Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-26 / 118. szám

1969, májas 25. 2 Vasárnap Egy hét a világpolitikában Üresemények és politika — Kedvező mozzanatok Leningrádban és Varsóban — Milyen lesz a De Gaulle utáni Franciaország? — És mi lesz Nyugat-Európával? A kozmikus események való­" ságos tűzijátéka zajlik le mostanában: a múlt hét azzal vég. ződött, hogy a Venus—5 majd 6 szovjet űrállomások simán le­szálltak névadó bolygójukra, ez a hét pedig az Apollo—10 amerikai űrhajó páratlan vállalkozásával kezdődött. Ez utóbbi űrutazást szánják az amerikaiak az ember Holdra szállása előtti utolsó kí­sérleti szakasznak. Az űréseménye'khez kapcsoló­dó politikai nyilatkozatok mind­egyike, a^ár Keleten, akár Nyu­gaton hangzott el, a tudományos együttműködés szükségességét hangsúlyozta, amely elengedhe­tetlen ahhoz, hogy az emberiség közelebb jusson egyetemes céljai­hoz. Más szavakkal: az űrkutatás eseményei arra emlékeztetik a vi_ lágot, hogy a különböző társadal­mi rendszerű országoknak béké­ben kell egymással élniük, és hogy az emberiségnek vannak közös, megoldásra váró feladatai. Mintegy kapcsolódik ezekhez a gondolatokhoz, hogy tovább gyű­rűzik a Varsói Szerződés államai budapesti felhívásának visszhang, ja; újabb és újabb fejlemények tanúsítják a különböző országok törekvését Európában egy közös biztonsági rendszer megteremté­se felé. Koszigin szovjet minisz­terelnök és Kekkonen finn állam­elnök leningrádi találkozója volt a legjelentősebb az ide sorolható események sorában. A szovjet— finn párbeszéd során a tárgyaló partnerek túlléptek a két ország közötti kapcsolatok témáján, s ’’megvitatták az európai együttmű. ■kodás és biztonság megerősítésé­nek kérdéseit is. Finnország nem­rég fontos kezdeményezéssel állt elő, amikor felajánlotta, hogy fő­városában otthont ad az össz­európai értekezletnek, amely megvitatná az európai biztonság problémáit. IJgyancsak az európai bizton­^ ság erősítéséhez járul hoz­zá az a lengyel javaslat, amelyet Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első tit­kára varsói választási beszédében jelentett be. Gomulka bírálta a Német Szociáldemokrata Pártnak mert a francia elnökválasztás esé­lyei foglalkoztatják a közvéle­ményt, hanem inkább azért, mert a gaulleizmus hanyatlásával kü­lönböző erők új lehetőségeket lát­nak felcsillanni a maguk számára. K étségtelennek látszik, hogy a De Gaulle utáni Francia- országhoz hamarosan el fog távo­lodni a volt elnök politikai örök­ségétől. Ez ma már nyilvánvaló az elnökjelöltek programbeszédei­ből. A polgárság jelöltjei Pompi­dou és Poher tulajdonképpen ab­ban vetekednek már egymással, melyikük menjen messzebbre a De Gaulle-i örökség megtagadásá­ban. Igaz, Poher. a centrista, ko­rábban is bírálta a tábornok irányvonalát. Ez a bírálat most általános tagadássá merevül. Ál­lást foglalt amellett, hogy Fran­ciaország térjen vissza a genfi leszerelési bizottságba. Az önálló francia atomerőről szólva kijelen­tette, hogy túl nagy terhet jelent az országnak, s helyette „a más országokkal való katonai szövet­kezést” kell követendő útnak te­kinteni. Ebhez képest Pompidou szinte semmi újat sem tud mon­dani, legfeljebb azt, hogy ő is szélesítené az Európai Gazdasági Közösséget, a Közös Piacot is, ami ma már szinte egyet jelent a tá­bornok által egy évtizeden át száműzött Anglia befogadásával. Mindkét polgári jelölt megnyug­tató kijelentéseket címez az ame­rikaiaknak, a NATO-nak, az „at­lanti gondolatoknak”. Egy megváltozott Franciaor­szágra kell tehát számítani az el­nökválasztás után, de senki sem kételkedik, abban, hogy ez az or­szág már igényt sem tarthat nyugat-európai vezető szerepre (mint De Gaulle idejében tette). A nyugatnémetek úgy érzik: el­jött az ő pillanatuk. É hét világpolitikai esemé­nyeiben az alapvető tenden­ciák tükröződnek: a baloldalnak a kontinens biztonságáért és bé­kéjéért kifejtett erőfeszítései, szemben Nyugat-Európa hatal­masainak kardcsörtető vetélkedé­sével. Sz. L. I. Podgornij hazaérkezett Mongóliából Moszkva Szombaton Ulánbátorból visz- s szautazott Moszkvába Nyikolaj ' Podgornij. Elutazása előtt kije- j lentette, hogy a Mongol Nép-! köztársaság vezetőivel folytatott ] tárgyalásai a teljes nézetazonos-1 ság és a kölcsönös megértés je­gyében folytak. i A repülőtéren a szovjet állam- | főt Zs. Szambu és J. Cedenball1 búcsúztatta. Moszkva seremetyevói repülő­terén Nyikolaj Podgornijt és a kíséretében levő személyeket Alekszej Koszigin, Kirill Mazu­rov. Jurij Andropov üdvözölték. (MTI) Cernik fogadta Jakubovszkij marsall! Prága Cernik csehszlovák kormányfő: szombaton Prágában fogadta Ja­kubovszkij marsallt, a Varsói Szerződés országai egyesített fegyveres erőinek főparancsno­kát. Jelen volt Majorov vezérezre­des, a középső szovjet hadsereg- csoport parancsnoka, Cservonyen- ko, a Szovjetunió prágai nagykö­vete, valamint Dzur vezérezredes, csehszlovák nemzetvédelmi mi­niszter. (MTI) Rogers megbeszélése Indira Gandhival Oj Delhi Rogers amerikai külügyminisz­ter szombaton félórás megbeszé­lést, folytatott Indira Gandhi in­diai miniszterelnökasszonnyal, jj,, Rogers előzőleg beszédet mon­dott az amerikai nagykövetség személyzete előtt és kijelentette, hogy hamarosan „valamelyes ha­ladást vár a vietnami béke kér­désében. Az amerikai külügymi­niszter, aki Saigonban megbeszé­lést folytatott Thieu-val, bizta­tónak nevezte Thleu dél-vietna­mi elnök magatartását. í Rogers a vietnami háborút az Egyesült Államok előtt álló leg­nagyobb problémának nevezte, hangoztatva, hogy ez az Egye­sült Államok otthoni nehézségei­nek is egyik fő oka. (MTI) és név szerint Willy Brandtnak V az európai határok elismerésére ■ vonatkozó állásfoglalását, amely ; szerint a határok végleges megái- ; lapítása nyitott dolog és az erre ; vonatkozó döntést a békekonfe- ■ renciáig elhalasztják. A Szociál- ■ demokrata Párt ezzel valójában ; ki akar térni a határok végleges ; elismerése elől. A potsdami egyez- * mény betűire hivatkozik, amelyek ; szerint Lengyelország végleges ; határait a békekonferencia álla- ; pit ja meg. ; Brandt már másnap válaszolt l Gomulka szavaira. Válaszában E nehezen lehet elválasztani egy- i mástól a Szociáldemokrata Párt : vezérének és a nagytőkével egy : kormányban működő nagykoalí-: ció külügyminiszterének nézeteit. : Azt mondotta, hogy az NSZK i nem mondhat le egy békeszerző- E dés megkötésére szóló igényéről, j de semmi akadálya nincs azon- E ban, hogy Bonn és Varsó a béke- r szerződés megkötése előtt is leül- E jön tárgyalni. Szerinte „az NSZK ■ kibékülése Lengyelországgal, ép- j pen olyan fontos, mint a Fran- : ciaországgal való kibékülés volt.” : A hét világpolitikai eseményei • között minden tekintetben az eu- ; rópai problémák domináltak. ■ Nyugat-Európában változatlanul | nem tudnak napirendre térni De ; Gaulle távozásának következmé- j nyei felett. Nem csupán azért, ; TANZANIA Méz és dohány Tabora városában (Május 25-én ünnep lik világszerte Afrika napját. Ezt a dátumot az Addisz értekezlet fogadta el. „Gazdag, akár egy vangamve- zi, erős, akár csak egy vangam- vezi” — e szavakat gyakran hallhatjuk az itteni régi lako­soktól, akik még emlékeznek e törzs régi dicsőségére. A törzs — számarányát tekintve — je­lenleg második Tanzániában és még őrzi a „vangamvezi ki­rályság” letűnt dicsőségének emlékét. Taboi-a városa a szék­helye a törzsnek: innén sugár- szerűen futnak az utak a szom­széd afrikai államok felé. Tá­borán át haladt valamikor a hírhedt út, amelyen hosszú so­rokban hajtották a rabszol­gakereskedők az eleven árut az újvilágból érkezett vásárlókhoz Bagamojoba. Ma már csupán a megrozsdásodott vascölöpökre épült omladozó kikötő emlékez­tet e rabszolgakereskedelemre, magának a városnak neve azon­ban erről beszél; helyi nyelven ezt jelenti: „Isten veled, szí­Abebában tartott afrikai csúcs­vem”. Mielőtt az arab kereske­dő birtokba vették volna a tá­borai útvonalat, itt már régen felvirágzott a szarvasmarha-, bőr- és sókereskedelem. Az ara­bok ideérkezése felverte az ele­fántcsontagyar árát s ez arra vezetett, hogy az óriási állatot csaknem teljesen kipusztították Afrikában. Annak idején a német hódítók arra készültek, hogy Táborát a saját gyarmati fővárosukká te­szik. Ezerszám hajtották ide a helyi lakosságot, hogy utat épít­tessenek vele; az utak Burundi, Ruanda és Kongó felé vezettek. Tabora városában a rabszol­gaság, a gyötrelem és keserűség már a múlté! 1958-ban az an­gol gyarmati kormányzó hűség - felhívására a törzs vezérei „nem”-mel válaszoltak. Itt írták és alkották meg a mai Tanzá­nia himnuszát is. amelynek el­ső sora szerint a „TANÚ építi A moszkvai ellkészítö tanácskozás szolidaritási nyüatkozata Moszkva A moszkvai előkészítő tanács­kozásra összegyűlt kommunista- és munkáspártok képviselői szom­baton közös nyilatkozatban test­véri szolidaritásukról biztosították a bebörtönzött haiti hazafiakat és követelték azonnali szabadonbo- csátásukat. — Felszólítjuk a világ demok­ratikus közvéleményét, hogy emelje fel szavát a Duvalier-ter- ror áldozatainak védelmében — hangzik a kommunista- és mun­káspártok nyilatkozata. * A kommunista- és munkáspár­tok nemzetközi értekezletének előkészítő bizottsági ülésére Moszkvába érkeztek az osztrák, a dominikai és a Norvég Kom­munista Párt, valamint a Panar mai Népi Párt képviselői. Az előkészítő bizottság záró­ülésszaka pénteken kezdődött meg a szovjet fővárosban. Elindult visszafelé az Apollo—10 Houston Szombaton, magyar idő szerint 11 óra után. amikor az Apollo— 10 a 32. fordulatot tette a Hold körül, Stafford és társai 2 perc 44 másodpercre begyújtották az űrkabin főhajtóművét, hogy ez­zel az Apollo-űrhajót a Föld felé visszavezető pályára vezényeljék. Eddig az időpontig a három űrha­jós 61 óra 40 percet töltött a hoz­zánk legközelebb eső égitest köz­vetlen közelében. Az űrhajó hajtóművének üze­meltetése teljesen zökkenőmen­tes volt. Minthogy az Apollo—10 ekkor a Hold túlsó felén tartóz­kodott, csak valamivel fél 12 után vették fel ismét vele az ideigle­nesen megszakadt kapcsolatot a földi központ munkatársai. A houstoni irányítóközpontban ma­gyar idő szerint 11 óra 37 perc­kor felcsendült Thomas Stafford- nak, az űrhajó parancsnokának a hangja: „Houston, Houston, elin­dultunk visszafelé a Földre. A rakéta begyújtása kitűnően sike­rült, nagyszerű kép tárul innen a Holdra”. Az Apollo—10 megfelelő pályá­Husák Varsóban Varsó A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának meg_ hívására szombaton baráti láto­gatásra Varsóba érkezett Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára. A repülőtéren Wladyslaw Go­mulka. a LEMP Központi Bi­zottságának első titkára fogadta. (MTI) ra lépett és megkezdte összesen 54 órás útját visszafelé. Hétfőn kell leszállnia a Csendes-óceán víztükrére. * A Holdtól távolodóban az űr­hajósok bekapcsolták színes tele­vízió-kamerájukat s nekik, vala­mint az amerikai televízió né­zőinek az eddigi legcsodálatosabb látványban volt részük, ahogy óriási sebességgel szágudva a Föld felé szemlátomást kissebbe- dett, s színeiben változott a távo­lodó Hold. A televízió-közvetítés után az űrhajósok megreggeliztek, majd is­mét aludni tértek, hogy pótolják a Holdtól való elszakadás manőve­rének elvégzése miatt félbeszakí­tott álmukat. (MTI) Eltűnt a Hercules London Szombaton hajnalban folytató­dott a kutatás az eltűnt C—130 Hercules típusú szállítógép után, amelyet egy amerikai őrmester lopott el pénteken angliai tá­maszpontjáról. A kutatók biztos­ra veszik, hogy a gép vagy a La Manche-csatornába vagy az Atlanti-óceánon a tengerbe zu­hant, mert üzemanyaga csak né­hány órai repülésre volt elegen­dő. A Milldenhall légitámaszponton megkezdődött a vizsgálat annak kiderítésére, hogyan lophatta el a több mint egymillió fontot érő gépet a 23 éves Paul Meyer őr­mester, akit nem sokkal enge­dély nélküli felszállása előtt az angol rendőrség részegen szállí­tott be a támaszpontra. (MTI) az országot”. (TANÚ a Tanga­nyika! Afrikai Nemzeti Unió rö­vidítése.) A függetlenség évei jelentős változásokat hoztak. Mindenek­előtt a dohánytermesztés fejlő­dött. * A dohányeladásból szár­mazó jövedelmek nagyban se­gítik az ország gazdasági fejlő­dését. A dohányon kívül búzát termesztenek, fakitermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoz­nak. A fákon hosszúkás alakú méhkasokat látunk, amelyekben — korábban haszontalan, sőt ellenséges — afrikai méhek él­tek. Ezek a méhek ma már az emberek javára dolgoznak. A köröskörül messze nyúló sza­vanna a füvek és virágok cso­dálatos aromájával elősegíti a méhészet fejlesztését. A helyi szövetkezetek termékei már el­jutottak az európai piacokra, ahol sokan megszerették a sűrű, sötét színű táborai mézet. Tabora a dohány és a méz ré­vén vált híressé. Dodoma, ez a kis település az ország közepén szarvasmarha-piacáról lett híres. De jó termést takaríthatnak be földimogyoróból, olajos növé­nyekből, szőlőből is. A legutób­bi években a szőlőtermesztés a körzet mezőgazdaságában olyan szintet ért el, hogy az ország la­kosainak szinte nemzeti büszke­ségévé vált. A gyarmati Tanga- nyikában ugyanis az angol me­zőgazdasági tanácsadók a szőlő- termesztést haszontalan ötlet­nek tekintették. Az idő azonban a helyi parasztokat igazolta; az­óta hatalmas szőlők létesültek. Tavaly a mezőgazdaságnak ez a fiatal ága 250 ezer sehillingnél többet hozott a köztársaságnak. Miként az egész országban, Tanzániának ebben a körzeté­ben is kibontakozott az „udzsa- maa mozgalom”, a szétszórtan fekvő parasztföldek közös gaz­daságban való egyesítése; eze­ket a közös gazdaságokat itt úgy tekintik, mint a további társadalmi átalakulások bizto­sítékát. Természetes, hogy a pa­rasztság vágyai nem korláto­zódnak csupán erre. Az írástu­datlanság megszüntetéséért indí­tott tömeges kampány egyike a legfontosabb jelenségeknek Do­doma körzetében. Üj iskolák, orvosi rendelők, falusi művelő­dési központok keletkeztek e körzetek legkülönbözőbb fal­vaiban. Mindez meggyőzően és szemléletesen bizonyítja, meny­nyit tehet az afrikai, aki le­vetette a gyarmati igát. E. R.

Next

/
Thumbnails
Contents