Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-24 / 143. szám

1969. Június 24. 5 Kedd A tsz-szövetség Jogtanácsosa írjat •• Öregségi járadékosok nyugdíjév-vásárlása AZ 1967. JANUÄR 1-EN ha- csak két évet kell és lehet — a feltételek fennállása esetén — megvásárolni. Sorozatban gyártják a görgősekét A csatószögi Szebb Elet Mezőgazdasági Tsz egy éve gyártja a Szabó-féle görgősekét. A tsz által készített görgősekét be­mutatták a Lipcsei Nemzetközi Vásáron, látható a párizsi me­zőgazdasági gépek szalonjában. A közelmúltban küldték el há­rom darabot az Egyesült Államokba. Mintapéldányokat küld­tek az NSZK. Hollandia. Norvégia, Ausztria, Kuba, Svéd­ország, Pakisztán, Olaszország, Csehszlovákia, mezőgazdasági gépek iránt érdeklődő szakembereinek. A hazai földeken már 250 darab görgőseke dolgozik. Előnye 40—50 százalékos vonó­erő-megtakarítás. amely egyben üzemanyag-megtakarítást is jelent. Képünkön: a hatfejes görgőseke mintapéldánya. (MTI fotó — Mező Sándor felvétele) A mezőhegyesiek Mekkája tályba lépett új termelőszövetke­zeti nyugdíjtörvény és végrehajtási rendelkezései lehetőséget adtak arra, hogy a termelőszövetkezeti tagok családtagjai — amennyi­ben a termelőszövetkezet közös munkájában részt vettek —, a jogszabályba foglalt feltételek mellett nyugdíjévét vásárolhassa­nak. Nyugdíjév vásárlási lehetőséget az 1/1969. (IV. 1.) SZOT szabály­zat kiterjesztette az öregségi já­radékosokra, valamint az öregségi vagy munkaképtelenségi járadé­kosok 70. (nő 85.) életévét be­töltött házastársaikra is. a Az említett személyek a járadék megállapításának Időpontjától, Il­letve a korhatár elérésétől a nyugdíjjárulék fizetési kötelezett­ség alól mentesültek és ezért nyugdíjévét nem szereztek még ekkor sem, ha a nyugdíjév meg­szerzéséhez szükséges munkaegy­séget, vagy munkanapokat egyébként ledolgozták. Az említett jogszabály lehető­séget ad arra, hogy a fent emlí­tett személyek az alábbi feltéte­lek mellett nyugdíjévét vásárol­hassanak: a) Nyugdíjevenként azt a nap­tári évet lehet megvásárolni, amely évben a kérelmező a nyug­díjév megszerzéséhez szükséges munkaegységet vagy munkanapo­kat ledolgozta. A nyugdíjév meg­szerzése szempontjából különbsé­get kell tenni 1966. december 31-e előtti és utáni időtartam között. 1966. december 31-lg bezárólag az a tsz-tag szerzett nyugdíjévét, akinek tagsági viszonya egészéven át fennállott, és férfi 120, nő 80 munkaegységet szerzett. 1967. január 1-ét kővetően a fenti fel­tételeik fennállása esetében nyug­díjévét az szerzett, aki 150,. nő esetében 100 tízórás munkanapot i dolgozott. b) További feltétele a nyugdíj­év vásárlásának az, hogy a kérel­mező személy a nyugdíj járulékot utólag megfizesse. A nyugdíjjá­rulékot utólag olyan összegben kell megfizetni, amilyen összeget — nyugdíjjárulék fizetési kötele­zettség mentességének hiányában — a megvásárlás Időtartaméra az érvényes jogszabályok szerint fi­zetni kellett volna. e) Feltétele a nyugdíjév-vésár- lásnak továbbá az is, hogy a ké­relmező a nyugdíj járulék fizetési kötelezettség alól történt mente­sítéséig legalább 5 nyugdíjévét szerezzen, és az így megvásárolt nyugdíjévekkel öregségi nyugdíj­ra váljék jogosulttá. Az öt nyug­díjév megszerzésének vizsgálata­kor valamennyi, a nyugdíjtörvény szerinti szolgálati időt — a meg­szakításokra vonatkozó korlátozás mellett — figyelembe kell venni. A felsorolt feltételek együttes fennállása és igazolása esetén tör­vényes lehetőség áll fenn, Öreg­ségi nyugdíj megállapítására. Pél­dául: a kérelmezőnek 1963. ja­nuár 1-től öregségi járadékot ál­lapítottak meg. Ettől az időponttól nyugdíjjárulékot nem kell fizet­nie. Az öregségi járadék megál­lapítása előtt rendelkezik 5 nyug­díjévvel és a járadék megállapí­tása után — vagyis 1963—1968. között — 5 éven át dolgozott annyi munkaegységet, illetve munkanapot, amennyi a nyudíj- évhez szükséges, és a nyugdíjjá- rulékpt utólag megfizeti, úgy kér­heti az öregségi nyugdíj megál­lapítását, melynek összege a nyugdíjosztálytól függ. de nem le­het kevesebb havi 400 forintnál. Természetes, ha a járadék meg­állapítása előtt a kérelmező 5 év­nél több nyugdíjévvel rendelke­zik, akkor csak annyi nyugdíj­évét kell és egyben lehet vásá­rolni, amennyi a 10 nyugdíjév­hez szükséges. Például: a járadék megállapítása előtt a tag 8 nyug- i díjéwei rendelkezik. Ez esetben | Nyugdíjévét a járadékos házas­társa is vásárolhat. Arról van ugyanis szó, hogy ha az öregségi vagy munkaképtelenségi járadé­kos házastársa elérte a termelő­szövetkezeti járadék korhatárát (nő 65, férfi 70), mentesült a nyug- dijjárulék fizetési kötelezettség alól, de ugyanakkor nem szerzett nyugdíjévét sem. Ezek a személyek a már rögzí­tett feltételek mellett vásárolhat­nak nyugdíjévét és ezen keresz­tül szerezhetnek öregségi nyugdíj jogosultságot. A FÉLREÉRTÉSEK elkerülése végett feltétlenül szükséges rög_ zítenl, hogy saját jogon csak az öregségi járadékosok vásárolhat­nak nyugdíjévét, ugyanakkor há­zastársi jogon nyugdíjévét attól függetlenül lehet vásárolni, hogy a járadékban részesülő személy öregségi vagy munkaképtelenségi járadékot kap. Külön kell hangsúlyozni, hogy azok a személyek, akik a járadék megállapítása, vagy a nyugdíj- járulék fizetési kötelezettség alóli mentesítés időpontja előtt rendel­keznek ugyan 5 évvel, de ezt kö­vetően nem szereztek annyi nyug­díjévét, amennyi az öregségi nyugdíj megállapításához szüksé­ges (10 év), akkor kérhetik a nyugdljjárulék fizetési kötelezett­ség alóli mentes időtartama alatt ledolgozott időnek nyugdíjévként történő megvásárlását. Amikor 10 nyugdíjévvel rendelkeznek, s ennek alapján az öregségi nyug­díj megállapítható. Az ismertetett rendelkezés az érintett személyekre rendkívüli kedvezményt nyújt. Éppen ezért a rendelkezésre ezúton is szük­séges a figyelmet felhívni. HELYESNEK TALÁLNÁNK. ha a termelőszövetkezetben mű­ködő szociális bizottságok messze­menő segítséget nyújtanának az érintett »személyeknek ahhoz, hogy a rendeletben foglalt ked­vezménnyel élni tudjanak. Dr. Drágán Iván Kies zarándokhely, impozáns villa a Balaton közelében. A me* zóhegyesiek térnek vissza ide, minden nyáron, akár a híres Mekka zarándokai. Főleg a Bala­ton szerel mesei látogatják sűrűn, mert a tizenegynéhány év alatt —, amióta a Mezőhegyesi Állami Gazdaság Balatonszárszón üdülőt létesített —, volt alkalma jó né­hány családnak megismerni és megszeretni a magyar tengert és környékét. Az első év emléke még mélyen él azokban, akik annak idején létre hozták ezt az üdülőt. Mar­jai Béla bácsi, az üdülő gondno­ka és felesége, a beutaltak ked­vence: Tolánka néni, aki áz üdülő szakácsa, szánté emlékszik a régi időkre. Hiszen amióta fennáll az üdülő, azóta mindketten, minden nyáron itt dolgoznak. Akkor csupán az épület Volt meg, amit a SZOT-tól vettek át és néhány hevenyészet bútorda­rab, Vaságyak, szalmazsákok, ez szolgált fekhelyül, s bizony nem volt éppen a legkényelmesebb. A gazdaság dolgozói mégis örültek, hiszen saját üdülőben, kedvez­ményes fizetési feltételek mellett tölthettek itt a szabadságukat. Az elmúlt tiz év viszont nagy változásokat hozott. A régi épü­letre, az aki tíz' évvel ezelőtt járt itt, ma már bizony aligha ismer­ne rá. A gazdaság vezetői nem sajnálták a pénzt. Rase tár József­től, az állami gazdaság szb-títká- rától, aki ott jártamkor éppen a szabadságát töltötte feleségével együtt — megtudtam, hogy közel egymillió forintot költöttek ed­dig az üdülőre. Az ebédlőt az idén bővítették, s az épület kiegé­szült egy ízléses, modern bútorok­kal berendezett társalgóval, ahol rádió, televízió és egyéb szóra­kozási lehetőség áll az üdülők rendelkezésére. A tervek szerint az elkövetkező években újabb épületrésszel bővítik. A felújítás­ra és bővítésre az idén 500 ezer forintot fordítottak. Teljesen ki­cserélték a berendezést is. A szal­mazsákok, matracok és vaságyak eltűntek, helyükbe kényelmes re- kami ék, műbőr fotelek — a Gyu­lai Bútoripari Vállalat termékei — kerültek. Az első évben az ételt is a SZOT konyhájáról hozták, ma viszont saját konyhából, a leg­változatosabb ételeket kapják az üdülők. A nyersanyagot, a baráti kapcsolatok jegyében, a Balaton- berelti Állami Gazdaság biztosít­ja. A helyi tanáccsal is igén jó a kapcsolatuk, melynek vezetői a legmesszebbmenő támogatást megkapják. A mezőhegyesiek szívesen ve­szik Igénybe az üdülőt, a kedvez­ményeket. A tíz év alatt kéthetes turnusokban eddig mintegy há­romezer dolgozó töltötte itt sza­badságát családjával együtt. Marjai bécsi, Jolánka néni, özv. Kovács József né—Bözsi néni, a házitészta-készltés mestere, aki szintén tíz éve van itt — és a lá­nyok mindent megtesznek azért, hogy a dolgozók jól is érezzék magukat, kényelmesen, kellemes körülmények között pihenhesse­nek. Ezért is nevezhető Balaton­szárszó a mezőhegyesiek Mekká­jának, ahová mindig szívesen jönnek, minden nyáron örömmel utaznak. Kasnyik Judit — Hívat a főnök... Megyek. Dehogy — rohanok! — Maga az? — ke­resztül szúr a tekin­tetével. — Maga mert engem kritizál­ná, mivel nem ha­gyom önállóan tevé­kenykedni a beasz. tottjaimatl Vegye tu­domásul, hogy me-" hét, amerre Iát! — Olyat csap öklével az asztalra, hogy majd­nem széthasad. (Nem az ökle, hanem az asztal). — Szenya, Sae- nyuska! Miért bőgsz? —■ hallom a nagyma­mám hangját. — Li­dércnyomás kínoz, vagy mifene?... Nem gondolod, hogy ideje felkelni? — Semmi baj — törlöm a könnyeimet —, csak egyszerűen bőgök egy kicsit. Olyan régen sírtam már. Furcsa álom volt — elmélkedek ma­gamban. — Nem va­gyok, babonás, de valami lóg a levegő­ben !... Apóm mesél­te, hogy mit kapott ő egyszer, amikor bí­rálni merte a főnö­köt. .. De persze, akkor még más pen­nával írtak! .., Milyen vészt- jóslónak tűnik a csend!.., — Hívat a főnők! Hívat a főnök! — szól hirtelen vala­ki a hátam mögött, s én már — szágul­dók! — Maga az?! — gúnyos mosollyal fo- ged, s rámíörmed: — Magié mert engem kritizálni, hogy be­osztottjaimat nem engedem kibontakoz­ni?! Hallatlan! Itt vannak az asztalo­mon a legújabb ter­vezési feladatok. Tes­sék, magára bízom valamennyit! Csupán magára. Oldja meg egytől-egyig — ön­állóan! ... No, rajta, bátran! — s olyat sújt öklével az asz­'talra, hogy csak úgy táncolnak rajta a fel­adatok. — Szenya, Sze- nyuskám... Mi van, veled? — hallom isi­mét a nagymama hangját Ml az, meg. int sírnék?,.. Elké­sel a munkából, hal­lod-e?! Már fél nyolc! — ,s kimegy a konyhába... — Nagymama, — kiáltok utána a für­dőszobából —, az öre­gek szerint melyik álom szokott legin­kább beteljesedni ? Az első, vagy a má­sodik? — Mikor melyik —, hangzik a diplomati­kus válasz. ... Alig kezdek bele a munkámba, amikor megszólal asztalomon a telefon. Hívat a főnök. „Ahá! —gondolom. — Kez­dődik I” — Szóval —, fogad mosolyogva a főnök —, gondolkoztam a maga kritikai meg­jegyzésein és sok mindenben egyetér­tek a véleményével. 'Jól van, szabad ke­zet adok magának, megengedem, hogy önállóan dolgozzék, hogy kibontakoztat­hassa képességeit. De..azért lássa be, hogy maga még elég fiatal mérnök, s rá­szorul az idősebbek segítségére. Beosztok hát maga mellé négy főmérnököt, három csoportvezető mérnö. köt, két la borát óri. um-vezetőt és egy Igazgatót, azaz — magamat. „Na, —! villan fel bennem- —, most fog majd az asztalra csapni, és én felébre­dek ...” De nem csapott. — No máért hall­gat? — néz rám cso­dálkozva. — Menjen csak, és dolgozzék önállóan! Oroszból fordította: Baraté Rozália A nem tudott balgaság A kacsatelep asszonyainak, lányainak fortyogása eljutott » gazdaságvezető füléhez is, hogy durva hozzájuk szakvezető, az egyikre úgy rákiabált, mint valami taknyos kölyökre, mikor a kacsákat hajkurászta a víz­parton. Homloka összeráncoló­dott a gazdaságvezetőnek és nem győzte forgatni a fejét, mert körülpattogták a szavak, micsoda dolog a*, az ember te­szi a dolgát és 6 meg leszidja. KI viseli gondjukat a kacsák­nak? A szakvezető vagy az asz- szonyok? Engedelmet kérnek, de ha valami bajuk történne a ka­csáknak, mert nem vigyáztak Jól rájuk, akkor mit mondana a szakvezető, meg mások is? Hogy csak* azzal törődnek, mennyit keresnek. Persze, hogy számol­ják azt is, hiszen az igéből nem él meg senki. De, hát a kacsá­kat sem haggyák számolatlanul, hiszen azért vannak ott, hogy vigyázzanak rájuk, szöszmötölés közben el ne maradjon egy 1* közülük, és akkor kapják meg az eledelt, amikor annak 'ideje van, meg annak rendje-módja szerint Jussanak a vízre. Akkor is éppen egy néhány kacsa után kellett szaladni a vízparton, mert lemaradt a többitől, lő- fötyölni kezdtek egy pocsolyában. A szakvezető éppen arra ment és úgy rákiáltott arra, aki a part mentén szaladt, hogy az hir­telen megállt, kékült-zöldült, nem tudta hová legyen, mert úgy harsogta, mint egy zupás- őrmester, hogy „azonnal jöjjön fel!” El is indult felfelé az asz- szony, a szakvezető meg leha­jolt a parton, megfogta a kezét és olyan dühösen rántotta fel, hogy csaknem orra bukott oda­fent. Aztán úgy odahajolt hozzá, mintha rögvest agyon akarná csapni, és ujjal fenyegette meg, Ilyet többet ne tegyen. A gazdaságvezető homlokrán­cai lassan elsimultak, a víz felé fordult, hát, van ez vagy két- három méter mély. Kezét vál­lára tette annak az asszonynak, akire rákiabált a szakvezető, bi­zony, ha ebbe beleesne valaki, nem őrizné többet a kacsákat. Mert a kacsagondozók nem ver- senyúszők. 8. amikor valaki má­sokat félt, akkor nem tréfálkoz­hat. Az asszonyok, lányok megráz­kódtak hirtelen, mintha villany­áram futott volna rajtuk keresz­tül. Aztán egymásra néztek. An­nak, aki a pocsolyában löfö- työlő kacsákat akarta kergetni a part mentén, krétafehér volt az arca, s szeme úgy villant, mint télen a hózuhatagga) nyakig be­temetett őzikéjé. 8 közben keb­léhez kapta a kezét, ó, én balga, milyen meggondolatlanul jártat- tam a szám... Cserei Pál FIÚKAT nyomdaipari* tanúiénak felveszünk. Jelentkezés 1969. július 10-ig a BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALATNÁL, Gyula, Jókai u. 5—7.

Next

/
Thumbnails
Contents