Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 111. szám

1MB. májas 17. 7 Szómba Kötelező az edzők továbbképzése Az MTS OT a 2/1908. Orsz. Ein. számú határozattal módosított 9/1967. (MTS. £. 7.) Orsiz Ein. számú határozatnak az edző to­vábbképzéséről rendelkező C/g. pontjában foglaltak' végrehajtá­sára az alábbiakban intézkedett. I. 1. A segédedzők kötelező to­vábbképzésének megszervezése a sportági szakszövetségek közre­működése mellett az MTS megyei (budapesti) tanácsa, az edzők, szakedzők és mesteredzők kötele­ző továbbképzése pedig a Ma­gyar Testnevelési Főiskola fel­adata, 2. A továbbképző tanfolyam kötelező foglalkozási ideje 48 órá­nál kevesebb nem. lehet. Továbbképző tanfolyam szer­vezhető: a) egymást követő napokon be­járással (6 napos), b) téli vagy nyári táborozáson bentlakással, c) esti foglalkoztatással, d) vegyes formában. 3. A kötelező továbbképző tan­folyamokon az általános tárgyak előadóiról a rendező, a sportági tárgyak előadóiról a segédedzői továbbképző tanfolyamokon az országos és megyei sportági szak­szövetségek. az edzői, szakedzői és mesteredzői továbbképző tan­folyamokon pedig a Magyar Test- nevelési Főiskola gondoskodik. 4. A továbbképző tanfolyam helyét, időpontját a szervező szerv állapítja meg és gondos­kodik a megrendezéshez szüksé­ges létesítményekről, sportfelsze­relésekről, továbbá a tanfolyamok formájától függően a résztvevők elhelyezéséről, étkeztetéséről napjával megindíthatok legyenek. 10. A segédedző továbbképző tanfolyam sportági anyagainak témavázlatait az országos sport­ági szakszövetségek dolgozzák ki, és küldik meg az MTS megyei (budapesti) tanácsainak. Az MTS megyei (budapesti) ta­nácsai a témavázlatok alapján készítik el a továbbképző tanfo­lyamok részletes programját és tematikáját és legalább két hó­nappal a tanfolyam előtt jóvá­hagyásra a Magyar Testnevelési Főiskolának küldik meg. III. 11. A továbbképző tanfolyam elvégzését a tanfolyam szervezője igazolja az erre a célra rendsze­resített és a Sportpropaganda Vállalattól igényelhető forma- nyomtatványon. A továbbképző tanfolyam el­végzéséről szóló igazolást az ed­zői igazolványban kell elhelyezni. 1972-től edzői igazolványt a kö­telező továbbképzésen való rész­vétel igazolása nélkül érvényesí­teni nem lehet. Nem igazolható a továbbképző tanfolyam elvégzése, ha a hiány­zás mértéke a tanfolyam össz- óraszámának 25 százalékát meg­haladja. 12. A továbbkpéző tanfolya­mok megrendezésére az önkölt­séges tanfolyamokra vonatkozó pénzügyi rendelkezések az irány­adók. 13. A kötelező továbbképző tanfolyamok idejére a résztvevők az MTS Országos Elnökségének a sportolók rendkívüli szabadsá­gának és munkaidő-kedvezmé­nyének engedélyezése iránti ki­kérés szabályozásáról szóló 24/1968. (MTS. É. 12.) Orsz. Ein. 5. A kötelező továbbképző tan- határozat alapján munka­helyükről kikérhetők. 14. A kötelező továbbképző tanfolyamokat 1969-től folyama­tosan kell megrendezni úgy, hogy 1972. december 31-ig a működés folytán továbbképzésre kötele­zett valamennyi edző tanfolyami kiképzést nyerjem folyamra a segédedzőket az MTS megyei (budapesti ) tanácsa, az edzőket, szakedzőket és mester­edzőket pedig az MTS-nek az ed­zők működése szerint területileg illetékes tanácsának javaslata alapján a Magyar Testnevelési Főiskola osztja be. A működés folytán továbbkép­zésre kötelezett edzőket három- évenként kell tanfolyamokra be­osztani, és a beosztásról legalább három hónappal előbb kell érte­síteni. 6. A továbbképzésre kötele­zett edzőket az MTS-nek az ed­zők működése szerint területileg illetékes tanácsa sportági szakszö­vetségeinél kell nyilvántartani, és a nyilvántartás alapján éven­ként megállapítani a továbbkép­zésre kötelezetteket 7. Az MTS megyei (budapesti) tanácsának elnöke az edzők ké­résére — indokolt esetben — egy alkalommal, egy év halasztást engedéiyhezhet. 8. Azokat az edzőket, akik a továbbképzési kötelezettség ide­jében nem működtek s újra kí­vánnak működni, továbbképzésre a legközelebbi tanfolyamra be kell osztani. Lehetőséget kell adni tovább­képzésben való részvételre — ké­résünkre — azoknak az edzőknek is, akik egyébként továbbképzés­re nem kötelezettek. Az önkéntes jelentkezők a továbbképzésre kö- telezetekkel egyenlő feltételek mellett vehetnek részt a tanfo­lyamon. II. 9. A Magyar 'testnevelési Főis­kola igazgatója a C/g pontban foglaltak alapján a továbbképző tanfolyam általános és sportági anyagának témavázlatait — a sportági anyag tekintetében az országos sportági szakszövetségek véleményét is figyelembe véve — készíti el és terjeszti fel az MTS Országos Tanácsához jóváhagyás végett A jóváhagyott tematikát „ .. . , . . . . és a tanfolyamok vizsgájáról szó- Szövetség fügének tagjatva; ló útmutatót az érdekelt szervek ®r- Magas Lászlót, a Magyar Lö­vészére úgy adják ki, hogy a tan-, vas Szövetség elnökségének tug- folyamok a tárgyév szeptember l.j iává; Karácsony Istvánt, a Ma* Napirenden a Gyulai MEDOSZ SC munkája Már hírt adtunk arról, a közel­múltban az MTS megyei tanácsa elnöksége ülést tartott. Az elnök­ségi ülés napirendjén szerepelt a Gyulai MEDOSZ SC tevékenysé­gének megtárgyalása Széles Gábor előterjesztése alapján. Az alábbi­akban ismertetést adunk a Gyulai MEDOSZ SC életéről, munkájá­ról. A múltbeli helyzetéről, hagyo­mányairól annyit, hogy 1920. má­jus 5-én jött létre az első gyulai munkás sportegyesület, a GYIM- TE. 1922. október 20-án kénytelen volt nevet változtatni, s nevéből a munkás szót törölni kellett. A felszabadulás után 1947-ben a GYSE vette át a GYTE örökét. 1949-ben a szakszervezetek je­lentős anyagi támogatással siet­tek a sportegyesület segítségére. A szákszervezetektől támogatott sportegyesület felvette a Gyulai Szakszervezeti SE, majd a Gyulai Építők SK és később a Gyulai Traktor SE nevet. Az 1957-es konszolidáció ide­jén a MEDOSZ szakszervezet hat­hatós támogatást biztosított a nagy múltú sportegyesületnek, s felvette a klub a MEDOSZ SC ne. vet. Azóta a szakszervezet magáé, nak vallja a Gyulai MEDOSZ SC-t, s ez úgy anyagi, mint er­kölcsi vonatkozásbán mind a mai napig is érződik munkájukon, eredményeiken. Örvendetes, hogy a Gyulai ME. DOSZ SC-t az egész város támo­gatja. Nincs a városban egészség­telen rivalizálás a sportegyesüle­tek között. Az egyesületnek 8 szakosztálya és egy sportiskolája van. Az egyes szakosztályokat, egy-egy vállalat külön is támogat. A sportegyesület bázisszervei a ségvetése 800 ezer forint. A be­vételi tervük forrásai a követke­zők: állami támogatás 320 ezer forint, MEDOSZ központi támo­gatás 160 ezer forint, városi ta­nács támogatás 50 ezer forint, üzemi támogatások 90 ezer fo­W * ­Széles Gábor, a Gy. MEDOSZ elnöke. rint, rendezvény-bevételek 140 ezer forint, és a tagdíjbevétel 40 ezer forint AZ egyesület szervezeti élete, tevékenysége jó. Elnökségi ülései­ket munkatervütonek megfelelő- j en, havonta megtartják. Ezekre következők: MEDOSZ Szakszer- az ülésekre mindenkor meghívják a párt-, KISZ-, TS, MEDOSZ szakszervezet képviselőit is. Az elnökség munkáját a kollek. tivizmus jellemzi. Az egyes szak­osztályoknál a szakvezetés tevé­kenysége igen eredményes. Mun­kájukat az SC elnökségének irá­nyítása alapján végzik. Az edzők vezetek Országos Elnöksége, Vá­rosi Tanács, Fürdő-, Víz. és Csa­tornamű Vállalat, Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Vízgépészeti Vállalat, Állami Gazdaság. Erdő- gazdaság és az Élővíz-, Csatorna- Vízi Társulat. A sportegyesület 1909. évi költ­Ssemélyi változások as országos szövetségeknél A Magyar Testnevelési és Sport- szövetség Országos Tanácsa ha­tározatokat hozott személyi vál­tozásokról az egyes országos sportági szakszövetségeiben. A Magyar Testnevelési és Sport, szövetség Országos Tanácsa az MTS Országos Elnöksége előter­jesztésére: Mészáros Ferencet, a Magyar Asztalitenisz Szövetség elnökségé­nek tagját; Szabó Sándort, a Ma­gyar íjász Szövetség elnökségé­nek tagját; Máthé Jánost, a Ma­gyar Lovas Szövetség elnökségé­nek tagját, Kelemen Rudolfot, a Magyar Modellező Szövetség el­nökségének tagját; dr. Hullay La­jost, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnökét; Emánuel Antalt, a Ma­gyar Sí Szövetség elnökségének tagját; Csutorka Lajost, a Ma­gyar Súlyemelő Szövetség elnö­két; Papes Mihályt és Vranyecz Kálmánt, a Magyar Súlyemelő Szövetség elnökségének tagjait; Tóth Dezsőt, a Magyar Birkózó Szövetség elnökét — kérésére, el­nökségi tagságának meghagyása mellett — tisztsége alól felmenti, s egyben Horváth Tibort, a Magyar Asz­gyar Ökölvívó Szövetség elnöké­vé; Fekete Pált és Paraczky Sán­dort, a Magyar Ökölvívó Szövet­Atszervezték a Testnevelési Tudományos Kutató Intézetet A Magyar Forradalmi Munkás­séa elnökséaének taaiaivá- Tarno Paraszt Kormány 1005/1969. (II. seg etnoKsegenek. tagynva, larno-^^ számú határozatával intézke­oa Ferdinandot, a Magyar Roplab. I deM a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet átszervezéséről. da Szövetség elnökségének tagjá­vá; Tóth Dezsőt, a Magyar Súly­emelő Szövetség elnökévé; Zimo- nyi Bélát, Csepreghy Sándort, László Ferencet és dr. Horváth 1. Az 1004/1959. (I. 25.) Korm. számú határozattal létesített Test- nevelési Tudományos Kutató Inté­„ ... , ,, „ .. zet a Magyar Testnevelési Föisko­Zoltánt, a Magyar Súlyemelő Szó-^ tervezeti egységeként - a vétség elnökségének tagjaivá, Ju- Magyar Testnevelési Főiskola Tu- rida Károlyt, a Magyar Birkózó dományos Kutató Intézete elneve- Szövetség elnökségének tagjává; ^ __ működését. Barna Józsefet, a Magyar Üsző Szövetség elnökségének tagjává; dr. Eperjesi Lászlót, a Magyar Vívó Szövetség elnökévé; dr. Ka- usz Istvánt, Denk Lászlót és Pa- cséri Kázmért, a Magyar Vivő Szövetség elnökségének tagjaivá megválasztja. 2. A Magyar Testnevelési Főis­kola Tudományos Kutató Intézeté­nek működéséhez szükséges költ- I ségek fedezéséről » Magvar Test- ; a megye 180 sportegyesülete kö- segea lenézéséről a magyar lesi- , nevelési Főiskola költségvetés­éves edzéstervek alapján végzik a munkájukat, de több edzőnek táv­lati edzésterve is van. A szakmai nevelő munka a jó képességű ed­zők irányításával — jó irányban halad. A politikai nevelés az MTS irányelvei alapján történik. Már az előzőekben utaltunk ar_ ra, hogy a Gyulai MEDOSZ SC- nél 8 szakosztály működik. Az egyes szakosztályok igen komoly szerepet töltenek be megyénk testnevelési és sportmozgalmá­ban. Az atlétikai szakosztály létszá­ma 80. A szakosztály vezetője dr. Márky Zay Lajos. Két oktatói mi­nősítésű testnevelő tanár az edző­jük, Kovács István és Szigeti Ist­ván, akik már hosszú évek óta igen lelkiismeretesen végzik mun­kájukat. Az SC elnöksége részé­ről Becsy Károly patronálja az atlétikai szakosztályt, de Kovács István is tagja az SC elnökségé, nek. Az atléták egészen az országos bajnokságokig szép eredményeket érnek el. A labdarúgó szakosztály létszá­ma 100. A szakosztályt a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság patro­nálja, s így a szakosztály vezeté­se is nagy részben onnan tevődik ki. Az SC-elnökség részéről Sza­badfalvi László és Engelhardt Fe­renc a szakosztály patronálója. Az NB Il-es csapat edzője ez év elejétől Szombati György oktató. Az ifjúsági és tartalékcsapat ed­zője öt év óta Fábián Mihály ok­tató, testnevelő tanár, aki már ez idő alatt sok tehetséges labda­rúgót nevelt ki. A röplabda szakosztály létszá­ma 35. Dr. Mészáros György van megbizva az SC-elnökség részéről a szakosztály patronálásával. Az NB Il-es és ifjúsági csapat edzői: Régős Károly és Regős Dénes most végzik az oktatói tanfolya­mot. A teke szakosztály létszáma 25 Egy csapattal az NB Il-es és a tartalékcsapattal a megyei baj­nokságban szerepelnek. Az edzes vezetését Kövesi Ferenc szakosz­tályvezető végzi. Az úszók 85-os létszámmal dol­goznak. Főfoglalkozású edzőjük van Pálos Lehel oktató személyé­ben. Nagyon jó úton haladnak, s remélhetőleg rövidesen sokat fog­nak hallatni magukról. Az ökölvívók tábora 20 fiúból áll. Fábián János segédoktató ve. zetésével végzik a munkájukat. Sajnos, náluk már nagyon hosszú évek óta — egy helyben topogás tapasztalható. Az asztali teniszezők létszáma 40. A megyed csapatbajnokságban a férfi és női csapatok egyaránt részt vesznek. Tőlük sokat várnak Gyulán, s remélhetőleg ezt a vá­rakozást az eredmények már ez év végére is igazolni fogják. A sakkozóknál a létszám jelen­leg csak 15. A megyei bajnokság­ban szerepelnek. A nagy múltú szakosztály nagyobb eredményeik elérésére is képes lehetne, mint jelenleg. A Gyulai MEDOSZ SC-nek van ben kell gondoskodni a további­akban. Gazdasági közlemény A Magyar Testnevelési és Sportszö­vetség Országos Tanácsa pénzügyi és gazdasági osztályának közleménye nuTuu,i,Ti ± ouvti, a lYiuyuur sis/c- w_ " talitenisz Szövetség elnökségének testnevelési- és sportszervek illetmény- tagjává; Bozsik Józsefet, Buda adö 8,611 nemesítéséről Istvánt, Fajkos Aladárt, Károlyi A pénzügyminiszter a 33/1966. (XII. Istvánt, Sebes Gusztávot és Zal- j 18 > PM számú rendeletével módosi- ka Andrást, a Magyar Labdarúgó tóttá az illetményadóról szóló 22/1967. (XII. 13.) PM számú rendelet 8. § (I) bekezdését. A hivatkozott rendelet í. § (l) be­kezdésének í) pontja értelmében a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos és területi tanácsai, a sport­egyesületek és sportiskolák, valamint az MTS Országos Tanácsa közvetlen felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézmények mentesek az illetményadó fizetése alól. A pénzügyminiszternek az illetmény- adó módosításáról szóló 35/1968 (XII. 15.) PM számú rendelete 1969. január 1. napjától hatályos. zül egyedülálló egyesületi jellegű sportiskolája. A sportiskolának 3 szakosztálya van. Az atlétikai szakosztály 6 cso­porttal rendelkezik, s 4 edzőjük van. Az úszó szakosztálynál 5 csoporttal 3 edző foglalkozik. A labdarúgóknál 3 csoport munká­ját 3 edző végzi. A sportiskola ve­zetője Székely Jánosné. A tanul, mányi vezető Cserháti Istvánná. A Gyulai MEDOSZ SC tömeg­sport, ágit, prop. és még sok egyéb, más, eredményes tevékeny­ségéről nem is lehet e rövid tá­jékoztatás keretében említést ten­ni, de minden esetre a Gyulai MEDOSZ SC tevékenysége igen eredményes, ami a vezetés és kü­lönösen Széles Gábor független!, tett sportköri elnök munkáját di­cséri.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents