Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

Világ proletárjai, NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. MÁJUS 31., SZOMBAT Ara 1 forint XXIY. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM Fock Jenő látogatása a Collegium Hungaricumban — Sajtikonferencia a bécsi magyar nagykövetségen Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és kísérete Becsben tárgyalásokat folytatott Josef Klaus kancellárral és több osztrák vezető személyiséggel. Képünkön balra az első: Fock Jenő, vele szemben Klaus kancellár. Könyvek között Az emberi kultúra történetében akárcsak a társadalom fejlődé. Bének, alakulásának történetében — egy-egy kiemelkedő esemény jelzi a fordulatot, mely után ug­rásszerűen változik meg hirtelen minden. A szellem is ismer nagy fordulatokat jelentő forradalma­kat, de olykor egyik-másik „vélet­len” találmány is gyökeres válto­zást hozhat Pusztán csak azzal, hogy technikai szemponból meg­ítélve a lehetséges újítást, felgyor­sítja az addig csak kivételesen szűk rétegek számára előállított javak terjesztésének módozatait. A könyvnyomtatás feltalálása vcűt a kultúra történetében ilyen fordulópont. S ma már — ötszáz évvel az első nyomtatott könyv megjelenése után — természetes­nek tartjuk, hogy szellemi igénye­inket kielégítjük a kultúra közve­títésének egyik, méltán legismer­tebb, legrégibb formájával, a nyomtatott betűvel, a könyvvel. Megjelenésének valóban forradal­mi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a fontosságához mérten talán eléggé máig se mél­tatott tény, hogy a látszatra in­kább csak találékonyságot fölté­telező találmány hidat tudott ver­ni ember és ember között, átível­ve még a bűvös országhatárokat is. A lélektől lélekig közlekedést az ember itt valósíthatta meg a tudás, a szépség, a humánum e csodálatos űrhajóin, melyek távoli világok üzeneteit közvetíthették eladdig elképzelhetetlen gyorsa­sággal és tudatossággal. Az egyik ember hatott velük a másikra. A társadalom ezt a bővülő hat- ni-tudást hamar fölismerte és hasznosította is. A könyv a szel­lemi erők birkózása volt, s ha történetének eddigi eredményét nézzük, győzelme föltétlenül a ha. ladás erőinek győzelme felé bil­lenti a mérleget. Annak ellenére, hogy népelnyomó rendszerek, ke­gyetlen diktatúrák igyekeztek el­lensúlyozni a maguk „szellemi termékeivel” a mindenkori hala­dást szolgáló, s betűkben is testet öltött, igaz, emberi szellemet. A könyv azonban mintha eleve a humánum pártjára állt volna, hi­szen a legmagasabb rendű emberi tevékenység, a művészi önkife­jezés, a létezés igazságainak tuda_ tosítása volt a szerepe. A jobbat akarók nyúltak inkább a toll után, rtiindig, s ők mondhattak igazán olyat, ami milliók számára lehe­tett érdekes, tanulságos. A szocialista társadalom, mint az eddigi emberi történelem ér­tékeinek tudatos vállalója és jo­gos örököse, a könyv hatalmát is a társadalmi igazság diadalra ju­tásával egy időben a dolgozók ha­talmának erősítésére szeretné használni. A közös emberi és tár­sadalmi ügy tudatosítása — kép­letesen szólva — mégis csak e bolygóközi hajókra emlékeztető hordozókkal valósítható meg leg­inkább. S. hogy Tóth Árpád gyö­nyörű megfogalmazását idézzem: lélektől lélekig üzenünk egymás­nak. amikor létünk, összefüggé­seink igazságait, életünk szebbé tételének lehetőségeit szálazzuk egy-egy írás, egy-egy könyv mű­vészi oknyomozással földerített és leírt gondolatsoraiban. Az idei könyvhét egész társadal­mi mozgalommá növelhető, szép kezdeményezés jegyében indul. A könyv segít nekünk a világról tel­jesebb képet szerezni, vagyis mindinkább eltüntetni tudatunk­ból ismereteink fehér foltjait jog­gal kutatiuk az olvasás széles te­rületén. Mert jól tudjuk, vannak még nálunk fehér foltok. Mind­annyiunk szívügye kell, hogy le­gyen az idei könyvhéten fölhívni a figyelmet a könyv nélkülözhe­tetlen szerepére. S különösen ott, ahol a legnagyobb szükség van rá; azok között, akik a demokra­tizmus gyors fejlődésével szelle­mileg is egyenrangú állampolgá­rai lehetnek hazánknak. Ehhez pedig a kultúra elenged­hetetlen, megszerezni pedig iga­zán csak könyvekből lehet. Azok­ból is, melyek mától kezdve egy hétig ott sorakoznak a könyvsát­rakban. Simon István Kitüntetések a pedagógusnap alkalmából A Pedagógusnap alkalmából Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, művelődés- ügyi miniszter, pénteken a minisz­tériumban eredményes oktató— nevelő munkájuk elismeréseként 67 pedagógusnak adott át kitün­tetést. Az ünnepségen kapta meg a Kiváló tanár címet Pelle Ferenc, a kevermesi általános iskola ta­nára, a Kiváló tanító címet Ku- gyela Jánosné, a csabacsüdi ál­talános iskola tanítója és a Ki­váló óvónő címet Knapcsek Pai­ne Békés megyei óvodai felügye­lő. Megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata Békés megye kiváló elméleti és gyakorlati munkát végző pedagó­gusai részvételével tegnap dél­előtt alakult meg Békéscsabán a Magyar Pedagógiai Trásaság Bé­kés megyei Tagozata. Az alakuló ülésen jelen volt Voksán József, az Országos Pedagógus Szakszer­vezet központi vezetőségének tit­kára és dr. Simon Gyula, a Ma­gyar Pedagógiai Társaság főtitká­ra is. Az alakuló ülést Mayer András- né, a Pedagógus Szakszervezet Békés megyei Bizottságának tit­kára nyitotta meg, majd dr. Si­mon Gyula ismertette a társaság szakosztályainak és területi tago­zatainak célját és féladatát: a pedagógiai közélet fórumaként a pedagógiát társadalmi úton, tár­sasági formában művelni, a leg­teljesebb demokratizmus jegyé­ben megteremteni a szocialista pedagógia elméletének és gyakor­latának egységét. A megyei tagozat alakuló ülé­sén megválasztották a vezetősé­get, melynek elnöke dr. Tóth La­jos, a szarvasi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum tanára, tit­kára Kálmán Gyula, a békéscsa­bai Üj Gimnázium igazgatója •lett. Bécs Fock Jenő kormányelnök pén­teken reggel a bécsi Collegium Hungaricumban, az osztrák fővá­ros nagy múltú magyar kulturá­lis központjába látogatott. A ven­déget a collegium 1963-ban épült új székházában Kerekes Lajos igazgató és Kálmán Sándor igaz­gatóhelyettes tájékoztatta munká­jukról. A collegium a hasonló francia és olasz intézmény után látogatottságban a harmadik he­lyen áll a sok bécsi kulturális központ között. A collegiumban találkozott a bécsi magyarság egyesületei, illetve az osztrák— magyar kulturális egyesület veze­tőivel, majd megtekintette láto­gatása alkalmából a magyar köny­vekből, folyóiratokból, hangleme­zekből nyílt reprezentatív kiál­lításit. A magyar kormányelnök pén­teken délelőtt nagy érdeklődéssel kísért sajtókonferenciát tartott a bécsi magyar nagykövetségen. A sajtóértekezleten az osztrák és a Becsbe akkreditált külföldi saj­tó, rádió és a televízió sok kép­viselője vett részt. A kormányelnök bevezető nyi­latkozatában kijelentette: „Mindenekelőtt szeretném meg­jegyezni, hogy meggyőződésem szerint látogatásunk jellege vi- szontlátogatás és ez önmagában is sok mindent, megmagyaráz. Lá­togatásunknak ez a jellege lehe­tővé teszi, hogy ne most kezdjünk el kérdéseket megbeszélni, és ne arról beszéljünk, hogy évszázadok óta és évszázadok alatt mi volt a két ország között. Onnan indul­hatunk el, hogy két évvel ezelőtt, Klaus kancellár budapesti látoga­tásakor miben állapodtunk meg, azóta abból mit hajtottunk végre, s hogyan folytassuk akkor meg­indult, s azóta folyamatban levő tárgyalásainkat. Szeretnék most magamról egy mondatot mondani: én soha nem tudom elvonatkoz­tatni magamat, mint kormányel­A Magyar Vöröskereszt III. kongresszusa pénteken a MÉ- MOSZ Székházban befejezte ta­nácskozását. A plenáris ülésen a nököt az embertől. Felfogásom szerint ez azt jelenti, hogy aho­gyan kormányom megbízásából annak nevében őszinte, korrekt államközi kapcsolatokra törek­szem, ugyanúgy, mint ember az embertársaimmal való találkozá­somkor ugyanezt a korrektséget, őszinteséget képviselem, abban a reményben, hogy az legtöbb eset­ben — ez meggyőződésem és ta­pasztalatom — viszonzásra is ta­lál. Klau« kancellár úr budapesti látogatására visszagondolva meg­győződésem volt, hogy Ausztriá­ban is őszinte eszmecserét tudunk majd folytatni. Örömmel elmond­hatom önöknek, hogy e feltétele- (Folytatás a 2. oldalon) szekciók elnökei számoltak t- a szűkebb testületekben lezajlott tanácskozásokról. Dr. Festa Lász­ló, az egészségügyi felvilágosítási, dr. Puskás József, a polgári vé­delmi, dr. Isitván Lajos, a vér­adómozgalmi, Novak Béláné, az ifjúsági, dr. Suhajda József, a családvédelmi, Losoncz Mihály, a szervezési-vezetési szekció, dr. Madár János, a mezőgazdasági, dr. Marton Zoltán, az üzemi bi­zottság munkáját és javaslatait ismertette. Barati József, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára a népfrontmozgalom, Szabó Ferenc, a KISZ KB titkára pedig a fiatalok nevében üdvö­zölte a kongresszust és méltatta a vöröskeresztes munka társadal­mi jelntőségét. Az ülésen adta át Gegesi Kiss Pál elnök az idei Florence Nightingale emlékérmet két ki­váló magyar ápolónőnek; Deme Saroltának, az Egészségügyi Mi­nisztérium egészségügyi szaktan- folyamok irodája vezetőjének és Szmidéliusz Ernőné repcelak:] körzeti ápolónőnek. A kétlapos vitában elhangzot­takra Rostás István főtitkár vála­szolt. (MTI) Fiúk a levegőben Riport az ejtőernyősökről az 5. oldalon. Fotó: Varga Gyula Véget ért a Magyar Vöröskereszt harmadik kongresszusa

Next

/
Thumbnails
Contents