Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-26 / 118. szám

19«*. májas 25. 10 Vasárnap CSALÁD - OTTHON Szovjet divat Bizony osztás ítvá ny- előtt Már CSCtk néhány hét vá­laszt el bennünket — diákot, szülőt, pedagógust — az utolsó tanítási naptól. A gyermekfe­jekben nyári tervek főnek. S a kemény szorgalmi hetek, hóna­pok finisében bizony a legtöbb kis- és nagydiáknak leánynak, fiúnak a szíve-lelke, de gyak­ran még az esze is a nagyszü­netet dédelgeti. A szülő maga is várja a ta­nítás végét. Egyrészt mert még emlékezik a saját diákkorára, másrészt mert tíz hónap alatt valóban bele lehet fáradni az örökös tanulásba. A szüneti hangulat már má­jus közepe táján eluralja az is­kolát. Tanulmányi kirándulások, ismétlések, összefoglalások van­nak már a legtöbb általános és középiskolában. S valljuk be, az ismétlés — bár tudjuk, hogy a tudás anyja —, sok diákot nem vonz, hanem taszít! — Nincs feladva semmi! Hangzik a vá­lasz a szülői biztatásra. S nem is hazugság ez. Csak nem pre­cíz a megfogalmazás. Nincs semmi új feladva! S ilyenkor talán nem is gondolja végig a gyermek, hogy év közben — be­tegség, hiányzás, vagy más mi­att nem egy leckét bizony csak úgy sebtében futott át, nem árA tana azokat alaposabban meg­tanulni, amíg nem késő! De a legszorgalmasabb diák számára is nélkülözhetetlen az ismétlés. Ennek során láthat meg a gyer­mek az egyes tantárgyakon be­lül és tantárgyak között olyan összefüggéseket, amelyeknek fel­ismerése az új varázsával hat! S ez a varázs nélkülözhetetlen a tananyag végleges bevésésé­hez. Év vége előtt pár héttel hi­vatalosan megszüntetik a szülői fogadást az iskolákban. De ha még van idő — kapuzárás előtt néhány perccel — bizony nem árt, ha a szülő felkeresi a pe­dagógusokat. Még akkor is, ha egész évben rendszeresen eljárt a szülői értekezletekre, a tanári fogadóórákra. Hasznos tanácso­kat. a tanuló „testére” szabott | javaslatokat adunk még ilyen-j kor a szülőnek. Az első ilyen — általános tanács: Az ismétlés, összefoglalás a tanulás fontos része. A második tanács már kifeje­zetten a szülőknek szól. A gyer­mek — még a legnyugodtabb, a legkötelességtudóbb gyermek iS — pontosan azért, mert azt hiszi, nincs új lecke meg, mert hívogat a napsugár, nem tanul. E két ok indokolja a gyermek „lazítási” törekvéseit. S mind­kettő nagy ok! Egyedül csak ke­vés gyermek képes megküzdeni velük. A szülő türelmes szere- tetére soha nem volt nagyobb szükség, mint most! — Nézzük át együtt azt az anyagot! Mondj el mindent, amit tudsz. Ami nincs a könyv­ben, amit hallottál, meg olvas­tál erről. Én már — nem szé­gyellem — régen tanultam, meg talán másként is! A legtöbb gyermeknek im­ponál, ha ö „taníthat”. Különö­sen. ha a szülő előtt nyilatkoz­hat meg tanítói minőségben. S jó, ha közben olyan biztatást kap, hogy: — Tényleg! Látod, ezt már I elfelejtettem! Nagyszerű. Azt hiszem, nagyon jól mondod. Vagy: Mondd csak még egy- j szer, de részletesebben, mert nem értem elég világosan. Igen! ; Most már értem. Köszönöm. Lá-1 tód, rám fér egy kis fejtágítás... Ugye, holnap is szakítunk időt ilyen ismétlő beszélgetésre. S meglátják holnap már ma­ga fogja sürgetni az apát, az anyát, hogy hallgassa meg őt. De ami ennél sokkal fontosabb — mivel halottá már egyszer a saját hangján az anyagot —, bátrabban jelentkezik, bátrab­ban, jobban felel az iskolában. Ahol van magnetofon, nem árt szalagra mondatni, majd egy- kétszer lejátszani az ismétlés: egyes szakaszait. Ez az időszak i rendkívül alkalmas arra, hogy j az összefüggések felismerésén túl j a gyermek kifejező készsége is fejlődjék. Elkövetkezett tehát az utolsó futam. Ennek sikerétől függ, hogy adósságmentesen záruljon j a tanév. Mert,’ ha csak egy-két tantárgyból is vannak mínuszok, j akkor veszélyben a nyár, hiszen j a javítóvizsgára komolyan kell j készülni. Megéri tehát a befektetés! [ A jól végzett munka örömével j befejezett tanév után vidámab- I ban süt a nap, zöldebb a rét, aktívabb a pihenés. , Dr. K. Gy. I A nők helyzete Indiában Az indiai kormány magas­szintű kormánybizottságot hí­vott létre annak megvizsgálásá­ra, hogyan áll a női egyenjogú­ság kérdése a gyakorlatban. Az első ilyen jellegű ellenőrző bi­zottság elsősorban a tanuláshoz és a munkához való jog kérdé­sét fogja vizsgálni. Bár Indiában a nők magas pozíciókat is töltenek be, — nő a miniszterelnök, s nyilván e I ténynek köszönhető a bizott­ság létrejötte —, a nők széles köre szenved el olyan megaláz- j tatásokat, amelyek ismeretlenek ; a nyugati világban. Igaz az is, hogy sok a nő- ] pedagógus, főleg leányiskolák- j ban, a telefonközpontokban, i sok az orvos és az ápoló, s ma- | gas tudományos pozíciókban is I vannak nők. A többnej űséget törvény tilt­ja a hinduk számára, s a nők­nek a férfiakkal egyenlő szava­zati joguk van, de nemcsak mindig ugyanarra adják le sza­vazataikat, mint a család férfi­tagjai. A nők munkalehetőségénél sokkal rosszabb társadalmi helyzetük. Nem kívánt jöve­vény egy újszülött leánygyer­mek az indiai családokban, mert a lányok kiházasítása nagy ho­zományt igényel, amely gyakor­ta kimeríti a család egész anya­gi erejét. A testnevelés, az egészség és a család AMIÓTA A TESTNEVELÉS osztályzata beleszámít a tanul­mányi átlagba, sok vita kavarog e téma körül. „Ezért lerontani a bizonyítványt!” — háborog az egyik szülő. „Mit tegyek, ha a fiam nem tudja megtanulni a bukfencet?” — teszi hozzá a másik. „Nem olyan fontos tan­tárgy az, hogy ekkora fontossá­got tulajdonítsanak neki!” — méltatlankodik a harmadik. Mi az igazság? Ma már vitán felül áll, hogy a testnevelés igen fontos tárgy és azok tévednek, akik nem tartják fontosnak. Az iskolai testnevelésnek sok­rétű a feladata. Az egészség megőrzésén kívül továbbfejleszti a különböző testi képességeket, adottságokat, hozzájárul a gyer­mek mozgás-, játék- és sportolási igényének a kielégítéséhez. A TESTNEVELÉSI ÖKÁKON egyébként nincsenek merev, elérhetetlen követelmények, a tanulóktól csak annyit kíván- * nak, amennyit testi képességeik, adottságaik alapján megerőlte­tés nélkül nyújtani tudnak. Mivel azonban á testnevelés tantárgy is, vannak olyanok, akik az ötöst nem tudják elér­ni. A szülőknek ezzel számol­niuk kell. Ám, ha a tanárok látják a gyermek igyekezetét, akkor azt föltétlenül figyelembe is veszik. A készséget az egészséges mozgás, a torna iránt a szülő- nek is bátorítani kell gyermek­ben. Sajnos, manapság sok az elkényeztetett, még a fúvó szél­től is óvott gyermek; a szülőknek kellene serkenteniük őket az' otthoni kisebb-nagyobb izom­mozgató munkák elvégzésére. } A gyerek testi képes­ségeinek továbbfejlesztését reálisan kell nézni a szü-' löknek. Itt kapcsolódik azután a testneveléshez a sport kérdése, amelyben szintén találkozha­tunk végletekkel. Szép szám­mal vannak olyan szülők, akik ha gyermekükben tehetséget látnak, mindenáron kiváló sportolót akarnak belőle nevel­tetni. Ilyenkor jönnek azután a fölösleges megterhelések. Nem arról van szó. hogy a tehetséges, rátermett gyerek a testnevelési órán kívül ne sportoljon. Sőt, még a nem tehetségesnek sem árt. MA MÄR ALTALÄBAN min­denütt négy kategóriába sorol­ják a gyermekeket: a rendes tornára alkalmasak, a könnyí­tett testnevelésre szorulók, a gyógytornások, a felmentettek. Van tehát mód arra. hogy az orvos javaslata alapján a való­ban rászoruló tanulót felmentsék, könnyített testnevelésre vagy gyógytornára irányítsák. Tények bizonyítják, hogy a gyengébb szervezetű, testi képességű gyer­mekek éppen a rendszeresen végzett testnevelés, megfelelő torna, mozgás révén erősödtek [ meg, fejlődtek egészséges em- I berekké. Balogh Béni 1 1970 Kék szövetruha, magas, kámzsás gallérral, enyhén bő­vülő szoknyával. A divatos, széles piros bőrövet arany csatt díszíti. Világszerte nagy divat a kötött, horgolt, avagy a jersey ruha. A szovjet divatterve­zők, már a jövő év kollekció­jából, elsősorban üdüléshez ajánlják a fehér, vagy színes magas nyakú pulóverekkel viselhető, praktikus, mintás kötött kötényruhákat. Manapság otthon és munkahelyeken egy­aránt kellemes szertar­tássá vált a kávéfőzés. Sokan fogyasszák „tö- rökös” módon, ponto­san úgy, ahogy Abesz- sziniában emberemlé­kezet óta isszák a fe­ketekávét. Itt volt a kávécserje őshazája, ál­lítólag Kaffa város környékén, ahol a mag­vakat megpörkölték, rézmozsárban összetör­ték, rézedényben meg­főzték és „törökösen” fogyasztották. Hazánkban a fekete­kávé élvezete több mint négyszáz éves múltra tekint vissza. Az írá­sos emlékek szerint a XV. század elején, ami­kor a török sereg el­foglalta az országot, a következőképpen ismer­kedtek meg vele: Dzse­mál Eddin, az adeni mufti sokat bánkódott azon, hogy derviseit Fekete leves virrasztás közben mind­untalan elnyomja az álom. Ö hozatta ekkor Adenba az első kávéra­kományt. Attól fogva derviseinek játék volt a virrasztás, öröm az imádkozás, mert nagyon megkedvelték a zama­tos, illatos italt, amely rohamosan elterjedt az egész mohamedán vi­lágban. De nem mindenki fo­gadta szívesen. Ellenzői is voltak. Khair bej, a mekkai helytartó, halál- büntetés terhe alatt til­totta meg a kávéfőzet élvezetét. így kezdődött meg a mozlim óhitűek és az újhitűek között a kávéról szóló hitvita, amely 1541-ig tombolt, elkeseredetten. Ebben az esztendőben Budavár ura, a hatal­mas padisah Gházi Szu- lejmán el Muhibbi ki­hirdette a Magyarorszá­got megszálló igazhitűek előtt az isztambuli fő­mufti parancsát. Esze­rint a magas porta „a Káhvé ivását és a per­zsái Háfiz költeményei­nek olvasását az egész ozmánli Trük Biroda­lom minden hódoltatott országa részére meg­engedi”. Ezzel eldőlt a hitvita és néhány év múlva már több budai Káhvé Háné, vagyis Kávéház szerepel a török adó­lajstromban. Az egyik­nek a Világosság Háza volt a neve, a másik­nak a Muzsika Háza, a harmadiknak még szebb neve volt: Mécsvirág. Az azóta lepergett év­századok alatt nőtt a kávé népszerűsége ha­zánkban. A múlt szá­zadban az első magyar orvosi szakvélemény ki­mondta: ......a kávé az é let első szükségletei közé tartozik. Az egész test valamely könnyű­ség és jóléttel teljes ér­zelemben lebeg általa. A magyar ember már meg sem tud lenni nél­küle”, majd a kávécser­je magyarországi meg­honosításáért is síkra szállt. Ha nem is terem a magyar földben manap­ság kávé, a méfásan „fekete leves 'ek” ne­vezett italt széles kör­ben kedvelik. Az or­szág tízmillió lakosa évente, fejenként 60 de­kát fogyaszt, túlnyomó- részt erős presszókávét, míg másutt, külföldön tejeskávéhoz, fagylal­tokhoz, süteményekhez, krémekhez használják. E. M.

Next

/
Thumbnails
Contents