenyebárány-hizlaló kombinát létesítésének körülményét Vállalkozunk e beruházásra mert ha ez termelésbe lép, tovább növeljük a bárányexportot. Törekvésünk megalapozottságát eredényeink igazolják. Évente 6500 pecsenyebárányt és hizlalt juhot adunk a felvásárlónak, melynek 80 százalékát francia, olasz, görög és arab exportra küld. Békés megye juhhúsellátására évi 2000 vágóju- hot szállítunk. A juhászat épületeinek korszerűsítésével az exportban rejlő további lehetőség kihasználását és a belföldi húsellátás javítását tűztük célul. Korszerű szarvasmarha-telepünkön 500 tehenet helyeztünk el. Tavaly a tejtermelés már igen kedvezően alakult. Tehenenként átlagosan 3350 liter tejet fejtünk. Fátyol nevű tehenünkkel és egy négy tehénből álló csoportunkkal megjelentünk a legutóbbi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron. Első díjjal tértünk haza. A szarvasmarha tenyésztése mellett igen jó a marhahizlaláshoz szükséges adottságunk is. Tavaly 400 állatnál havi átlagban 30 kilós súlygyarapodást értünk el. A szarvasmarha-ágazat és a juhászat fejlett színvonala szükségessé teszi a lucerna és a szemesabrak-termesztés felrészében a szik engedelmes talajjá vált az ember irányította gépektől. Hogy ez mennyire így van, tanúsítja az 1959-es mai árszínvonalra korrigált 47 millió forintos termelési érték, ■amely 1968 végére elérte a 68 millió forintot. Az elmúlt évtizedben mindössze egy kedveLegel a nyáj a szikes legelőn. karolását. Gazdaságunk 11439 hold szántójából 3000 holdat lucernával hasznostíunk. Szálas- takarmány-ellátásunk így biztos alapon nyugszik. Sőt, olyan jelentős takarmánykészleteink vannak, melyekből több tíz vagonnal minden esztendőben értékesítünk. A lucernahozam növelésével tervbe vettük a takarmányozás korszerűsítését. Ezért is készítünk egy napi három vagon lucernalisztet előállító' üzemet. zőtlen esztendőt fogtunk ki,1 1964-ben bevételi hiánnyal, azaz veszteségtérítéssel zártuk az évet. A tanulságot kellően le-i vontuk. A jövedelmezőség fokozása hozzátartozik valameny-i nyi dolgozónk napi feladatához.' így 1968-ban már 10,5 millió forintos nyereséget számolhattunk el. A gazdaság vezetői és dolgozói eddigi eredményeik tudatában élnek és bíznak abban'* hogy a tervezett termelési és Első díjas tehéncsoportunk a budapesti mezőgazdasági kiállításon. További terveink között szerepel a kerületek összekötése szilárd burkolatú műúttal. A tanyák számának fokozatos csökkentésével a következő tervidőszakban 30—35 kétszobás, fürdőszobás szolgálati lakást építünk. Ezek többségét Szeghalmon helyezzük el, hogy dolgozóink a község nyújtotta szociális és kulturális lehetőségeket az eddigieknél jobban kihasználhassák. A szeghalmi határ töviskesi szociálpolitikai célkitűzések valóra váltása valamennyiünk hatékony munkájától függ. A szeghalmi sziken tehát azért kell az eddigieknél is jobban dolgoznunk, hogy termelési lehetőségeink mind hatékonyabb kihasználásával gyarapítsult az állami gazdaság javait. Az eddigi 2000 forintos havi átlagkereset tovább növelésének ugyanis csak a mind jobb munka lehet a legbiztosabb alapja. (x)
