Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-08 / 103. szám

A MEGYEI PÁRT BÍZÓ T TSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK Ara 88 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM „Kétlépcsős” pályázat pedagógusoknak A tanácsok tavaly — az 1968— 69-es tanév kezdete előtt — elő­ször hirdettek meg országos mé­retekben pályázatokat tanítók, szakos tanárok, óvónők részére, több mint 4500 új nevelői állás betöltésére. Pályakezdők és már állásban levők egyaránt pályáz­hattak bármelyik állásra. Ezzel megszűnt az a régi gyakorlat, hogy az új diplomásokat kihe­lyezték első munkahelyükre, s a régieknek sem kell többé kilin­cselni, kérvényezni az áthelyezést. A pályázati rendszer biztosítja a pedagógusoknak, nevelőknek az alapvető demokratikus jogot a munkahely megváltóztatásához, s a pályázatot hirdető testület ugyanilyen jogokat élvez munka­társai megválasztásában. A művelődésügyi miniszter év elején kiadott utasítása — a kez­deti tapasztalatok felhasználásá­val — továb finomította a pályá­zatok tavaly bevezetett rendjét. Több részletváltozás mellett a leg­fontosabb: a pályázatok „kétlép­csős” meghirdetése. Tavaly ugyan­is a betöltendő állásokat zömmel egyszerre hirdették meg, s szemé­lyenként három helyre egyidőben pályázhattak már állásban levő, gyakorlott pedagógusok és frissen diplomázó kezdők. Kiderült azon­ban : ha ez a két csoport egyszerre és azonos célra „startol”, a kezdők elkerülhetetlenül hátrányos hely­zetbe kerülnek. Az idei pályázatokat ezért két részben hirdetik meg. Március közepén a Köznevelés című lapban nyilvánosságra hoztak mintegy 2900 pályázati felhívást Ezekre csak gyakorló munkában álló pe­dagógusok pályázhattak, de — el­térően a tavalyi gyakorlattól — egy pedagógus csak egy helyre ajánlhatta magát. Ebben az első lépcsőben gyakorlatilag már el­dőlt, hogy kinek sikerült elnyernie és kinek nem a megpályázott áj munkahelyet Az érdekeltekéi az igenről vagy a nemről április 20- ig értesítették a pályázatot meg­hirdető tanácsi művelődési osztá­lyok. Amelyik pedagógus az 1969 —70-es tanévre munkahelyet cse­rél, annak most a döntés ismere­tében még van ideje a felkészü­lésre, a költözésre, az új hellyel, az új feladatokkal való ismerke­désre. Az oktatásügy országos vezetőit meglepte, hogy az állásban levő gyakorló pedagógusoknak mi­lyen sok új munkahelyet kínáltak a pályázati felhívások. A pályá­zatokból és elpályázásokból le­vonható az a következtetés is, hogy számos tantestületben nincs még kialakult testületi harmónia. Mindenesetre érdemes lesz meg­vizsgálni: miért, milyen személyi vagy tárgyi okok miatt bomlanak meg egyes testületek, esetleg ép­pé« olyanok, amelyek eddig ösz­szehangoít együtteseknek látszot­tak. Ami az idén végző mintegy Ká- rorsezer áj pedagógust illeti: a második fordulóban, május 5-ig nekik hirdették meg a pályázato­kat. A tanácsoknak előnyös, hogy ezeket nem szűkszavú nyomtatás­ban és tetemes pénzért tehették közzé, hanem közvetlenül a tan­intézetekhez küldhették, terjedel­mi korlátozás nélkül. Érdemes ezt jól kihasználni, teljes részletes­séggel és őszintén vázolni a pá­lyakezdőknek, hogy mit tudnak nyújtani nekik és mit várnak tő­lük életük első munkahelyén. A most végzők két állásra pá­lyázhatnak, s hogy hová, azt az oktatási intézményük vezetőjéhez május 14-ig kell benyújtaniuk. Ha azonos helyre több a pályázó, az intézmény vezetője ajánlási sor­rendet állapít meg, s erről a pá­lyázókat is tájékoztatni kell. Jú­nius 12-ig kapnak értesítést az új diplomások, hogy sikerült-e el­nyerniük a megpályázott állást. Ezután is akadhat persze, még be nem töltött munkahely, ame­lyeket június 30-ig ismét meghir­detnek a tanácsnok. S amelyik új diplomás még nem talált magá­nak megfelelő helyet, július 15-ig az újabb pályázatát is benyújt­hatja. A második fordulóban te­hát a pályakezdők csak egymás között versenyeznek és szemé­lyenként két, illetve végső eset­ben három helyért. Ez méltányos és jogos előny számukra. A tavalyi és az idei pályázatok­ból az derült ki, hogy amíg a vá­rosokban a szakiskolai hálózat és általában a természettudományos és műszaki oktatás viszonylag ke­vés nevelőt keres, addig nagy számban minden fokon és minden szakon elsősorban a vidék, a falu kínál állásokat, főleg a kisebb helységek. A nyílt pályázati rend­szer verseny a p>edagógusokért, de a versenyfeltételek ma még nem mindenütt azonosak. Az előny ott van, ahol jobb életkörülményeket, kényelmesebb lakást, étkezést, jobban felszerelt iskolát tudnak biztosítani. Tavalyi tapasztalat, s bizonyára jellemző lesz az idén is, hogy a feltételek biztosításával a kisebb falvak a főútvonalaktól távolabb eső községek és körzeti iskolák, a tanyatelepülések van­nak hátrányban, s önerejükből ezt nem tudják kellően ellensú­lyozni. Így a pályázati rendszer, amelynek előnyei nem vitathatók, egyúttal azt is megköveteli, hogy ezek a kisebb helységek és isko­lák kapjanak több segítséget: von­zóbb körülmények, egyenlő esé­lyek közepette fogadhassák ők is gyermekeik nevelőit, a régi és új pedagógusokat. Sz. S. I Szarvasi Járási Tanács V. B. napirendién: Piacra menni vagy piacot kutatni? Pénteken délelőtt ülést, tart a Szarvasi Járási Tanács V. B. A program szerint, más napirendi piontok mellett megvitatják a ter­melőszövetkezetek piaci tevé­kenységéről készített tájékoztató jelentést. A jelentés szerint a termelő­szövetkezetek termékeik 80—85 százalékát szerződéses formá­ban értékesítik. Ez helyes, mert csak így lehet megnyugtatóan biztosítani a lakosság élelmiszer- ellátását. A termelők és termel­tetők között kialakult szabadabb szerződési feltételek javították a partneri viszonyt, de a vállalatok egy része, a monopolheäyzetböl adódóan, sok esetben nem haj­landók figyelembe venni a ter­melők érdekeit Az eddigi tapasz­talatok szerint különösen sok ki­fogás merült fel az áru átvétele­kor, a minősítésben és a nem megfelelő árrések kialakításában. Gyakori — állapítja meg a jelen­tés —, hogy a felvásárló válla­lat az árut 100 százalékos árrés­sel adja tovább és a felvásárlás­kor különböző osztályokba sorolt termékek az üzletekben már egy­séges áron kerülnek forgalomba. Az tény, hogy az árrendezés rendkívül ösztönzően hatott a mezőgazdasági termelésre és fel­vásárlásra. Ám nagyobb gondot kellene fordítani — különösen az irányáras és védőáras termékek­nél (például: zödségfélék) — a felvásárlási ár és a szabadpiaci ár közti szakadék megszüntetésére. Természetesen a tsz-ek a nagy. báni értékesítés mellett jelentős szállítói a szabadpiacoknak. Az elmúlt évben például a szarvasi járásban a termelői szabadpiaci értékesítés élelmiszerekből össze­sen 11 millió 800 ezer forintot tett ki. Ám ebből a zöldség-gyü­mölcs forgalom a 2,2 millió fo­rintot sem érte el. Az idén a ter­vezett 100 ezer forintos forga­lomnövekedés kevésnek tűnik, s ezért joggal hívják fel a terme­lőszövetkezetek figyelmét a sza­badpiaci zöldség- és gyümölcs­felhozatal fokozására. Piacra menni vagy piacot kutatni nem azonos fogalom. Minden tsz előtt ott áll a lehetőség (amely a la­kosság ellátása szempontjából kötelességként jelentkezik), hogy a piacon ne csak minit eladó, ha­nem mint piackutató is megje­lenjen. Lapunk tartalmából Szerkesszen velünk! (3. oldal) Színházi kritika (5. oldal) * * * Könyvkötő gimnazisták (5. oldal) Furcsa betegség (6. oldal) Tengeri vitorlások műanyagból A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi sporthajé üzemé­ben polyeszterből és üvegszövetből kétfajta tengeri vitorlás min­tadarabját készítették el, s bemutatták a hamburgi kishajók ki­állításán. A kiállítás nyomán számos megrendelés érkezett. Ebben az évben a hagyományos fából készült vitorláshajók mellett tíz műanyag hajót Angliának és tizenötöt NSZK-nak szállítanak. Képünkön: Az Amfora típusú tengeri vitorlásha­jók a gyár raktárában. (MTI fotó — Kovács Sándor felvétele — KS) Miniszteri dicséret és oklevél az 1968. évi munkáért Kitüntették az AGROTRÖSZT Békés megyei Vállalatát Bensőséges ünnepség színhe­lye volt tegnap délután az AG- ROKER Békés megyei Vállalatá­nak központja. Dr. Csercser Pé­ter, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium felügyeleti főosztályának osztályvezetője a miniszter megbízásából ünnepé­lyes termelési tanácskozáson adta Gazdag program a tavaszi békeakcióra Kiemelkedő helyet foglal él a nyos tavaszi békehónap, amelyet magyar békemozgalom kezdemé- az idén május 8-a és június 17-e nyeséseinek sarában a hagyomá- I között rendeznek meg. Ezernyi bé­kegyűlés, rétegtalálkozó, nem­zetiségi összejövetel teremt majd fórumot a VDK iránti szolidaritás elmélyítésére, az európai bizton­ságot fenyegető, neonácizmus el­ítélésére, a közel-keleti konfliktus rendezésének sürgetésére, a füg­getlenségükért harcoló népek küzdelmének támogatására. A tavaszi békehónapot a társa­dalmi és tömegszervezetek közös nagygyűlése nyitja meg, amelyet az építők Rózsa Ferenc székhá­zában rendeznek meg csütörtökön. Ezt követően nagygyűlést tartanak minden megyében, s ezeken az ünnepségeken társadalmi, pxűiti- kai életünk vezetői méltatják a magyar békemozgalom elmúlt 20 | esztendőben elért eredményeit, í körvonalazzák a jövő feladatait. Képzőművészeti előadás Békéscsabán A Természettudományi Isme­retterjesztő Táruslat békéscsabai szervezetének' immár hagyomá­nyos programja a Módszertani Hónap. Ez alkalomból péntek este 7 órakor a TIT Értelmiségi Klubjában Koszta Rozália festő­művész, a művészeti szakosztály vezetőségi tagja Békés megye képzőművészet címmel tart elő­adást, melyen bemutatják a szak­osztály által készített színes dia­sorozatot is. át az 1968. évi munkáért járó el­ismerést, az oklevelet. Az ünnep­ségen megjelent Kopácsy Ernő, az AGROTRÖSZT vezérigazgatója és Supala Pál, a párt megyei bi­zottságának osztályvezetője. Ebben az esztendőben mind­össze két megyei vállalat kapott az AGROTRÖSZT-ön belül mi­niszteri elismerést. A zalaeger­szegiek elnyerték a Kiváló Vál­lalat címet, a békéscsabaiak pe­dig az előbb említett miniszteri dicséretet és oklevelet. Az elismerés azért került Bé­késcsabára, mert az utóbbi évek­ben, de különösen 1968-ban ez a vállalat rendkívül sokat tett Bé­kés megye mezőgazdaságának gép-, műtrágya- és alkatrészellá­tásáért. A békéscsabaiak jóval az országos átlag felett teljesítették értékesítési tervüket. Gépből 232,5 millió forintot, alkatrészből 146,5 millió forintot, műtrágyából és vegyszerből pedig 274,5 millió fo­rintot forgalmaztak. 1962-höz ké­pest az alkatrészforgalom majd­nem megkétszereződött, a műtrá­gya pedig kétszeresénél is többre növekedett, elérte a 213 ezer 558 tonnát. Megyénk mezőgazdasága sok­oldalúan hasznosította az AGRO- KER működését, amit legjobban a hozamok növekedésében és a műszaki fejlesztésben elért ered­mények tanúsítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents