Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-24 / 117. szám

I 196». május 24. Szómba Ipari tanulók a kisiparosoknál A KIOSZ járási csoportjai már cius 1-én kezdték meg és má­jus 31-én fejezik be az ipari ta nulókkai az előzetes szerződéskö tést. A megyében mintegy 10ü-an jelentkeztek, akik kisiparosnál sajátítják el a szakmát. Az előze­tes szerződéskötés időszaka alatt (május 31-ig) végleges szerződést is lehet kötniük azoknak, akik már korábban fejezték be az ál­talános iskola nyolcadik osztályát. Végleges szerződés a járási cso­portoknál. valamint Mezőberény- ben. Kondoroson és Gyomén jú­nius 15-től augusztus 15-ig köt­hető, amikor az előzetes szerző­déskötéseket is véglegesítik. Az érdekelteknek minden kérdésre a járási csoportok adnak felvilágosí­tást A múltra emlékeztet a bonismereti szakkör gyűjteménye A szeghalmi honismereti szak­kör tagjai sok értékes dokumen­tumot gyűjtöttek össze a kör­nyék múltjáról. A szeghalmi Református Elemi Népiskola körözőkönyve is előkerült 1941. évi dátummal. Többek között arról vall a régi füzet, hogy milyen szegény sorsban éltek akkoriban a Sárrét központjában a gyerekek. Egyik feljegyzés például arra utasítja a tanáro­kat, hogy írják össze pontosan: kinek javasolják kiosztani a 30 pár új és a 35 pár régi fatal­pú cipőt. Utasítás van arra is, hogy a disznóbőr felsőrészt a gyerekek olajozzák be, a tanítók pedig ellenőrizzék, mert külön­ben átázik. Egész télen figyelni kell, ki hogyan kezeli a cipőt, mert amint a tavasz beköszönt, vissza kell szedni, s ősszel más gyerekeknek újból kiadni. Ame­lyik családból több gyerek jár iskolába, ott csak egy kaphat fatalpú cipőt. Arról is megemlékezik a füzet, hogy Szeghalmon ebben az idő­ben 150 szegény gyerek része­sült az ebédeltetési akcióban. A. 99 Nálunk 50 éves hagyomány a kézi szőnyegszövés” A szentandrási szőnyegesek (Tudósítónktól) ] — Kiváló szövetkezet lettünk — újságolta nemiég a Békésszent- andrási Szőnyegszövő HISZ párt- : titkára. — Jöjjön ki, örömmel látjuk. Régi barátság fűz hozzájuk, ez­ért eleget téve a szíves invitálás­nak, a napokbabn meglátogattam őket. Jókor érkeztem, mert így jelen lehettem azon az érdeklődő lá­togatáson, amikor R. Jackson, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Szervezete (FAO) vezér­igazgató-helyettese és T. V. R. Piljay, a FAO osztályvezetője több minisztériumi tisztviselő kísére­tében — hivatalos útját megsza­kítva — feleségükkel együtt meg­tekintették a szőnyegszövőt. A látgatás végén nagy elismeréssel nyilatkoztak a változatos szőnyeg- kompozíciókrói. A vendégek távozása után Nagy Béla, szövetkezeti elnökkel beszéL gettünk. — Annak, hogy ilyen látogató­ink vannak, nagyon örülünk — mondotta —, mert ez nemzet­közi hírünkét fémjelzi. Jelenleg mintegy 50 országba exportálunk, termékeink 5 világrész piacain je­lennek meg és igen keresettek. Hogy ez mennyire így van, pél­dázza az alábbi történet. A He­rendi Porcelángyár igazgatója ke­let» útja során „valódi" perzsa szőnyeget szeretett volna ajándék, ként hazahozni. Nagyon meglepő­dött, amikor vendéglátói nevetve magyarázták, hogy ezért bizony kár volt a Perzsa-öböl partjáig jönni, mert. Magyarországon. Bé- késszentandráson is ,,valódi" per­zsa szőnyeget gyártanak. Azt hi­szem, ez igazán nagy elismerés. Egyébként ez adta az ötletet ah­hoz, hogy a Herendi Porcelángyár tovább gazdagítsa változatos áru­készletét: a hatalmas porcelánvá­zákat, békésszentandrási szőnyeg­mintákkal díszíteni. * A hazai és nemzetközi elisme­rés kivívása természetesen nem ment máról holnapra. Fél évszá­zad állandó művészi megújhodása' és a szocialista rendszer kellett ahhoz, hogy az ügyeskezű békés­szentandrási lányok, asszonyok világszínvonalon dolgozzanak és egy modern üzem tulajdonosai lehessenek. Szabados Gyuri báesi, az alapító elnök, a község leg A felszabadulás után 1951-ig ! kellet várni, amíg az illetékesek j j eldöntötték: lesz-e a faluban — a | I szőnyeggyár helyén — konzerv- : gyár vagy sem. Nem lett. A gyár­épületbe megint a szőnyegesek költöztek be. Szalai Fálné meós ; erről így beszél: I — 1951-ben néhányan, szövőnők elhatároztuk, hogy szövetkezetét alapítunk. Szabados György lett az elnökünk, összesen 24-en vol­tunk, s 40 ezer forint hitelt kér­tünk a banktól, hogy dolgozni tud­junk. Télen a kis szatyorban az ebéd, mellé fát, szenet is pakol­tunk — ki mit tudott otthonról el. i hozni, s azzal fűtöttünk, hogy ne j fázzunk. Mégis örültünk, hiszen a | sajátunkban dolgozhattunk, a mi i szövetkezetünkben. • Azóta 18 év telt el. Nem kell már a tüzelőt szatyorban cipelni. Hatalmas tárolóban tornyosul a 1 szénhegy arra várva, hogy két i kazánban gőzzé és meleggé vál- ' ion. Rövidesen az egész üzem te­rületén meglesz a gőzfűtés is. Az akkori létszám is igencsak meg- ' szaporodott. Ma a szövetkezetnek I 1045 tagja és alkalmazottja van, elnök és Nagy Béla, a jelenlegi idősebb szövőnőivel, ebből 466 a központi műhelyben, 579 otthon bedolgozóként sző. Az utóbbi években rohamosan fejlődtek. Nézzük meg a számok tükrében: 1966-ban 16 millió forint volt a termelési érték és 1 millió forint a nyereség. 1967-ben 17 millió fo­rint volt a termelési érték és 1 millió 700 ezer forint a nyereség, 1968-ban pedig 23 millió forint volt a termelési érték és 3 mil­lió 380 ezer forint a nyereség, A dolgozók az 1968. évre 36 nap nyereségrészesedést kaptak. A szövetkezet még sohasem fize­tett ennyit. Jól jártak a dolgozók, de jól jártunk mi is mindannyian, mert a nagy jövedelmezőség ered­ményeként 1 millió 800 ezer forint vándorolt „mindannyiunk nagy zsebébe”, az államkaszába. Több mint a korábbi években összesen. 1969. évre a vezetőség 4 millió forint nyereség elérését irányozta elő. * A HISZÖV és az OKISZ múlt évi eredményes jó munkájukért 77 háziipari szövetkezet, közül a Bé­késszentandrási Szőnyegszövő Há­ziipari Szövetkezet „Kiváló Kis­ipari Szövetkezet” címmel tün­tette ki. tűznék — vélekedik Baumgart­ner, aki jelenleg egy érdekes könyv tervén dolgozik. Azt sze­retné, ha ebben, a több nyelven megjelenő, összefogó munkában a Duna-menti szomszédországok kulturális szakemberei tudomá­nyos alapon ismertetnék népeik hagyományos kultúráját és mai, új kulturális vívmányai —- Ehhez persze — hangsúlyoz­ta — feltétlenül szükség lenne a magyar írók, muzsikusok, Buda­pest és a nagy magyar városok kitűnő színházi szakembereinek aktív közreműködésére. Megnye­résüknek szeretném szentelni leg­közelebbi magyarországi látoga­tásomat is... Az érdekes terv egyes gyakor­lati elemei — elsősorban napjaink új kulturális vívmányainak és művészi alkotásainak kölcsönös bemutatkozásai — már napirend­re is kerültek. A magyar és az osztrák kulturális élet képviselői között mind gyakoribbak az ele­ven, szakmai kontaktusok. Közé­jük sorolható például a Nagyvi­lág és a bécsi Literatur und Kri­tik szerkesztőinek találkozója. En­nek eredményeként az osztrák irodalmi és kritikai folyóirat au­gusztusi füzete teljes egészében magyar szóm lesz: mai magyar költőket mutat be. De még az Idén — a Budapesten megjelent Osztrák Líra Antológiájának vi­szonzásául — Magyar Lírai Anto­lógiát ad ki a salzburgi Müller Verlag A kötet az utolsó húsz év magyar lírájának 100 legszebb költeményét mutatja be. A zenei kapcsolatokat fűzi szo­rosabbra az a szerződés, amelyet az österreichischer Komponisten­bund kötött a Magyar Zenemű­vészek Szövetségével Ennek rea­lizálásaként járt már Budapesten dr. Robert Scholium professzor, a Bécsi Zeneakadémia tanára, aki nagy érdeklődéssel fogadott elő­adást tartott és sikeres hangver­senyt adott a Fészekben. A bécsi Schubertbund férfikórusa is telt házak előtt lépett fel május else­jén a Zeneakadémián. Viszonzá­sul októberben a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttesének 60 tagú férfikórusa a bécsi Konzertfhaus- ban és a Wiener Neustadt-i Ka­tonai Akadémia hangversenyter­mében mutatkozik be. Vidéki nagyvárosok A kulturális kapcsolatok körét előnyösen bővíti, hogy a kölcsö­nös vendégszereplésekbe és ezek megrendezésébe — Budapesten és Bécsen kívül — a magyar és az osztrák nagyvárosok is bekapcso­lódnak. A debreceni Kodály-kó- rus például januárban vendégsze­repeit Bécsben, június 6-tól 12-ig viszont Linz rendez magyar hetet: a többi között Munkácsy-kiállítást, magyar filmfesztivált, magyar dzsessz-bemutatpt, magyar íotó­1 — Nagyon örülünk a kitünte­kiállítást és a Kodály-féle iskolai í lésnek, s igyekeztünk a jövő évre zeneoktatás gyakorlati demonstrál Jis kiérdemelni — mondotta Nagy cióját. A linzi magyar irodalmi f Béla elvtárs. Persze ezért sokat esten részt vés? és műveiből rész­leteket olvas fel Déry Tibor. A' kell tenni. Ügy érzem, a legfonto­sabbat már sikerült elérnünk: a Linzbe ugyancsak meghívott I vezetés és a dolgozók közötti jó Hubay Miklós, valamint Moldova |viszonyt. A szövetkezetei minden­György műveinek műfordításait a*}*1 sajátjának tekinti bármi­.. . , . . __ortiák »ln flyen beosztásiban is van. A 6000 l mzi színház művészé! adjak elő. > ^ Békésszentandráson min_ Bécs most a május végén meg-idén család közvetve vagy közvet- nyíló Ünnepi Hetek előkészületei-f lenül kapcsolatban van a szövet­nek lázában ég. A figyelem a ékezettel. Vidéki részlegeinél: százéves jubileumát ünneplő bé-lőcsödön, Endrődön és a nemrég esi Operára és a nemzetközi ba- * megalakult Tiszasason szintén lettfesztiválra irányul. Két ma­gyár vonatkozású kulturális ese-, mény mégis helyet szorított ma-J gának ' a lapok hasábjain. Az, egyik a Collegium Hungaricurrri több száz leánynak, asszonynak biztosítunk munkalehetőséget. 1969-re szeretnénk kibővíteni a már meglevő részlegeinket, s ta­lán újakat is „beállítani”. „Csak” 1 millió 400 ezer forint kellene május 14-én rendezett nagy sikerűihozzá, aminek felét valószínűleg Krúdy-estje, a másik: Szokolayí az OKISZ Kölcsönös Támogatási Sándor Hamletje. A bécsi közön-T Alapja biztosítja. Kereskedelmi ség ma is jól emlékszik a Vér- nász-ra. Ezért keltett nagy érdek­lődést az a Bécsben elterjedt hír, hogy a 100 éves Staatsoper a Hamlet bemutatására készül. Bu­dapesten óvatosak: ilyen határo­zott formában nem erősítették meg ezt a hírt, amelyet elsősor­ban a budapesti premieren meg­jelent osztrák zenekritikusok el­ismerő beszámolói sejttetnek. A Népköztársaság útján csak annyit ismernek el, hogy Hamlet-ügyben tárgyalások folynak Budapest és Bécs között. Lóránt László Endre kapcsolatainkat ts szeretnénk még szélesebbé tenni. Pipa Ildikó ter­vezőművésznő és Kovács Pál mű­szaki vezető gondoskodnak arról, hogy mind a perzsa, mind a to­rontáli szőnyegekben állandóan új és változatos mintákkal és színezésekkel jelenjünk meg a hazai és külföldi piacokon. Kézi csomózásé perzsa szőnyeget és kézi szövésű torontáli szőnyeget sok országban gyártanak, s csak akkor maradunk versenyképesek, ha kellő időben reagálunk a piac igényeire. Márpedig reagálnunk kell, mert a köz- és egyéni érde- Jkünk is ezt kívánja. D. B. Winőséojavífás — a szocialista brigád célkitűzése A SZOT és a Minisztertanács Vörös Vándorzászlajával kitün­tetett tégla- és cserépipari válla­lat téglagyáraiban az össz-dol- gozók 70 százaléka már szoci­alista brigádokba tömörült. Ha­zánk felszabadulásának 25. év­fordulójára megtették a felaján­lásokat: szeretnék elérni a Szoci­alista Munka Kiváló Vállalata címet. Mennyiségben rekorderedmé­nyeket érnek el évek óta. Most fő feladatul a minőség javítását határozták meg. Az állami és magánépítkezésekhez egyaránt az eddiginél jobb minőségű csere­pet és téglát szeretnének adni. Ezt a célt szolgálja többek között a műszaki fejlesztés és a gépesítés. Az Alföld nagy ter­mészeti' kincsét a földgázt foko­zatosan bevezetik több üzembe. A gázfűtéses műszárítók sokat segítenek abban, hogy kevesebb legyen a téglamozgatás, ennél­fogva kevesebb lesz a törés, a selejtáru. A gázprogram megva­lósítására 1971-ig 24 millió fo­rintot költenek. Elsőnek Békés­csabán és Gyulán, később Me- zőberényben, Békésen, Gyomán és másutt is földgázzal fűtenek a téglagyárakban. A téglaipar műszaki gárdája és a fizikai dolgozók a legszo­rosabb együttműködést valósít­ják meg megyénkben, s hazánk felszabadulásának negyedszáza­dos évfordulóját kimagasló ered­ményekkel köszöntik. Zsoldpénzek K őrös la dány ba n 120 éves emlékeket őriz . Kö- rösladányban Szilágyi Gyuláné: olyan rézlemezbe vésett kliséket, amelyek segítségével Bem tá­bornok hadseregében a zsold- fizetésre készült pénzt nyomták. A bankjegy-klisék 1849. június 30-i dátummal készültek. A sza­badságharc bukásakor a mene­külő tisztek bedobták a körös- ladányi kastély udvarán levő kútba, s innen szedte ki jóval később Szilágy iné édesapja. A szabadságharc idejéből származó emlékeket Szilágyiné a készülő Sárrét Múzeumnak ajánlotta fel. Megvonták a működési engedélyt a tsz-töl A Csongrád megyei Tánács Végrehajtó Bizottsága megvonta a működési engedélyt az algyői Napsugár Tsz-től. Az 1100 hol­das gazdaságnak mindössze 82 tagja, ugyanakkor 107 alkalma­zottja volt. Az alkalmazottakat azonban nem a mezőgazdaság­ban, hanem a különböző segéd­üzemágakban foglalkoztatták. Egy tagra 13 hold esett, amit a nagy munkacsúcsok idején nem tudtak megművelni tökéletesen és a termés betakarítása is gon­dot okozott. Balesetet akozott a háborúból visszamaradt robbanóanyag Bács-Kiskun megyében ismét gyermekbalesetet okozott a má­sodik világháborúból visszama­radt robbanóanyag. Ladánybenén Czevrevszki Ferenc 15 éves fiú kezében robbant fel egy gyutacs, amit öngyújtóval melegített, a fiút, súlyos sérülésekkel szállítot­ták a kecskeméti kórházba, on­nan pedig a Szegedi Klinikára. A nyomozás során a gyermekek­től 331 életveszélyes robbanó­anyagot szedtek össze.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents