Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-23 / 142. szám
1989. jtinÍTSS 22. 10 Vasárnap CSALÁD- OTTHON Gyermekünk a nyári szünetben A színek szerepe az étkezőasztalon s Az elcsendesült tantermek táb- j lain nagy betűkkel ott áll a szó: VAKÁCIÓ. A szülőt vegyes érzések töltik el. Ráfér a gyermekre a pihenés, kemény, nehéz tanévet fejezett be. Igen. ám! De a dolgozó szülő számára ott a gond. A tanév alatt legalább félnapokat az iskola ellenőrzése alatt állt a gyermek. Nyugodtak voltak. Most meg nincs semmi elfoglaltsága ... A szünet a megérdemelt pihenés időszaka! Bár a bukások aránya az elmúlt tanévben nem nőtt, sőt csappant, de azért mindig vannak olyan általános iskolás és középiskolás tanulók, akik augusz. tus végén javítóvizsgát tesznek, ha a következő osztályba akarnak lépni. Számukra a vakáció nyilván nem a zavartalan pihenés ide. je. Biztosítani kell számukra a javítóvizsgára való felkészülés feltételeit. Ez bizony nem könnyű szülői feladat. A felnőtt ugyanis jobban szégyeli a javítóvizsgát, mint a gyermek. Ezért gyakran úgy szorgalmazza a javítóra való felkészülést, hogy gyermekében bűntudatot kelt. A bűntudat pedig szükségképpen furcsa gátlások forrása a gyermekben. Nem aktivizálja a figyelmes, koncentrált szorgalmas tanulásra, hanem éppen ellenkezőleg, mindent elkövet. hogy különböző családi vagy egyéb elfoglaltságot találjon magának, nem kívánván emlékeztetni saját magát „bűneire”. A szülőnek le kell győznie indulatait A javítóvizsgás gyermek számára is biztosítani kell a legalább egyhónapos pihenést. Még pedig úgy, hogy a tanév végén kb. július közepéig aktív pihenőt! Aztár jöhet a felkészülés. Az általános iskolák augusztusban rendszeres korrepetálást tartanak. Ajánlatos ezen részt venni! De ezen túl, illetve ezzel együtt a tervszerű egyéni tanulás mellett ajánlatos másfajta kor- i repetálást is igénybe venni. A tanulók nagy többségének és a szülőknek nincsenek ilyen gondjai. Vidámabb, gondtalanab Antik hippik Hippiket és beatnikokst — bt másképp is nevezték őket — már a régi Athénben és a császári kor Rómájában is ismertek. Ezt nemrég közölte Woodhouse angol hellenista a klaszikus tanulmányokat folytató társaságok londoni évi kongresszusán, amikor is kifejtette, a nyaruk. Hogyan töltsék el tehát pihentetően és tartalmasán a szünidőt? A nyári táborok nagyszerű lehetőséget biztosítanak az aktív pihenésre. Az úttörő, KlSZ-tábo- rok szervezésében országosan nagy tapasztalatokkal rendelkezünk. Felejthetetlen élményt jelent a gyermek számára egy-egy nyári tábor. A szülő helyesen jár el, ha a gyermek táborozási lehetőségét támogatja, s maga is kicsit részt vesz a készülődésben. Az úttörő napözi táborok is sokat fejlődtek, az elmúlt években. Általában kitűnő az élelmezés, változatosak a programok. A pedagógiai felügyelet is minden igényt kielégít. A családi-rokoni alapon „szervezett” nyaralás sem kevésbé sok és szép élménnyel gazdagítja a gyermeket. A vidéki gyermek szívesebben nyaral nagyvárosban vagy Pesten. Ha erre lehetőség van, meg kell ragadni! A városi gyermekek pedig szívesebben töltik a nyarat vidéken. Az ilyenfajta „csereüdülés” csak jő hatással van a gyermekekre, s egy kis leleményességgel még nem rokoni alapon is megszervezhető. Dolgozzon-e a gyermek a szünetben? A nagyobbacska általános iskolások és középiskolások szívesen vállalnak munkát a szünidőben. Mondjuk meg őszintén, inkább azért, hogy önállóan keresett pénzhez jussanak. Támogassuk a gyermeknek ezt a törekvését, de ne úgy, hogy egész nyáron dolgozzon. Az égy hónapnál, hat hétnél hosszabb munkavállalás azzal a veszéllyel jár, hogy a gyermek nem pihent semmit és fáradtan kezdi az új tanévet. Sokat legyenek a gyermekek levegőn, napon. De óvjuk a veszélyektől — a sziklamászástól, a vad fürdőzéstől. Igyekezzünk a barátait úgy „megválogatni”, hogy a túl „bátor” gyermek mellé egy-egy óvatos pajtás kerüljön. S ne feledkezzünk meg a szünidőben a könyvről sem! Nem a tankönyvre gondolok — kivéve a javító, különbözeti vizsgásokat —, hanem szépirodalomra! A szabadban ugyanis nemcsak futballozni, fürdeni, fára mászni lehet, hanem olvasni is-. A szülőkön is múlik, hogy tartalmas, hasznos, pihentető, élményekben gazdag vakációja legyen a gyermekeknek, amelyre annyira vágynak. Dr. Kolozsváry Gyula Ismeretes a színek hangulati hatása. A vidám, élénk színek kellemes benyomást keltenek a szemlélőben, a tompa, sötét színek lehangolnak. Kevesen tudják, hogy ez a hangulati hatás mennyire érvényesül az étkezőasztalon is. Pedig egy népi szólás is utal rá: mikor valakinek „a szeme kívánja az ételt”, nem is az étvágya. Mivel a feltálalt ennivaló a szemének kellemes, még ha történetesen nem is éhes. Tehát: az étkezés esztétikumát nemcsak a szép terítés, tiszta abrosz, csinos edény, a szép tálalás képviseli; magának az ételnek is szép, kívánatos látványt kell nyújtania, hogy elérje célját, jó étvággyal fogyasszák. Ezen belül igen fontos az ételsor színösszeállítása, az egymás után következő ételek (pl. ebéd, vacsora alkalmával) színbeli változatossága. Nem jó az összeállítás, ha az ételek egymásutánjában a a színek azonosak vagy hasonlóak. Egy negatív példán köny- nyen átlátjuk ezt. Például: darakrém leves (sárgásfehér), sárgaborsó-főzelék feltéttel (domináló szín a sárga), vaníliakrém (sárga) látványnak unalmas, — az étkezőben az egyhangúság érzetét kelti, elkedvetleníti attól, hogy az egész ételsort végigegye. Jő összeállítás, például: paradicsomleves (piros), rakott burgonya (sárgásfehér), csokoládékrém (barna). Egyik legszebb színű étel például: egy tányér spenót, melynek zöld „tavában” olyan vonzóan kelleti magát a ráütött tükörtojás fehérrel keretezett sárga foltja. Ha még mellé teszünk az asztalra desszertnek egy tálka piros epret, tetején egy kis fehér tejszínhab-halommal, ez a látvány még a rossz étvágyú felnőtt vagy gyermek gyomor-nedveit is fokozott működésre serkenti. Bizonyára többek között ilyen meggondolásokból származik az a hagyomány, hogy a piros pörköltlé mellé fehér burgonyapüré, főtt burgonya kerül, vagy ugyancsak fehér nokkedli, hozzá az asztalra zöld saláta. Az ételek színeinek változatos összeállítása nem különösebb művészet — csak egy kis ötletességet, törődést kíván. Az élelmezéstudomány szakemberei szerint hírneves magyar konyhánk meglehetősen konzervatív — holott nem a zsíros nagy eszem-iszom szolgálja az ember jó egészségét, hanem a — bár tartalmas — könnyű^ változatos, ötletes étrend. Es melyik családjárét dolgozó asszonynak nem érne meg egy kis törődést, hogy újítson, hogy konyhája, terített asztala ne csak tápláló, de „finom” is legyen, főztje egy korszerűbb, magasabb minőségi színvonalat képviseljen? B. S. hogy a régi görögök és a rómaiak A tésztasütés ABC-je ■okkal közelebb álltak hozzánk, mint a múlt századbeli elődeink. A múlt századbeliek ugyanis még nem szerezték meg nemzedékünk tapasztalatait; nagy gyarmatbirodalmak elvesztését, ■ nem használtak ily mennyiségben kábítószereket sem, mint a mostani generáció. A régi görögök és a rómaiak viszont hasonló tapasztalatokat szereztek, és mindezeknek a hatása hasonlóképpen mutatkozott meg az ifjúságnál is. Már Arisztofanész is panaszkodott amiatt, bogy kora fiatalemberei túl hosszú hajat hordanak, nem mosakszanak és kiéhezett benyomást keltenek. Megvételre keresünk egy darab 200 literes hajt at üzemi nyomású, hatóságilag engedélyezett légtartályt. Pamuttextilművek Mező herényi Gyára — A kevert tészták készítésekor a tojás sárgáját mindig jól ki kell keverni. — Ha vaj van a tésztáiban, akkor előbb mindig a vajat keverjük ki. Citromlével csak az ösz- szekevert tésztát ízesítsük, mert a zsiradékot megcsomósítja. — Minden édes tésztába kell egy csipetnyi só, mert különben íztelen. — Híg, folyós tészta készítésekor a bádogtepsit mindig vajjal és porcukorral kenjük ki. A sűrűbb tésztáknál használjuk a vajat liszttel. — A vajas tésztáknak forróbb sütő kell, mint a kevert tésztáknak. — Kelt tésztánál elegendő a meleg sütő, amely „felhúzza” a tésztát. Forró sütő esetén a tészta teteje hamar megég és a belseje nyers marad vagy nem sül jól át. — Zsírban sült tésztához ne tegyünk túl sok cukrot, mert az édes tészta megába szívja a zsírt. — Atsült-e már a tészta? — Ezt megtudhatjuk, ha sütés közben kötőtűt szúrunk a tésztába. Ha ragacsos a vége, tovább kell sütni, ha nem, akkor kivehető a sütőből. — Tortatésztát, — bármilyen formában készítettük —, csak akkor vágjuk ketté, ha teljesen ! kihűlt. A melegen kettévágott tészta belseje összeesik, nem gusztusos. — Minden tésztát, — ha kisült —, azonnal szedjük ki a tepsiből vagy a formából, mert különben beleizzad, az alja nedves lesz és esetleg le is ragad. ács —- I Kinek m illik? Hiába varratná meg valaki a • divatbemutatón látott legszebb | ruhát is, ha az ő alakjához 'az j nem illik. És valljuk be, sokszor járunk így, mert úgy képzeljük, hogy minden ruha illik mindenkinek, amit a manekenek hordanak. Még a legújabb divatot is követheti minden molettebb alakú nő, ha az „aranyszabályokat” betartja. Egyik ilyen szabály, hogy a sötét szín és az apró minta a legelőnyösebb, arra kell tehát törekedni, hogy ahol leginkább karcsúsítani akarunk, oda kerüljön a sötét szín. Ha valaki csípőben erős, sötét, egyenes szoknyát viseljen, világos blúzzal, pulóverrel. Nyilván, aki mellben erős, az épp fordított színösszeállítást viseljen; a pulóver, ami természetesen sötét, soha ne legyen teljesen az alakra simuló. A moletteknek a hosszított derekú ruha és általában a hosz- szanti szabásvonal, tűzés-díszítés, előnyös. Jó például a rakott, de csípőben levarrt szoknya, s harangszabású szoknyát is hordhat az, akinek hosszú és csinos lába van. A mostani divat egyik kényes kérdése a szoknya hossza. Mitévők legyenek azok, akiknek amúgyis gondot okoz a különleges szabás? A szabály az, hogy akinek formás a lába, ha mcilett is, nyugodtan hordhat térd fölött egy-két centivel végződő szoknyát, de térdig érőnél hosszabbat (addig, míg be nem jön a maxiszoknya a divatba) ne viseljünk. Rövid lábú, molett hölgyeknek semmiképp nem előnyös a feltűnő, igen dekorált cipőfazon. P. Szőke Móric Nádor ,Vera rovatát Egy ruhából több Nyárra mosóa nya gból. pamutvagy lenvászonbóí, azonkívül a pol ieszteres szintetikus, vászonka- rakterű kelmékből több ruhával is rendelkezhetünk, mint más szezonokban. Az alapanyag olcsó és csaík egy kis szabásmintát kell készítenünk hozzá. Ennek alapiján kis változtatással a rajzainkon látható összes ruhákat kiszabhatjuk. Egy szabásminta és mégis mindegyik egészen másnak hat, különösen akkor, ha az anyagokat is változatosan választjuk ki hozzájuk. A sima, diagonálszövésű, szin- tétikus, élénk vászonkarakterű anyagból készült ruha V-alákú kivágásába elütő színű betétet ajánlunk. A hosszanti irányú mellvarrás végére, hamis, vagy •valódi bevágott zsebet helyezhetünk. A ruha deréktól lefelé bővül, trapéz formájú. Kockázott mintás anyagból a nyak köré szabott pánt és az erősen kivágott karöltő csinos, fiatalos, de csak azoknak való, akik nem hordanak melltartót. Karikás mintázatú ruhánkhoz középtónusú anyagot ajánlunk, amely műbőr lakkőwel és fehér piké gallérral s zsebekkel frappáns, fiatalos megoldás. Különösen érdekes a fehér gallér alatt levő kerek kivágás. A nagy virágmintás ruha lekerekített szögletes kivágása az egyik vállon masnival kötődik. Ebben a ruhában a hosszanti szabásvonalba egy gúla alakú anyagdarabot állítunk be, miáltal a ruha bővebb sziluettet kap. Szabásminta leírása: (80 cm széles anyagból kb. 2,30 m kell hozzá); 1. eleje, 2. eleje oldalrész, 3, háta. (1 kocka = 10 cm.)
