Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-28 / 120. szám

1969. május 28. 5 Steril Elnőiesedés? A neve ma már nem: fejezi ki pontosan milyen sokrétű tevé­kenységet folytat a Medgyesegy- házi BÖRTEX, azaz Bőr- és Tex­tilipari Szövetkezet. A cipő- és textilkonfekció készítése és a ci­pőjavítás mellett ugyanis ellátnak órás-, fényképész-, kozmetikus-, férfi- és női fodrász szakipari szolgáltatásokat is. A mezőko- vácsházi járás tizenhét községé­ben hoztak létre valamilyen egy­séget, amely a közönséget szol­gálja. A szövetkezet központjában, Medgyesegyházán csaknem szá­zan dolgoznak a cipőkészítő rész­legben, többségük nő. Főként eb­ben az évben „nőiesedett” el ez a szakma — ahogy Jakab András, a ktsz elnöke a tájékoztató so­rán megjegyezte —, mert az idén negyvenkét nőt vettek fel ide, akik a többiekkel együtt megáll­ják a helyüket a szakmában. A létszámnövekedéssel kétszeresére emelkedik a termelés is. Tavaly 22 ezer pár cipőt készítettek, 1969-re pedig 46 ezer pár lábbeli, re kötöttek szerződést a kereske­delemmel, s a bővítés a község női munkaerő-foglalkoztatási gondján is enyhített. Az idén négyféle cipőmodell készül a Délmagyarországi Cipőnagykeres- kedelmá Vállalatnak, amely Bé­kés, Csongrád és Bács-Kiskun megyében hozza forgalomba az árut. Az állandó megrendelőnek, a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalatnak 22 ezer pár mikrogu- mitalpas védőcipőt készítenek a med gyesegyháziak. A másik fő profil a textilkon­fekció. a szövetkezet a Gyulai Szabóipari Ktsz-szel kooperál, átvett egy megrendelést. így hat­ezer szoknyát készítenek ebben az évben az NDK-nak. A község­ben és környékén munkára váró lányok, asszonyok, valamint a cipők iránti egyre nagyobb ke­reslet indokolttá teszi a ktsz-ben a cipőiparág fejlesztését. Az er­re vonatkozó tervek tavaly el is készültek, a három és fél millió forintos fejlesztésre az OKISZ és a községi tanács anyagi támoga­tásával lesz lehetőség. E terv a ruházati iparban levő ármozgá­sok miatt néhány év múlva va­lósulhat meg. (tóth) Minden óra túlnrapótlékns Mind gyakrabban fordul elő, hogy munkaerőhiány vagy hir­telen árurendelés miatt a sza­bad szombatokon is munkára hívják be a fizikai dolgozókat. Ezzel kapcsolatban sokak részé­ről felvetődött a kérdés: a sza­bad szombaton munkát végző­nek pótlólagos szabadnap vagy túlórapótlék jár-e? Illetékes tájékoztatás szerint a dolgozót a vállalat szabad­napján is igénybe veheti mun­kára, ennek ellenében azonban részére az e napon végzett munkáért — az ellenértékre vonatkozó szabályok szerint — díjazás jár vagy kérelmére má­sik szabadnapot kell részére kijelölni. Ha tehát szabad szom­baton a dolgozó munkát végez, részére elsősorban túlmunka­díj, illetve pótlólagos szabad­nap jár. A szabad szombaton végzett munka már az első órától kez­dődően túlmunkának számít. Így a dolgozót már a munka el­ső órájától kezdődően túlóra- pótlék illeti meg: az első két órára 25. a második két órára 50, az utolsó négy órára pedig 100 százalékos. Tűzoiíó’ verseny Az ÉVM Békés megyei ALlami Építőipari Vállalat segítségével Békéscsabán vasárnap rendezte meg hagyományos városi önkén­tes tűzöl tóv e rsenv ét a BM Vá­rosi Tűzrendészed Parancsnok­ság. Miután a versenyzők a kora reggeli órákban számot adtak elméleti felkészültségükről, az ott kapott pontokkal a tarsolyukban vonultak ki az Agyagipar SE sporttelepére, hogy a 100 főnyi lelkes érdeklődőnek — no meg a versenybíróknak — gyakorlati tudásukat és ügyességüket is be­mutassák. Huszonöt békéscsabai vállalat és intézmény, valamint két mezőgazdasági termelőszö­vetkezet 25 férfi. 6 női és három fiú tűzoltóraja kezdte meg a ve­télkedést. A versenyző rajok közül néhá- nyan kitűnőre vizsgáztak. Ilyenek voltak a MÁV állomásfőnökség, a Békéscsabai Forgácsoló és Szer­számgépgyár, a BM Állami Épí­tőipari Vállalat férfi-, .valamint a Tégla- és Cserépipari Vállalat és a Férfifehérneműgyár női ver­senyzői. A győztesek és helyezést elértek az oklevélen kívül 700— 1000 forint jutalomban részesül­tek. — Az előző évekhez képest magasabb színvonalú versenyt láttunk — mondotta Balázs János tűzoltószázados, a versenybíróság elnöke. Ez annál is nagyobb öröm számunkra, mert úgy elméleti, mint gyakorlati téren is fejlődést tapasztaltunk. A mezőnyből külö­nösen kiemelkedett a Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat férfiraja. akik az ez év­ben megrendezésre kerülő orszá­gos önkéntes tűzoltóversenyre már múlt évi eredményeik alap­ján indulnak. A hasznos', felmérő verseny látványos tűzoltással fejeződött be. <d) A kötöttárugyár női csapata kisinotorfecskendö-szcrelés közben. VÉLETLEN Megvettem a mozijegyet, s kimentem az utcára. Volt még egy félóra a kezdésig. A sarkon megvettem a dél­utáni újságot, feltettem a napszemüveget, mert a nap barátságosan sütött és leáll­tam olvasni. Pár perc telt el, amikor harminckörüli hölgy lépett hozzám és szemérmesen, mosolyogva szólt: — ön az? Elképedve válaszoltam: — Persze, hogy én! Erre még barátságosabb mosollyal kezet nyújtott. — Ágnes vagyok. Zavartan fogtam kezet. Ö még mindig mosolygott. — Régen vár? — Nem, néhány perce. — Furcsa ez így, ugye? — De mennyire. Most elkomolyodott. — Kis híja, hogy nem jöt­tem. Megmondom őszintén, kis híja, mert féltem, hogy hátha csak kalandot keres. Pedig arról nálam szó sem lehét. Zavartan motyogtam: — Erről szó sincs. Ugyan­Szavamba vágott: — Köszönöm. Ennyi elég. Hiszen valamennyire isme­rem már magát... Most én vágtam közbe: — Én viszont nem isme­rem magát, kedves Ágnes. Tulajdonképpen kicsoda maga? Szemét lesütötte. — Hiszen én mindent megírtam magamról... Ebben a pillanatban ész­revettem, hogy pár lépéssel odább jnegáll egy férfi, sze­mén napszemüveg, kezében újság, de nem olvas, hanem keresgélve nézeget körül. Hirtelen az agyamba vil­lant: ,,Apróhirdetés Ágnes még mindig sze­mérmesen a földet nézte. Mentőötletem támadt. ■— Ágnes, egy pillanatra maradjon itt, rögtön jövök. — Ezzel ott hagytam és oda­léptem az újságszorongató másikhoz. — Uram, a hölgy az hitte, hogy én vagyok ön. Kérem, menjen oda hozzá és tisz­tázzák a dolgot. Én roha­nok, mert mozijegyem van. Fejemet csóválva mentem a mozi felé, de alig tettem néhány lépést, amikor Ág­nes hangját hallottam fel­csattanni: — Kérem, ne molesztál­jon! Megmondtam, hogy velem nem lehet utcán is­merkedni! Visszanéztem. A „másik” éppen nagyban magyaráz­kodott, de hiába, mert Ág­nes dühösen körülnézett, s miután engem nem látott, elvágtatott. Sajnáltam Ágnest és szidtam a véletlent, mert biztos, hogy ezek után Ág­nes nem fog többé apróhir­detés útján férjet keresni. A moziban kezdték a nagy filmet. A címe ez volt: Nincsenek véletlenek”. Na, na:! j (V. i.) I A valóságot elmondok Május 23-án, pénteken a kon- dorasi Dolgozók Tsz párta'ap- szervezet vezetői az előző héten tartott vezetőséget újjáválasztó közgyűlésről vonták meg a mér­leget. Maga az a tény, hogy a közgyűlésen 621 szövetkezeti tag vett részt, bizonyítja: a pártszer­vezet vezetői támogatták annak a megértését, hogy a tagság részvétele a közgyűlésen a szö­vetkezeti demokrácia erősítése. Mintahogyan az ülésen Ladnyik Mihály tsz-elnök egyebek közt elmondta: tovább kívánja erősí­teni a szakvezetőkkel az együtt­működést és arra törekszik, hogy minél önállóbban dolgozzanak s ne keresztezzék egymás intézke­déseit. Ennek kapcsán említette meg: távolabbi elgondolásuk, hogy bevezetik az önelszámolta­tó egységeket; gondoskodnak a szakemberképzésről és ügyel­nek arra, hogy olyan munkakör kapjanak azok, ami képzettsé­güknek, rátermettségüknek leg­jobban megfelel. Nagyon ügyel­nek majd arra, hogy ne apróz­zák el munkájukat. Szóval: azután is lesz mit tenni bőven, hiszen egyebek közt ha az ellenőrző és a szociális bizottság jól is működött, a ház­táji bizottság munkája még nem megfelelő. És ha nem is köz­ponti feladat, mégis gondolni szükséges arra, hogy közeleg a szövetkezet megalakulásának 20. évfordulója s át kell tekinteni az eltelt, néha viharos időszakot s a közvélemény elé kell tárni, hogyan jutottak el napjainkig, hogyan értek el addig, hogy nagyüzemi módon gazdálkod­nak. Az alapszervezet vezetősége külön számbavette, hogy a közgyűlésen nem minden hozzá­szóló kapott érdemi választ. Eb­ben a pártvezetőség tagjai is „ludasok”, egyik-másik esetben elkerülte a figyelmüket a válasz­adást igénylő hozzászólás. Pedig mint Szmola Gyula elvtárs em­lítette: A hozzászólások valósá­got elmondok voltak s ezért szükséges, hogy a munkacsapat­vezetők kapják meg ezekre a válaszokat, akik a többiekkel majd tisztázzák mindazt, ami nem kapott elégséges magyará­zatot. Az is elhangzott ezen az ülésen, hogy a jövőben jobban be kell vonni a párttagokat a különböző munkákba, mert a mostani közgyűlést jobbára a pártszervezet vezetői készítették elő s ezt a párttagság sérelmez­te. Poljóka Pál elvtárs arra is kitért: biztosítva volt, hogy a szövetkezeti tagok a közgyűlésen kényelmesen elhelyezkedjenek, de jó lett volna egy hordozható mikrofon is, mert egyik-másik hozzászólást a távolság miatt nem lehetett jól érteni. Figye­lemmel voltak az olyan ténye­zőkre is. minthogy a szövetkezet új vezetésébe nem kerültek b@ mindazok, akik az előzőben részt vettek, ezért beszélgetni szüksé­ges velük, mert nem valamiféle „leváltás” történt, hanem lejárt az idő, amelyre korábban meg­választották őket s most mások kerültek be helyettük. És termé­szetes, ezután is számítanak munkájukra. —ei Fényforrásgyár épül Nagykanizsán A k°rmány gazdasági bizottsá­ga jóváhagyta azt a beruházási javaslatot, amelynek alapján Nagykanizsán felépül az Egyesült Izzó új fényforrásgyára. Az épí­tési munkák már az idén meg­kezdődnek. A beruházás három szakaszra oszlik, 1974-re teljesen elkészül az új gyár, amely több mint 4000 embert foglalkoztat majd. Termelését egyre növelve 1978-ban dolgozik majd teljes ka­pacitással. ami azt jelenti, hogy évente több mint egymilliárd fo­rint értékű izzólámpát, autólám­pát és egyéb fényforrást állít elő.

Next

/
Thumbnails
Contents