Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-24 / 143. szám
1969. Június 24. 5 Kedd A tsz-szövetség Jogtanácsosa írjat •• Öregségi járadékosok nyugdíjév-vásárlása AZ 1967. JANUÄR 1-EN ha- csak két évet kell és lehet — a feltételek fennállása esetén — megvásárolni. Sorozatban gyártják a görgősekét A csatószögi Szebb Elet Mezőgazdasági Tsz egy éve gyártja a Szabó-féle görgősekét. A tsz által készített görgősekét bemutatták a Lipcsei Nemzetközi Vásáron, látható a párizsi mezőgazdasági gépek szalonjában. A közelmúltban küldték el három darabot az Egyesült Államokba. Mintapéldányokat küldtek az NSZK. Hollandia. Norvégia, Ausztria, Kuba, Svédország, Pakisztán, Olaszország, Csehszlovákia, mezőgazdasági gépek iránt érdeklődő szakembereinek. A hazai földeken már 250 darab görgőseke dolgozik. Előnye 40—50 százalékos vonóerő-megtakarítás. amely egyben üzemanyag-megtakarítást is jelent. Képünkön: a hatfejes görgőseke mintapéldánya. (MTI fotó — Mező Sándor felvétele) A mezőhegyesiek Mekkája tályba lépett új termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény és végrehajtási rendelkezései lehetőséget adtak arra, hogy a termelőszövetkezeti tagok családtagjai — amennyiben a termelőszövetkezet közös munkájában részt vettek —, a jogszabályba foglalt feltételek mellett nyugdíjévét vásárolhassanak. Nyugdíjév vásárlási lehetőséget az 1/1969. (IV. 1.) SZOT szabályzat kiterjesztette az öregségi járadékosokra, valamint az öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosok 70. (nő 85.) életévét betöltött házastársaikra is. a Az említett személyek a járadék megállapításának Időpontjától, Illetve a korhatár elérésétől a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alól mentesültek és ezért nyugdíjévét nem szereztek még ekkor sem, ha a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges munkaegységet, vagy munkanapokat egyébként ledolgozták. Az említett jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a fent említett személyek az alábbi feltételek mellett nyugdíjévét vásárolhassanak: a) Nyugdíjevenként azt a naptári évet lehet megvásárolni, amely évben a kérelmező a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges munkaegységet vagy munkanapokat ledolgozta. A nyugdíjév megszerzése szempontjából különbséget kell tenni 1966. december 31-e előtti és utáni időtartam között. 1966. december 31-lg bezárólag az a tsz-tag szerzett nyugdíjévét, akinek tagsági viszonya egészéven át fennállott, és férfi 120, nő 80 munkaegységet szerzett. 1967. január 1-ét kővetően a fenti feltételeik fennállása esetében nyugdíjévét az szerzett, aki 150,. nő esetében 100 tízórás munkanapot i dolgozott. b) További feltétele a nyugdíjév vásárlásának az, hogy a kérelmező személy a nyugdíj járulékot utólag megfizesse. A nyugdíjjárulékot utólag olyan összegben kell megfizetni, amilyen összeget — nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség mentességének hiányában — a megvásárlás Időtartaméra az érvényes jogszabályok szerint fizetni kellett volna. e) Feltétele a nyugdíjév-vésár- lásnak továbbá az is, hogy a kérelmező a nyugdíj járulék fizetési kötelezettség alól történt mentesítéséig legalább 5 nyugdíjévét szerezzen, és az így megvásárolt nyugdíjévekkel öregségi nyugdíjra váljék jogosulttá. Az öt nyugdíjév megszerzésének vizsgálatakor valamennyi, a nyugdíjtörvény szerinti szolgálati időt — a megszakításokra vonatkozó korlátozás mellett — figyelembe kell venni. A felsorolt feltételek együttes fennállása és igazolása esetén törvényes lehetőség áll fenn, Öregségi nyugdíj megállapítására. Például: a kérelmezőnek 1963. január 1-től öregségi járadékot állapítottak meg. Ettől az időponttól nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie. Az öregségi járadék megállapítása előtt rendelkezik 5 nyugdíjévvel és a járadék megállapítása után — vagyis 1963—1968. között — 5 éven át dolgozott annyi munkaegységet, illetve munkanapot, amennyi a nyudíj- évhez szükséges, és a nyugdíjjá- rulékpt utólag megfizeti, úgy kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását, melynek összege a nyugdíjosztálytól függ. de nem lehet kevesebb havi 400 forintnál. Természetes, ha a járadék megállapítása előtt a kérelmező 5 évnél több nyugdíjévvel rendelkezik, akkor csak annyi nyugdíjévét kell és egyben lehet vásárolni, amennyi a 10 nyugdíjévhez szükséges. Például: a járadék megállapítása előtt a tag 8 nyug- i díjéwei rendelkezik. Ez esetben | Nyugdíjévét a járadékos házastársa is vásárolhat. Arról van ugyanis szó, hogy ha az öregségi vagy munkaképtelenségi járadékos házastársa elérte a termelőszövetkezeti járadék korhatárát (nő 65, férfi 70), mentesült a nyug- dijjárulék fizetési kötelezettség alól, de ugyanakkor nem szerzett nyugdíjévét sem. Ezek a személyek a már rögzített feltételek mellett vásárolhatnak nyugdíjévét és ezen keresztül szerezhetnek öregségi nyugdíj jogosultságot. A FÉLREÉRTÉSEK elkerülése végett feltétlenül szükséges rög_ zítenl, hogy saját jogon csak az öregségi járadékosok vásárolhatnak nyugdíjévét, ugyanakkor házastársi jogon nyugdíjévét attól függetlenül lehet vásárolni, hogy a járadékban részesülő személy öregségi vagy munkaképtelenségi járadékot kap. Külön kell hangsúlyozni, hogy azok a személyek, akik a járadék megállapítása, vagy a nyugdíj- járulék fizetési kötelezettség alóli mentesítés időpontja előtt rendelkeznek ugyan 5 évvel, de ezt követően nem szereztek annyi nyugdíjévét, amennyi az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges (10 év), akkor kérhetik a nyugdljjárulék fizetési kötelezettség alóli mentes időtartama alatt ledolgozott időnek nyugdíjévként történő megvásárlását. Amikor 10 nyugdíjévvel rendelkeznek, s ennek alapján az öregségi nyugdíj megállapítható. Az ismertetett rendelkezés az érintett személyekre rendkívüli kedvezményt nyújt. Éppen ezért a rendelkezésre ezúton is szükséges a figyelmet felhívni. HELYESNEK TALÁLNÁNK. ha a termelőszövetkezetben működő szociális bizottságok messzemenő segítséget nyújtanának az érintett »személyeknek ahhoz, hogy a rendeletben foglalt kedvezménnyel élni tudjanak. Dr. Drágán Iván Kies zarándokhely, impozáns villa a Balaton közelében. A me* zóhegyesiek térnek vissza ide, minden nyáron, akár a híres Mekka zarándokai. Főleg a Balaton szerel mesei látogatják sűrűn, mert a tizenegynéhány év alatt —, amióta a Mezőhegyesi Állami Gazdaság Balatonszárszón üdülőt létesített —, volt alkalma jó néhány családnak megismerni és megszeretni a magyar tengert és környékét. Az első év emléke még mélyen él azokban, akik annak idején létre hozták ezt az üdülőt. Marjai Béla bácsi, az üdülő gondnoka és felesége, a beutaltak kedvence: Tolánka néni, aki áz üdülő szakácsa, szánté emlékszik a régi időkre. Hiszen amióta fennáll az üdülő, azóta mindketten, minden nyáron itt dolgoznak. Akkor csupán az épület Volt meg, amit a SZOT-tól vettek át és néhány hevenyészet bútordarab, Vaságyak, szalmazsákok, ez szolgált fekhelyül, s bizony nem volt éppen a legkényelmesebb. A gazdaság dolgozói mégis örültek, hiszen saját üdülőben, kedvezményes fizetési feltételek mellett tölthettek itt a szabadságukat. Az elmúlt tiz év viszont nagy változásokat hozott. A régi épületre, az aki tíz' évvel ezelőtt járt itt, ma már bizony aligha ismerne rá. A gazdaság vezetői nem sajnálták a pénzt. Rase tár Józseftől, az állami gazdaság szb-títká- rától, aki ott jártamkor éppen a szabadságát töltötte feleségével együtt — megtudtam, hogy közel egymillió forintot költöttek eddig az üdülőre. Az ebédlőt az idén bővítették, s az épület kiegészült egy ízléses, modern bútorokkal berendezett társalgóval, ahol rádió, televízió és egyéb szórakozási lehetőség áll az üdülők rendelkezésére. A tervek szerint az elkövetkező években újabb épületrésszel bővítik. A felújításra és bővítésre az idén 500 ezer forintot fordítottak. Teljesen kicserélték a berendezést is. A szalmazsákok, matracok és vaságyak eltűntek, helyükbe kényelmes re- kami ék, műbőr fotelek — a Gyulai Bútoripari Vállalat termékei — kerültek. Az első évben az ételt is a SZOT konyhájáról hozták, ma viszont saját konyhából, a legváltozatosabb ételeket kapják az üdülők. A nyersanyagot, a baráti kapcsolatok jegyében, a Balaton- berelti Állami Gazdaság biztosítja. A helyi tanáccsal is igén jó a kapcsolatuk, melynek vezetői a legmesszebbmenő támogatást megkapják. A mezőhegyesiek szívesen veszik Igénybe az üdülőt, a kedvezményeket. A tíz év alatt kéthetes turnusokban eddig mintegy háromezer dolgozó töltötte itt szabadságát családjával együtt. Marjai bécsi, Jolánka néni, özv. Kovács József né—Bözsi néni, a házitészta-készltés mestere, aki szintén tíz éve van itt — és a lányok mindent megtesznek azért, hogy a dolgozók jól is érezzék magukat, kényelmesen, kellemes körülmények között pihenhessenek. Ezért is nevezhető Balatonszárszó a mezőhegyesiek Mekkájának, ahová mindig szívesen jönnek, minden nyáron örömmel utaznak. Kasnyik Judit — Hívat a főnök... Megyek. Dehogy — rohanok! — Maga az? — keresztül szúr a tekintetével. — Maga mert engem kritizálná, mivel nem hagyom önállóan tevékenykedni a beasz. tottjaimatl Vegye tudomásul, hogy me-" hét, amerre Iát! — Olyat csap öklével az asztalra, hogy majdnem széthasad. (Nem az ökle, hanem az asztal). — Szenya, Sae- nyuska! Miért bőgsz? —■ hallom a nagymamám hangját. — Lidércnyomás kínoz, vagy mifene?... Nem gondolod, hogy ideje felkelni? — Semmi baj — törlöm a könnyeimet —, csak egyszerűen bőgök egy kicsit. Olyan régen sírtam már. Furcsa álom volt — elmélkedek magamban. — Nem vagyok, babonás, de valami lóg a levegőben !... Apóm mesélte, hogy mit kapott ő egyszer, amikor bírálni merte a főnököt. .. De persze, akkor még más pennával írtak! .., Milyen vészt- jóslónak tűnik a csend!.., — Hívat a főnők! Hívat a főnök! — szól hirtelen valaki a hátam mögött, s én már — száguldók! — Maga az?! — gúnyos mosollyal fo- ged, s rámíörmed: — Magié mert engem kritizálni, hogy beosztottjaimat nem engedem kibontakozni?! Hallatlan! Itt vannak az asztalomon a legújabb tervezési feladatok. Tessék, magára bízom valamennyit! Csupán magára. Oldja meg egytől-egyig — önállóan! ... No, rajta, bátran! — s olyat sújt öklével az asz'talra, hogy csak úgy táncolnak rajta a feladatok. — Szenya, Sze- nyuskám... Mi van, veled? — hallom isimét a nagymama hangját Ml az, meg. int sírnék?,.. Elkésel a munkából, hallod-e?! Már fél nyolc! — ,s kimegy a konyhába... — Nagymama, — kiáltok utána a fürdőszobából —, az öregek szerint melyik álom szokott leginkább beteljesedni ? Az első, vagy a második? — Mikor melyik —, hangzik a diplomatikus válasz. ... Alig kezdek bele a munkámba, amikor megszólal asztalomon a telefon. Hívat a főnök. „Ahá! —gondolom. — Kezdődik I” — Szóval —, fogad mosolyogva a főnök —, gondolkoztam a maga kritikai megjegyzésein és sok mindenben egyetértek a véleményével. 'Jól van, szabad kezet adok magának, megengedem, hogy önállóan dolgozzék, hogy kibontakoztathassa képességeit. De..azért lássa be, hogy maga még elég fiatal mérnök, s rászorul az idősebbek segítségére. Beosztok hát maga mellé négy főmérnököt, három csoportvezető mérnö. köt, két la borát óri. um-vezetőt és egy Igazgatót, azaz — magamat. „Na, —! villan fel bennem- —, most fog majd az asztalra csapni, és én felébredek ...” De nem csapott. — No máért hallgat? — néz rám csodálkozva. — Menjen csak, és dolgozzék önállóan! Oroszból fordította: Baraté Rozália A nem tudott balgaság A kacsatelep asszonyainak, lányainak fortyogása eljutott » gazdaságvezető füléhez is, hogy durva hozzájuk szakvezető, az egyikre úgy rákiabált, mint valami taknyos kölyökre, mikor a kacsákat hajkurászta a vízparton. Homloka összeráncolódott a gazdaságvezetőnek és nem győzte forgatni a fejét, mert körülpattogták a szavak, micsoda dolog a*, az ember teszi a dolgát és 6 meg leszidja. KI viseli gondjukat a kacsáknak? A szakvezető vagy az asz- szonyok? Engedelmet kérnek, de ha valami bajuk történne a kacsáknak, mert nem vigyáztak Jól rájuk, akkor mit mondana a szakvezető, meg mások is? Hogy csak* azzal törődnek, mennyit keresnek. Persze, hogy számolják azt is, hiszen az igéből nem él meg senki. De, hát a kacsákat sem haggyák számolatlanul, hiszen azért vannak ott, hogy vigyázzanak rájuk, szöszmötölés közben el ne maradjon egy 1* közülük, és akkor kapják meg az eledelt, amikor annak 'ideje van, meg annak rendje-módja szerint Jussanak a vízre. Akkor is éppen egy néhány kacsa után kellett szaladni a vízparton, mert lemaradt a többitől, lő- fötyölni kezdtek egy pocsolyában. A szakvezető éppen arra ment és úgy rákiáltott arra, aki a part mentén szaladt, hogy az hirtelen megállt, kékült-zöldült, nem tudta hová legyen, mert úgy harsogta, mint egy zupás- őrmester, hogy „azonnal jöjjön fel!” El is indult felfelé az asz- szony, a szakvezető meg lehajolt a parton, megfogta a kezét és olyan dühösen rántotta fel, hogy csaknem orra bukott odafent. Aztán úgy odahajolt hozzá, mintha rögvest agyon akarná csapni, és ujjal fenyegette meg, Ilyet többet ne tegyen. A gazdaságvezető homlokráncai lassan elsimultak, a víz felé fordult, hát, van ez vagy két- három méter mély. Kezét vállára tette annak az asszonynak, akire rákiabált a szakvezető, bizony, ha ebbe beleesne valaki, nem őrizné többet a kacsákat. Mert a kacsagondozók nem ver- senyúszők. 8. amikor valaki másokat félt, akkor nem tréfálkozhat. Az asszonyok, lányok megrázkódtak hirtelen, mintha villanyáram futott volna rajtuk keresztül. Aztán egymásra néztek. Annak, aki a pocsolyában löfö- työlő kacsákat akarta kergetni a part mentén, krétafehér volt az arca, s szeme úgy villant, mint télen a hózuhatagga) nyakig betemetett őzikéjé. 8 közben kebléhez kapta a kezét, ó, én balga, milyen meggondolatlanul jártat- tam a szám... Cserei Pál FIÚKAT nyomdaipari* tanúiénak felveszünk. Jelentkezés 1969. július 10-ig a BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALATNÁL, Gyula, Jókai u. 5—7.
