Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-08 / 103. szám
1989. május 8. 5 Csütörtök Kristóf, ezt nem szabad! Két dolog is eszembe jutott Aurel Baranga „Kristóf, ezt nem szabad!” című vígjátékának békéscsabai ősbemutatóján. Az egyik Molnár Ferencet idézi, és pompás meghatározás: „Tökéletes biztonsággal beszélte a színpadi világsikerek nemzetközi nyelvét, ezt a kurta mondatokkal pergő, világos és elegánsan pontos szerkezetű, banalitásokat eredeti ötletekkel ötvöző drámai idiómát.” A másik Karinthy szavai: „Humorban nem ismerek tréfát!” Aki látta a „Kristófot”, azonnal érti az asszociációt. Aki még nem látta, szívesen összefoglalom: Baranga a mai román színpad híres szerzője remekül ismeri a színházat. a színpad lehetőségeit, törvényeit; bravúros megoldásokra képes és mindezt valami utolérhetetlen bájjal teszi; és (ez már elsősorban tartalmi jellegű) a humorban valóban nem ismer tréfát. Amit mond, azt komolyan mondja, és a neveltetést éppen azzal állítja az emberformálás szolgálatába, hogy gondolatokat ébreszt, megvilágít. És mi több, Baranga nemcsak a színpadi szabályokat, a drámaépítés törvényeit alkalmazza mesteri módon, hanem jól ismeri az embereket is, akikről éppen ebben a vígjátékban el is mondja: „Sokféleképp hazudnak az emberek. Elrejtik az igazat, egyszerűen hazugságokat mondanak, vagy — ami még súlyosabb — túloznak. A végén magad sem tudod mi az igaz és mi a hazugság.” Persze, ez csak rész az egészből, ahogyan rész, a vágyak része emez is Anca szavaiból: „Sokféle emberrel találkoztam az életben, Cristi. Volt közöttük ragyogó eszű, vonzó, értelmes, tehetséges. Tudod melyik mit, ami nélkül — ha nem is pontosan megfogalmazódva — de hiányérzetünk támadna. Nagy-nagy tréfa az alapötlet, jóakaratú, pikánsan franciás tréfa: Kristófot barátja, Valeriu felesége, Anca a színésznő akarja [ megtréfálni, hogy rádöbben tse, j nem kevés önfejűségére, nemtörődömségére. A végkifejlett azon- j ban hirtelen elkomorul, a tréfa i túlságosan jói sikerül. Emma, Kristóf felesége csalhatatlanul megérzi, hogy házasságuk vakvá- i gányra futott, és ezért választja 1 az őszinte magányt közös életük hazugsága helyett. A világirodalom számos nagy drámai alkotása elemzi ezt a problémakört, a hazugság, az illúziók és a valóság bátor vállalásának mindig megrázó csomópontjait; Baranga vígjátékban alkot nagyot és gondolatokat ébresztőt. Ezt figyeli a rendezés is. Miszlay István két dolgot látszik hangsúlyozni, a kacagás mögötti, második érzelmi dimenziót, mely az író gondolatait hordozza, és a töretlenül könnyed, bravúros játék biztosítását. Jó a légkör ezen a színpadon, igazi, színházi atmoszférát érzünk. Kristóf Bellea zeneszerzőt Szó. j boszlay Sándor alakítja. Sajátos 1 Játékstílust teremi, érzi a játék ízét. savát és borsát is. Az Ancá- Val kialakult izgalmas helyzetekben azonban komolyabban vehetné a tréfát, ahogy ezt Baranga jelzi is egyik utasításában: Kristóf Ancával szenvedélyesen, s ami ' még súlyosabb, tényleg őszintén í beszél. (Hiszen amit Anca tréfá- , nak szánt, az nagyon is valóságos j mélységeket kavar fel Emma— Kristóf házasságában, ezért zárul la játék szakítással.) Kettős szereValeriu és Kristóf: Simon Géza, Szoboszlai Sándor. (Fotó: Demény) a legértékesebb? Akiben biztosak lehetünk.” Végül Emma leveléből, melyben megírja, hogy elhagyja férjét: „Néha úgy érzi az ember, feltétlenül szüksége van ilyen magányra, legalábbis egy időre. Olyan ez, mint egy műtét. Meg kell történnie.” Szokatlan talán ennyit idézni egy darabból, úgy érzem azonban, hogy most az író a leghivatot- tabb arra, hogy művét így is bemutassa. Nos, a „Kristóf’ vígjáték, és a legjobb hagyományok követője. Baranga kitűnő szerepeket írt, hősei bonyolultan összetett emberek. Sokszor egészen kis aprósággal jellemez, nála a tárgyaknak is nagy a jelentősége, valóban „játszanak”, kifejezve vala. pet alakít Szentirmay Éva, Ancát, ja színésznőt klasszissal jobban, j mint Emmát, a feleséget. Ez utób- j bi valahogy egyszólamúra sikerült. Dénes Piroska Saváné, Kristóf titkárnője a megszokott színészi eszközök elleni sikeres küzdelem jegyében játszik, Simon Géza Valeriu Stambuliu profesz- szora találó komikus-komoly figura. Kitűnő Csányi Árpád díszletképe, Vágvölgyi Ilona ruhái pedig jól egészítik ki a szereplők | jellemrajzát. Az ősbemutató összegezése: élmény és színvonalas szórakozás, nem is kevés tanulsággal amelyből soha nem elég. Sass Ervin Szabó Antal igazgató a helyes enyvezést mutatja be Kálazi Lászlónak. KONVVKOTŐ GIMNAZISTÁK Tavaly még első osztályosok voltak azok a fiúk, akik ma másodikosán már olyan pompásan kötik be a folyóiratokat, könyveket, mintha mindig azt tanulták volna. „Pedig csak heti két órában tanulják — vezet be a műhelyterembe Szabó Antal, a mezőberé- nyi gimnázium igazgatója, a másodikosok könyvkötő-gyakorlati oktatásának vezetője —, és talán azért is tanulták meg olyan jól, mert kedvelik, mert érdekes. Most a vászonkötés a tananyag, jövőre már fényképalbum-kötés és más, finomabb kötések elsajátítása következik. A negyedik évben pedig bélyegberakókat készítenek majd a fiúk, ez már egészen magasszintű kézügyességet, és nem csekély hozzáértést követel tőlük”. A könyvkötő gimnazisták az iskola számára is, meg önmaguknak is hasznosat tanulnak. „Bekötöttünk már vagy 200 kötet könyvet, folyóiratot, ebben az évben teljesen rendbehozzuk az iskola könyvtárát. Aztán a saját könyveinket is beköthetjük, sőt, még a községi könyvtártól is hoztunk olyan A dísznövények megmentéséért A májusi rendkívüli melegben sokat szenvednek a frissen kiültetett virágpalánták és dísznövények. Az Alföld legszebben parkosított városában, Gyulán a kertészeti vállalat nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy megmentse a zsenge palántákat, a frissen kelt füveket. Terven felül öntöznek, meg sem nézik a május elejére beütemezett locsolási költséget, majd másutt behozzák a plusz kiadást, de a zsenge növény nem bírja el a mesterséges csapadék nélkül a hőséget. „A Szép Gyuláért” mozgalom pedig azt kívánja: az időjárástól függetlenül tavasztól őszik sok virág nyíljon s rengeteg zöld pázsit viruljon a városban. Megyei tanácstag fogadóórája Békéscsabán a megyei tanácsnál a szokásos fogadóórát május 10- én, szombaton délelőtt 9—12 óráig ezúttal Klaukó Mátyás, a me-1 gyei tanács vb-elnöke tartja. J agyonolvasott köteteket, melyek nek rendbe szedését már a megyei könyvtár kötészei sem vállalták. Nekünk tanulni, nagyon jól jöttek”. Szabó Antal nem titkolja, hogy neki egyszerűen hobbyja a könyvkötés. „Volt egy csomó könyvem, puha táblájú, meg évekig gyűjtött folyóiratom, s elhatároztam, hogy bekötöm valamennyit De hogyan? Találtam egy könyvet az iskola könyvtárában, abban minden benne volt. Könyvből tanultam meg a kötészetet. Nézze ezeket az egyszerű eszközöket Mi magunk készítettük. A fűzőállvány néhány léc, zsineg, semmi több. Kell még egy zsákvarrótű, megfelelő cérna. Présnek két falap és egy csomó tégla, ha más nincs. Nekünk már rendes présünk van, azzal persze sokkal szebb és jobb munka. Tíz könykötő tanítványa van Szabó Antalnak, két második osztályból. „A két osztályba mindössze ennyi fiú jár, mondja, any- nyi a lány nálunk,- mint égen a csillag. A lányok különben gépírást, szabás-varrást tanulnak a gyakorlati órákon.” Egymás után készülnek el a fiúk a szép kötésekkel. Azt mondják valamennyien: izgalmas i munka, nagyon szeretik. Rövid látogatásunk minden eseménye ezt bizonyítja. S. E. Szilágyi József a fűzőállványnál. Bokor Károly és Putnoki István a borítópapirt ragasztják fel. ' (Fotó; Esztergály)
