Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-02 / 99. szám
1969. május 3. Szombat Jogi ismeretterjesztés Törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról íz új mechanizmus bevezetésének előkészítése időszakában hangzott el'egy országos jogásztanácskozáson : „A gazdaságvezetés új rendszerének mint jogilag magas színvonalon szabályozott rendszernek kell megvalósulnia”. Ha visszapillantunk az elmúlt másfél-két év jogalkotó munkájú, ra, ennek a „jogilag, magas színvonalon szabályozott rendszernek a kibontakozását láthatjuk. A gazdasági-társadalmi szükségle. teknek megfelelően új törvények, egyéb különböző szintű jogszabályok egész sorát hoztuk létre, amelyek ma mar a szocialista épí. tés szolgálatában állnak. Az országgyűlés idei, tavaszi ülésszaka három törvényt alkotott, közöttük a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvényt, amelyet — éppen közérdekűsége miatt — ismertetünk. A jogalkotó az új törvény létrehozásánál abból indult ki, hogy a találmányokra vonatkozó régi jogszabályok nem felelnek meg a korszerű követelményeknek; a szabadalmi jogi előírások nagy része elavult, annál is inkább, mert jelentős részük még a fel- szabadulás előtti időkből származik és végső fokon az 1895. évi XXXVII. törvényen alapul, időszerűvé vált tehát — mint a törvényt előterjesztő expozé is megállapította —, egy új, átfogó, a megváltozott viszonyokra megfelelő és a fejlődés irányába mutató jogszabály törvénybe iktatása. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény meghatározza a szabadalmazható találmány ismérveit. Eszerint szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható. I jogszabály rögzíti, hogy a bejelentő akkor nyer szabadalmi oltalmat a találmányra, ha kielégíti a fenti ismérveket és nincs kizár, va a szabadalmi oltalomból s bejelentése megfelel a törvényben megszabott alaki feltételeknek. Növény, állatfajta és az azt eredményező eljárás akkor szabadalmazható, ha az új, egynemű és j viszonylag állandó jellegű. Nem részesülhet szabadalmi oltalomban az a találmány, amelynek^ tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék vagy amely emberi, illetve állati élelmezésre szolgál. Az ezek előírására szolgáló eljárás azonban szabadalmazható. Nem részesülhet szabadalmi oltalomban az a találmány sem, amelynek hasznosítása jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék. A törvény második fejezete fog. lalkozik a találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogokkal, valamint kötelezettségekkel. A szabadalmi jog alanya: a feltaláló, az a személy, aki a találmányt megalkotta. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtott korábbi elsőbbségű bejelentésben feltalálóként szerepel. A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. A feltaláló a polgári törvénykönyv szerint felléphet azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmány, nyal kapcsolatos személyhez fűződő egyéb jogát megsérti. A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Ha többen közösen alkotják a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illetik meg. íz új törvény a társadalmi, vállalati és egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett újszerűén alakította ki hazai szolgálati találmányokra vonatkozó jogi szabályozást. Tény, hogy az ipar és a műszaki tudományok mai fejlettségi fokán hazánkban is egyre inkább a vállalatok, szövetkezetek, ' intézetek alkalmazott feltalálóinak tervszerű, rendszeres kutatómunkája lépett az egyéni feltalálók helyére. A jogszabály szerint szolgálati találmánynak minősül annak a találmánya, akinek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a tárgykörbe tartozó megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót, vagy más jogviszony alapján jogosultat illeti meg. Ha munkáltató sem a szabadalom, sem a találmányra nem tart igényt, akkor azzal — a mun. káltató hozzájárulásával — a feltaláló, illetve jogutódja rendelkezhet. A törvény harmadik fejezete a hasznosítási szerződés kérdéseivel foglalkozik, majd szabályozza a szabadalmi kényszerengedélyt és igénybevétel előírásait. Rögzíti ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve — ha ez hosszabb —• a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén ® népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, akkor belföldi vállalatnak — ha kéri — kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalma® igazolja mulasztását. Honvédelmi érdekből az Országos Találmányi Hivatal elnöke a honvédelmi miniszter javaslatára bármely — bejelentett, vagy szabadalmazott — találmányt igénybe vehet. Az igénybevétel kártalanítás ellenében történik. Külön fejezetben foglalkozik a tör. vény a találmány- és szabadalom, bitorlás kérdéseivel. Amennyiben a szabadalmi bejelentésnek, vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, akkor a sértett vagy jogutódja követelheti a bejelentésnek vagy magának a szabadalomnak egészben, illetve részben történő átruházását. Aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja, szabadalombitorlást követ el. A szabadalmas a bitorlóval szemben polgári jogi igényeket támaszthat. A törvény második része foglalkozik a szabadalmi eljárás szabályaival. Megállapítja az Országos Találmányi Hivatal hatáskö. rét, amelybe a szabadalom megadása. a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, a szabadalom megsemmisítése, a nemleges megállapítás, a szabadalmi leírás értelmezése, tartozik s emellett ellátja a szabadalmak fenntartásával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyeket. Megállapítja a törvény az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazhatóságát, s rendelkezik az eljárás nyilvánosságának, az eljárási képviseletnek, a szabadalmi ügyek nyilvántartásának szabályairól, a nyelvhasználatról és az igazolásról. í szabadalmi ügyben megindított bírósági eljárás során lehetőség van arra, hogy az Országos Találmányi Hivatal határozatait is meg lehessen változtatni. Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás a Budapesti Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik. A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. A Találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény korszerű jogalkotás, megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek a tárgykört érintően mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban magas szinten jelent, keznek. Dr. D. F. Szarvasi óvónőképzősök Szabolcs és Hajdú megyében A Szarvasi Óvónőképző Intézet énekkara, irodalmi színpada és bábjátszói a közelmúltban Szabolcs- és Hajdú megyében jártak, felléptek Űjfehértón, Nyírbátorban és Mátészalkán, ahol a „Dalos ta^jasz” megnyitóján szerepeltek. A képző énekkara Liptá’k Mihály karnagy vezetésével Kodály, Palestrina, Bartók, Smetana, Mozart és Mendelssohn műveket adott elő, verseket Gazsó Erzsébet, Váradi Klára, Balogh Ilona és Ro- molay Anikó mondott; felléptek a képző hangszeres szólistái is: Csontos Edit és Truczka Ágnes. A körúton részt vevő hetven hallgató és a kísérő tanárok tapasztalatokkal és élményekkel gazdagon tértek vissza Szarvasra. A Szovjetunió a BNV-n A hagyományos Budapesti Nemzetközi Vásáron idén 16. alkalommal kúszik fel a Szovjetunió zászlaja a főbejárat előtti zászlórúdra. A pavilon több mint kétezer négyzetméteres kiállító terén és a másfél ezer négyzetméteres szabad téren 19 szovjet külkereskedelmi egyesülés mutatja be áruit, amelyeket a magyar piac igényei szerint válogattak össze. Az egész kiállítás négy alapvető részre oszlik: a bejárati, az ipari, a szovjet emberek életszínvonalának emelkedését bemutató, valamint a mezőgazdasági technikát felölelő része. A pavilon bejáratánál elhelyezett térkép a Szovjetunió külkereskedelmi kapcsolatait ismerteti, amelyet több mint száz országgal tart fenn. Azt is megtudjuk itt, bogy a jelenlegi ötéves terv so- rán (1966—70) a szovjet—magyar j kereskedelmi forgalom 70 százar I lékkai emelkedik. Minthogy ezúttal a mezőgazda. T—25 és T—40 típusú traktorai. A szovjet földeken elismerést szerzett a kényelmes és biztonságos üzemeltetési „Herszonovee—• 7” típusú kukoricabe takarító kombájn. Európa, Ázsia, Afrika és Amerika cégei vásárolnak mezőgazdasági gépéket a Szovjetunióból. Legfőbb kereskedelmi partnereink között szerepel Magyarország, Franciaország, Bulgária, Afganisztán, Hollandia, Kuba, az EAK, Algéria, Szudán és így tovább. A világ 64 országában mintegy 200 ezer szovjet traktor dolgozik. A Szovjetunió a világ legnagyobb szerszámgépgyártó állama. Több tucat ország több száz cége vásárol rendszeresen különböző rendeltetésű és méretű gépet A Szovjetunió jelenleg másfél ezer fémforgáesoló géptípust gyárt, amelyek a legkülönfélébb gépek gyártásához szükségesek — a mi. niatür óráktól a legnagyobb méretű turbogenerátorokig. Ezt az iparágat a BNV-n a „Sztankosáigi technika kerül előtérbe, így! import” képviseli. A vásár láto- a „Traktoroexport” külkereske- gatói működés közben is látják delmi egyesülés helyet kap a pa- ! majd e gépeket, s így képet kapvilonban, de különösen a szabad téren. A világhírű szovjet traktor, gyárak közül is kiemelkednek a Volgográdi Traktorgyár termékei. Külkereskedőink nem alaptalanul remélik hogy Budapesten is nagy érdeklődésit vált majd ki a szakemberek körében e gyár K—700, Eredményesen tevékenykednek a gyulai járás könyvbarát-bizottságai A gyulai járásban egy évvel ezelőtt alakították meg a Hazafias Népfront járási bizottságának kezdeményezésére a járásivárosi könyvbarát bizottságot, melynek elnöke Nagy Józsefné könyvtáros, titkára pedig dr. Néfía összeállítását kezdte meg. Geszten a bizottság szorgalmazta az Arany-emlékszoba felépítését és az emlékszobába kerülő múzeumi tárgyak összegyűjtését. Kötegyánban a bizottság tagjai azt vállalták, hogy munkahelyümedi Endre, a gyulai járási j kön és lakókörzetükben szervez- könyvtár igazgatója lett. A bi-! nek új olvasókat, Mezőgyánban zottság munkaprogramot készí- ; pedig a könyvtár csinosítását hatett, céljuk az volt, hogy a járás í tározták el. A sarkadi könyv- 16 községében könyvbarát bízott- j barát bizottság a Szalontai úti súgókat szervezzenek. Az elgon-1 könyvtár létesítésében segített és dolást megvalósították, 16 új könyvbarát bizottság alakult és ezek több-kevesebb sikerrel megkezdték a munkát. Dobozon például az úttörők hozzák, viszik a könyveket az időseknek és a betegeknek, a könyvtár pedig a könyvbarát bizottság segítségével dobozi helytörténeti bibliográíró—olvasó-találkozókat szervezett. Az újszalontai bizottság az nak, milyen lehetőséget kínálnak ezek a munka termelékenységének további fokozásához. Gondolom, Magyarországon nagy érdeklődésire tarthat számot a „Szőj uzpromcx port' ’ bemutatója, hiszen nyersanyagokat és ércet állít ki. Az pedig ismeretes, hogy a Szovjetunióban, van a világ feltárt sízén+artalékainaki 57, vasérctartalékainak pedig 41 százaléka. A Szovjetunió első helyen áll a néz-, az ólom-, a wolfram-, a mangán-, a bauxit-, a nikkel-, a higany-, a csillám- és a cinktartalékok terén. Nem hiányoznak idén sem a közszükségleti cikkek, amelyek iránt nemcsak az üzleti körök, de minden látogató érdeklődik. Magam is sokáig éltem Budapesten , ezért jól tudom, milyen türelmetlenül várják már az új földalatti megnyitását. Gondolom, pavilonunk látogatói szívesen megismerkednének majd a földalatti új kocsijaival, vagy legalábbis a szovjet pavilonban bemutatott miaketekkel, hiszen a kocsikat a Mitiscsinszki gyár kéOlvasó nénért” mozgalom szer-1szíti' Ezeket a* „Energomas- íEÍZSSLg exí*>rt” mutatja be több más új vezésében jeleskedik. A bizottságok 1969. évre űj munkatervet készítettek és azok végrehajtását a hivatásos és a tiszteletdíjas könyvtárosokkal együtt végzik. gép mellett. Köztük lesz a „Logika” nevű sajátos logikai egységrendszer is. N, Zabelkin a szovjet pavilon sajtóirodájának vezetője Tények és tanulságom Bő kapacitá§< szűk ..ruha* A közelmúltban két napon át 'tanácskoztak a textil- és a textil- [ ruházati ipar szakemberei. A ■Textilipari Tudományos és Mű- északi Egyesület ipargazdasági «szakosztályának rendezésében im- [már tizedik alkalommal sorra került gazdasági konferencián — [rosszmájúság nélkül állíthatjuk volt miről vitatkozni. A múlt ■esztendőben éles ellentmondások [.ütköztek ki az ipar és a kereske■ delem „textilfrontján”. Az ellent- [ mondások következményeit — ■ mint ezt a televízió, a rádió, a sajtó híradásai s cikkei, így a lapunkban közöltek is igazolták — [érezték a vállalatok, s ami na- gyobb baj: nyögte a vevő. A textilipar termelése 1968-ban ■ egy százalékkal kevesebb volt, .mint 1967-ben, a textilruházati •iparé pedig három százalékkal [csökkent. A kiskereskedelmi forgalom. — folyó árakon számítva • — 1968-ban hat százalékkal volt [nagyobb ruházati termékekből, mint 1967-ben. A hazai értékesí• tési nehézségek s a rendelkezésre [álló kapacitások közötti ellentmondás részleges feloldására az ipar az exportnövelés útját választotta. 1968-ban a textíliák és ruházati cikkek kivitele hat százalékkal — ezen belül a fejlett tőkési-orszá gokba irányuló kivitel tizennégy százalékkal — emelkedett. Az összefoglaló számadatokkal azonban vigyázni kell. Eltűnhet mögöttük a vásárlói bosz- szúság... Van termelési kapacitás a gyárakban, van áru a nagykereskedelmi vállalatoknál, de bosszantóan sok a hiánycikk az üzletekben, szegényes a választék, baj van a minőséggel. A megfelelő mennyiségű termelés, az összegszerűen nagy árukészlet ugyanis nem azonosítható a vevőt minden tekintetben kielégítő kiskereskedelmi forgalommal. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert mind az iparban, mind a kereskedelemben sűrűn hallani azt a nézetet, miszerint a mai gondok fő forrását a piac megközelítő telítettségében kell keresni. Megítélésünk szerint azonban sokkal inkább abban, hogy a vevő nem tálál elég ún. minőségi árut, szegényes a kínálat a divatot uraló szintetikus és körhurkolt cikkekben, s újra meg újra bajok vannak a rövidáru-ellátásban. A múlt esztendő már erőteljesen figyelmeztetett arra, hogy az eladói pozíciók a piacon megrendültek. Vevő-piac van kialakulóban, a vásárlói igények meghatározó erővel jelölik ki az ipar s a kereskedelem útját, még akkor ás, ha e változások fogadtatása az érintettek részéről nem a leglelkesebb. Az ipar és a kereskedelem között folyó vitáié ugyanis a vevőt hidegen hagyják. Nem törődik azzal, ki-mát s miért hibáztat, s ha nem kap igényeinek megfelelő hazai árut, megvásárolja az — import-terméket. Holott megvásárolhatná ugyanolyan minőségűt, színűt stb. hazai termékben is, ha... éppen ezzel a „ha”-val foglalkoztak igen sokat az elmúlt hetekben a lapok, így mi magunk is. Miben foglalhatók össze a vásárlói kifogások? Ingadozó minőség azonos áruknál — férüzoknik, női kardigánok, pulóverek — kikészítési hibák. Új cikkek — ve- lumylon zakók, steppelt, danu- lonnal bélelt női nylonköpenyek — úgy kerülhetnek forgalomba, hogy rövid idő alatt kiderül használhatatlanságuk. Áruelosztási fogyatékosságok — különösen a falusi üzletekben —, amikor cérnáért, gombért, gumiszalagért buszra, venatra kell ülni, s a városban a járási székhelyen megvásárolni. Az áruidézítés késedelmei; január végén kerülnek az üz'etekbe gyermek irhabundák, anorákok, meleg női alsóneműk stb. A panaszok jól mutatják, hogy egyaránt érintett az ipar és a kereskedelem.
