Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-08 / 103. szám
19M. májas 8. 3 Csütörtök Válasz Mezőberénybe Sok újdonság; as iparnak és a mesőgasdaságnak Felszerelések, eszközök, szerszámok sorozatgyártásban Hegnyílt a Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat termékbemutatója Békéscsabán Karcagi Pálné mezőberényi olvasónk hozzánk küldött leveléből az derül ki, hogy asszony létére is rajong a sportokért, hiszen két olyian kérdésre vár választ, amely valamilyen formában kapcsolódik a sporthoz: 1. „A VOLÁN Utazási Iroda hirdetése szerint különjáratokat indítanak válogatott labdarúgómérkőzésekre. Mi vidékiek hogyan vehetnénk részt ezeken?” 2. „Azt is olvastam az újságban, hogy Békéscsabán működik természetjáró szakosztály. Erről is szeretnék többet tudni. írjanak a nyári programjukról, arról hogy vidékiek lehetnek-e tagjai, és hogy nincs-e néhány napos kerékpártúra a terveikben?” Az első kérdésre a VOLÁN Utazási Irodától kértünk felvilágosítást: „Terveinkben szerepel, hogy a labdarúgó-válogatott hazai mérkőzéseire különjáratokat indítunk abban az esetben, ha kellő számú jelentkező van. Ezeket nemcsak Békéscsabáról, hanem a megye valamennyi városából, községéből, így Mezőbe- rényből indítjuk az említett feltételek mellett.” A második kérdésre dr. Né- medi Endre, a Természetjáró Szakszövetség Békés megyei elnöke válaszolt: „Békéscsabán több sportkörnél működik természetjáró szakosztály. Hogy hogyan lehetne ezek munkájában részt venni, arra választ adnak minden szerdán este 5 és 7 óra között az MTS megyei Tanács Természetbarát szakszövetségében Békéscsabán, Kórház Kinek ran igasa ? Kovács Ernő Orosházáról irt levelében közli, hogy a kórház sarkánál három tiltó KRESZ- táblát helyeztek él. Egyik a tehergépkocsival való behajtást, másik az állati erővel vont járművekkel, a harmadáig pedig a szóló motorkerékpárral való be_ hajtást tiltja Ezek a táblák nem vonatkoznak a segédmotoros kerékpárra, ezért nyugodtan behajtott. Az ott szolgálatot teljesítő rendőr azonban a helyszínen megbírságolta, mondván, hogy segédmotorral sem szabad itt közlekedni. Olvasónk hazaérve azonnal megnézte a KRESZ - könyvet, melyben az áll, hogy a segédmotoros kerékpár nem tartozik a gépjárművek közé. Azóta sokat vitatkozott ismerős járművezetőkkel azon, hogy jogos volt-e a bírságolás vagy sem. Többen azt mondták igen, mások viszont nem tartották jogosnak. Most hozzánk fordult, hogy közüljük, kinek van igaza. Felkerestük a megyei rendőr- kapitányság illetékes osztályát és ott a következő választ kaptuk: Amennyiben a segédmotor- kerékpár nem vizsgaköteles, abban az esetben helytelen volt a bírságolás. A vizsgakötelesség azt jelenti, hogy képes-e a segédmotorkerékpár 50 kilomé- ter/óra sebsséggel közlekedni és hengerűrtartalma meghaladja-e az 50 köbcentimétert? Ha ez fennáll, akkor vizsgaköteles, így hát a járműtulajdonos tudja ezek után eldönteni, hogy valóban jogos volt-e a bírságolás. utca 4-es szám alatt a 8-as számú irodában. Az érdeklődő akár levélben, akár személyesen jelentkezhet.” „Levontuk a tanulságot! „Miért nincs, ha van?” címmel április 17-én foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy máért nem lehet az üzletekben kapni 1 literes vajbab konzervet. Most ismertetjük a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat cikkünkre írt válaszát: „A cikk megjelenése után békéscsabai fiókunk vezetői nyomban megkeresték a Békéscsabai Konzervgyárat annak érdekében, hogy 5/4-es vajbab konzervet szerezzenek be és juttassanak el az érintett boltokhoz. Sajnos, a konzervgyár vajbab konzervet 5/4-es fogyasztói csomagolásban nem tud szállítani készlet hiányában, csupán 5/1 (közületi) csomagolású vajbab konzarwel rendelkezik. Békéscsabai fiókunk vezetője olyan tájékoztatást adott, hogy 400 mázsa fogyasztói kiszerelésű 5/4 és 5/8 zöldbab van raktáron, de ez nem sárga hüvelyű vajbab. Fiókjaink raktárában részben a hazai gyárak zöld hüvelyű zöldbabkon- zerve, részben bolgár importból származó zöldbabkonzerv van. Az esetből levontuk a tanulságot, és a következő gazdasági évre mindent elkövetünk, hogy az iparnál le tudjuk kötni a fogyasztók által keresett sárga hüvelyű zöldbabkonzervet fogyasztói csomagolásban is. Ha esetleg a konzervgyárak e cikk gyártásától elzárkóznak, úgy mező- gazdasági termelőszövetkezetek vagy állami gazdaságok tartósító üzeménél vásároljuk meg a cikket.” „Kapsz egy pofont” „Május 2-án egy és két óra között egyik békéscsabai óvoda mellett vitt el az utam. Az udvaron virágcsokorral a kezükben a kisfiúk és kislányok a köszöntő dalt tanulták anyák napjára. Lelassítottam a lépteimet és gyönyörködtem a csöp- ségekben. Imádom a gyerekeket! De aztán szertefoszlott minden illúzióm, mert az egyik óvónéni, rámutatva valakire, így kiáltott fel: A te hangod nem hallom! Énekelj, mert kapsz egy pofont! Egyszerű munkásasszony vagyok, és volt idő, amikor én is foglalkoztam ilyen picinyekkel. Mindenki tudja, hogy kedveskedéssel, szeretettel többet el lehet érni, mint fenyegetéssel. Különösen, ha olyan gyerekekről van szó, akik az anyák tiszteletére rendezett ünnepségre készülnek.” Hricsovinyi Gvörgyné (Békéscsaba, Kulich Gyula lt.. 45) olvasónk levelének azért is adtunk helyet a Szerkesszen velünk rovatban, mert megindító az a hang. ahogy a gyerekekről beszél. Ám, ahogy ő sem, mi sem szándékozunk „kinyomozni” kinek az ajkát hagyta el a már idézett mondat. De egyet állíthatunk: Reméljük, nem fog megismétlődni többé. Tudjuk, hogy az óvodákban féltő gonddal óvják, nevelik a csöppnyi emberpalántákat. Óvónőnek lenni nemcsak foglakozást, hanem hivatást is jelent. Szolgáljon éz megnyugtatásul a szülőknek. Megöl dodik a zsadányiak gondja Lapunk vasárnapi számában a „Szerkesszen velünk” rovatban Ki segít? címmel írtunk a zsadányi óvodások kéréséről. Cikkünkre már kedden jelentkezett egy segítőkész idős ember, a békéscsabai Rozsnyai József, aki szerkesztőségünkbe el is hozta a kerékpár-külsőgumit. A szakemberekkel konzultálva azonban megállapítottuk, hogy sajnos ez a külső nem jó a triciklire. A segítőszándékot viszont ezúttal is köszönjük a zsadányiak nevében. Örömhírrel mégis szolgálhatunk. A békéscsabai járműbolt vezetője: Farkas Márton közölte vélünk, hogy sikerült beszereznie a kérdéses triciklire alkalmas külsőket, így a zsadányiak gondja mégis megoldódik. Bármikor felkereshetik a békéscsabai járműboltot és megvásárolhatják a kerékpárhoz hiányzó gumit, hogy most már kényelmesebb körülmények között szállíthassák az óvodások ebédjét. Ki söpörjön? Szellemes, csipkelődő levelet kaptunk az Erzsébethelyen lakó Varga Györgytől. Ezt írja: Idős ember vagyok, sok cipőt elkoptattam a rossz, hepe-hupás utakon, de a piszkos, sepretlen járdákat igyekszem kikerülni. Lehetőleg a kövesúton járok, mert az gyakran tisztább, mint a gyalogjáró. Szeretünk mi, erzsébet- helyiek iá tiszta lábbelivel közlekedni és nem bokáig járni a porban és szemétben. Olvasónk példának okáért azt kérdezi, hogy ki söpörjön az 1-es számú téglagyárral szemközti emeletes ház előtti járdán? Mint írja. a köztisztasági vállalat emberei csak a kövesutat „smirglizik”. Olvasónk is tudja, hogy a vállalatra csak a közterületek járdáinak tisztán tartása tartozik. Lakóházak előtt maguk a lakók vagy a házmesterek kötelesek söpörni. Reméljük, hogy a söprű-vita hatással lesz majd az erzsébethelyi járdák állapotára. A Gyulai Tejporgyár bejáratánál öklömnyi piros betű hirdeti egy táblán: „Figyelem! Az üzem területén csak a tartály- kocsik belső, a teherkocsik platómosása történhet. Külső mosás tilos!” Egy kicsit meghökkentett ez a tábla, .hisz a tejes tarálykocsik- nak kerekük és tengelyük is van. Azt sem bírom elképzelni, hogy kerekekkel felfelé közlekednek a járművek, amikor sáros az út. Ezek szerint azokat is le kellene mosni. Megtudtam, hogy a tejipari trösztön belül külön cég a feldolgozó és külön a szállítási vállalat. A járművek tartálya, platója a tejporgyáré, a kerekek és Méreteiben, formájában és tartalmában olyan gép- és termék- bemutatót egyszer sem rendezett a Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, mini amilyet tegnap délelőtt Kiss Sándor, a megyei vállalat igazgatója, Such János, a párt békéscsabai bizottságának első titkára, Horváth Károly, a Gépjavító Tröszt piackutatója és több száz érdeklődő előtt nyitott meg Békéscsabán. Sorrendben ez az ötödik termék- bemutató. Felér egy kisebbfajta ipari vásárral. Az impozáns rendezést azt sejteti, hogy gépjavító állomásaink szakemberei nemcsak a gépek javításához, szerszámok, gyártásához, felszerelések készítéséhez értenek, hanem a termelt áru kínálásához is. Három évvel ezelőtt az ugyanilyen termékbemutatón mindösz- sze 14 cikket és három szolgáltatást mutattak be az érdeklődőknek. Most 66 termék és 24 szolgáltatás kapott helyett. A gyártmányok nagyobb része tervező- intézetekkel együttműködésben született, illetve került racionális fejlesztésre. Jelenleg nyolc gyártmány továbbfejlesztésével foglalkoznak. Ebből bemutatják az OROS; ROBOT 0-szériára kész változatát, a szintén 0-széria szintű bálafelhordót, a billenő Kapkodást, basszankodást idéz elő megyénk városaiban, nagyobb községeiben, ha a szükséges karbantartási, javítási munkálatok miatt kikapcsolják rövid átmenetre a vízszolgáltatást. Kezdik megszokni mindenütt, hogy egy nyomásra folyik a víz az utcai és a lakásban elhelyezett vízvezetékből. Elég keveset gondolunk már arra, hogy alig 8—9 évvel ezelőtt Békés megye lakosságának mindössze 7 százaléka részesült rendes ivóvíz- ellátásban. Most már ez az arány 30 százalék körül tart, ám így is csupán 29 község és város rendelkezik még korszerű vízműrendszerrel. tengelyek pedig a szállítási vállalaté. Az üzem területén mosták eddig a kocsikat úgy, ahogyan vannak, csakhogy negyedévenként ötezer forint vízhasznosítási díjat számítottak fel a szállítási vállalatnak. De takarékosság is van a világon, miszerint vízdíjfizetésre ne számítson ezentúl a gyulai tejporgyár. így aztán saját vizükkel csak a saját járműrészeket mossák. Mit csinál ilyenkor az élelmes gépkocsivezető: vödörben hordja a vizet a kerekekre és tengelyekre, vagy valamelyik csarnoknál kér vizet, hisz félig sá- 1 ros, poros kocsikkal mégsem jár. hat. a. gépkocsimosó prototípusát. Töbo bemutatott termékkel részt vesz a Békés megyei Gépjavító Vállalat a sorra kerülő Budapesti Nemzetközi Vásáron is. A megyei vállalat piackutató tevékenységet is folytat. A termelőüzemek igénye alapján gyártanak különféle mezőgazdasági és ipari felszereléseket a paradicsom- paszírozótól (nagyüzemi) a lek- vártőltő automatáig. Sőt, a sarkad! üzem most mutatta be először az autokláv-kezelő táblát, melyet az élelmiszeriparban, ahol gőzzel, forró és hideg vízzé) dolgoznak, használnak. A Mezőberényben gyártott nyílászáró szerkezetek (fémből), a Kétegyházán öntött műanyag-laticel, az Orosházán készített síkés palástköszörült alkatrészek, az aranydiplomás mestermunkát kifejező elektromos központok a maguk látványosságává) tanúsítják legjobban, milyen messzire jutott a Hoffer-traktorok kezelésétől és javításától gépjavító állomásaink műszaki gárdája. A termékbemutatót május 10-ig tartják nyitva. Ez idő alatt a gép. javító állomások és a Gépipari Tudományos Egyesület mezőgépész szakosztályának mérnökei, technikusai a helyszínen adnak tájékoztatást az érdeklődőknek. Az ellátás egyre javul. Messze vagyunk attól az időtől, amikor például Üjszalontán, Geszten, Békéss zen tanóráson és Tótkomlóson lakosonként száz liter jó minőségű ivóvíz jutott. Békéscsabán pedig alig ötven liter. A megyeszékhely vízellátásának megoldása elég későn kezdődött és évekig akadozott azért, mert jó néhány üzem a lakosság ellátását szolgáló vízhálózatra kapcsolta rá szükségletét. Ez a gond is fokozatosan megoldódik. Ugyanis a Békéscsabai Konzervgyár, a BOV Békéscsabai Gyáregysége és a hűtőház is igyekszik kialakítani az igényének megfelelő, saját vízkivevő helyet. A harmadik ötéves terv végére így Békéscsaba lakosságának naponta mintegy 12 ezer, Gyula lakosságának pedik két és fél ezer köbméter víz jut majd naponta. Érdekes megemlítem, hogy megyénk vízellátásának biztosítására 1961—65 között mindössze 61 millió forintot fordítottak. Ebből a napi 3 ezer köbméter ivóvíz-kitermelés mellett 2 ezer 110 köbméter kapacitású szennyvíztisztító hálózatot is építettek. Ezzel szemben a harmadik ötéves tervben már 146 millió forint jutott az ivóvíz-kapacitásra és a szennyvíztisztító rendszer növelésére. A fejlesztés üteme tovább tart s így előreláthatólag a megye városaiban és városiasodó községeiben a belterületi lakosság 80 százaléka, a kisebb községekben pedig 60 százaléka részesül közműves ivóvízellátíte- ban az elkövetkező években Ki mossa le a tejeskocsik kerekeit? Tovább javul megyénk lakosságának közművesített vízellátása
