Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

1969. június IS. 4 Szerda Szakmai előadás a miiségellenőzés tapasztalatairól A Gépipari Tudományos Egye­sület megyei szervezetének minő­ségi ellenőrzési szakosztálya jú­nius 19-én, délután fél 5 órai kez­dettel továbbképző előadást ren­dez Békéscsabán, a Technika Há­zában. A Hibamentes munkamód­szer magyarországi kezdeti ta­pasztalatai című előadást Gönczy Lajos okleveles gépészmérnök, a Magyar Szabványügyi Hivatal munkatársa tartja. Az előadás azért is nagy érdeklődésre tarthat számot, mivel az nemcsak a gép­ipari szakembereknek szól. Kombájnok rajvonalban A SZOKÁSOSNÁL ÉLÉNKEBB | Körösök-Vidéke és a Dél-Békés a forgalom Kőrössy Zoltán iro- í megyei Tsz-ek Területi Szövetsé- dájában. Ilyenkor, aratás előtt a I gével már megegyeztek a bemu- gabonafelvásárló, a Mezőgazdasági I tató napjában és programjában. Vetőmagtenneltető és Ellátó Or-1 szágos Vállalat és a tsz szövetsé­gek képviselőivel tárgyal vetőmag Az élet ilyen sodrásában csak egy szusszanásnyi idejű tájékoz­tatást kérünk a főagronőmustól: és kenyérnek való búza értékesí- -milyen fejlettségűek a búzatáb­téséről. A gabonafelvásárló bértá­rolásra pótszerződést ajánl. A ké­lák, milyen termést várnak, gyan készülnek az aratásra? ho­résnek eleget tesz, megköti a szer- I — a búzatáblák olyan szépek, ződést. Cseng a telefon. A szente­si térség tsz szövetségétől érdek­amilyet az elmúlt húsz esztendő­ben egyszer sem láttam. 1961-ben lödnek, mikor tudnák fogadni a i holdanként 23,1 mázsa termést ér­tag-tsz-ek vezetőit búzafajta be­mutatóra és vetőmag eladással foglalkozó tárgyalásra? Megálla­podnak az időpontban. A posta Miskolc környékéről hozott leve­let. Borsod megyébe is elért a felsőnyomásiak búzatermesztésé­nek jó híre. ök is érdeklődnek mi­kor jöhetnek a termesztett hvisz kísérleti fajta megtekintésére. A A spanyolországi Segovia váro­sa hétfőn feketébe öltö­zött : több mint 35 ezren kísérték utolsó útjára azt az 53 halottat, akik' a múlt héten bekövetkezett katasztrófában vesztették életüket. Emlékezetes, hogy a múlt héten kártyavárként omlott össze egy új segoviai étterem, a romok alatt 53- an pusztultak el és a 144 sebe­sült között vannak olyanok, akik­nek állapota válságos. A vizsgálatra kiküldött belügy­minisztériumi bizottság 1 epésről- lépésre vizsgálja ót az épület ma­radványait és mintát vesz minden felhasznált épületanyagból. Az étterem — korábbi közlések sze­rint — három nappal az ünnepé­lyes megnyitó előtt készült el. A kihallgatások során kiderült, hogy a rohammunkára kivezényelt épí- tőmunkások a megnyitó napjának hajnalán végezték el az utolsó si­mításokat, így a kötelező mi­nisztériumi engedélyhez szükséges hivatalos vizsgálatra és az épület hivatalos átadására nár nem Is került sor. Kiszivárgott értesülé­sek szerint nem tartják lehetet­lennek, hogy az acélszerkezetre épült étterem katasztrófáját hi­bás hegesztés okozta. Az étterem tulajdonosa, a két kivitelező építész, valamint két építési vállalkozó egy Segovia kő. zelében levő börtönben várja a vizsgálóbizottság jelentését, majd az ezt követő bírósági tárgyalást. Külföldi üzletkötők vendég járása a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz-nél A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz termékeit nemcsak Európa- szerte, de tengeren túl is keresik. A Moszkvában épült KGST-palo- tába például leszállították a ko­rábban megrendelt ötezer db bú­tort s oly nagy volt a siker, hogy az ÁRTEX útján kétezer darab bútorra érkezett pótmegrendelés. — Nyugodtan elmondhatjuk, hogy valóságos vendégjárás ala­kult ki nálunk — tájékoztat Ke­lemen László főmérnök. — Jön­nek a külföldiek, de jönnek a ha­zai vevők is szép számmal. 185 bútortípusból választhatják ki a legmegfelelőbbeket. Belgiumban, Megkezdődött a nemesített fűmag aratása Szarvason A Szarvasi Öntözési és Rizster­mesztési Kutató Intézet határá­ban — ahol dr. Grúber Ferenc tudományos kutató irányításával az utóbbi években a szikes tala­jokon is jól díszlő új fűfajtákat nemesítették — megkezdődött a fűmag aratása. A réticsenkesz, a rétiperje, a csomósebir és más fűféleség igen jó termést hozott s a minőség is kifogástalan. Most arra törekszenek a kombájnosok, hogy a megtermett drága fűmag veszteség nélkül kerüljön értéke­sítésre. Az Intézet 150 mázsa ne­mesített fűmag értékesítésére kö­tött szerződés a Vetőmagtermelte­tő és Ellátó Vállalattal, de a ho­zamok azt mutatják, hogy megkét­szerezik a tervet. A Szarvason ter­mett príma fűmag több ezer hold bevetésére lesz elegendő, Svédországban és más nyugati ál­lamban például a Lidó kertgarni­túrák, a forgós titkárnői székek, a kényelmes irodabútorok a leg­keresettebbek. A napokban kötöt­tünk 15 millió forintos üzletet az NDK-beli DIA-céggel. A cseh­szlovák partnerek szintén pótren­deléseket kértek a forgós székek­ből. Svéd licensz alapján olyan titkárnői szék mintapéldányát ké­szítjük, amelynek a magassága állítható. Így, ha személycsere tör­ténik, a széket megfelelő magas­ságra állíthatják. — Hogy győzik a sok megren­delést? Milyen nehézségekkel küz­denek? — Szerencsénkre az északi új ipartelepen az új csarnokban mór 400-an dolgozhatnak kényelmes körülmények között. Megszűnt a korábi zsúfoltság. A raktárunk is kész, ami sokat könnyít az alap­anyag és a készáru tárolásában. Az anyagbeszerzés nem kis gon­dot okoz, de felkutattuk a forrá­sokat, jók az összeköttetések és előteremtjük, ami kell. Lassan át­esünk azonban a ló túlsó olda­lára: azelőtt alig győztük a jelent­kező munkaerőt felvenni, most pedig 30—40 személy hiányról be­szélhetünk. A feladatok nőnek, természetes, több szakembert tudnánk alkalmazni. Csupán a női munkáslétszámunk eléri a 270 főt. Mi sokat segítettünk az el­helyezkedési gondok megoldásá­ban, úgy érzem. Most jól esne, ha a mi gondjainkon is segítenének s jönnének hozzánk jó szakembe­rek. Persze mi az utánpótlásra is gondolunk: rendszeresen tanítunk fiatalokat, az idén is szeretnénk felvenni legalább 30 ipari ta­nulót. A tervekről megtudtuk még, hogy 1969-ben 180 millió forint értéket termelnek s ennek mint­egy felét exportálják. A. R. tünk el. Akkor ezt az évtized leg­magasabb termésének mondtuk. Most, gazdasági átlagban 26 má­zsát várunk. A vetés időszakában 1100 holdon úgy készítettük .elő a vetőágyat, hogy holdanként 35 mázsa búza teremhessen. A ga­bona fejlettsége kiváló. Jókor jött a hétvégi esőzés. Bízunk abban, hogy a 35 mázsa meglesz. Ami a felkészültségünket illeti: műszakilag tovább fejlesztettük gabonatisztító-telepünket. Csigás árutovábbítót szerettünk fel, így most mór emberi kéz érintése nél­kül jut el a búza egészen a fém­zárolásig. A kombájnok műszaki felülvizsgálata még tart. Bőveb­bet a gépműhelyben tudnának mondani. A GAZDASÁG műszaki bázi­sán Kőrösparti András üzemelte­tő mérnök a 17. kijavított gépet indítja a kombájnudvarba. Ott van most már mindegyik. A rend­szerető szerelők valamennyit ka­tonás rajvonalba állították. Jöhet a szemlebizottság, ellenőrizheti a műszaki állapotot. A gépműhely­ből kibocsójtott tizenhetedik kom­bájnt Mekis András, Zatykó Já­nos és Mágori József kíséri. Fel­csatolják a vágószerkezetet és a többi mellé állítják. Az üzemelő mérnök kissé fátyo­los hangon beszél arról a nagy fe­lelősségről, amely a következő hetekben az ő vállukra szakad. — VASTAGOK A BCZATÁB- LÄK, tömöttek a kalászok. A hol- dankénti 35 mázsa szem betaka­rítása néni lesz könnyű. A napok, ban beszélgettünk a szempergés megakadályozásáról. Tavaly, meg azelőtt a holdankénti 20 mázsán felüli termésből bizony elszórtunk néhány mázsát. Vajon most, a 35 mázsából mennyit hagyunk a táb­lán? — kérdezték. Ha jól válogat­juk- össze kombájnosainkat, ha nemcsak a lelkűkre kötjük, hogy minden szem gabonára szüksé­günk van, hanem ennek szellemé­ben ösztönözzük őket a jó mun­kára, ha aratásban csak az egyes fokozatú sebesség használatát ír­juk elő, akkor talán kevesebbet szórnak majd el gépeink, mint ellenkező esetben. Sülé János és Hocz Pál kom- bájnos egyetért az üzemelő mér­nök véleményével. — A tavalyi eredményes mun­ka után jól kaptunk nyereségré­szesedést. Most jó minőségű mun­kával szeretnénk sokat keresni — mondja Sülé. — Aratásban eddig mindig jól kerestünk — szól közbe Hocz —, érthető, hogy min dent beleadtunk a munkába. Most azonban arra is figyelmeztetnek bennünket, hogy ne csak előre, ha­nem néha a gép után is nézzünk, hogyan dolgozunk, mit szórunk el. Ha kevesebb gabona marad a tarlón, talán a nyereségrészesedés is több lesz. Mi így készülünk az aratásra. A SZERELŐCSARNOK árnyé­kos oldalán Nagy Károly szerelő és Nagy Pál István ipari tanuló a tartalék dobkosarakat- élezi. — A dobkosár élétől függ a cséplés minősége — magyarázza a nagy élettapasztalattal rendel­kező szerelő. Azt is elmondja, hogy ezt a munkaműveletet mind­egyik kombájnon megcsinálták. Tavaly az acélos szemek sze­zon végére teljesen legömbölyítet­ték a dobkosár lécet. Ezért kell most újra élezni. Talán ez is egy módja annak, hogy kevesebb szem maradjon a kalászban, vagy éppen a tarlón. Ilyen apróságnak tűnő, de a szemveszteség megelőzése szem­pontjából nagy jelentőségű intéz­kedéseket tett a műszaki részleg, hogy az évtized legnagyobb gabo­natermését jó eredménnyel, hír­nevükhöz méltóan takaríthassák be a Felsőnyomási Állami Gazda­ság dolgozói. D. K. eWbagyy Geinrqcj {fai***. OQCEC&CÉ/Qj'cr fíx&rorr» tA6$a/ re/ee/vc. 27. Ez gól volt. Kozak még a futkározást is abbahagyta. A szoba közepén állt, elegáns nyakkendőjének csücskével tö- rölgette a szája szélét. Tyiho- nov nyugalommal lóbálta ke­zében a-retikült, Kozak elhatá­rozta, hogy a pálya közepére penderíti a labdát, újrakezdés­hez. — Bocsásson meg, úgy lát­szik, eltévesztettem a napot. Hát persze, kedden vettem a táskát! — Es vendégségbe is kedden ment? Kozak zavarba jött egy pilla­natra : — Nem... Vendégségben hét­főn voltam. — Ha szabad kérdeznem: ki­nél? Hol? — Sztasz elővette a zsebnoteszét. — Aljosinéknál. A délnyugati városrészben. — Van telefonjuk? — Nincs, de rövidesen kap­nak. — Mikor ért oda és meddig maradt? — Hatra már ott voltam. Ké­sőn jöttem el. — A barátai minden bizony­nyal megerősíthetik, hogy az egész estét náluk töltötte? Kozákon erőt vett az ideges­ség. Lehetetlenségig megfeszí­tette a nyakkendő csomóját, csak akkor lazította meg, ami­kor már-már fuldokolni kez­dett. Ingén kigombolta a legfel­ső gombot, majd újra megrán­totta nyakkendőjét. — Tönkreteszi a vadonatúj nyakkendőjét — figyelmeztette Tyihonov. — Szóval? — Becsületszavamat adom rá, hogy egész este ott voltam, de nagyon nem szeretném, ha ná­luk ellenőrizné ezt a tényt. Tyihonov csodálkozva vonta fel szemöldökét: — És miért? — Maga intelligens ember! Megértheti, hogy vannak dol­gok, amiket az emberek félre­értenek. Az ön jövetelét helyte­lenül is értelmezhetik. Gon­dolja el, hogyan vélekednének rólam ezek az egyszerű, jámbor nyárspolgárok, ha a bűnügyi rendőrség érdeklődne felőlem. Nem olyan egyszerű ez! A bűn­ügyi rendőrség! Gondolkozzék! Hogyan hangzik ez? — Büszkén — felelte komo­ran Tyihonov. — Az érvei elég­telenek. Annál is inkább, mert becsületes embernek nincs mit tartania attól, ha a törvény ne­vében kérdezősködnének felő­le. Ezért velem kell jönnie Al- josinékhoz. — De hiszen az lehetetlen! — kiáltotta kétségbeesetten Kozak. — Egyáltalán nem lehetetlen. Nagyon is lehetséges. Higgye el nekem. Csaknem 20 millió forintos forgalomnövelés Endrődön a kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységet csaknem teljes egészében az Endrőd és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet lát el. A friss zöldség- és gyümölcsellátást a községben működő Lenin és Üj Barázda Termelőszövetkezetek biztosítják, akik elárusítóhelyeket létesítet­tek. A többi hasonló községek­hez viszonyítva jól kiépített ke­reskedelmi hálózat elégíti ki a lakók igényét. Jellemző, hogy 35 egysgégben bonyolítják le a for­galmat. Az elmúlt évben a keres­kedelem és vendéglátóipar áru­forgalma csaknem 74 millió fo­rint volt, ami 19 és fél millióval haladta meg az előző évit. Medve az ablakban A müncheni rendőrség ügyele­tesét reszkető női hang hívta fel és izgatottan közölte, hogy negye­dik emeleti lakásának ablakában egy medve ül. A rendőrtiszt biz­tosra vette, hogy tréfáról van szó, lelkiismeretének megnyugta­tására mégis kiküldött két őrsze­met a megadott címre. A lakásba lépve, a rendőrök az ablakban meglátták a borzas szőrű, barna mackót. Amikor be akarták emelni, a medve morogni kezdett ás megharapta egyiküket. Csak nagy üggyel-bajjal sikerült az ál­latot megközelíteniük s beszállíta­niuk az állatorvosi főiskolára, ahol megállapították, hogy a har­cias vadállat ,a Cercoleptes Cau- divolvulus, népszerűbb nevén kö­zép-amerikai farksodró medve egyik szép példánya. A derék ál­latorvosoknak nem sikerült azon­ban rájönniük, hogy az állat mi­ként kerülhetett a negyedik eme­leti lakás ablakába. — Értse meg, arról van szó, hogy Aljosin nincs otthon. — Nincs? Hát hol van? — Kiküldetésben — válaszol­ta elhaló hangon Kozak. — Hát akkor hol járt hétfőn este ? — Már mondtam. Aljosinék- nél. — Értem. — Tyihonov türel­metlenül dobolt a karosszék karfáján. — Miért nem fogal­maz pontosabban? Aljosinné- nál járt és nem Aljosinéknál! — Aljosinnénál — sóhajtott beletörődötten Kozak. Tyihonov gondolkodóba esett. „Tragikomikus, ha belegondol az ember, mi mindennel kell foglalkoznia szolgálatban. Mel­lesleg, ez érthető is. Olyanok vagyunk, mint a határőrök. A normális és torz jelenségek ha­tárvonalán cirkálunk. Az igazi határt azonban csíkosra mázolt oszlopok jelzik. A mi munkán­kat nem könnyítik meg jelző­táblák. Az ember nem lehet ta­pintatos, nem fordíthatja el szemérmesen a tekintetét az idegen szennyes elől...” Tyihonov végigsimította te­nyerével az arcát, majd felállt: — Sajnos, el kell keseríte­nem, Lev Alekszejevics: el kell mennünk Aljosinékhoz. — De nem érdemes egy ilyen csekélység miatt... Maga is ne­vetni fog az egészen.,. — Lehet. De ahogy a főnö­köm szokta mondani, az nevet legjobban, aki következmények nélkül nevet. Kinyílt az ajtó, magas, ősz hajú férfi lépett a szobába. Tyihonovhoz lépett és telt, vi­dám basszushangján bemutat­kozott: — Adjonisten! Lagunov va­gyok — erős, férfias kézfogás­sal üdvözölte Tyihonovot. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents