Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-27 / 146. szám
1M». június 27. 5 Péntek Művészvendégeink Biharugrán és Orosházán Megyénk művészvendégei, akik egy hetet (öltenek itt, szerdán Biharugrán a Halgazdaságban jártak. A vendégeket a gazdaság vezetői tájékoztattak a biharugrai haltenyésztés történetéről, este pedig Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában a város vezetőivel találkoztak, és beszélték meg velük eddigi tapasztalataikat. Tegnap a délelőtti órákban az Orosházi Üveggyárat tekintették meg, találkoztak a város vezetőivel, délután pedig Gyopárosfürdőn töltöttek néhány kellemes órát. Este újból Békéscsabán a TIT Értelmiségi Klubjában rendeztek találkozót, ezúttal a megye képzőművészeivel. A falu jövőjére hivatkozva Országos társastánc-verseny Orosházán Június 28-án és 29-én Orosházán a járási tanács dísztermében, a 225 éves Orosháza jubileumi programjának részeként megrendezik a III. Orosházi Nyári Táncversenyt A verseny első napján, szombaton délután fél 2-kor a D/2 osztályú, utána pedig a B osztályú versenytáncosok találkoznak. Vasárnap délután léi 2 órakor a D/l osztályú táncosok versenyével folytatódik a program, délután 4 órakor pedig a C osztályú táncosok mérik össze tudásukat. A gálaestet este 8 órakor rendezik meg. A már hagyományos táncversenyen bemutatót tart Magyar- ország hajnokpárja a Jánosi László—Juhász Valéria páros és a Rédli János—Díszt! Gabriella A osztályú páros, a Budapesti Táncstúdió versenyzői. A III. Orosháza Nyári Táncversenyre meghívást ka pott — többek között — az érsekújvári CSEMA- DOK Táncklub, több budapesti, valamint az esztergomi, székes- fehérvári, ceglédi, pécsi, békéscsabai. békési és gyulai táncklub is. ■ ■ iftedgyesbodxás a mexőkorácsháxi járási tanács ülésének napirendjén Tegnap ülést tartott a mezőkovácsházi járási tanács. Az ülés első és véleményünk szerint leginkább közérdeklődésre számot tartó témája h medgyesbod- zási községi tanácsnak és bizottságainak államhatalmi és hatósági jellegű tevékenységéről készített beszámoló. A mezőkovácsházi járási tanács Csulik Mihály vb-titkárt elnökül választva, ez év április 17-én ideiglenes bizottságot hozott létre a medgyesbodzási tanács munkájának feltérképezésére. A nagyszabású felmérés okai kiderülnek abból a 15 oldalas beszámolóból, amelynek néhány megállapítását a példaadás szándékával adjuk közre. A beszámoló készítői külön fejezetben foglalkoztak a tanács és az állandó bizottságok kapcsolatával. Ezek szerint — bér 1968—69-ben a munkájukban némi javulás tapasztalható — a jövőre való tekintettel helyes lenne, ha a községet érintő javaslatokat nem kész anyagként tárgyalnák meg a bizottsági üléseken, hanem csak a tervezetet, hogy lehetőség legyen annak módosítására vagy kiegészítésére. Hiba, hogy a bizottságok kevés szerepet játszottak az ágazati vagy intézményi vizsgálatokban. Igaz. megbízást nem is kaptak ellenőrző jelentés készítésére. A medgyesbodzási községi tanács munkáját elemző beszámoló még két észrevételt tartalmaz. a végrehajtó bizottság tevékenységéről. A vb nem tájékoztatja rendszeresen a tanácstagokat két ülés közötti tevékenységéről és a fontosabb eseményekről. Az esetenkénti tájékoztatók is adósak maradnak a határozatok nyomán született tényleges eredmények ismertetésével. A határozatok végrehajtására megállapított határidő pedig leggyakrabban irreális és rövid azok gyakorlati megvalósításához. A mezőkovácsházi járáson beígy beszéltük meg. Nem tudok rá viszaemlékezni. — Próbáljon meg. Ez nagyon fontos. — Lehet, hogy csúsztatott. Nem emlékszem rá, hogy említette volna... — Feszítse meg az emlékezőtehetségét ! — Nem emlékszem,. — Tárta szét, a karját Beljakov. — Rendben van, — mondta Tyihonov. — A múltkor együtt nézegettük Akszjonova noteszét. Megvan még? — Igen, eltettem emlékül. — Kölcsönadná néhány napra? Beljakov látható rosszkedvvel húzta elő asztalfiókjából a zsebnoteszt, — De feltétlenül kérem visz- sza. — Rendben — felelte .Tyihonov, miközben a noteszt lapoz, gáttá. Az ismerős mondattöredékek, érthetetlen megjegyzések után a név: „A., F. Hizsnyak”. — Nem tudja, ki lehet ez a Hizsnyak? — mutatta a nevet Sztasz Beljakovnak, aki rövid- látóan hunyorgott, hosszasan, figyelmesen tanulmányozta a feljegyzéseket átlapozta a noteszt, s végül megvonta a vállát: — Nem ez az egyetlen név itt. Tánya sok emberrel találkozott. Nézze csak: Kondratyenko, Szemjonov, satöbbi. „De Hizsnyak a legutolsó név gondolta Sztasz, — A legutolsó azelőtt, hogy Tányát megölték. Persze ez lehet véletlen is”. A könyvelésben Sztasz sokáig forgatta Tánya kiküldetési papírját. Repülőgépjegy a Moszkva—Rovno-i járatra, hatnapos szállodai számla, vasúti jegy. Tánya február harmadlkán érkezett Rovnóha. ezen a napon foglalta el szállodai szobáját. Itt lakott kilencedikéig, azaz hét napig. Ezek szerint harmadikén csak délután költözött be, kilencedikén pedig délelőtt utazott el — hiszen a számla hat napra szól. Rovnótól Moszkváig körülbelül húszon négy órás az út. Ha dél körül utazott el, tizedikén délben Moszkvában kellett lennie. A húga, Gálja azonban határozottan állítja, hogy csak tizenegyedikén, pénteken reggel érkezett meg. Hol lehetett egy teljes napig? Tyihonov a világosság felé emelte a vonatjegyet. A jegy a 16, sz. gyorsvonatra szól, a rovnói vasútállomás pénztárában váltották. A gyorsvonat február tizenegyedikén 16 óra 20 perckor ért Moszkvába. Az utas azonban — amint a pecsétből látható — tizedikén megszakította útját Brjanszkban és a 20 óra 45 perces vonattal folytatta útját, amely tizenegyedikén reggel 8-kor ért Moszkvába. — A pénztáros Tyi- honovra pillantott és hozzátette: — Ellenőrizheti a menetrendből is. — És a gyorsvonat mikor ért Brjanszkba? — kérdezte Sztasz. — Rögtön megnézem. — A pénztáros végigfuttatta ceruzáját a menetrenden. — Február tizedikén, reggel 9.15-kor. — Köszönöm. A pályaudvar előtti téren négyet kongatott a toronyóra. Hideg, nedves szél fújt a Moszkva folyó felől. Tyihonov felsétált a Borogyinód hídra. A folyó nem fagyott be, széttöredezett, sárgára piszkolódott jégtáblák úsztak a vizen. Tyihonov megállt a korlátnál. Mit keresett Tánya Brjanszkban? Honnan kerül ide Brjanszk? A folyó ném válaszolt. (Folytatjuk) ! lül az ágazati ellátás színvonala Medgyesbodzáson nem éri el a j lakosság szám szerinti rangsort, Különösen áll ez a megállapítás a kommunális helyzetre. Az ellátottságot jelentő főbb mutatók közül említsük meg, hogy a 18 kilométer hosszú járdahálózatból j mindössze 8 kilométer a kiépített, 200 méterenként van egy- j egy lámpaoszlop és az egy tan- | teremre jutó tanulók száma 54. A szolgáltatási ellátottság közepesnek mondható. Ha tfihát valahol szükség van a községfejlesztésre. akkor Medgyesbodzáson igen. Éppen ezért érthetetlen, hogy a fejlesz- . tésre szánt anyagi eszközöket miért nem használják fel? 1966- ban 243 ezer forintot tett ki az el nem költött összeg és az 1967. esztendei összes bevételeknek közel^ 50 százalékát képezte, mint előző évi pénzmaradvány. Így erre az időszakra az alaposan megduzzadt községi „pénztárcá bol 300 ezer forintot (az elő j irányzat 64 százalékát) szántál kommunális kiadások fedezésére ám ebből ténylegesen csak 17! (ezer forintot költöttek el. A tér , vezett feladatok végrehajtásába! ! mutakozó lemaradásokat az okoz ta. hogy a község háromtagú há I zi építőbrigádja nem győzte t munkát, ráadásul anyaghiánnnya j is küszködtek. Így aztán a ren del kezesre álló anyagi eszközöl j több mint fele 1968-ra tevődöt 'át. (1967-ben különben 100 négy i zetméter járda épült és egy ú, | kút létesült.) 1968. január 1-től az új pénzügyi rendszer szűkítette a község fejlesztési alapjának forrá- | sait. A már krónikusan évről évre áthúzódó pénzmaradvánvok- ; tói eltekintve az 1968. évi bevé- , tel 60 ezer forinttal maradt alatta az előző esztendeinek. Am a lakossági hozzájárulás összegének 200 forintról 250 forintra emelése a teljes kiesés összegét 27 000 forinttal csökkentette. Ügy látszik, a medgyesbodzásiak nehezen szabadulnak a pénztől és a község most is „gyűjt” valamire, mert az 1968 évi fejlesztésre szánt eszközöknek alig több mint. felét használták csak el. A takarékosság jó alapja lehet egy tá volabbi nagy beruházásnak, de jelen esetben nyilvánvaló, hogy az évről évre halmozódó pénzt már fel lehetett volna használni, elsősorban a kommunális ellátás javítására. A beszámoló méltatta a községi tanács munkáját, egyebek mellett felhívta a figyelmet az OTP- kölcsönnel építhető házak propagálására. Erre azért' van szükség, mert az utóbbi két esztendő alatt mindössze 16 új ház épült Medgyesbodzáson. pedig 238 telek még üresen áll. A község jövője szempontjából nem közömbös, hogy a lakosság tanyán vagy pedig a könnyebben közművesíthe- tő. kulturáltabb belterületen él. fl járási tanácsülés elé terjesztett határozati javaslatok az elmondott hiányosságok megszüntetését szorgalmazzák a kétezer lakosú falu jövőjére hivatkozva. B. I. ' FIÚKAT nyomdaiparitanulónak felveszünk. Jelentkezés 1969. július 10-ig a BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALATNÁL. Gyula, Jókai u. 5—7. Tízfordulós rejtvénypólyázcit kezdődik lapunk vasárnapi Fődíjak: Selga táskarádió, dohányzóasztal, szőnyeg, karóra, asztalilámpa, női kötöttruha Olvasóink kívánságára idén nyáron is meghirdetjük rejtvénypályázatunkat „Nyári mini-rejtvény” címmel. Pályázatunk tíz fordulós és azt keresztrejtvények, pótlórejtvények, villámkérdések és képrejtvények alkotják. A helyes megfejtésekbe) végül 10+1- es feladatiként egyetlen megfejtéshez jutunk majd el, és azt kell beküldeni a rejtvényhez mellékelt szelvényekkel együtt. Szelvények nélkül a helyes megfejtés is érvénytelen ! A tíz forduló rejtvényeit naponta közöljük. Az elsőt 1969. június 29-én. Ezúttal is érvényesül az a szabály, hogy aki több szelvény-sorozatot mellékei megfejtéséhez, helyes megfejtés esetén neve annyi példányban kerül a szerencsekerékbe, ahány teljes sorozatot beküldött. Nyeremények: 1 db Selga táskarádió, 800 forint értékben, 2 db dohányzóasztal, 1 db szőnyeg, 1 db Poljat férfi karóra, 1 db női kötöttruha. 1 db Nárcisz szőttes. 1 db hajszárító, 1 db húsdaráló. 1 db kovácsoltvas virágállvány, 2 db lányka pulóver, 1 pár női utcai papucs, 2 db kovácsoltvas virágtartó, 1 db asztali lámpa, 5 ruha tisztítására utalvány, 1 db pvc aktatáska, dupla borítású mappával, 1 db pvc aktatáska mappával, 1 db csiptetős olvasólámpa. A megfejtések beküldési határ, ideje 1969. július 14. Cím: Békés megyei Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, Szabadság tér 17. A borítékra írjuk rá: Rejtvénypályázat. A nyertesek névsorát 1969. I július 18-i számunkban tesszük j közzé. Minden kedves olvasónknak és i pályázónknak sok sikert és kel- | lemes szórakozást kívánunk! Készíti: a vésztői Aranykalász Tsz Az a hír vitt bennünket nemrégiben a vésztői Aranykalász Tsz-be. hogy több irányú mellék, üzemági tevékenység mellett az elmúlt évben bekapcsolódtak a gyógynövény-gyűjtésbe és felvá- j sáriásba is. A tavalyi mennyiségi nem volt számottevő, mert a kamilla sem híve a késői kitavaszo-j dásnak és az azt követő száraz- [ Ságnak. Az idén azonban alaposan „ráhajtottak”: 13,5 vagon, szikfűvirágot gyűjtöttek össze a szövetkezet gazdái és családtagja- j ik. A szövetkezet 290 ezer forin-1 tot kapott kezelési költség cimen. I A gyűjtők ennek több mint dup-! Iáját. A tavalyi szárazságon, s azj Idei sikeres gyűjtésen okulva j úgy döntöttek; jövőre nem bízzák a véletlenre a szikfüvet, hanem fő-1 vetésként mintegy 150—200 hol- j dón termelik majd. Mi több, azon j is gondolkodnak, hogy a környék- ! bői is összegyűjtik a szikfűvirá. j got. Helyesebben azokon .a helye- ken, ahol ilyen célra nem ren-1 delkeznek megfelelő munkaerő-; vei. A vésztői Aranykalász nem1 szűkölködik munkaerőben. Any-1 nyira nem, hogy bár szikfűbeta- j karító gépen is spekulálnak, de egyben azon is, hogy jövőre be-; rendezkednek belföldi fogyasztás- I ra és exportszállításra kerülő kamilla csomagolására is. Egyszóval újabb melléküzemági tevékenységre nyílt lehetőségük. Eddig ugyanis működik már egy tésztaüzemük, egy kosárfonójuk és egy autószervizük. Kosárból jelenleg évi 2—2,5 millió forint értékűre vannak berendezkedve, de már szerveznek egy fióküzemet Szeghalmon, ahol 60 embernek akarnak biztosítani ilyen irányú elfoglaltságot. A tésztaüzemük termelési értéke mintegy 5 millió forintra szökött fel. Kecskeméti. pécsi, miskolci, békéscsabai. összesen 42 kereskedelmi vállalattal. egységgel kerültek eddig oartneri viszonyba. Pedig a különbözőféleképpen darabolt és csigának készített nyolctojásos tésztát egyelőre még celofán-tasakban szállítják és sokszorosítva írjak rá súlyát, készítési idejét. A kereskedelmi vállalatok azonban nem a csomagolást, hanem a tészta minőségét nézték. A szövetkezet mór megrendelte az ízléses tésztás-dobozokat. s azt remélik, hogy azok még kelendőbbé teszik termékeiket. Esetleg annyira, hogy a mostam 120—140 helyett többen is dolgozhatnak majd a fiatal, de máris jelentős hírnévre szert tett tésztaüzemben. K. I. Miért csökkent a ‘ ....... a mezőgazdasági szakkörök száma? A Hazafias Népfront mezőgazdasági bizottságáni A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő mező- gazdasági bizottság a közelmúltban felmérte és megvitatta a mezőgazdasági szakkörök munkáját. A felmérést 12 község termelő- szövetkezeteiben végezték, és megállapították, hogy a szakköri mozgalom az utóbbi időben erősen visszafejlődött, míg két évvel ezelőtt ,kb. 32 szakkör működött, most alig 4—5 termelőszövetkezetben van ilyen. A visszafejlődés okait kutatva rájöttek: a szakkörök megszűnése több helyen abból adódott, hogy a szakkör vezetője, rendszerint a főagronó- mus, más községbe került, a döntő tényező azonban mégis az, hogy a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai túlságosan mere, ven ragaszkodtak bizonyos elavult irányelvekhez és nem folyósították a szakkörvezetői díjakat. *lí felmérése A bizottság véleménye szerint ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell, mert a szakköri moz- I galom a szakmunkásképzés, a szakközépiskolai és felsőfokú kép- i zés mellett fontos szerepet tölt be a termelőszövetkezeti tagok szakismeretének növelésében. Az ülésen különböző javaslatok szület- | tek, melyek megvalósításával a mezőgazdasági szakköri mozga- : lom gyorsabb fejlődését, a szakkörök számának növelését látják [ elérhetőnek. Különösen fontos az a javaslat, hogy a Békés megyében működő 9 mezőgazdasági szakiskola tanárai jobban kapcso. ' lódjanak be a szakkörök szerve- zésébe és vezetésébe, mert gya- korlati tapasztalataikra, elméleti ! ismereteikre a mezőgazdasági szakköri él^t fellendítésében telítetlenül szükség van. 01000202010102025301
