Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-13 / 107. szám
1969. májas 13. 3 Kedd Csehszlovákiából érkezett a vörös selyem vándorzászló a tótkomlósi Viharsarok Tsz-be A tótkomlósi Viharsarok Tsz egymással a magasabb hozamohit évvel ezelőtt kötött testvér- kért, a költségek csökkentéséért. Békéscsaba városfejlesztési tervei és gondjai Érdekes előadás a Nyugdíjas Műszakiak Klubjában szövetségi szerződést Csehszlovákiában, a Tallós-Vezekénvi Haladás Tsz-szel. A két kollektív gazdaság azóta párosversenyben áll Autós ügyességi verseny a jubiláló Orosházán Autós ügyességi versenyt rendezett vasárnap Orosházán a Magyar Autósklub Békés megyei Szervezete és Orosházi Alcsoportja a város 225 éves jubileuma alkalmából. A nagy érdeklődés mellett lezajlott versenyen — ahová többek között Hajdú, Csongrád, Bács és Békés megyéből érkeztek a részvevők — Trabant, Wartburg, Moszkvics és Skoda gépkocsik indultak. A nagyobb géposztály kategóriájában E. Tóth Józtef békéscsabai versenyző győzött Wartburg gépkocsijával. A kis géposztály kategóriájának első helyezettje — egyben az ügyességi verseny abszolút győztese — Bencsik Antal orosházi versenyző lett Trabant gépkocsijával s ezzel elnyerte az 1969. évi Viharsarki Kupát. A verseny legjobb időt futott részvevőit a 225 éves Orosháza emlékplakettjével jutalmazták. Évente rendeznek tapasztalatcseréket, őszinte barátsággal ismertetik egymással a jól bevált üzemszervezési és termelési módokat. A napokban 14 tagú delegáció érkezett Tallós-vezekényből Tótkomlósra. Elhozták a szövetkezet vezetői a múlt évi zárszámadás anyagát, a versenyértékelést, s összehasonlították a komlósiak eredményeivel. Igaz, hogy gépesítésben sokkal előrébbhaladott a csehszlovák szövetkezet, azt azonban elismerték, hogy a cukorrépa, kukorica, vöröshagyma és egyéb növények terméshozamában a komlósiak értek el jobb eredményeket. A Viharsarok Tsz került ki győztesen az 1968. évi párosversenyből. A csehszlovák partnerek elhozták a vörös selyem vándorzászlót és átadták a győztes szövetkezet tagjainak. Mindkét szövetkezet 1969-ben ünnepli fennállásának 20 évfordulóját. A jubileumi évben felújították a versenyt s minden eddiginél jobb eredményeket szeretnének elérni. Ary A MTESZ kebelében működő Nyugdíjas Műszakiak Klubja rendezésében igen nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Békéscsabán a Technika Házában Szarvas László, a városi tanács építési osztályának vezető főmérnöke Békéscsaba városfejlesztési problémáiról. Az alábbiakban szemelvényeket adi’>* az érdekes előadásból. Mikor Békéscsaba — egy fél évszázaddal ezelőtt — városi rangot kapott, még csak egy szélesen terpeszkedő nagy falu volt. Európa legnagyobb faluja. Közművekkel nem volt ellátva, utcái nem voltak kövezve. Csupán villanytelepe volt korszerű — mondotta az előadó. Ez az állapot évtizedek során javult ugyan, de még akkor is csak a Szent István tér környéke volt városias jellegű, amikor Csaba megyeközpont lett. Mik azok az elemi követelmények. amiket joggal megkívánhat egy város lakossága, hogy életét kényelmesnek, városiasnak és korszerűnek mondhassa? Két csoportba sorolhatjuk ezeket. Egyikbe a fizikai jólét, a kényelem intézményei kerülnek, másikba a szellemi igényeket kielégítő létesítmények. Vegyük sorba ezeket. A város lendületes fejlődése 1960-ban indult meg Ettől kezdve a Vásártéren, a Sportpályán és a Mokry utca mentén 1552 lakás épült, s egy új lakótelep nőtt ki a keresési út mentén is. Ezeket Azonos díjférítés mellett jelentősen bővült a kockázat vállalása Húszéves az Állami Biztositó HÜSZ ÉVVEL EZELŐTT, 1949 gazdaságok, egy kivételével, igénybe is vették a biztosító munaprilisában alakult meg az Állami Biztosító. Ebben az időben legfontosabb feladata volt a különböző tőkés vállalatoktól átvett biztosítási dolgozók átképzése, az adminisztrációs és a külszolgár lati munka megszervezése. Ezt a feladatot jól látta el, hiszen 1949 óta a díjbevétel negyvenszeresére, a kárfizetés pedig nyolcvanszorosára emelkedett. A megyei igazgatóság jelen időszakban 170 ezer biztosítást kezel. Ezen túl szervezi a tanuló-balesetbiztosítást, utas-balesetbiztosítást, és a kötelező gépjármű-biztosítást. Tavaly 101 millió 130 ezer forint kártérítést fizetett ki csak Békés megyei ügyfeleinek. A kár- kifizetések növekedésének egyik magyarázata, hogy a biztosítások száma a múlt évben 15 ezerrel növekedett. A másik jelentős tényező, hogy gyarapodott az egyes lakások, háztartások értéke, a mezőgazdaság termelési színvonala. Természetesen a kockázat—bővítések, a nagy összegre kötött biztosítások nyomán kifizetett kártérítések több tíz millió forint emelkedést eredményeztek. 1968 április elsején megszűnt az állami vállalatok elemi kárainak költségvetési fedezete. Ugyanakkor kormányrendelet engedélyezte, hogy a vállalatok önkéntes alapon, biztosítást köthetnek. Az Állami Biztosító — egyelőre — azokra a kockázatokra nyújt fedezetet, amelyek eddig a költség- vetésből térültek meg: tűz-, betörés- és gépjármű szavatossági biztosítás. Űj lehetőségként gépjármű casco-biztosítást is köthetnek a vállalatok. az Állami gazdasagok számára konstruált biztosítási réndszer hasonlatos a termelőszövetkezeti vagyonbiztosításhoz. Azzal, hogy az állami gazdaságok is köthetnek biztosítást, miután számukra is megszűnt a költségvetési fedezet, lényegében teljessé vált egy fontos népgazdasági ágazat anyagi védelme. Az állami kaját. A közelmúltban bővített mező- gazdasági vagyonbiztosítási rendszert vezetett be az Állami Biztosító. A szövetkezetek több módozatból választhatják ki gazdálkodásuknak, termelési adottságaiknak legmegfelelőbbet. Ez több olyan kockázatra is kiterjed, amely korábban nálunk nem volt meg: homokverési kárra, vízkárokra, nagyüzemi szőlők tavaszi fagykáraira. A termelőszövetkezetek éltek az új biztosítási lehetőséggel, összesen 83,4 százalékuk vette igénybe az újrendszerű biztosítást, míg 16,6 százalék maradt meg a réginél. Az új vagyonbiztosítási forma már az első évben bebizonyította hasznos voltát. 1968-ban megyénkben 86 millió 400 ezer forint kártérítést kaptak a tsz-ek, 96 százalékkal többet, mint 1967- ben. AZ ELMÜLT ÉV tapasztalatai a biztosítás fejlesztését tették szükségessé. Az Állami Biztosító megvitatta a biztosítás kérdéseit a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, és a területi szövetségek az egyes tsz-ek javaslataira a díjtételek emelése nélkül, jelentősen kibővítette a kockázat- j vállalás körét. Január 1-től a fagybiztosítás határidő nélkül terjed ki a szántóföldi növények, a dohány és a palántázott zöldségfélék állomány-kipusztulást okozó tavaszi fagykárokra is. Az árvízkároknál az eddigi 50 százalékról 60 százalékra emelkedett a kártalanítás mértéke. A lábon álló növények tűz, villámcsapás kárainak 2 ezer forintos önrészesedési határértéke 500 forintra csökkent. Megtérül viszont az üvegfelület vagy fólia alatt termesztett zöldségnövények termésének jégkára! Az állatbiztosítás mind választékban, mind kockázati körét tekintve bővült, alkalmazkodik az igényekhez és az év közben bekö- j vetkezett változásokhoz. Miután | 1968-ban módosultak a kényszer- í vágással kapcsolatos rendelkezések, a tsz-ek választhatnak: az állatbiztosítást a kényszervágási kockázat fenntartásával, anélkül vagy — alacsonyabb díj mellett — tartják érvényben. A KÍVÁNSÁGOKNAK megfelelően egyszerűsítették az ügyvitelt. A gazdaságok évente csupán egyszer, április 15 és május 20 között szolgáltatnak adatot. Igen fontos, hogy a szövetkezetek a reálisan várható hozamokat jelöljék meg, miután kár esetén csak ezeknek az adatoknak alapján kaphatnak térítést. Előnyös, ha a tsz-ek táblánként adják fel a várható termést, mert ezzel lehetővé teszik, hogy a kármegállapítást differenciáltan mérjék fel. (Hátrány származhat az átlagosból). Az Állami Biztosítónak feladata a termelőszövetkezeti parasztság háztáji gazdaságainak biztosítási védelme is. A termelés fejlődését, sokszínűségét itt is a magasabb kártérítési összegeket nyújtó, többféle választékkal kellett követni. Így jégkárok esetén a régi háztáji biztosítás alapján, az akkor érvényben volt felvásárlási árak szerint nyújtanak kártérítést, míg a kibővített háztáji biztosítás keretében az árakhoz alkalmazkodó, rugalmas feltételeket léptették életbe. A kártérítés ősz- szegét a mindenkori piaci árak, illetőleg a felemelt felvásárlási árak alapján számítják ki. Kiegészítő biztosításokkal a szőlő, a gyümölcs jégkáraira is fedezetet nyújt a biztosítás. A korszerű háztáji biztosítás az állattenyésztésre is fokozott biztonságot nyújt. ÜGY ÉREZZÜK, hogy az eltelt húsz esztendőben az Állami Biztosító jól szolgálta a termelő üzemek érdekéi. A megnövekedelt üp'félforgalom is ezt példázza. A jövőben szeretnénk tovább fokozni kapcsolatainkat, hogy az Állami Biztositó munkájában a károsult üzemek valójában a társadalom segítségét érezzék. Szabó András megyei igazgató ! természetesen - elláttuk közművekkel és korszerű úthálózattal, j Megkezdtük a lakások gózellátá- | sát is, s ez ideig 1182 lakásba ve- j zettü'k be a gázt. A fejlesztés irányvonalát a vá- | ros általános rendezési terve ! szabja meg. Ennek keretében elkészítettük a városközpont részle. tes rendezési tervét, s az úthálózat korszerűsítési, burkolási tervét is. A lakásépítés megszakítás nélkül folyik. Jelenleg a Tanácsköz- j társaság útján és a Tolnay utcában épülnek új nagy bérházak. A Dózsa György úton megkezdtük egy tízszintes toronyház építését, s rövidesen megkezdjük a város központjában, a Március 8 téren egy tizenhat szintes épület kivi te. lezését is. Egy tízszintes bérház felépítését tervezzük a Munkácsy téren is. Az építkezések lendületét erősen növelni fogja a panelos épi- tés. A közeljövőben elkészül a gyár. amely évenként 400 lakás felépítésére fog kerámiabetétes panelokat gyártani. Ezek a házak is tízszintesek lesznek, s az elsőt a Tolnay utcában — reméliük — még ebben az évben felépítjük. A szépen megindult lakásépítési tervet szeretnék olyan lendülettel vinni tovább, hogv a következő tervidőszakban állami beruházásból 1500 lakást tudjunk felépíteni. Az OTP-vállalkozásokat az-^al segítjük, hogy közművekkel ellátott, szanált telkeket biztosítunk az építésre. Az épülő új házak földszintjén megfelelő számú üzlethelyisé, get alakítunk ki. Az új lakótelepeken pedig ABC-áruházak fogják a lakosság szükségleteit kielégíteni. A Sallai és Trefort utca között betonozott piactér létesül, I s felépítjük a vásárcsarnokot is. A város központjában új színfolt lesz az új nagy szálloda, s mögötte az ifjúsági ház. De átépítjük a közeljövőben a Brigád mozit is, mely új arculatával ugyancsak színesíti a város képét Ebben az évben lerakjuk az alap. jait egy száz férőhelyes óvodának is a Szigligeti utcában. A 900 ágyas új kórház a Hámán Kató utca mellett fog felépülni. Folyik a bővítése a Luther utcai rendelőintézetnek, s az V. számú rendelőintézet már működik is. Gyors ütemben halad az ipar fejlesztése is. Felépült a hatalmas konzervgyár, s mellette a Forgácsoló Szerszámgyár. Befejezés j előtt áll a Kner Nyomda papírrak. tárának épitése. A 315 millió forintos beruházással 1970-re a Kner Nyomdát Európa egyik legkorszerűbb nyomdájává fogják fejleszteni. A gyulai vasúttól délre eső területre telepítjük a kis vízfogyasztású üzemeket. Ide tesszük át a városban jelenleg működő, a lakóterületre szennyező hatást kifejtő üzemeket, s azokat is, melyeket más okok miatt kell a belterületről kitelepítenünk. Ide kerül az új cserépgyár is. mely évenként 40 millió cserepet fog A mezőkovácsházi járásban I már második alkalommal rendezik meg egy helyen a községi vezetők ankétjét a véradással kapcsolatban. Ezúttal Medgyesegyhá- zán tartották, ahol Mezőhegyes, j Battonya, Mezőkovácsháza és Medgyesegyháza párttitkárai, tanácselnökei, vöröskeresztes titká- ai és körzeti orvosai tanácskoztak a véradásról, kicserélték ta- j pasztalataikat a szervezést és le-! bonyolítást illetően. Dr. Vörös Áron járási főorvos megnyitó szavai után öz Ferenc, j a Vöröskereszt megyei titkára ismertette a véradó mozgalom eddigi tapasztalatait és a további feladatokat. Záluszki Mátyás jáadni az országnak. Egy új 1000 vagonos hűtőházat is építünk a vágóhíd helyen — 250 millió forintos beruházással. A 8. Számú AKÖV is új telepet kap a Szarva, si út mellett. A két téglagyár áttér gáztüzelésre. A legnehezebb probléma a lakosság és az ipar vizellátásának megoldása. A vízmű jelenlegi napi 6000 köbméteres kapacitása erre nem elegendő, mert csupán a konzervgyár elfogyaszt csúcsidőszakban 3500 köbmétert. A hiány pótlása igen költséges. A Vandháti részről 1970-ig egyelőre 2000 köbméter vizet tudunk a hálózatba betáplálni. A kutatófúrások olyan eredményt mutatnak, hogy időben a tervezett napi 10 000 köbméter víz beszerezhető. A hiányon egyelőre úgy segíthetünk, hogy artézi kutakat kötünk ■ be a hálózatba- Ezzel a vízmű ,í3. paritását napi 1500 köbméterrel | tudjuk emelni. Elkészülnek a csúcsfogyasztás idejére a konzerv, gyár kútjai is, s remélhető, hogy a nyári hónapokban a vízellátás már ebben az évben is kielégítő lesz. Jövő év májusára elkészül a víztorony is, s ezzel a vízellátási problémája ugyancsak csökken. Nehéz feladat a szennyvíz elvezetése és tisztítása is. A IV. ötéves terv’ első esztendejében 100 millió forintos beruházással kezdjük meg ezt a nagyszabású munkát. Vannak a városnak olyan területei. ahol a belvíz még a lakóépületeket is veszélyeztette. Ezeket részben már lecsapoltuk. De lecsapoljuk a nádasokat is. A munkálatok befejezése után a hű. tőház mögötti terület is beépíthető. i Az úthálózat korszerűsítése ts folyik. A város 150 kilométeres úthálózatából sajnos, még csak 50 kilométer van ellátva burkolattal. A többi földes. Jelenleg a Tanácsköztársaság útját burkolják. Ez a munka 30 millió forintos beruházás. A kész út átadása ez év augusztus 20-ra várható. A korszerűsítést a Petőfi és a Jókai utcákban is megkezdi ük. Ebben az évben 10 kilométernyi járdát építünk. Mindezeket összefoglalva el. mondhatjuk, hogy a város fejlődése gyors ütemű. Terveinket nagy gonddal készítettük el, s abban reménykedünk, hogy megvalósításukkal sok örömet szerzünk Békéscsaba minden lakosának. Pataky LászV BudaoM érkezett J. A. Fureeva A magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság 5. ülésére fővárosunkban kerül sor, s az eseményre hétfőn délelőtt Budapestre érkezett — öttagú küldöttség élén — J. A. Fureeva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere, a kormányközi vegyesbizottság szovjet tagozatának elnöke. n rási titkár a mezőkovácsházi járásban végzett munkát ismertette és elmondotta, hogy a közs''%k közül kiemelkedik Almáskamarás, Dombiratos és Végegyháza, ahol a lakosság több mint 10 százaléka rendszeres véradó. A beszámolók utáni vitában többen kifogásolták, hogy ne.m kielégítő a véradás propagandája sem országosan, sem megyei szinten. Ezzel kapcsolatban hasznos javaslatok hangzottak el. Többek között, hogy a kiemelkedő községek eredményeiről jó lenne, ha a sajtó bővebben adna hírt, vagy egy-egy esetről, ahol a vér életet mentett.
