Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

»69. május 4. 3 Vasárnap Milyen változásokat hozott a szövetkezeti mozgalom a sarkad keresztúriak életében? A békém Egyetértés Tsa X-es számú kertészetének nőbrigádja földiepret kapál. 44M) hektár gátkaszálót műtrágyáztak a Fehér-, Fekete- és a Kettős- Koros töltésén A Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság május közepén árverezi a gátkaszálót Termelőszövetkeze­tek és háztáji gazdaságok részére adják bérbe a töltésoldalakat, ahol dús fű zöldell. Az elmúlt hetekben a Fehér-, Fekete- és a Kettős-Körös partján mintegy 400 hektárnyi területen fejtrá­gyázták a gátkaszálót. Szemláto­mást dúsabb itt a fű, gazdagabb lesz a szénatermés. A VÍZIG ez­zel is segíteni akarja a közös- és háztáji gazdaságok rétiszéna-tá- rolását. Fotó: Márton László Szocialista brigádok testvérkapcsolata A BOV Élüzem címet viselő békéscsabai gyárához sorra ér­keznek a jelentkezések: termelő­szövetkezeti és állami gazdasá­gi brigádok keresik a kapcsola­tot, hogy a szocialista brigádok megismerkedjenek egymással. Többek között a püspökladányi Lenin Tsz két baromfigondozó brigádja jelentkezett: testvérszö­vetséget szeretne kötni a gyár legjobb szocialista brigádjaival. A termelőszövetkezeti mozga- j kerekedett ez, úgyhogy azóta az lom kibontakozásának 20. évfor-: amortizációt leszámítva, 22 mil- dulóját ünnepük az idén Sarkad- j lió forintot fordítottak épületek- keresztúron is. A jubileumi esz-1 re és gépi felszerelésekre. Nehéz tendőre aligha kaptak volna | volt, mert lassan növekedett a szebb ajándékot a szövetkezeti gazdák annál, hogy tavaly 16,408 forint jövedelem jutott dolgozó tagonként a közösből. Emellett annál, hogy a Körösök vidéke Tsz Szövetség területén az átlag tíz aranykorona érték alatti föld­területű tsz-ek kategóriájában második helyezést értek el a múlt évi gazdálkodási verseny­ben. föld termő ereje s azt is hol aszály, hol belvíz csökkentette évente több milliós értékben. Csökken a belvízveszély a mögöttük levő szövetkezetek? — kérdezte félig tréfásan, félig komolyan az egyik vezető, ami­kor az irodában erről beszélget­tünk. A földosztás ugyanis Sar- kadkeresztúron a tulajdonosi .címnél nem ígért sokkal többet. Az 5337 holdas határból 3926 hold a szántó s azok lelke le­gyen rajta, akik annak idején át­lag 7 aranykoronára értékelték. Az addig mozogni bíró lakosság 90 százaléka úgyahogy megtanul­ta a földet művelni cselédként és napszámosként a környékbeli uradalmakban. Ám a kapott ko­nok, szikes földjeik sem egyéni tulajdonban, sem a közösben nem termettek többet a felsza­badulás utáni 20 év átlagában 5—6 mázsa búzánál, 10—12 má­zsa kukoricánál és 100—120 má­zsa cukorrépánál. Nem ám, mert nem volt csatorna szabva áz is­métlődő belvíznek, ellenszere a szárazságnak s a talajjavításra sem gondolhattak az összefogás és az állam segítsége nélkül. Bár húsz évvel ezelőtt kezdett kibontakozni a szövetkezeti moz­galom Sarkadkeresztúron, de ez a két évtized úgy tagozódik 6-, közép- és új korszakra, mint az Eljönnek, megnézik mit csinál- j emberiség története, Kezdetben nak, hogyan dolgoznak, hogyan '^t is csak kevesen és félénken élnek, egyben megismerkednek | az4 o^or még friss^és a feldolgozó ipar igényeivel. A kétezer holdra elkészített komplex belvízrendezési tervből eddig 1200 holdon készült el a csatornarendszer. Kémiailag 2200 holdat, digózással pedig 1350 hol­dat javítottak meg. Most már futja az erejükből egy 300 hol­das műrét létesítésére is, amely számításuk szerint nemcsak a j juhállomány, hanem a szarvas- — Milyen eredményt értek el marhaállománynak is biztosítja Cseléd volt a lakosság 90 százaléka I kőről az eddig távol dolgozókra. Nem részletezzük, hogy mi min- [ den nem volt ebben a gyenge | termőképességű földdel rendelke- I ző községben. Elég annyi, hogy I még az odavalók se szívesen él- j tek ott a szükséges egészségügyi I intézmények, az ivóvíz és más I elemi közintézmény, közmű hiá­nyában. Hát még a falu lakos- j ságának testi és szellemi épsé- j gén őrködni hivatottak. Most már szemre i? másabb a község arculata, különösen 1965 óta. Ugyanis azóta pártház. posta. gyógyszertár, fogorvosi rendelő foglalkozó kutatóhelyeket, egye- ködésnek kell kialakulnia. E te-] térni tanszékeket továbbra is ál- kintetben még sok a kihaszná-, lami költségvetési keretből kell latlan lehetőség. A kétoldalú tu-' finanszírozni. Erre áldozni szűk- dományos kapcsolatok ápolása és 1 séges, mert a tudománynak min- fejlesztése mellett erősíteni lehet dig meg is kell előznie a mát, a többoldalú kapcsolatokat, sőt! törődnie kell a jövővel, a távlat- bizonyos feltételek megteremtése tál, amelyből a holnapi maga- esetén további integrált kutatási sabbrendű gyakorlat fakad. Záró- központok irányába is kívánatos gondolatként ehhez még annyit: előbbre lépni. Most elsősorban ha egyfelől arra ösztönözzük a bátrabban alkalmazhatnánk a tudományt, hogy kerüljön köze- több oldalú közös kutatást, a lebb a gazdasághoz, a gyakorlat- kutatóeszközök gyorsabb, bürök­höz másfelől nem kevésbé fot^r ráciamentes cseréjét, a közös fo- tos a másik oldal: az, hogy a [yóiratok kiadását, az összehan- gazdasagi elet, a termeles is gojt szakemberképzést, tapaszta­latcserét. A feltételek mindehhez előre a tudomány fele, mentsen . ,, . . . és alkalmazzon minél többet an- e^re kedvezőbbe valnak. Azt In­nak vívmányaiból. szem, megoldásra var ennek ke­„ ... .. ... . ... rétéi között az is, hogy — azt Hogyan illeszthetők mindehhez , .. ., .. t erőtelesebb ösztönzés erdekeben ♦ bizonytalan tulajdonosi formát egy újabb és bizonytalanabbnak látszó közös tulajdonért. Aztán amikor rászánták magukat, öt tsz-t és tszcs-t alakítottak a ha­tár egy-egy sarkában. Nem meg- szólásként mondjuk, hogy nem sokat örökölt tőlük öt évvel ez­előtt a község egész határát egyesítő Egyetértés Tsz. Az elég kevés állatállomány széjjelszórt szerfás vagy régi kis istállókban volt. Most visszagondolva, szinte talány, hogy mi képezte a szö­vetkezet akkori 33,4 millió forint | zítenünk keli azt is, hogy a köz­közös vagyonát. Most 51 millióra i ség fejlődése is vonzó hatást gya­vHvvuvvuuvumuvuvvvuuvmwuHmmumHMVHHM Készül a fóliasátor a paprikapalántáknak... a zöldtakarmány-szükségletét. Egyelőre ennyit tudnak feljaví­tani az 1400 holdas legelőből, amelyen évente mindössze egy szűkös tavaszi hónapon át zöl­dül, úgyahogy a fű. Az ezer anyajuhval és azok szaporulatá­val bajlódó juhászoknak eddig nagyon leleményeseknek kellett lenniük ahhoz, hogy megfelelő árok. és csatornapartokat, tar­lókat találjanak a legeltetésre. Amint az eddigiekből kitűnt, fokozatosan változik a sarkadke- resztúri földek termőképessége. Az 1967. évi 7,7 mázsa helyett tavaly 12,3 mázsa búzát termel­tek. így növekedett 30 mázsáról 42-re a kender, 170 mázsáról 207 mázsára a cukorrépa. Az egyesü­lés évében osztott 11 ezer 759 fo­rint tagonkénti jövedelem rész­ben ezért, részben azért növeke­dett tavaly év végére 16 ezer 408 forintra, mert fokozatosan csak a gazdaságosan megtermelhető növényekre szorítkoztak. Az átla­gon belül természetesen voltak, akik 30—32 ezer forint értéket kaptak a közösből. Ezért állt elő az az örvendetes helyzet, hogy az eddigi elfele menők most visszajövögetnek. Az egyesülés évében még csak úgy tudott meg­birkózni a szövetkezet a tenni­valókkal, hogy 1,3 millió forint értékben kívülállókkal is dolgoz­tatott. Tavaly ilyen címen már csak 68 ezer forintot fizettek ki. A visszajövőkkel és az újonnan belépőkkel 45-re csökkent az átlagos életkor. Nagy szó ez ott, ahol a község lakosságának 95 százaléka egy szövetkezetbe tö­mörült. Szemrevalóbbá vált a község A teljes igazság kedvéért rög­nemzetközi tudományos kap­— a kutatási eredmények és ta- , csolataink, helyünk és részünk lálmányok átvételénél, az átvevő» a világ tudományos, szellemi termékcseréjében? — Egy olyan kis ország, mint a miénk, korunk tudományos isme­ország térítse meg az átadó or * szágnak a ráfordításokat. « 4 Nemzetközi kapcsolataink szem­szögéből azt mindenképpen hang. « retanyagának csak a töredékéi sülyozni kel,. önáU6 kutatást csak . Még^aekétmeSszuperhatalom? °a olyan területen végezzünk, ahol ♦ kellő anyagi és szellemi erővel í Szovjetunió és Amerika se ha- ........................... , ladhat kellően, ha csak a saját rendelkezünk ahhoz, hogy világ-; vívmányaira támaszkodik. Ha- színvonalon maradjunk és halad-. zánknak elég jó helyezése van a junk. így, saját vívmányaink kül. ! nemzetközi tudományos ranglis- földi értékesítése mellett, egyéb < tán. Kapcsolataink széles körűek szükségleteinket nemzetközi cse-' a kapitalista világgal is, még re révén, bátrabb licenc-politiká- ^ inkább a szocialista országokkal, yal. vásárlásokkal biztosíthatjuk. < elsősorban a Szovjetunióval. In- ^ tudománypolitika és tudó-1 nen is, onnan is szívesen jönnek _anirpnrit_ levőT hozzánk tudományos redezve- ° P,e?> „ V < nyeinkre, becsülik publikációin- kérdéséi kozott mindez ott szere- < kát, figyelik eredményeinket. pel. Várható, hogy a kellő párt-J Megítélésem szerint a szocia- és állami határozatok e területen* lista országokkal, a tudományos is új lendületet, távlatokat nyit-, szférában előbb-utóbb a mainál nak a tudományok hazai fejlődése * magasabb színvonalú együttmű- előtt ) (Fotó: Demény) I épült. A boltok is olyan korsze- j rűek, mint más, gazdagabb adott- i ságú településeken. A megye köz- I ségei közül csaknem elsőnek sze- I reltek higanygőz-világítást az ut­cákon. A belterület ivóvízellátá­sát ugyancsak ezután kezdik megoldani, de a külterületeken már van artézi kút és mind több korszerű járda is. Ez már így illő abban a köz­ségben. ahol az utóbbi öt év át­lagában 20—25 új családi ház épült. A miből kérdésre egyrészt választ ad a közös gazdaságból származó, növekvő jövedelem. Másrészt az, hogy a háztáji gaz­daságok évente 500 hízott sertést, 130 hízott marhát, nagyszámú hízott libát, baromfit és tojást értékesített. Vannak, akik OTP- kölcsönt vettek fel az építkezés­hez, Azonban csupán a helyi postán 402 betéttulajdonost tar­tanak nyilván 3 millió forint be­tétállománnyal. A községi párt- bizottság titkára, a tsz főkönyve­lője és üzemgazdásza szerint töb­ben Sarkadon és Gyulán is he­lyeztek betétbe megtakarított pénzükből. Ez olyan ellenőriz- hetelen, mint az, hogy hány tás­karádió tulajdonos van a község­ben. Nagy rádió-készülékből 611- et, tv-készülékből pedig 269-et tartanak nyilván. No meg egy tu­catnyi személygépkocsi tulajdo­nost is. Növekszik az öntudat és a műveltség A jólét növekedésének e té­nyei után. nem maradhatott el az öntudatra és a műveltség nö­vekedésére utaló kérdés sem. Itt is igénnyé vált a művelődési ház. Ennek első részét, a könyvtárat az idén kezdik építeni. A rádió és a televízió nem jelent mindent sem az időseknek, sem a fiata­loknak. Különösen azoknak, akik közülük immár 87-en rendelkez­nek mezőgazdasági és 13-an ipa­ri szakmunkás bizonyítvánnyal. Rajtuk kívül hét diplomás és okleveles szakember is van már a szövetkezetben. A politikai is­meretek iránt is van érdeklődés. A szervezett oktatáson a pártta­gok 85 százaléka mellett 23 pár- tonkívüli is részt vesz. Az öntu­dat növekedését a munkafegye- ! lem megszilárdulása, a szorga- | lom fokozódása jelzi. Nem kell ; már a brigádvezetőknek házról házra járva munkára hívni, biz- | tatni az embereket, mint a ko- ; rábbi években. Nem, mert egy- j részt értelmét látják immár a I munkának, másrészt igényt tá­maszt bennük a tv, az autó és j az olyan korszerűen berendezett, ! téglából épült lakóházak, amelye- I két nem kezdi ki és nem dönt i össze a belvíz. A cseléd és nap­számos keresetből épült, zömük­ben vályog vagy vert falú házak közül 1967-ben is 25 ázott hasz­nálhatatlanná. Sok küzdelem, fáradtság., az újabb sikertelenségek feletti bosszúság van a szövetkezeti mozgalom kibontakozása óta el­ért eredmények és az életkörül­mények jelentős változása mö­gött. Ezek birtokában azonban most elégedetten ünnepük a sar­kadkeresztúriak az első közös gazdaságok alapító tagjait s azo­kat is. akik a tavalyi gazdasági sikerek legfáradhatatlanabb ko- vácsolói voltak. Kukk Imre

Next

/
Thumbnails
Contents