Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

1949. Június 28. Szombat Tízfordulós reftvénypályázat kezdődik lapunk vasárnapi számában Fődijak: Selga táskarádió, dohányzóasztal, szőnyeg, karóra, asztalilámpa, női kötöttruha Olvasóink kívánságára idén nyáron Is meghirdetjük rejtvény- pályázatunkat „Nyári mini-rejt­vény címmel. Pályázatunk tízfor­dulós és azt keresztrejtvények, pótlórejtvények, villámkérdések! és képrejtvények alkotják. A he- í lyes megfejtésekből végül j 10+1-es feladatként egyetlen j megfejtéshez jutunk majd el ésj azt kell beküldeni a rejtvények-1 hez mellékelt szelvényekkel együtt. Szelvények nélkül a he-1 lyes megfejtés is érvénytelen! A tíz forduló rejtvényeit na-1 ponta közöljük. Az elsőt 1969. í június 29-én. Ezúttal is érvényes az a szabály, hogy aki több szel­vénysorozatot mellékel megfej­téséhez, helyes megfejtés esetén neve annyi példányban kerül a szerencsekerékbe, ahány teljes sorozatot beküldött. Nyeremények: 1 db Selga tás­karádió 800 forint értékben, 2 db dohányzóasztal, 1 db szőnyeg, 1 db Poljat férfikaróra, 1 db női kötöttruha, 1 db Nárcisz szőttes, 1 db hajszárító, 1 db húsdaráló, 1 db kovácsoltvas virágállvány, 2 db lányka pulóver, 1 pár női ut­cai papucs, 2 db kovácsoltvas virágtartó, 1 db asztali lámpa, 5 ruha tisztítására utalvány, 1 db PVC aktatáska dupla borítású mappával, 1 db PVC aktatáska mappával, 1 db csiptetős olvasó­lámpa. A megfejtések beküldési határ­ideje 1969. június 14. Cím: Békés megyei Népújság Szerkesztősége. Békéscsaba, Szabadság tér 17. A borítékra írjuk rá: Rejtvénypá­lyázat. A nyertesek névsorát 1969. július 18-1 számunkban tesszük közzé. Minden kedves olvasónknak és pályázónknak sok sikert és kel­lemes szórakozást kívánunk! Megyei sikerek az országos tanulmányi versenyeken A 1968—69-es tanév orszá­gos tanulmányi versenyein igen jól szerepeltek megyénk középis­kolásai. A földrajzi ismeretek­ben és a szakosított tantervű osz­tályok versenyén Békés megxg bizonyult a legjobbnak, első dí­jat nyert Szabó Róza, a vésztői gimnázium negyedikese és Son­koly Iván, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium harmadik osztályos tanulója. A földrajzi versenyben további sikerek is születtek, Zsiga Attila nyolcadik, Győri János a tizedik helyezést érte el, mindketten az orosházi gimnázium harmadik osztályos tanulóiként. Bizonyított Demcsák Lajos, a békéscsabai Üj Gimnázium di­ákja is, aki második lett a tör­ténelem szaktárgyi versenyében. Jól szerepelt Nagy László, a bé­kési gimnázium és Pozsár Mária, az orosházi gimnázium negyedi­kese, akik a kilencedik és a tizedik helyen végeztek a bioló­gia, illetve a szakosított tanter­vű osztályok B kategóriájú ver­senyében. Könyvjutalomban és oklevélben részesült Kertész La­jos és Wágner Márta, az Űj Gimnázium negyedikesei, akik kitűnő történelmi pályázatukkal érdemelték ki a Művelődésügyi Minisztérium elismerését. Kiből lesz misszionárius? Neve: Látkóczky Ilona Huszonegy éves. Kondorost A községi tanács ösztöndíjával ér­kezett 1966-ban a Debreceni Tani. tóképző Intézetbe. 1969. június 21- én kapta kézbe a népművelő— elraktározás funkciójának. Ami engem illet, fejemben minden le­xikális tudásnak pár hét a fele- dési ideje. Ezért az ismereteket „értékmegőrzés céljából” a könyv­veknek engedem át, jó magam in­Látkóczky Ilona átveszi diplomáját dr. Kurucz Alberttól, a Debreceni Tanítóképző Intézet népművelő—könyvtáros kará­nak igazgatójától. könyvtárosi képesítést igazoló ok­levelet. Az ösztöndíjasokra vonat­kozó rendelkezés szerint, tanul­mányai végeztével visszatér Kon­dorosra. Könyvtáros lesz. Milyen könyvtáros? Beszélgetésünk során erre igyekeztünk választ kapni. * —■ Szenfcgyörgyi Albert ezt ír­ta: A könyvek azért vannak, hogy a tudást bennük tartsuk, míg a fejünket valami okosabbra használjuk. A könyvek valószínű, leg jobban meg is felelnek az éMaűft'y '&&***'- Getnrglj P&CEa&c^rcj'£7 FOGD/TOim: *ASSA/ FEftEnC. 36 TELEGRAM 81/1. sz. Tyihonov rendőrszázadosnak Bűnügyi rendőrség, Moszkva „... a puska 1965 január 23-án készült a Tulai Fegyvergyár­ban. A 231234-es raktári szám alatt a brjanszki Sportszer Nagykereskedelmi Vállalathoz került. A tulai bűnügyi nyomozócso­port operatív tisztje Hohlov". Tyihonov telefonhívására a brjanszki Sportszer Nagykeres­kedelmi Vállalat közölte: a puskát 1965. áprilisában adták el a városi önkéntes Honvédel­mi Sportszövetség klubjának. TELEGRAM RENDKÍVÜL SÜRGŐS! A BRJANSZKI BŰNÜGYI NYOMOZÓCSOPORTNAK. 119. sz. A moszkvai bűnügyi rendőr­ség körözi a VB 806237 számú TOZ—17 típusú puska tulajdo­nosát. A puska 1965 áprilisában került az önkéntes Honvédelmi Sportszövetség klubjának tulaj­donába. Kérjük felderíteni, ki­nél található jelenleg. Az ellen­őrzés eredményéről sürgős ér­tesítést kérünk. A moszkvai bűnügyi rend­őrség csoportfőnöke, Sarapov”. TELEGRAM RENDKÍVÜL SÜRGŐS! Bűnügyi rendőrség, Moszkva. Sarapovnak 7. sz. Közlöm, hogy a VB 806237 számú, TOZ—17 típusú puskia 1965. április 21-én valóban az önkéntes Honvédelmi Sportszö­vetség városi klubjának tulaj­donába került. A fegyvert sportvadászatra használták, őr­zéséért a sportszertár vezetője, V. Sz. Honjakov felelős. 1965. június 29-én azonban a puskát — különböző más tár­gyakkal együtt — ellopták a klub helyiségéből. A nyomozás Sz. J. Plecsun személyében ál­lapította meg a tettest. Plecsun elismerte bűnösségét és az általa eltulajdonított tár­gyak nagy részét visszaszolgál­tatta. Vallomása szerint a töb­bi lopott holmit különböző sze­mélyeknek adtá el. A fent em­lített puskát egy ismeretlen fér­fi vásárolta meg tőle 45 rube­lért a városi piacon. Személyle­írást nem tud róla adni, de úgy véli, felismerné. Nyomozószer­veinknek eddig nem sikerült megállapítani a körözött isme­retlen személyét. Plecsun jelen­leg a jarcevói büntető munka- telepen tölti büntetését...” KÉPTÁVIRAT RENDKÍVÜL SÜRGŐS! Különleges intézkedés a BTK 132. sz. cikkelye alapján A jarcevói büntető munkatelep vezetőjének Itt küldöm négy férfi meg­számozott fényképét. Kérem, hogy az OSZSZSZK Büntető- törvénykönyvének 1965. cikke­lye alapján mutassák fel őket azonosításra a jarcevói munka­telepen büntetését töltő Sz. J. Plecsun polgártársnak. Kérem az anyagot címünkre elküldeni: Moszkva, K—6 Pet- ovka—38. Sarapov csoportfőnök” Tyihonov kinyitotta a páncél- szekrényt, egy köteg fényképet vett elő, figyelmesen végigta­nulmányozta valamennyit. Né­gyet kiválasztott, a távirathoz erősítette őket. Majd némi gondolkodás után egy ötödiket is csatolt Brjanszk... Akszjonova Brjanszkban járt. Senki sem tudta, hogy oda készül, és ami­kor hazaért, senkinek sem mondta el. hogy ott volt. És hatvan óra múlva agyonlőtték egy behavazott telken Vladiki- nóban. Egy vadászpuskával, amelyet Brjanszkban loptak el, s Brjanszkban adtak el egy is­meretlen férfinek. Túl sok az egybeesés. Az eddigi gyanúsítot­tak közül senki sem brjanszki. És mégis ott kell keresni a tet­test. „Egyelőre tapogatózunk — gondolta Sztasz. — Tapogató­zunk a puszta falon. De az ajtó­nak itt kell lennie, valahol egé­szen közel. Brjanszkban? Való­színűleg. Akszjonova fekete vo­nallal húzta alá noteszében Hizsnyak nevét. Ugyanígy hú­zogatta alá rovnói feljegyzéseit is. Ezek szerint Hizsnyakot is inkább Rovnóban kell keresni. Hogy is szólnak azok a mondat- töredékek? „A leprabacilusok tizenöt évig is elélnek.” „A gyá­vaság szüli a gaztettet.” Ez az utolsó előtti noteszben volt. És az utolsóban, amit a retikülben találtunk? Ott is van valami hasonló: „A gyűlölettől fehér a szeme.” És egy vonalakból rótt emberi figura. Egy másik ábra akasztófára emlékeztet. „Feni a fogát.” Valamiképp mindez ösz- szefüggésben lehet Hizsnyakkal. Hol keressük hát? Rovnóban, vagy Brjanszkban? Rovnóban kell kezdeni. Akszjonova Rov­nóban határozta el, hogy Brjanszkba megy. Itt kell len­nie valahol az ajtónak .. (Folytatjuk) kább halászni megyék, olykor hal. ra, olykor jó tudásra.” — Szolgáljon mentségül, hogy ez a speciális „adatrögzítő memo, ria” kevesek sajátja. Egy-egy in­formáció előkeresésénél a könyv­tárosok sem elsősorban memóriá­jukat használják. — Persze, hogy nem. Nincs is szükség rá, ezt a funkciót az úgy­nevezett indirekt-appará tus, a bibliográfiák, tájékoztató kiad­ványok látják el. A könyvtári ol­vasószolgálat módszertani fejlett­ségét jelzi, hogy ma már a bibli­ográfiák is önálló életet élnék. Színes, érdekes megjelenésükkel hívják fel magukra és tartalmuk, ra a figyélmet. Sőt, ha tovább folytatjuk ezt a gondolatsort — csak idő kérdése, amikor egyes folyamatokból, mint a kölcsönzés, kiadás, kiesik az ember. A kere­sett művek kiválasztását és az olvasóhoz való eljuttatását is elő­re programozott mechanizmusok végzik. — Hová tűnt a könyvtáros? — Az előbb azt mondtam, hogy az információs eszközök hova­tovább önálló életet élnek. De nem önállósulnak. Abban az érte­lemben, hogy pótolhassák az em­bert, a könyvtárost Közművelő­dési könyvtáraink munkatársai igénykutató, feltáró és kiszolgáló munkájukkal a könyvtári techni­ka jelenlegi és majdani magasabb fokán nem egyszerűen könyvtáro­si, hanem — komplex jelleggel —, népművelői tevékenységet is kell, hogy folytassanak. — Miért hangsúlyozza ezt? — Mert tisztázni kell, hogy könyvtárosra szükség van, és nem akármilyen könyvtárosra, hanem olyanra, aki megfelelő pedagógiai­pszichológiai képzettséggel ren­delkezik. Még mindig előfordul, hogy „tiszta könyvtárosról” beszélnek, akinek a kölcsönzés a feladata. Vagy ennél nem sokkal több. Ho­lott nyilvánvaló, hogy nem a fan­tasztikusan gyarapodó és szóródó ismeretek megőrzése a feladat, ha­nem sokkal inkább a kapcsolat­teremtő funkció. Kapcsolat könyv és ember között. A közvetítő ka­pocs a könyvtáros, aki éj a nép­művelés adta lehetőségekkel. — És a gyakorlatban? — Első dolgom egy ifjúsági klub létrehozása, illetve ezzel pár. huzamosan a pedagógusokkal sze. retném felvenni a kapcsolatot Kondoroson sok a bejáró diák, rengeteg kihasználatlan idővel. Konkrétabban? Például egy film­klub, a következő vázlatos tema­tikával: filmesztétikai alapisme­retek, ankétok, archív, és új fil­mek vetítése... — A jelenlegi könyvtár nagyon mostoha körülmények között mű­ködik. A helyhiánnyal számolt? — Hát, igen, pillanatnyilag az a helyzet, hogy ha bejön egy ol­vasó, a könyvtárosnak ki kell , mennie. Ketten már nem fémek .. egyszóval, amíg nem kapunk új I helyiséget, addig nagyon nehéz ; lesz. A raktározási lehetőségek I rosszak, a szabadpolcos kölcsön- ! zési rendszer csak elvben szabad- | polcos. Nehéz hozzáférni az áll- f ványokhoz. Jó lenne felülvizsgálni ! az egész állományt is: ahol szük- : séges, gyarapítani, vagy éppen apasztani egyes irodalomterülete- ket. Egy dologban biztos vagyok, a mezőgazdasági irodalmat szeret, ném bővé és főleg használhatóvá tenni. Végülis Kondorosnak a me­zőgazdasággal legjelentősebbek a kapcsolatai. Aztán persze, ha ezt folytatom tovább, újból a gor- diusi-csomónál vagyok. Hely kel­lene. Tágas könyvtár. Egy agrár- szakemberek klubjára is gondol­tam. — Kitől vár segítséget? — A tanácstól, a kultúrház igazgatójától, a pedagógusoktól... elég hosszú lista lenne, ha felso­rolnám. — És a konkurrencia? — A tévé-re, filmre gondol? Ebben nem hiszek. Kétségtelen, létezik bizonyos „elszívó hatás”, de aki olvasni akar, attól még maradthat olvasó, mert tévé-je van. A könyvtár igaz, a nehezeb­ben, vagy ha így jobb, a lassab­ban emészthető ismeretek boltja, de az nem igaz, hogy jelentősen csökkent a szerepe. Kifogásnak nem rossz. De ahol jól csinálják, ott ragyogóan megfér televízió és könyvtár. A kettő nem egymás el. len, hanem egymás mellett, egy közös célért van. Kiegészítik egy­mást. A televízió modem ismeret- közlő forma, viszont a könyvtár­tól sem vonja meg senki a lehe­tőséget, hogy éljen a korszerű, új módszerekkel. — Egyik évfolyamtársától hal­lottam ezt a mondatot: Misszio­nárius leszek. Mit értett alatta? — Aki városban nőtt fel, és vi­déken, viszonylag nehéz körülmé­! nyék között kell beilleszkednie, egy számára néha meghökkentően új és szokatlan magatartási kö­zösségbe —, hát ez nem valami j egyszerű feladat. — Előfordulhat, hogy valame- í lyik „misszionáriust" megeszik a „vadak"? — Néha. Sokmindentől függ, de a népművelőtől, illetve könyvtá­rostól elsősorban. Akad olyan is, hogy már eleve teljes értetlen­ségre, süket fülekre, közönyre ta­lál. — Ettől nem tart? — Az én esetem más. Nem a városból megyek vidékre, hanem haza jövök a városból. Ez a lé­nyeg. Haza megyek. — Térjünk vissza az első kér­désre. Milyen könyvtáros lesz? — Hogy milyen szeretnék, az talán a beszélgetésből kiderült. De, hogy valójában milyen? Jó, rossz? Nem tudom. Azt hiszem, a válasz már nem is az én felada­tom. Bencsife Máté VÁSÁROLNÁNK vagy ÁTVENNÉNK eladó pultokat és áru tárolására alkalmas polcokat SZEGED, Postafiók: 59. 032764 V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents