Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-26 / 145. szám
IMS. június 26. 3 Csütörtök Szanazug csendet kér ígéretek helyett... Kovács Károly békéscsabai olvasónk panaszos hangú levélben fordult a Népújság Szerkesztőségéhez. Azért emel szót, miért sok más sorstársával együtt órákig kell sorban állnia, ha a baromfineveléshez szükséges táphoz akar hozzájutni. Aki reggel megy oda — írja —, azt még a déli harangszó is ott találja. Miért nemi lehet egész héten baromfi tápot cserélni? Gyurkovics János, a Gabona- felvásárló Vállalat üzemvezetője jogosnak tartja olvasónk sérelmét. A vállalat vezetőinek tudomása van a Tanácsköztársaság úti cseretelep hétfői zsúfoltságáról. Egyelőre nincs remény arra. hogy növeljék a nyitvatartási napok számát a magánosok részére, hiszen egyéb napokon a termelőszövetkezetek cserélnek. Űj telepet nyitni helyhiány miatt pedig nem tudnak. Felesleges ígéretek helyett kérik a lakosság türelmét és megértését „Tisztelt Szerkesztőség! Az Önök segítségét kérem ránk nézve életbevágó ügyben. Egyetlen bűnöm, hogy szülni mertem...” így kezdődik Sípos Mihályné békéscsabai olvasónk levele, majd leírja, hogy milyen gondot okoz gyermekének napközis óvodába való elhelyezése. Már emiatt többször változtatott munkahelyet, jelenleg a Híradástechnikai Vállalatnál dolgozik, ahová reg_ gél 6-ra kell mennie. Az óvoda viszont csak 6 órakor nyit, mivel nem üzemi, hanem tanácsi. Így mindig 20 percet késik a munkahelyéről, mert a családban csak ő tudja elvinni gyermekét, férjének munkaköre ugyanis ezt nem teszi lehetővé. Autóbusz-jegy féldeci pálinkával... Ezt írja levelének címeként Márton László békési olvasó, majd közli, hogy a Békéscsabáról 5,20 órakor induló debreceni gyorsjáratú buszon május 13-án azt tapasztalta, hogy pálinkát iszogattak az utasok. Ez szerinte nem is lenne baj, ha magukkal hozott italt fogyasztottak volna, hiszen mindenkinek joga azt inni, amit akar. De megdöbbenve állapította meg, hogy a pálinkát a kalauz árusította. A „szent forráshoz” csaknem valamennyi férfi utas odajárult. A 6 forintért vásárolt pálinka árusítása — mint később kiderült — a ka. lauz saját ötlete volt. Persze hozzá kell tennünk, hogy az ital a jó hangulatot elősegítette. Ám a buszon sok diák és ifjú munkás utazott, akik ezúttal „tömény” nevelést kaptak a munkakezdés előtti szeszfogyasztás technológiájáról. Olvasónk joggal kérdezte, vajon ha történetesen szépirodalmi könyvek árusítására kérték volna meg a kalauzt, nem hivatkozott vol- na-e arra, hogy ez nem vág a munkakörébe? Olvasónk levelét továbbítottuk a 8-as számú Autóközlekedési Vállalathoz, ahonnan a következő választ kaptuk: „A levélben foglaltakat megvizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy a történtek a valóságnak megfelel, nek. A szóban forgó napon és járaton valóban négy féldeci töményszeszt adott el a járat személyzete tudtunk és engedélyünk nélkül. E szabálytalanság miatt a járat személyzetét írásbeli figyelmeztetésben részesítettük.’” Reméljük, a válasz olvasóinkat is megnyugtatja. Szanazug neve lassan fogalommá válik. Aki szereti a csendet, a nyugalmat, szívesen keresi fel. A napokban Hajdú Gézánétól, békéscsabai olvasónktól Szana- zugból kaptunk levelet. Azt kifogásolja, hogy a kedvenc kirándulóhelyen is „felütötte” fejét a zaj. A Gyulai Vízgépészeti Vállalat ugyanis a két Körös összefolyásánál állította fel a kísérleti víztisztító telepét. A kétütemű motor reggel 6-tól délután 4-ig tűrhetetlen zajt okoz — írja. A panasz nyomába szegődtünk. Szögi Gábortól, a vízgépészeti vállalat gyáregység vezetőjétől azt a választ kaptuk, hogy a vállalat kísérleti telepe 125 köjbnalban indul, és késő éjszaka tér haza. Sípos Mihályné már előre reszket, hogy egyszer megsokal- ják a munkahelyén a sorozatos késéseket, és kérdi, miért nem nyithat a tanácsi óvoda Is korábban. De egyben azt is javasolja, hogy a kismamák részére létesítsenek reggel 7-től délután 4-ig és szombaton 1 óráig tartó műszakot az üzemekben, ezzel nagyon sok családanyán segíthetnének. A békéscsabai városi tanács illetékes osztályától azt a választ kaptuk, hogy az óvodák nyitvatartását közvéleménykutatás alapján, a szülők kérésére határozzák meg. Ha a többség úgy kívánja, akkor korábban nyitnak. Azonban igen nehéz a dolguk még ilyen esetben is, hiszen több hasonló gonddal küzdő édesanya kénytelen tanácsi óvodába vinni gyermekét. Mindenki kérésének, sajnos, nem lehet eleget tenni, így tehát amellett maradtak, hogy a többség érdeke a döntő. Itt is azt javasolták, hogy lehetőleg a munkahely próbáljon segíteni az ilyen édesanyák gondjain. Gyuláról az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat 23 dolgozójának aláírásával érkezett levél szerkesztőségünkbe. Az aláírók — joggal — kifogásolják a Béke sugárút balesetveszélyességét, amelyet a közelmúltban lefektetett szenn3-'víz-esatorna okoz. Az útvonalon az utóbbi időben két olyan baleset történt, amelynek szenvedő alanyai kerékpárosok voltak. Azt is helytelenítik, hogy a város legforgalmasabb útjain nincs elég gyalogátkelőhely kijelölve: „A járművek vezetői nem ér. zik szükségesnek a megállást, mert a KRESZ előírásai nem kötelezik őket. Emberbaráti gesztusnak fogható fel, hogy nem történik naponta baleset.” A városiasodással jár, hogy rohamosan fejlesztik a közművesítést, s emiatt egyre-másra zárják el az utcákat a forgalom elől. Nemhogy az ott megforduló idegenek, hanem még a „bennszülöttek” is csak hosszú kutatás után találnak el a kijelölt helyre. Ezek miatt kérik: „A lehető legrövidebb időn belül a balesetek további elkerülése érdekében végezzék el a centi teljesítményű motorral működik, s az üdülőtől 250— 300 méter távolságra helyezték el. Hogy miért az üdülők szom. szédságában? Azért, mert a két Körös találkozásánál az ár itt sodor magával a legtöbb hordalékot, s ez a kísérlet egyik feltétele. Tudomása szerint a kis teljesítményű motor nem csaphat olyan zajt, hogy az üdülők nyugalmát zavarná. Ennek ellenére a panaszt még a héten megvizsgálják — nyugtatott meg — és szükség esetén elhelyezik az üdülő közeléből a kísérleti telepet. Mi is úgy véljük, mint olvasónk írja: „Szanazug csendjét biztosítani kell, hogy a pihenni vágyó emberek nyugalmát semmi se zavarja”. Ha a zaj nem is nagy, de az állandó búgás mégis idegesítő. A győztes reklamál Ritkán fordul elő, hogy a győztes csapat reklamáljon — írja levelében Schmidt Árpád, a nagybánhegyesi általános iskola úttörőcsapat vezetője —, most mi mégis ezt tesszük. Miért reklamál a győztes? A Csongrád—Békés megyei MÉH Vállalat által meghirdetett hulladék- gyűjtési versenybe a nagybánhegyesi iskolák is bekapcsolódtak. Százharminchét mázsa vasat, 546 kiló rongyot, 670 kiló papírt és 23 kilogramm alumíniumot adtak át a vállalat mezőkovácsházi telepén. Az értékelés alapján az iskola úttörőcsapata első lett, viszont az egyéni gyűjtők jutalmazását a csapatvezető Schmidt Árpád sérelmesnek találja. A témával Zsoldi Antalhoz, a mezőkovácsházi MÉH-telep vezetőjéhez fordultunk. Aki elmondotta, hogy a nagybánhegyesi iskola úttörőcsapatát 700 forinttal díjazták, ám az egyéni gyűjtők legjobbjainak szánt tárgyjutalmakat még nem adták át. A járásból öt pajtást küldenek jutalomüdülésre és az igaz, hogy ezek között egy nagybánhegyesi sincs. Kilencezer gyerek közül kellett választani, s a döntés a járási úttörő elnökség, a művelődési osztály és a MÉH-telep képviselőinek bevonásával született meg. Béke sugárút karbantartását.” ,,A forgalmasabb utakon jelöljenek ki gyalogátkelő-helyeket.” „Olyan közlekedési táblát állítsanak fel, amelyen az idegenek is tájékozódhatnak.” A kérésekre Boros Gábor, a gyulai városi tanács épitési, közlekedési osztály csoportvezetője válaszolt. A közelmúltban hívták össze azokat a kivitelezőket (gáz, víz. csatorna), akik a Béke sugárúton dolgoztak. A megbeszélésen ígéretet tettek arra, hogy rövid időn belül elvégzik az út karbantartását, helyreállítását. A gyalogátkelőhelyekkel kapcsolatban az a helyzet, hogy több utat most öntöttek le bitumennel, vagy zártak le a forgalom elől. a hálózatfektetések miatt, és ezért nem tudták a már meglevőket újra festeni, és az újakat kijelölni. Ezekre is hamarosan sor kerül. Az igaz, hogy bonyolult úton tudják például a Vérfürdőt elérni a városba látogató idegenek és a helybeliek egyaránt, de a rendőrhatósággal közösen oda. és annyi forgalomirányító táblát helyeztek el, amennyi a tájékozódáshoz szükséges. ' Napirenden: A szövetkezeti kisipari A közelmúltban, június 20-án | tartott ülésén tárgyalta a Mezőkovácsházi Járási Tanács végrehajtó bizottsága az ipari javítószolgáltatásokat. A témáról Varga János, a járási tanács ipari főelőadója készített beszámolót, amely szerint a kovácsházi járásban az árutermelés mellett a javítási, szolgáltatási munkák jelentős részét is a kisipari termelőszövetkezetek látják el. A járásban öt kisipari szövetkezet mű. ködik: a Mezőhegyesi Vas. és Faipari, a Battonyai Asztalosipari, a Mezőkovácsházi Építőipari, a Medgyesegyházi Bőr. és Textil- ruházati és ugyanitt a Vas- és Fa. ipari Ktsz. Ezek a szövetkezetek a megalakulásukat követő időszakban csak javító-szolgáltató [tevékenységet folytattak, majd egyre inkább áttértek az árutermelésre. Fejlesztési programjukban jelenleg is a készárutermelés növelése áll az első helyen — ami gazdasági szempontból biztonságosabb, ám a lakosság igényeinek kielégítése sem elhanyagolható. Az öt ktsz közül a Medgyesegyházi BÖRTEX szolgáltatói tevékenysége a legjelentősebb. A szövetkezet az árutermelés mellett férfi-nőd fodrász, cipőjavító, fényképész, órás, kozmetikus, gumijavító és férfi-női szabó egységeket is üzemeltet, a járás legtöbb községében található részlege. A elmúlt években hat községben, Battonyán, Kaszaperen, Ku- nágotán, Mezőkovácsházán, Med- gyesbodzáson és Nagykamaráson épült új szolgáltatóház, a mezőhegyesi pedig most készül. A szolgáltatóházakban nem sikerült minden részleg beindítása, illetve fenntartása, mivél egyes szakmákban a szakemberek nem találták meg számításukat. Ilyen és hasonló gondok miatt a ktsz-ek nem tudják teljesen kielégíteni a lakosság igényeit. Víz kell az orvosi rendelőnek (Tudósítónktó l.) Doboz egészségügyi helyzetéről tárgyalt nemrég a községi tanácsülés. Dr. Frankó László, körzeti orvos ezzel kapcsolatos beszámolót terjesztett elő, melyben többek között szó van az influenza-járványról, a körzetekben sikeresen befejeződött polgári védelmi oktatásról, és a téli hónapokban szervezett különböző egészségügyi előadások sikeréről, valamint a véradásról. A körzeti orvos ezenkívül ismertette a bölcsőde és az orvosi rendelő helyzetét, melynek vízellátása sok gondot okoz. Ezt követően a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ Igazgatósága és a helyi vezetőség nevében Veres Jó- zsefné szövetkezetpolitikai előadó tájékoztatta a tanácsülést az ÁFÉSZ munkájáról, a kiskereskedelem tevékenységéről, örömmel állapította meg, hogy a kiskereskedelem több mint 10 százalék, a vendéglátóipar 15, a cukrászüzem pedig 25 százalékos forgalomnövekedést ért el. Sajnálatos azonban, hogy a felvásárlás csökkenő tendenciát mutat, mind a baromfi-tojás, mind a zöldséggyümölcs terén. szolgáltatások Főként a kis községekben javult az ipari szolgáltatás a magánkisiparról szóló határozatok nyomán. Az elmúlt év végéig 621 magánkisiparost tartottak számon a járásban. Munkájukra jellemző, hogy gyorsan alkalmazkodnak a lakosság igényeihez, általában jól dolgoznak. Javult az ellátás az építőiparban, amióta lehetőség nyílt arra, hogy iparigazolványt vagy működési engedélyt kapjanak építőipari mellékfoglalkozás gyakorlá. sára a munkaviszonyban álló szakemberek. Mint a beszámoló összegzi, a mezőkovácsházi járásban az elmúlt években javult_a javító-szolgáltató tevékenység, amelyből a kisiparosok is kiveszik a részüket, az igények azonban egyre nőnek, s ezekkel lépést kellene tartani. Vannak még ellátatlan községek, Pusztaottlakán például női fodrászra, Végegyházán cipészre, Kisdombegyház községben szintén női fodrászra vár a lakosság. Válasz a Dél-magyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalattól Az 1969. június 22-én lapunkban megjelent „Ez nem lehet igaz” című cikkel kapcsolatosan a Dél-magyarországi Cipö- nagykcreskedelmi Vállalattól Eisner Tibor többek között ezeket írja: „Sajnálatos, hogy a cikk nem tért ki arra, melyik cipőnagykereskedelmi vállalatról van szó, így Békés megye lakossága, amely az újságot olvassa, a Dél-magyarországi Ci- pőnagylsereskedelmi Vállalatra gondol. Mint azt megtudtuk közben, nem a Dél-magyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalatról van szó a cikkben. Megjegyezzük, hogy a fogyasztók jogos reklamációit az utóbbi években kivétel nélkül minden esetben elfogadtuk, és a mi lerakatunk felelős személyei részéről olyan kijelentés nem hangzott el, hogy a cipőt nem azért készítették, hogy járjanak benne. Mi magunk is a megkeresett pénzből tartjuk el családunkat, s megköveteljük azt, hogy megfelelő árut kapjunk pénzünkért. Evenként több tízezer párra tehető az a mennyiség, melyet minőségi kifogások miatt visszaszállítunk a gyáraknak, s ezzel is igyekszünk a minőséget tartani. Sajnos, ennek ellenére elég sok fogyasztói reklamáció jelentkezik a kiskereskedelmi hálózatban. Erre vonatkozóan is történtek lépések, hogy ezek száma a minőség javulása következtében csökkenjen. Meg kell, hogy jegyezzük még, a Dél-magyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalat nem küzd pénzügyi nehézségekkel, s hogy 1969. április 4-én a 24 nagykereskedelmi vállalat közül a Dél-magyarországi Cipőnagyke- reskcdelmi Vállalat megkapta a Belkereskedelmi Minisztériumtól a Kiváló Vállalat címet.” 25—45 év közötti (csak orosházi lakos) géplakatost felveszünk állandó munkára. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a Bm. Tanács 4. sz. Sütőipari Vállalat központi irodájában, Orosháza, Kossuth Lajos u. 26., emelet. Személyzeti felelősnél. 20230 Hová tegyék a gyereket? A férj gépkocsivezető, kora hajfl biztonságosabb közlekedésért
