Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-16 / 136. szám
íme. június 15. 11 Vasárnap : szerzüzem A növénytermesztést [ magtisztító és lucernaliszl-készí- ! tő üzem egészíti ki. Az állatte- i nyésztés helyenként már modern j körülmények között, komplett te- ' lepeken folyik. A húsüzemben j negyvenféle terméket, állítunk : elő. Jelenlegi műszaki fejlesztési | programunkban szerepel évente í 10 ezer hízott sertést kibocsátó ! üzem építése, melyet a szarvasi tsz-ekkel közösen, a vállalati együttműködés elvére tervezünk. Szó van egy kétezer férőhelyes, korszerű híaómarha-telep kialakításáról is. Innen évente négyezer szarvasmarha értékesítését, tervezzük. Ma még csak beszédtéma, de holnap lehet, hogy valósággá válik egy öntözéses kooperáció valamelyik szarvasi vagy Szarvas környéki tsz-szel. A műszaki előrehaladás SzarvaHz ÖRKI és a magyar tudományos élet bázisgazdasága Sajátos helyzetű a Szarvasi Állami Gazdaság a tudományos eleiben. Állami gazdaságaink közül kevésnek adatott olyan szerencsés elhelyezés, mint éppen itt Az öntözéses és Rizstermesztési Kutató Intézet lényegében benne él a 20 ezer holdas határban. A kutatók elképzeléseit — talajművelésben, áj növényfajták nagyüzemi kipróbálásában, új gazdálkodási módszerek hatékonyságának vizsgálásában — elsősorban itt bontják ki. A gazdaságban folyó kutatómunka kétirányú. Egyrészt az ÖRKI programjával megegyező, másrészt a gazdaság vezetősége maga is kezdeményez olyan kísérletet, amely országos jeleni tőséggel bír a növénytermesztési | ágazat jövedelmezőbbé tételében. Az ÖRKI és a gazdaság vezetői ] közötti kapcsolat kétoldalú együttműködésen alapul. Egyes témákban évek óta együtt dolgoznak, s nem eredménytelenül. Az országos, sőt mondhatnánk azt is, hogy európai hírű kákái rizsfajtákat, dr. Lajtos János kandidátus nemesítő munkájának eredményét, nagyüzemi méretekben a Szarvasi Állami Gazdaságban láthatták először. Dr. Kovács Gábor, dr. Nagy Zoltán, Szabó János, dr. Kovács Gáborné, dr. I Gruber Ferenc, dr. Debreczeni Béla és még több vezetőbeosztású kutató tartott és tart fenn ma ! is kapcsolatot az üzemmel. Itt próbálták ki és itt dolgozták ki a vegyszeres gyomirtás gyakorlatát, a cirok- és a lucernatermesztés nagyüzemi lehetőségét, a hibridkukorica-termesztés módszerét, a rizs gépi betakarítását. Itt minősítették az Európában fellelhető öntözőberendezéseket gépimport céljából. Az ÖRKI és a gazdaság közötti kapcsolat évről évre bővül. Ebben az esztendőben tovább folytatják a rizstermesztésben szerzett tapasztalatok szelektálását, a leghatékonyabb fajták és termelési módszerek alkalmazásával. Újabb kísérleteket szervezünk a műtrágyázás, a fűmag és a kukoricatermesztés témaköréből. E sokoldalú együttműködésen túl jut idő üzemi kísérletek szervezésére is. Ez a munka itt nem mai keletű, hiszen évről évre bővül az ismeretek, az emberi haladás szolgálatába állítandó eszközök és módszerek tára. Gazdaságunkból indult útjára a hazai rizstermesztés újbóK fellendítése. A gazdaság nemcsak kezdeményezett, hanem helyet is adott az országos rizstermesztő tanácskozásnak, ahol a termesztés üzemi elképzeléseinek megvalósításáról és az eredményekről vizuálisan is meggyőződhettek az érdeklődők. A rizstermesztés volumepében egyik évről a másikra bekövetkezett 50 százalékos eredménynövekedés mögött tehát igen jelentős erőfeszítések vannak. Tulajdonképpen ezzel az előnyös változással magyarázható a kezdeményezés országos jelentősége hiszen ha a rizstermesztő gazdaságokban a Szarvason szerzett tapasztalatokat hasznosítanák, igen jelentős rizsimporttól mentesülne, sőt, rizsexportőré is válhatna a népgazdaság. Az állami gazdaság azonban nemcsak ebben a rizses témában adott sokat a magyar mezőgazdaságnak. Előre mutató munkásságról tanúskodik a legelőgazdálkodás ie. Csabacsüd térségében egyj szerű eszközökkel kezelt és mű- | veit legelőnk fűhozama többszö- J rösére növekedett, s a legelőn tartható állatok száma — tavasztól őszig szinte állandósult. Ezt láthatták az országos legelőgazdálkodási bemutatón, melyet igen nagy hazai és külföldi érdeklődés kísért. A rizstermesztés vegyszeres gyomirtása és a defoliáns alkalmazása szinte saját kutatási programjukban tisztázódott, s ma e tisztázás hasznát elsősorban a tsz- ek és a többi érdekelt állami gazdaság látja. Számított és a jövőben is számít a szarvasiak véleményére az országos fajtákísérleti intézet és a gépkísérleti intézet, melynek itt külön egységei működnek. Eddigi megbízatásaik között szerepelt a rizs, a kukorica és a silókukorica fajtaösszehasonlítása, a takarmánybetakarítás gépeinek kipróbálása. A kísérletezés legújabb témaköre: a vízgazdálkodás fogalmának kiterjesztése a belvízre. Belvízelvezető-csatornarendszerek hasznosítása, vagyis a rizstelepek csurgalékvizének összegyűjtése és újbóli felhasználása öntözésre, megannyi érték előállítására jelenti 1969. évi üzemi törekvésünket. A gazdaságirányítás rendszere ilyen irányba ösztönzi az itteni munkát. A Szarvasi Állami Gazdaság vezetősége, szakemberei tőlük telhetőén teljesítik az országos jelentőségű vizsgálati programokat. Ez a teljesítés feljegyzések formájában sokak számára hozzáférhető tanulmányként áll a mezőgazdaság vezetői előtt. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának előterjesztett kísérleti megfigyeléseket, melyeket a Szarvasi Állami Gazdaságban állítottak össze, az ország mezőgazdasági közvéleménye hasznosítja. Az itt folyó úttörő munkásságért több alkalommal kapott országos és igazgatósági elismerést ez az üzem. A további munka inspi- rálásában az előbb említett erkölcsi elismerésnek tagadhatatlanul jelentős szerepe van. Legalább ilyen értékűnek mondható az az érdeklődés is, amely az egész Tiszántúlon megnyilvánul e gazdaság működése iránt. A legújabb, a gyakorlatban jól bevált termelési módszereket, új növényfajták hírét egy-egy szervezett jellegű hivatalos vagy baráti látogatás során elviszik az ország, sőt lassan Európa minden részébe. son azért is könnyebb, mint több, mérnök és 382 hóidra egy tech- hozzá hasonló gazdaságban, mert nikus. itt a termelést élőbbre vivőbb Gazdaságunk vertikális élelmi- I gondolatokat az üzem saját műszaki fejlesztési csoportja — tervező mérnökök és technikusok — ízekre szedik s aránylag rövid idő alat megtervezik a létesítményt. A technológia ismeretében a beruházás hasznosságát is a vezetők asztalára helyezik. Ha a helyzet úgy hozza, egy-egy beruházás megvalósításához két- három alternatívát is megjelölnek. Ezen vitatkozik az igazgatói tanács, hoza meg határozatát és e határozat alapján a kétszáz dolgozóból álló építészet napok, hetek alatt elkészíti és a termelésnek átadja az új létesítményt. Az utóbbi években új istállók, komplett állattenyésztő- és öntözőtelepek nőttek, létesültek az építők keze nyomán. Az állami gazdaság eredményei önálló kerületekre épülnek, s arra az irányításra, amely a központ révén átfogja a 20 ezer 848 holdat. A termelési tervek túlteljesítésére munkaversenyeket szervezünk .Az 1967. évi gazdálkodásért kiérdemelt Élüzem cím mögött csaknem 9 millió forint értékű terven felül termelt áru állt. A dolgozók szocialista címmel kitüntetett és a cím elnyeréséért versenyző brigádokba tömörülnek. Az idei termelési feladatok túlteljesítésére jelentős vállalásokat tettek Ezek alapján láttunk hozzá a jövedelmezőség növelésére teendő újabb intézkedések kidolgozásához. Ilyen többek között: a búzatermesztés agrotechnikájának kiegészítése altaraj-lazífással: hazai és külföldi kettő- és négyvonalas hibrid kukorica vetősére. Eddig 34 dolgozónak építettünk lakást. 1967-ben 981-en voltak két-háromnapos országjáró kiránduláson. Tavaly 62-en külföldön, 112-en pedig belföldön üdültek. A gyerekekről sem feledkezünk meg. Őket is az ország legszebb tájain üdültetjük. SzóMűszaki fejlesztés és a távlat A következő példával igen jól bemutatható az állami gazdaság műszaki felkészültsége. .A közelmúltban megtartott országos vízgazdálkodási értekezleten szó volt a belvízgazdálkodásról. Azóta ennek szellemében megépítettünk ás bevetettünk 300 hold új rizs- telepet. További 200 holdat ezekben a napokban fejezünk be és a belvízelvezető csatornákban összegyűlt rizstelepi csurgalékvíz- zel, valamint az esőzésekből származó csapadékvízzel 600—700 hold, eddig nem öntözött területen küzdjük le az aszályt. Ez a példa azoknak mond igen sokat, akik tudják, hogy a mezőgazdaságban megvalósuló ilyen irányú beruházásoknak általában j 2—2,5 év az átfutási idejük. Nálunk még két hónap sem kellett a rizstelep megépítéséhez. Ott, ahol eddig holdanként csak 3— 5,5 mázsa búza termett, onnan őszre 12 mázsa rizs várható. A holdankéntii ezer forintos bruttó bevétel helyett 6—7 ezer forintot érünk el. A gazdaság azért képes termelési tervén felüli vállalkozásokra, mert műszakilag jól felkészült mérnököket, technikusokat és szakmunkásokat foglalkoztat. Az 1300 dolgozóból tizennyolc mérnök, hatvanöt technikus, 430 szakmunkás. A gazdaság szántóterülete 17 ezer 374 hold. Nem nehéz kiszámítani, hogy itt minden ezer holdra jut egy agrárKözmíivesítjük a kákái kerületet. Vízmüvet építünk. magtermesztés szervezése; az öntözött legelőn húsliba nevelése 200 ezres tételben, villanypásztor segítségével; a vegyiparral együttműködve, a kakaslábfű irtásának megoldása hazai gyártmányú vegyszerrel; a tankerületek számának növelése, a dolgozók, a kerületekben lakók szociális, egészségügyi és munkakörülményeinek tovább javítására, továbbá a csa- ládiház-építési akció kitárj esztéciális és kulturális célokra évente 2—2,5 millió forintot fordítunk. A kerületekben öltözők, fürdők, korszerű munkásszállások, üzemi étkezdék állnak a dolgozók rendelkezésére. Szarvason ilyen körülmények között váltjuk valóra termelési elképzeléseinket. Fáradhatatlanul dolgozunk azon, hogy üzemünk a hazai állami gazdaságok között az élvonalban maradjon. M
