Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-14 / 135. szám

Biszku Béla, a?. MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap este a televízióban és a rádióban válaszolt Szepesi György időszerű bel- és külpolitikai kérdéseire. A riporter felvetette, hogy az utóbbi időben a sajtó, a rádió, a televízió mind többet és többet foglalkozik a szocialista demokrácia kérdéseivel. Megkérdezte Biszku Bélát, hogyap látja jelenleg a közélet demokratizmusát és mit kell e területen; a közeljövőben megoldani?

— A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése nem is olyan régen tárgyalt az ál-1 lamélet, a szocialista demokrácia: fejlesztéséről és ezzel kapcsolat-1 ban elfogadott egy úgynevezett

A szocialista demokrácia fejlesztéséről és a moszkvai tanácskozásról

Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának rádió- és televízióinterjúja

— Én azt hiszem, Biszku elv- [ társ, ezzel a megfogalmazással | azok is egyetértenek.’ akik ! egyébként bírálják az állam -! igazgatási szervek munkáját, s ilyen bírálat nagyon sok hang- zik el.

A mai munkában a különböerősítését a demokrácia szélesítésével. Valahogy úgy beszélnek — bizonyára tud erről Biszku elvtárs —, hogy a demokrácia szélesítése engedmény, amely veszélyt rejt magában a munkáshatalomra.

Többféle nézettel találkozmár meg is alakultak azok a bizottságok, amelyek a Központi Bizottság ülésén elfogadott munkaokmány szerint e témával foglalkoznak.

— A kérdés napirendre tűzésében van-e valami rendkívüli?

— Nem, ebben nincs semmi rendkívüli. A IX. kongresszus — ahogy ez általában kongresszusokon lenni szokott —, mint ismeretes, sorra vette társadalmi, ideológiai. gazdasági, politikai, kulturális, szociális életünk valamennyi számottevő kérdését, és ennek keretében foglalkozott természetesen az állami munka, az állami élet fejlesztésének problémáival is, olyan módon, hogy azokat, mint megoldandó feladatokat állította a Központi Bizottság elé. De nem egyszerűen csak arról van szó, hogy a kongresszus elfogadta: foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Ez szorosan összefügg társadalmunk fejlődésének jelenlegi állapotával. Ha azt akarjuk, hogy a szocializmusban rejlő erők és lehetőségek jobban ki legyenek használva, akkor szükségszerű — mert erre a társadalmi feltételek I érettek —, hogy az államélet a szocialista demokrácia fejlesztésével is foglalkozzunk.

lálkozunk. A demokrácia nem azonos a liberalizmussal. A demokrácia — mint erről már volt szó — a mi értelmezésünk szerint szocialista demokrácia, és semmi köze nincs a liberalizmushoz.

A demokrácia gondolata az or. _. . . _ I . —......— --------------------o-I szág iránti felelősség elvét is ma*

vefJernÍT^ef' | Jelezni, hogy mi nem általában ; gában rejti! A liberalizmus ellen

f 1 f ,kerdes^ ho- j beszelünk hatalomról - mert itt ! éppen ezért — már pusztán az

iT.nífvVémhni liz0ny°s he- állampolgári fegyelem és a köz- ijen, bizony °s emberek— és nem gondolkodás erősítésének érdeké- altalában szólunk demokráciáról, ^ ben is — a leghatározottabban hanem a munkáshatalomról — harcolni kell.

munkaokmányt Ennek alapján ző államigazgatási szervek bírála- I tam magam is. Itt szeretném meg

Wlá« J __lt-1.____1. 1 . t.d OVrolr/wi 0 r-\-r 'h/vnvn An,r./s4 :____ .1 ... ... °

n

egatív jelenségeket, amelyek a különböző államigazgatási szervek munkájában jelentkeznek,

ahhoz nem elég a jelenség kritt- mint ahogy már említettem

kája, ott már alaposabb, elmélyültebb elemző munkára van szükség. Mert ha többször ismétlődik valamilyen hiba, akkor a dolog mélyére kell hatolni és meg kell keresni a hibák forrását.

— És most tulajdonképpen mi a teendő?

— Az, hogy a bizottságok, amelyek már elkezdték a különböző jelenségek kritikai elemzését és a fejlesztési koncepció kimunkálását. nyugodt körülmények között, a tények ismeretében végezzék munkájukat, mert olyan horderejű kérdésről van szó, amelyhez nem lehet — bocsánat a kifejezésért — hebehurgya módon hozzányúlni. Ez a munka az egérz dolgozó nép alapvető érdekeit érinti, kihatásai vannak, ezért igen nagy felelősséggel kell kezelnünk.

Van egy olyan elképzelés, hogy ha csökkentenék az apparátus létszámát, könnyebbé válna a munka.

Igen, ez most is felmerült

— A szocialista demokrácia fejlesztésének igénye nemcsak az államélet területén jelentkezik, a pártban is erőteljesebb lépéseket kellene tennünk.

— Igen, ennek meghatározó

,.. .. ...... . .szerepe van. A Központi Bizottság

| s,ze™!:>e^d,1 ^Sa' ..sza.~ I munka tervében szerepel, és talán

" , ~~ még az megtárgyalja a páraz ehhez szorosan hozzátartozó I szocialista demokráciáról van szó. j A munkáshatalom és a szocialista j demokrácia egymást kölcsönösen í feltételező, egymást kölcsönösen j kiegészítő fogalmak, és helytelen j lenne ezek szétválasztása és küakkor itt dialektikus egységről van szó a munkáshatalom és a szocialista demokrácia kérdését illetően.

— Ezt a kérdést tulajdonképpen a társadalmi funkciótól elválasztva nem Is lehet tárgyalni. A munkáshatalom erősítése és ugyanakkor a szocialista demokrácia szélesítése és fejlesztése egy feladat.

— Igen, természetes. Itt van egy kérdés, ami ezzel nagyon szorosan összefügg. Minél erősebb.— most ne értsen félre és a kedves televíziónézők se értsenek félre — a központi hatalom, annál nagyobb lehetősége van a szocialista

— A témára készülve megké- Létezett és létezik olyan megkö-! demokrácia fejlesztésének. És forzelítés is, hogy csökkentsük az ál- dítva: minél szélesebb a demokrem Biszku elvtársat, soroljon fel néhány olyan problémát, amellyel foglalkoznak, tehát azokat a kérdéseket nevezze meg, amelyek most előtérbe kerültek.

— A Központi Bizottság az említett. munkaokmányban megjelölte azokat a témákat, amelyeknek a vizsgálatával és elemzésével foglalkozni kell. Ezek a következők: társadalmunk és államszervezetünk alkotmányos kérdései; a törvényhozás és a kormányzati munka fejlesztése; választási rendszerünk tökéletesítése, az államigazgatási munka elemzése, hatékonyságának növelése; tanácsrendszerünk társadalmi, politika szerepe, gazdasági tevékenylamapparátus létszámát és ezzel; ratizmus, annál erősebb a hata' megszűnik a bürokrácia. Annak- [ lom. Ez azt jelenti — a mi értel- idején, 1957-ben — azt hiszem,! mezősünk szerint —. hogy ha a erre ön is emlékszik — a Fórra- ! központi hatalom erős, akkor na- dalmi Munkás—Paraszt Kormány | gyobb lehetőséget és önállóságot olyan intézkedést tett, hogy csők- lehet biztosítani a helyi állam- kentette az államapparátus lét- ! igazgatási szerveknek, a gazdasági számát, mégpedig jelentősen, I szerveknek, és fordítva: ha ez az mintegy húszezerrel. Ide később, i önállóság megfelelően funkcionál ahogy az idő múlott, ahogyan j és a dolgozók széles rétegei részt konszolidálódott a helyzet, a lét- vesznek az állam különböző láncszám az eredeti szintre emelke- ! szemeinek a munkájában, és made«;. Most ezeket a tapasztalata- 1 gukénak érezve megfelelő ellen- kat is figyelembe vesszük, s ami- i őrzést gyakorolnak felettük, akkor kor az államigazgatás, az állami I ez visszahat a politikai hatalomra, munka különböző funkcióit hatá- Ia központi hatalomra és azt erőrozzuk meg, ennek megfelelően

döntünk; minőségileg jobban felkészült, kvalifikáltabb embereksíti.

ségének fejlesztése; az igazság-1 kel dolgozó államapparátust kell

szolgáltatás, a bírói, ügyészi szervezet fejlesztése és végül az állami szervek pártirányítása. Ez összesen hét téma.

— A témák felsorolása bizonyítja, hogy az államelméletnek úgyszólván egész területére kiterjed a figyelem..

— Igen, a témák felsorolása önmagában is bizonyítja, hogy az államélet, a szocialista demokratizmus mondhatni minden lényeges területét kritikai elemzés alá vesszük, és jellegéből adódóan ez a munka megköveteli, hogy a társadalomtudományban, a jogelméletben, a gyakorlati párt-, állami, tömegszervezeti munkában jártas emberek bevonásával végezzük el.

— Ezeknek a kérdéseknek a megközelítése ugyanakkor többféle módon is történhet?

— Igen, többféle megközelítés

is lehetséges, ezt nem kell különösen bizonyítani. Amikor előkészítettük az anyagot és megtárgyaltuk a Központi Bizottság és a kormány együttes ülésén, magunk is feltettük a kérdést: idő- szerű-e e munka napirendre tű zése; tudunk-e a jelenlegi szisztémában dolgozni vagy sem? Az első válaszunk természetesen az volt, hogy eddig is dolgoztunk ebben a rendszerben, az állami munkának ebben a felfogásában. De ha úgy fogalmazzuk a kérdést — és mi így tettük fel a Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülésén —, hogy élég hatékony-e az állami munka, kimerítettük-e már a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket, amelyeket szocialista rendszerünk ezen a területen nyújt — azt kellett válaszolni, hogy nem. 1

kifejlesztenünk, s lehetséges, hogy ennek a következményeként kisebb államigazgatási, államapparátus: létszámmal tudjuk majd elvégezni feladatainkat.

— Itt tulajdonképpen az egész társadalmat érintő folyamatról van szó?

— Igen. Jobb szót nem tudok használni; alapkérdésről! Ezért nem lenne helyes megfelelő vizsgálatok, széles körű viták, a felhalmozódott népi tapasztalatok elmélyült, gondos elemzése nélkül rögtönzött döntéseket hozni, bevezetni és alkalmazni. Az előkészítő munka során felmerülő minden hasznos, ésszerűnek látszó véleményt vagy álláspontot, megoldási módozatot össze kell gyűjteni, értékelni, elemezni és csak azután születhet meg az elhatározás. Nagyon lényeges azt hangsúlyozni, hogy itt továbbfejlesztésről van szó, nem valami vadonatúj dologról. Az alap nem változik, nem változhat.

— Azt hiszem, nem árt még egyszer megismételni, hogy mi ez az alap. ami nem változik, nem változhat.

— Mindenek előtt nem változik a hatalom jellege, mint ismeretes, a mi hatalmunk munkáshatalom, a mi államunk munkásállam, a dől-! goto nép állama. Ez a munka ép- j pen azt a célt szolgálja, hogy az, alapokat, tehát szocialista rend- j szerünket és munkáshatalmunkat j a dolgozó nép államát erősítsük. |

— Társadalmunkban leraktuk a szocializmus alapjait és tovább folytatjuk a szocializmus építését, vagyis nem változik rendszerünk jellege.

— Vannak ugyanakkor, akik szembeállít ják a munkáshatalom t

— Mi a véleménye arról Biszku elvtársnak, hogy sokan a szocialista demokráciát valamiféle liberalizmussal helyettesítik vagy azonosítják?

— Igen. ezzel a nézettel is taton belüli demokrácia fejlesztését.

— Hogyan kapcsolódik ez az államelmélet problémakörébe?

— Ilyen közvetlen kapcsolat nagyon sok van. Ha a párton belül rendesen mennek a dolgok: demokratikus légkör van és helyesen működnek a különböző pártszervezetek, akkor azok hatékonyabban el tudják látni az állami szervek pártirányítását is. Itt természetesen több irányú tennivalóról van szó. A felsorolásból látható — amit a beszélgetésünk elején elmondtam —, hogy a választási rendszer, a parlament, a tanácsok munkájának az elemzésével is foglalkozunk. Ezek közül most röviden csak egy kérdéssel kíyánok itt fogalalkozni, bár minden említett kérdésnek megvan a külön jelentősége.

— A tanácsok munkájának fejlesztése kapcsán felvetődött, hogy a tanácsokat helyi önkormányzati szervekk,' alakítsuk át. Ez tömören megfogalmazva azt jelenti, hogy ha valamilyen kérdést egy községben, járásban, városban vagy kerületben lehet eldönteni, akkor azt ott döntsék el. ne pedig felsőbb államigazgatási szervek. Ehhez természtesen az is szükséges, hogy még nagyobb anyagi lehetőségeket kapjanak a lakosság helyi igényeinek kielégítéséhez.

Biszku elvtárs a riporter kérdéseire válaszolva ezután arról beszélt, hogy a tanácsok lehetőségeinek, önállóságának növelése

azért is oly fontos, mert emberek

milliódnak az ügyeit intézik.

Ezután néhány külpolitkai kérdésre válaszolt.

— Június 5-e óta a moszkvai tanácskozás a világ érdeklődésének középpontjában áll. Mit tudna mondani az ott folyó megbeszélésekről ?

— Közvéleményünk — ismereteink szerint — nagy érdeklődéssel és figyelemmel kíséri és követi a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának munkáját.

Kádár elvtárs néhány nappal ezelőtt elmondott felszólalásában a mi központi bizottságunk álláspontját és véleményét fejezi ki. Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és annak szervei hosszú idő óta rendszeresen, visszatérően és állhatatosan munkálkodnak a

kommunista és munkáspártok

egységének megteremtésén, természetesen együtt a többi test.- vérpárttal.

A tanácskozás eddigi menetében jelentős dolgok történtek: egyhangúlag elfogadták a vietnami szolidaritási nyilatkozatot. Ez a kommunisták tanácskozása, és ennek az eredménye látható és várható olyan vonatkozásban Is. hogy itt is jobban megismerik az egyes pártok a különböző nézeteket, egymás álláspontját, kicserélik a véleményüket a világpolitika nagy kérdéseiről, és végül a vita alapján tovább erősödik a kölcsönös megértés és a kölcsönös bizalom.

— Az elmúlt hónapokban a szocialista országok egymás közötti együttműködését néhány olyan örvendetes tény bizonyította, amelyek az előrelépés lehetőségét is nyújtják számunkra sok kérdésben.

— Igen, önnek igaza van. A szocialista országok között olyan jelentős ^intézkedések és lépések történtek, amelyek az egység irányában, az egység fejlesztése és erősítése irányában hatottak és hatnak, és ezért is lehetünk bizakodóak. Budapesten ülésezett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé és a Varsói Szerződés katonai szervezetének megerősítése érdekében megegyezésre jutottak.

A Kölcsönös Gazdasági Segitség Tanácsának ülése nemrégen fejeződött be, ott a gazdasági együttműködés magasabb szintre emelése, az integráció érdekében folyt tárgyalás és megegyezés. És ez is az egység erősítésének irányába hat és hatott. Végül itt van a moszkvai tanácskozás, amely — a jelentkező véleménykülönbségek ellenére — végső soron szintén az egység érdekében, az egység irányába hat — mondotta befejezésül Biszku Béla. (MTI)

A június 5-ér Moszkvában megnyílt kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása — amelynek napirendjén az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban

és a kommunista és munkáspártok, az összes antiimperialista erők akcióegysége, valamint a Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatban kiadandó dokumentum áll — folytatja munkáját. Harminc felszólalás

után csaknem mindenki eiio- gadta a fő dokumentumot. Mint ismeretes, a 86 meghívott párt közül 75 részt vesz a találkozón. (Két illegalitásban működő párt nevét biztonsági okokból tier- közölték.)