Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-12 / 133. szám
19». június 12. 2 Csütörtök A magyar—csehszlovák kapcsolatok fejlesztésének útján A mióta Magyarországon és Csehszlovákiában a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat, mindig vallottak és hirdettük, hogy a két szomszédos szocialista országnak egyaránt közös érdeke a legszorosabb együttműködés a politikában éppen úgy, minit a gazdasági kulturális és társadalmi élet minden területén. A legutóbbi 15 hónapban voltak időszakok, amikor ebben az együttműködésben zavarok keletkeztek, sőt törést is szenvedtek. Mi ezekben az időszakokban sem változtattunk nézeteinken; mindig is kezdeményeztük és kerestük a lehetőségeket a kapcsolatok normalizálására, továbbfejlesztésére. Törekvéseinket azonban nagyban befolyásolták, sajnos esetenként hátráltatták a csehszlovákiai események. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának április és májusi plénuma óta ^szaki szomszédunknál sok minden megváltozott és ez kedvező feltételeket teremtett kapcsolataink fejlesztéséhez. Kádár János és Gustáv Husák nemrég megtartott találkozója szélesre nyitotta a kapukat, Fock Jenő miniszterelnök múlt heti csehszlovákiai tárgyalásai Oldrich Cernik kormányfővel pedig már az együttműködés gyakorlati problémáit is napirendre tűzhették. A magyar vendégek Csehszlovákiában mindenüt az élet normalizálásának, a törvényes rend helyreállásának megnyilvánulásaival találkozhattak. Üjból .( beigazolódott az az általunk is so- ^.kat hangoztatott igazság, hogy ha a csehszlovák kommunisták szilárd elvi álláspontot foglalnak el minden szélsőséggel — a jobboldali szocialistaellenes erőkkel csakúgy, mint a dogmatikus irányzatokkal szemben —, akkor ismét megtalálják azt az utat, amelyen haladva maguk mögé állíthatják a közvélemény döntő többségét. Az áprilisi és a májusi plénum után ennek a folyamatnak vagyunk a tanúi. A párt- és államvezetés határozott intézkedésekkel kivette a jobboldal kezéből a tömeghírközlő eszközöket. Kiderült, hogy mihelyt a televízióban, a rádióban és az újságokban megszűnik a hisztériakeltés, a nacionalista érzelmek állandó szítása, a közhangulat gyorsan megnyugszik, és az emberek figyelme a mesterségesen napirenden tartott provokatív ügyek helyett a valódi problémák felé fordul. E problémák között első helyen áll a csehszlovák népgazdaság helyzete. M indez érthetővé teszi, hogy a 1 két kormányfő tárgyalásain országaink kapcsolatairól szólva a gazdasági kérdések kerültek előtérbe. Együttműködésünk gazdasági téren sokéves múltra tekinthet vissza, kereskedelmünk évről évre növekedett és bár néhány évvel ezelőtt rövid stagnálás szakította meg a fejlődést, forgalmunk volumene tavaly már ismét 12 százalékkal, az idén pedig előreláthatóan 12—13 százalékkal haladja meg az előző évét. Kereskedelmi tevékenységünk gyakorlatilag nem szakadt meg a múlt év augusztusát követő időszakban sem. Amikor a tárgyalások során ezeket a tényeket leszögezték, a magyar kormányfő kifejtette: a kereskedelem fejlődése önmagában nem töltheti ki a két baráti szocialista ország gazdasági kapcsolatait. Ha fokozni akarjuk az együttműködés hatásosságát, az eddiginél sokkal többet kell tennünk az ipari termelés koordinálásáért, hosszú és rövid lejáratú terveink egyeztetéséért, vagyis a népgazdaság összes szektorát számításba kell venni országaink gazdasági együttműködésének kialakítására. Most arra van szükség, hogy mind államközi szinten, mind a párhuzamos vállalatok között saját kezdeményezésre is, magasabb szinten kell megszervezni a kooperációt. Mindkét országban folyamatosan áttérnek a népgazdaság irányításának új rendszerére és a reform nagy lehetőségeket nyújt a kölcsönös kezdeményezésekre. Ebben mindkét tárgyaló fél egyetértett. zóba kerültek kapcsolataink más területen is, köztük a kulturális együttműködés, amely az utóbbi időben nem mutatott megfelelő fejlődést. Magyar részről ezt úgy ítélték meg, hogy egyes csehszlovák kulturális irányító szervek vagy még inkább e szervekben egyes személyek magatartása okozza, a kapcsolatok viszonylagos pangását. A jövőre nézve azonban biztató, hogy csehszlovák részről a leghatározottabb ígéretet tették az akadályok elhárítására. Fock és Cernik miniszterelnök valamennyi megvitatott kérdésben közös álláspontot foglalt el. Teljes volt az egyetértés a nemzetközi problémákban is. Mindketten szükségesnek ítélték a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítését, a szocialista közösség országainak fokozott együttműködését politikai és gazdasági kérdésekben. A magyar—csehszlovák tárgyalásokat mindvégig a baráti, elvtársi hang, a nyíltság és őszinteség jellemezte a problémák feltárásában és a további előrehaladás módjainak keresésében. C. T. B. fl konzervgyárral ismerkedtek a megyei KlSZ-bizottság munkatársai Szerdán délután együttes ülést tartott a KISZ Békés megyei Bizottságának párt- és KlSZ-alap- szervezete. Az ülés színhelye a Békéscsabai Konzervgyár volt. A megjelenteket Horváth Imre, a konzervgyár számviteli osztályának vezetője, az egyik pártalap- szervezet titkára és Lipták László, a gyár KISZ csúcs vezetőségének titkára tájékoztatta az üzem gazdasági tevékenységéről. A résztvevők kérdéseire válaszolva szó eset a párt- és tömegszervezeti munkáról, az ifjúsági mozgalom helyi tapasztalatairól. Nem hivatalos napirendként a vendégek megtekintették a konzervgyár egyes üzemeit és közelebbről megismerkedtek különböző munkafolyamatokkal. Folytatja munkáját ^ a moszkvai tanácskozás Kádár János beszéde az érdeklődés homlokterében A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása szerdán folytatta munkáját. A konferenciát, amely szerdán 8.00 órakor folytatta munkáját a Kreml-palo- ta György-termében, változatlanul nagy érdeklődés övezi. Az a tisztelet es megbecsülés, amely a moszkvai tanácskozás köreiben az MSZMP iránt nyilvánul meg a „nagy értekezlet” előkészítésében vállalt sikeres j közreműködéséért, Kádár János kedden elhangzott nagyhatású1 beszéde után tovább növeke- j dett. A kommunista világfórum képviselői, a szovjet főváros politikai körei megkülönböztetett figyelemmel elemzik és értékelik az MSZMP állásfoglalásait tartalmazó beszédet. A kommunista és munkáspártok tanácskozásán szerda délig 38 felszólalás hangzott el az első napirendi pontról, az imperialista, ellenes akcióegység kérdéséről. A szerda délelőtti ülésen, amelyen Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára elnökölt, négyen szólaltak fel: William Kashtan, a kanadai, Santiago Carrillo, a spanyol, Luis Carlos Prestes, a brazil j és Enrico Berlinguer, az olasz testvérpárt küldöttségének vezetője. A délelőtti ülést követő sajtótájékoztatón az AP amerikai hírügynökség moszkvai tudósítója megkérdezte Leonyid Zamjatyintól, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetőjétől, kívánja-e kommentálni azt a kínai jegyzéket, amely a kínai határ megsértésével vádolja a Szovjetuniót. Zamjatyin a kérdésre válaszolva rövid nyilatkozatot olvasott ifel, amely hangsúlyozza: ez a kí- ! nai hatóságok soron levő provoká- ! ciója a szovjet—kínai határon véghezvitt provokációk között. Szergej Lapin, a sajtóközpont vezetője közölte, hogy a Kanadai KP küldöttsége — soron kívüli elfoglaltsága miatt — szerdára bejelentett sajtóértekezletét kénytelen voR csütörtökre áttenni. (MTI) Szovjet jegyzék Kínához Ellenséges tevékenység Csehszlovákia ellen A pozsonyi Pravda közölte Pe- pichnek, a Szlovák Szocialista Köztársaság belügyminiszterének nyilatkozatát az imperialista központok Csehszlovákia ellen folytatott ellenséges tevékenységéről. A miniszter közölte, hogy a tőkés országok hivatalos hírszerző szervein kívül Csehszlovákia el len dolgoznak különböző csoportok, központok, szervezetek és in-; tézmények tucatjai. A szlovák állambiztonsági szerveknek konkrét adatok állnak rendelkezésre! 32 ilyen külföldi központ tévé' kenységéről. Ezek a szervezetek és csoportok elsősorban ideológiai területen működnek, közvetlenül szerveznek bomlasztó tevékenységet. Nagy aktivitást fejt ki a Vatikán a szlovák egyházi emigráció! .számos csoportja révén, amelyek a római Cirill és Metód Intézet körül tömörültek. Ausztriai és nyugat-németországi fiókintézetek segítségével ezek ideológiai frontot alkotnak a marxizmus—leni- mzmus, a szocialista társadalmi rend ellen. A Vatikánból Szlovákiába juttatnak különböző szlovák nyelvű adatokat A nacionalista—cionista szervezetek bécsi fiókjainak tevékenységével kapcsolatban a belügyminiszter elmondta, hogy azok információkat tesznek közzé a csehszlovák élet valamennyi területéről, megszervezik a csehszlovák emigrációt. Bizonyítékok vannak arra, hogy ezt a tevékenységet az; izraeli hírszerzés utasításai alapján szervezik meg. A belügyminiszter hangoztatta, hogy Csehszlovákiát meg kell védeni a külföldi ellenséges hírszerző szolga-í latok aknamunkájától, (MTI) Moszkva A Szovjetunió Külügyminisztériuma az alábbi jegyzéket intézte a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériumához: — A Szovjetunió Külügyminisztériuma a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériumának tudomására hozza az alábbiakat: — A Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma jegyzéket tett közzé, amelyben durván elferdíti a folyó évi június 10-én a Taszta folyó térségében (Sze- mipalatyinszki terület), a szovjet—kínai határon lezajlott eseményeket. — Ténylegesen a dolog a következőképpen történt: — 1969. június 10-én a kínai hatóságok a fenti térségben, a szovjet—kínai határon újabb provokációt rendeztek. E kalandjuk leplezésére a kínai hatóságok, mint korábban is, juhászokat és egy juhnyájat használtak fel. — Június 10-én 18 órakor egy kínai személy egy juhnyájjal az említett térségben átlépte a szovjet határt, és 400 méterre behatolt a Szovjetunió területére. A határsértést a Szovjetunió területére titokban benyomult kínai katonák egy csoportja fedezte. — Amikor a szovjet határőrök követelték, hogy a határsértő hagyja el a szovjet területet, a kínai katonák válaszul géppisztolyokból tüzet nyitottak a szovjet határőr-szakaszra. Ez önvédelemből kénytelen volt viszonozni a tüzet. Ezután a határsértők elhagyták a Szovjetunió területét. Ami a kínai jegyzéknek azt az állítását illeti, hogy szovjet részről tankokat és páncélos szállító eszközöket használtak, ez provokációs célzatú ostromba koholmány. — Annak ellenére, hogy a Szovjet Külügyminisztérium folyó évi május 4-én a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériumához eljuttatott jegyzékében szigorúan óvást emelt a kínai hatóságoknak az említett határszakaszon véghezvitt kihívó cselekményei miatt, a kínai fél nem vonta le a szükséges következtetéseket, sőt — mint folyó évi június 10-i akciója bizonyítja — tovább bonyolította a helyzetet a szóban forgó határ- szakaszon. — A Szovjetunió Külügyminisztériuma határozott tiltakozást jelent be a Kínai Nép- köztársaság Külügyminisztériumánál a kínai hatóságok ezen újabb kalandjával kapcsolatban és hatékony intézkedéseket követelt annak érdekében, hogy ne szítsák tovább a feszültséget a szovjet—kínai határon, a Taszta folyó térségében. — A kínai hatóságok provokációinak komoly következményeiért a felelősség teljes mértékben a kínai felet terheli. MOSZKVA, 1969. JŰNIUS 11. Az és a ember babona Ha ásítunk, szájunk elé tesszük a kezünket. A régi babona, amely szerint így akadályozzuk meg, hogy gonosz szellem hatoljon be testünkbe, ártalmatlan szokássá, sőt illemszabállyá alakult át. Nem ártalmatlan babona a sajnos, még ma is élő „boszorkányhit”, amint az ásotthalmi ügy Is mutatja. Betegséget okozó „megrontással” vádoltak és súlyosan fenyegettek egy idős parasztasszonyt. Érdemes szemügyre venni a babona eredetét, tovább élő formáit, és a jövőjét illető ellentétes felfogásokat. Á megismerés tévútjai Őseinket az egymással kölcsönhatásban fejlődő agy és kéz, a beszéd és a munka emelte magasan az állatvilág fölé. Az a lény, akit az ember elődjének nevezhetünk, az önfenntartás ösztönétől hajtva, a természet megismerésére kényszerült, hogy úrrá legyen létfeltételeit meghatározó környezetén. Kezdetben csupán nyers erejére támaszkodott, de mindinkább élt értelmével is. Életének védelmezésé- re, a táplálékszerzés megköny- nyítésére fizikai képességeit fokozó eszközöket, szerszámokat, fegyvereket készített, összefüggéseket fedezett fel a természeti (időjárási) jelenségek és a táplálékot adó növények, állatok élete között. Röviden: hasznos tapasztalatokra tett szert és azokat továbbadta utódainak. A megismerés magasabb igényéről tanúskodik a jelenségek magyarázatára irányuló törekvés. S miközben a gyakorlat egyre tökéletesedett, az elmélet, az értelemzés tévutakra került. Szükségszerűen alakult így a fejlődés, hiszen csak az évezredekkel később kialakuló tudományos szemlélet a megfelelő eszközök és módszerek térházával együtt ad lehetőséget a valóság pontosabb megfigyelésére és a helyesebb következtetésekre. Az ősidőkben azonban érthetetlen volt az égzengés a villámok tüzes nyilaival, az elhunytak álombéli megjelenése, érthetetlen volt a betegség, és a születés éppen olyan borzongató titoknak tűnt fel, mint az el-
