Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-09 / 104. szám
1*69. május 9. 3 Péntek Miért nem mehetnek a nők szabadságra? — Nem kell a téli foglalkoztatás, ha keveset fizetnek — Bölcsődék, óvodák közösen Ankét Szarvason a tsz-ben dolgozó nők helyzetéről Már tavaly, amikor az iparban dolgozó nők helyzetét vizsgálta a NEB több megyében — így nálunk is —, akkor hangzott el olyan javaslat, hogy azt is meg kéllene nézni egy mindenre kiterjedő vizsgálat során, hogyan, milyen körülmények között élnek a falusi asszonyok és lányok, a mezőgazdaságban dolgozó nők. E kívánságnak eleget téve kerül sor mostanában több helyen is ilyen vizsgálatra, melyet a NEB és a nőtanács közösen végez. A szarvasi járás közös gazda- | ságaiba áprilisban látogattak el a népi ellenőrök, a nőtanács veze- j tői és aktívái e célból, s tapaszta- j lataikat jelentésiben összegezték, melyet ezután egy ankéton vitat- 1 lak meg a tsz-nőbizottságok titkáraival, a tanácsok és a termelőszövetkezetek képviselőivel. A járásban 8 termelőszövetkezetijen nézték meg milyen a nők foglalkoztatottsága, hogyan értékelik és becsülik meg munkájukat, betartják-e a nők védelmére vonatkozó rendelkezéseket Az ankéten Medvegy Pálné, a kondorosi Egyetértés Tsz főkönyvelője, a Magyar Nők Országos Tanácsának tagja ismertette a vizsgálat tapasztalatait Az már közismert, hogy az elmúlt években milyen ugrásszerűen változott a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete. Ezt elősegítették a különböző rendelkezések és az a tény is, hogy akárcsak az iparban dolgozóknak, itt is megkönnyítik a munkát a napközik, bölcsődék és a különböző szolgáltatások. A nők helyzetének javulását bizonyítja az a tény is, hogy tavaly 311-en jelentkeztek a szövetkezetekbe felvételre, a korábbi évek j 80—120-as átlagával szemben. Ha nem lennének jobbak a körülmények, bizonyára nem kívánnának a szövetkezetekben dolgozni. Egyforma munka — kisebb fizetés Ennek ellenére a vizsgálat sok hiányosságot is feltárt, s ezek elsősorban a községekben megtartott ankétokon, valamint a helyaz oka. Az igazi okot azonban nem tudta volna pontosabban megmagyarázni. Csak érezte, így kell tennie. Kérését teljesítették. Sokáig töprengett, miért és hogyan bírja szólásra az ellenségét? De vajon a német hadnagy ellenség-e még? Hiszen harc- képtelen. ...nem, az ember nemcsak akkor ellenség, ha fegyver van a kezében, s nem akkor válik ellenséggé, amikor fegyvert fog, hogy mások életére törjön. Már előbb. A szívében válik először azzá, s abban marad továbbra is annak... Pedig anya szüli az ellenséget is. Ez a német is aiz édesanyját emlegeti még most is, ha lázálmában félrebeszél. De miért lett fasiszta...? És ő, a szovjet tiszt, ha Németországban születik, ott nevelik az iskolában, a fasiszta ifjúsági szervezetben, a hadsereg nél, — mi lett volna...?! És megfordítva? Ha a németet szovjet anya hozza a világra, s a pionír- csapatban, majd a Komszomol- ban, végül a Vörös Hadseregben nevelik ? Nehéz kérdések, „...ha nem adja meg magát, meg kell semmisíteni”. Védtelen, tehát annyi, mintha megadta volna magát... És tovább mi lesz? A választ az orvosok, ápolónők magatartásából tanulta meg a szovjet hadnagy. Olyan odaadással kezelték, gyógyították a németet, mint bármelyik sebesült honfitársukat. Hogy megmentsék az életnek. A fizikumát... A | színi szemléken kerültek napvi- j lágra. A legszembetűnőbb, hogy | bár a munkában az 1965-ös évhez viszonyítva 20,3 százalékkal több nő vesz részt, s a vezetők dicsérőleg szólnak eredményeikről, a tsz-vezetésben az arányuk igen kicsi. A vizsgálat során a bizottság erről kimutatást is készített. Így többek között a 8 tsz 263 vezetőségi tagja közül 30 a nő, üzemegységvezető egy sincs, s a 106 brigádvezető közül csupán 3 (?!) a női brigádvezető. A létszámukhoz viszonyítva igen alacsony az arányuk a különböző bizottságokban is. A bérezésben és a háztáji megítélésben is tapasztalhatók megkülönböztetések. Kirívó példát találtak a gyomai Dózsa Tsz-ben, ahol a magtárban a nők a férfiakkal azonos munkát végeznek, mégis kevesebb munkaegységet kapnak. A kondorosi Lenin Tsz- ben a háztáji juttatásban van eltérés, bár a tsz vezetősége éppen a vizsgálat következményeként most az alapszabály módosítását tervezi, melyben egységessé kívánja tenni a háztáji juttatását. Szabadság csak férfiaknak? A vizsgálat során és az ankéten is többen elmondták, hogy baj van a szabadságolással. A rendelkezés szerint évente 250 tízórás munkanapot kell ledolgozni egy tsz-tagnak ahhoz, hogy megkapja a fizetéses szabadságot. Ezt azonban — éppen mert más munkakörben dolgoznak — főleg a férfiak tudják teljesíteni, a növénytermesztésben dolgozó nők közül csak elvétve akad ilyen. Kivétel ez alól az állattenyésztés, ahol a nőknek is állandó a munkahelyük. Többen javasolták, hogy a tsz-en belül szükséges lenne ezen módosítani. Figyelemre méltó, hogy a békésszantandrási Zalka Máté Termelőszövetkezeiben mór észrevették ennek hátrányát, s így a többgyermekes anyák részére biztosították, hogy 175 munkanap teljesítése esetén is megkapják a szabadságot. A '■■■■••■«■■■■■•■■■■••■«■••■■■■•••••••■•■■•Ma lelkét is meg kell menteni! A szívében lakózó ellenség megsemmisítésével kell megmenteni. * A GARDAEZREDES, akinek feszes tartása most is, és amíg csak él, elárulja, hogy a hátán súlyos műtéttel pótolták a leégett bőrt, ezzel feje» be emlékezését: — Számos tankcsatábam részt vettem a sebesülésem előtt és után is. Mindegyik könnyebb volt azonban, mint azok az eszmecserék, amelyeket a német hadnaggyal folytattam. Miután beszédbe elegyedett velem, minduntalan óráig tartó elvi „tankcsatákat” vívtunk. Meg volt győződve a nemzeti szocializmus üdvözítő voltáról, számos érvet felsorakoztatott mellette. De kitartóan, türelmesen „bombáztam” a kommunizmus eszméivel, s... négy hónap alatt győztem. Akkor értettem meg igazán, hogy a mi eszménk előbb-utóbb mindenütt és mindenkiben győzedelmeskedik. AZ ÖTÖDIK hónapban már karonfogva sétálgattunk a kórház kertjében. S amikor újból visszamentem a frontra, a Kárpátok tájára, ő pedig antifasiszta iskolára kérte magát, így búcsúztatott : „Kedves Alekszej! Nagyon vigyázz magadra!” S tudja továris, jelenleg mi az én megégett hadnagyom? A Német Demokratikus Köztársaságban a legaktívabb békeharcosok egyike. Tarján István gyomai Győzelem Tsz-ben 150 j munkanap teljesítése után már | kapnak rész-szabadságot. Helyes i lenne, ha ezt a módszert más szövetkezetben is megvalósítanák. Egy szociális beruházás, amely megtérülne A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy az asszonyok milyen egészségügyi körülmények között dolgoznak a tsz-ben, hogyan tartják be az erre vonatkozó szabályokat. Sajnos, itt is tapasztalható sok hiányosság. A hunyai Hunyadi Tsz-nél például olyan munkahelyen nincs mentőláda, ahol sokszor 50-en, 100'-an dolgoznak. A mosdási, tisztálkodási lehetőség sincs mindenütt biztosítva. A vizsgált tsz-ek közül csak négy készítette el a nők egészsége és testi épségé érdekében előírt jegyzéket azokról a munkahelyekről, amelyekben nők nem dbl. gozhatnak. Sok gondot okoz a terhes nők foglalkoztatása, a könnyebb munka biztosítása. A gyomai Dózsa Tsz-ben például meszelésre osztották be a terhes asszonyokat, holott ez a munka egyáltalán nem könnyű. Az emberség szép példáját bizonyították a kondorosi Dolgozók Tsz asszonyai, ahol a kertészeti brigád tagjai vállalták a nehezebb munkát a kismama helyett és nem engedték, hogy más területre tegyék, ahoi esetleg kevesebbet keresne. A jelentés foglalkozik vele és az ankéton, is többen elmondták, hogy a kisgyermekes anyáknak gondot jelent gyermekeik bölcsődében, vagy napköziben való elhelyezése. Javasolták, hogy ahol ilyen probléma van, helyes lenne, ha a tsz-ek a tanáccsal közösen szánnának bizonyos összeget a napközi létesítésére, hiszen ez a beruházás megtérülne abban, hogy az édesanyák munkát vállalhatnának a tsz-ben, segítenék a termelést. Szó volt a téli foglalkoztatásról is, úgy a vizsgálat során, mint az ankéton. Nagyon érdekes, hogy a vélemények megoszlottak. Egyes helyeken szinte követelték, hogy a tsz gondoskodjon téli foglalkoztatásról, máshol pedig azt mondták, szükségük van a téli hánapkban pihenésre, hiszen nyáron amúgy is túlterheltek a munkával, sőt, elhangzott olyan is, hogy nem érdemes télen más területen vállalni munkát, hiszen nem tudnak annyit keresni, mint a szövetkezetben. Végső következtetésként tehát csak azokban a tsz-ekben szükséges ezzel foglalkozni, ahol kifejezetten van ilyen igény. Kasnyik Judit Újjáválasztják a népi ülnököket A közeljövőben országszerte újjáválasztják a megyei, járási és városi bíróságok mellett működő népi ülnököket. Erre a jelölő választásokat már elkezdték. Gyulán legutóbb hétfőn délután, a Jókai Művelődési Otthonban az üzem dolgozói nyolc járási, városi és két megyei bírósági ülnökjelöltet választottak. Ezen részt vett dr. Jakucs Tamás a megyei, dr. Csaba Mihály a járási bíróság elnöke, a város képviseletében dr. Bereczky Sándor vb-titkár. A választó ülésen felszólalt Papp Istvánná, aki már régebbi idő óta tölti be ezt a tisztet, és sok tapasztalatról, élményről számolt be. Felszólalt Üjhelyi Sándorné, a gyár szakszervezeti tanácsának titkára, országgyűlési képviselő is, a választással összefüggő tájékoztatást pedig dr. Csaba Mihály tartotta. Az ülnökjelöltek választása Gyulán folyamatosan történik. Még* nem késő Á ltalában kedvező gazdasági, szociális és kulturális helyzetről és fejlődő termelésről ad számot a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1969. első negyedévi jelentése. Legalábbis ez olvasható ki azokból a számokból, amelyek az év első három hónapjának munkáját és fáradozását fejezik ki. Mindez jó alap ahhoz, hogy az azóta eltelt és az ezután következő hónapokban még tovább gyarapodhasson megyénk. Mindenekelőtt örvendetes, hogy az ipari termelés az első negyedévben tizenhat százalékkal meghaladta az egy év előtti teljesítést. Sőt, ha az élelmiszeripar nélkül számítjuk, akkor az állami ipar termelésének növekedése 21 százalékot tesz ki. Ennek értékét akkor láthatjuk csak igazán, ha az országos 1,9 százalékos fejlődéssel vetjük össze. M indez azonban nem homá- lyosíthatja el a kedvezőtlen jelenségeket és tüneteket sem. Mert ilyenekkel is szolgált az első negyedév. Ezek közül az első helyre kívánkozik a már talán unalmas, ám soha sem szűnő, inkább állandóan növekvő követelmény a termelékenység emelése iránt. Az első negyedévi adatokból ugyanis az derül ki, hogy az ipari üzemek zöménél a 44 órás munkahétre való áttérés, de még inkább az, hogy nem érdekeltek kellően (? K belső tartalékaik feltárásában, esetenként létszámnövekedéssel jár. Természetesen mindez mérsékelte a munka hatékonyságát, amit az is bizonyít, hogy a termelés-növekedésnek 53 százaléka a létszám emelkedéséből származott. Márpedig ez az arány hosszú távon egyáltalán nem képzelhető el. Különösképpen nem, ha azt is számításba vesszük, hogy az idén már csak a hatékonyabb munka lehet a vállalati nyereség fő forrása. Az sem valami jó ugyanakkor, jhogy ott nem növekszik megfelelően a munkáslétszám, ahol nagyon indokolt lenne. A megyei j székhelyű állami építőipar idei termelését ötven millió forinttal emeli a múlt évihez képest. Az igényekkel így sem tud lépést tartani. Ezért kapacitás hiánya miatt | 66 millió forint építésszerelést kénytelen visszautasítani. Azt pedig felesleges hangsúlyozni* hogy az építkezésre felkészült üzemeknek és gazdaságoknak milyen gondot okoz az, ha tervük és szándékuk — akárcsak egy évre is — kútba esik. E lgondolkoztató az is, hogy a helyiipar tevékenységében a múlt év azonos időszakához ké- Ipest az idei első negyedévben j csökkent a lakosságnak végzett munka mennyisége és aránya. jCsak részben magyarázható ez az esetenkénti rendeléshiánnyal A j visszaesés oka főként abban keresendő, hogy a szolgáltatást ellátó üzemeknek csak egy része j kapja meg a kommunális adókedvezményt. Emiatt elhanyagolják a : szolgáltatási igények kielégítését Is helyette inkább a kifizetődő árutermelést növelik. Így a szolgáltató-javító tevékenység, amelynek már hovatovább egész szak- irodalma van, képtelen lépést tartani a kívánalmakkal. A legkézenfekvőbb megoldás csakis az lehet, ha az eddiginél több üzem részesül kommunális adókedvezményben. H három hónap rövid idő ahhoz, hogy messzemenő következtetésekre jogosítson fel. Arra mindenesetre jók az év eiejS | kedvező és kedvezőtlen tapasztalatok, hogy mégiscsak tisztábban lássuk a helyzetet, s még idejeko- ! rán változtassunk azon, ami meg- j érett a változásra. És amit ma ! megtehetünk, azt ne halasszuk ; holnapra, amikor talán már késő lesz. P. P. Új, életképesebb bal fajtákat mentesítenek a természetes vizekre A tiszta vizű Körösbői és a bolt- gakból zsírszegényebb, ízlet esebb alhúst kapnak a fogyasztók, mint a halastavakból. Igaz, némi ősi zokás. hagyomány is hozzájárul ahhoz, hogy sokan szívesebben vásárolják a természetes vízi haía- .art. A gyomai Viharsarok HTSZ évente tervszerűen szaporítja mes- erségesen a természetes vizek halállományát. Kiváló eredményeket értek el az utóbbi években, de ennél is nagyobbra törekszenek. A halastavakban előnevelt tükröspontyok ugyanis nehezebben viselik el a ridegtartással járó nehézségeket. A folyókban ugyanis nehezebb a táplálékszerzés, több veszély fenyegeti a halakat, mint a tavakban. A Szarvasi Haltenyésztési Kísérleti Állomás a gyomai Viharsarok HTSZ-szel együttműködve, új, ridegtartást jól bíró, életképesebb, pikkelyes pontyok tenyésztésére törekszik. Dr. Bakos János szarvasi tudományos kutató az elmúlt években sok hasznos tapasztalatot gyűjtött e téren, s így 1970-ben már elhelyezhetik az első bizonyító kísérleti ivadékokat a Körösökben. A. Szárítják, csomagolják a kamillát Szeghalmon Beérett megyénkben az eböwa- dontermő gyógynövény, a kamilla. A HERBARIA szeghalmi üzemébe naponta 120—150 gyűjtő adja át a napi „termést”. Az illatos apró virágokat speciális fésűkkel gyűjtik be s egy-egy napon több száz forintot keresnek az élelmesek. A telepen éjjel-nappal szárítják a kamillát, amiből a világ minden tájára: többek között az USÁ-ba, Olaszországba, Hollandiába, Japánba és Belgiumba exportálnak. Szeghalmon legalább 18 vagon kamilla átvételére számítanak. Cukorrépa, saláta egyelés kh-ként 880,—, illetve HMO,— forint. Jelentkezés a Szabadság Tsz központjában, BÉKÉSCSABA.
