Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-12 / 82 . szám
1869. április 12. 3 Szombat (Folytatás ag t. ríldaXrSl) e/hogy a dolgozók termelési aktivitásának, tenni akarásának si ncs felső határa. Ga2xiaságirányításunk mai rendszere, nem gátló tényezője, hanem ellenkező'eg, ösztönzője a szocialista brigád- mozgalom fejlődésének. Szóvá tették azt is, hogy nem érkezett-e el az ideje a mozgalom megreformálásának. Az ágazati tanácskozásokon úgy foglaltak állást, hogy erre nincs szükség. Ezzel teljesen egyetértünk. A mozgalom alapvető céljai változatlanul helyesek. Arra azonban szükség van, hogy fejlesszük a brigádmozgalmat. A Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének a szocialista munkaversenyről szóló közös határozata leszögezi, hogy a verseny irányításáért a gazdasági vezetők és a szakszervezetek együttesen és külön-külön is felelősek. Anélkül, hogy ezt a helyes elvet alapvetően módosítanánk, úgy gondoljuk, hogy a brigádmozgalmat illetően, itt előbbre kell lépnünk. A szak- szervezeteknek, mint mozgalmi szerveknek a szocialista tarigád- mozgalom irányításáért, fejless»- j Megkezdődött a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozása tóséért egyértelműbb felelősséget kell vállalniuk. A szakszervezetnek, együttmű ködve a KISZ-szel, nagyobb követelményeket kell támasztaniuk a brigádokkal szemben, mindenekelőtt a szocialista együtté’és, a tanulás, a művelődés, a politikai képzés, a kulturált szórakozás, pihenés és nem utolsó sorban a testi épség megóvása, az egészségvédelem terén. Természetesen a szak- szervezeteknek nagyobb követelményeket kell támasztaniuk a gazdasági vezetéssel szemben is. Határozott véleményünk, hogy a brigádokról, mint munkaközösségekről, minden téren a gazdasági vezetők kötelesek gondoskodni és ezért a felelősség is őket illeti. Kívánatos lenne továbbá, hogy a tárcák és országos hatáskörű szervek, valamint a megyei tanácsok is hatékonyabban foglalkozzanak a mozgalommal. Magasabb követelményeket kell támasztani a mnnka elbírálásánál A szocialista brigádmozgalom: hivatása éppen az, hogy mint ne- fejlődéséröl különbözők a véiemé- velő kollektíva, segítse a benne nyék Egyesek úgy fogják fel, hogy tömegessé válása már társadalmi méretű, minőségi változást jelent. Mások „felhígulásról”, a mozgalom „tekintélyének” és „vonzerejének” hanyatlásáról beszélnek és a kivezető utat a „szocialista” címek tömeges megvonásában látják. Vannak, akik úgy teszik fel a kérdést: tömeg- vagy elitmozgalom legyen-e a szocialista brigádmozgalom? Egyetértünk azzal, hogy a szocialista brigádmozgalom céljánál és tömegességénél fogva szocialista fejlődésünk egyik lényeges hajtóerejévé vált. Ezt nagy eredménynek tartjuk. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a mozgalomban részt vevő kollektívák tevékenysége nem áll egyforma színvonalon. Mi nem tartjuk hibának, hogy a különböző szinten álló dolgozók tömegesen csatlakoznak a mozgalomhoz. A szocialista brigád- mozgalom egyik legnagyszerűbb résztvevők sokirányú képzését és tudati fejlődését. Ebben az értelemben! tehát a tömegességet kívánatosnak tartjuk. Tapasztalataink szerint — s ebben igazuk van a brigádvezetők- nek — magasabb követelményeket kell támasztani a brigádok munkájának elbírálásánál, a szocialista cím odaítélésénél. A „Szociazött természetes kölcsönhatás van. A szocialista brigádmozgalomnak éppen az történelmi szerepe, hogy hatást gyakorol a társadalom fejlődésének egészére. Szilárdan hisszük, hogy munkásosztályunk, s elsősorban a szocialista brigádmozgalomba tömörült több mint egymillió dolgozó féltő gondossággal ápolja a mozgalom nemes hagyományait, megérti a mai helyzetből származó követelményeket és latba veti erejét, képességeit szocialista táljaink megvalósításáért. Gáspár Sándor nagy tetszéssel fogadott beszéde után Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottság első titkára mondotta el korreferátumát Méhes Lajos korreferátuma A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozást, s külön köszöntötte az ifjúsági szocialista brigádok képviselőit. A mozgalom hármas célkitűzése — mondotta — vonzó maradt a munkástömegek, a munkásifjúság számára, mert benne szocialista céljaink megvalósításának alapvető feladatai fogalmazódnak meg. A szocialista brigádmozgalom vonzó maradt, mert a dolgozók önkéntes elhatározásán, vállalásán, maximális öntevékenységén alapul. Az új gazdaságirányítási rendszer kapcsán egész közvéleményünk olyan fogalmakkal ismerkedett meg, mint a gazdaságosság, a jövedelmezőség, az önállóság, a felelősség, a kockázatvállalás, az anyagi ösztönzés, az egyéni érdek, a népgazdasági érdek. Társadalmi céljaink megvalósításáért vívott harcunkban a közgazdasági j tényezőknek fontos politikai szerepük van. Hiba lenne azonban lebecsülni ezek mellett a dolgozó emberek öntudatának jelentőséiista brigád” címnek ma már tár-1 a szocialista társadasadalmi rangja van. Ezt csak úgy 5P£íésié!j’en’ s nemcsak a gaz- , , . ___. ,_____ _ dasagi tavak evaraoítasaban! l ehet megóvni, ha ténylegesen az arra érdemes brigádoknak ítélik J oda a címet. Gyakori, hogy a ter-1 melési eredményeket elegendőnek | tartják a szocialista cím elnyeré-! séhez. De ha így ítélünk oda címet, akkor a szocialista brigádot semmi sem különbözteti meg más jól dolgozó munkabrigádtól. Ilyen értelemben elfogadható aggálynak tartjuk a mozgalom „felhígulásáról” elhangzott véleményeket és fontos feladatnak tekintjük a bírált, helytelen gyakorlat megszüntetését. Á hármas jelszó egységes egészet képez A szocialista brigádtól többet i gyakorlatban nem mindig érvékell elvárni a termelés, az önművelés és a szocialista együttélés terén. A hármas jelszó egységes egészet képez, mindegyik eleme lényeges, egyiket sem lehet mellékesnek tekinteni. A mozgalom szocialista jellegét , éppen ez a sajátosság adja meg. Helyenként a mozgalomban fellelhetők — a brigádok és az irányító szervek részéről egyaránt — a formalizmus és bürokratizmus káros jelenségei is. Egyes helyeken a brigádokkal való foglalkozás helyett előtérbe került a „papírmunka”, a felesleges kimutatások és jelentések készítése, a formális, erőfeszítésekre nem serkentő kötelezettségvállalások és a bürokratikus értékelési módszerek egyaránt károsak, megszüntetésüket kívánatosnak tartjuk. Gáspár Sándor ezután megállapította: — Ma már irreális a szocialista brigád címre jogosultságot egyéves tevékenység alapján megállapítani, mivel a szocialista jelleg kialakulása és megerősödése kollektíváktól függően hosz- szabb-rövidebb folyamat. A jelenlegi kitüntetési rendszert továbbra is fenn kell tartani, de javítani kell a kitüntetések adományozásának módját. Fontos kérdés — folytatta —, a kollektívák munkájának elismerése, az erkölcsi és anyagi ösztönzés. Az utóbbi egy-két évben e tekintetben sok helyes intézkedés történt. Mindezt figyelembe véve is, az erkölcsi és anyagi ösztönzést tovább kell fejleszteni. Például a nyesül az erkölcsi és anyagi elis mérés egysége. Az erkölcsi elismerésekhez, kitüntetésekhez nem jár intézményesített pénzjutalom, béremelés. Esetenként az is előfordul, hogy a szocialista brigádok kapják a „címet”, másók a pénzjutalmat, a béremelést. Többen javasolták, hogy a bronz, ezüst és arany fokozatú kitüntetésekkel járjon intézményesített pénzjutalom. Ez esetben olyan módosítást kellene eszközölni, hogy a kitüntetések ne a mozgalomban eltöltött évek számától függjenek, mint jelenleg, hanem a kollektívák tevékenységének színvonalától. Az önök véleményét is kérjük, hogy milyen megoldást válasszunk. A mozgalom továbbfejlesztése szükségessé teszi, hogy vállalati szinten intézményesített formában, körültekintően foglalkozzanak a mintegy 96 ezer brigádvezetővel. Mindenekelőtt szükségesnek tartjuk a brigádvezetők rendszeres tájékoztatását, továbbképzését. | Szólnunk kell a brigádmozgalom társadalomformáló szerepéről, erejéről is. A mai tanácskozás egyúttal jubileumi ülés. Tíz esztendeje indult útjára ez a nemes kezdeményezés. A tíz esztendő alatt e mozgalom felnőtt, de még nincs ereje teljében, mint ahogy egész társadalmunk is a dasági javak gyarapításában! A mi társadalmunkban olyan emberekre van szükség, akik egyéni érvényesülésüket nem a közösséggel szemben, hanem annak boldogulásában keresik, idegen tőlük az önzés és a közöny. Vállalják a társadalom gondjait, mert tudják, hogy sorsuk ösz- szeforrt a nemzet, sőt, a nagyobb kijaösség: a szocialista világ sorsával. A szó legigazibb értelmében politizálnak, küzdenek a közömbösség, a középszerűség, a hanyagság ellen. Ezeknek a tulajdonságoknak a kialakítása nem a távoli jövő, hanem már a ma feladata. És különösen érvényes ez, | ha az ifjúságra gondolunk, amelynek a holnap még igényesebb feladatainak teljesítésére kell felkészülnie. Ennek a felkészülésnek jó és 10 év alatt kipróbált formája a szocialista brigádmozgalom. A szocialista brigádmozgalom az elmúlt évhen a dolgozó ifjúság körében is tömegmozgalommá, a I szocialista munkaverseny egyik! legkedveltebb formájává vált. A j fiatalokra gyakorolt vonzó hatását, népszerűségét bizonyítja, hogy az iparban és a mezőgazdaságban ma már 14 563 szocialista ifjúsági brigád működik, az idősebbekkel közös brigádokban pedig csaknem 330 000 fiatal dolgozik. Jogos büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy a vállalatok, a szövetkezetek és a kisebb gazdasági egységek kollektívái, vezetői is mind több olyan szocialista brigád sikereire figyelhetnek fel, amelyekben sok fiatal dolgozik, s amelyeket rátermett ifjú szakemberek vezetnek. Méhes Lajos ezután az ifjúsági termelési mozgalmak sajátosságairól szólt. — Gyakran érnek bennünket olyan elmarasztaló megjegyzések — mondotta —, hogy a KISZ valami külön utat akar járni a munkaverseny szervezésében, hogy — úgymond — nem jó a fiatalok számára az, ami az idősebb nemzedéknek megfelel. Először talán azt a félreértést szocializmusba való átmenet ko- j kellene tisztázni, hogy nem kúrát éli. A társadalmi fejlődés és lön útról van szó, hiszen az ifjú- a brigádmozgalom fejlődése kö-1 sági szocialista brigádoknak nincs más céljuk, mint a felnőttekének. Az ifjúsági termelési mozgalmak önállóságára mégis szükség van, mint ahogy az ifjúság nevelése, érdekeinek védelme is sajátos az össztársadalmi feladatokon belül. Az ifjú kor jellemző tulajdonsága egyoldalról a versenykedv, az új iránti fogékonyság, az állandó törekvés a szakmai elismertetésre. A képességek bizonyítására, más oldalról pedig a kevesebb élet. és szakmai tapaszta- I lat. Az ifjúsági versenymozgalom ! e sajátosságoknak igyekszikj megfelelni. Biztosítani az „egy-; forma súlycsoportba” tartozók versenyét, másrészt lehetősé- J get teremteni arra, hogy az idősebb dolgozók által elért tudásszintet, szakmai Ismereteket és eredményeket és természetes az Igyekezetük, hogy túl is akarják szárnyalni azokat, A szocialista brigádmozgalom jelenlegi helyzetének és a további fejlődés perspektíváinak megítélésében sokféle véleménnyel lehet találkozni. Mi azzal a véleménnyel értünk egyet, hogy a szocialista brigádmozgalom a jövőben is legyen tömeges, de következetesebben ragaszkodjunk a reális követelmények tényleges teljesítéséhez. A formalizmus minden élő, eleven tevékenység legnagyobb veszedelme. így természetesen a szó. cialista brigádmoagalomé is. Veszélyes ez, ha felnőtteknél jelentkezik, de különösen veszélyes a hatása a fiatalokra. Elismerést csak a ténylegesen elvégzett munka kaphat. Egy szépen dekorált brigádnapló még nem jelenti azt, hogy a brigádban valóban gyarapodnak is a szocialista vonások. Ha a külsőségek túl nagy hangsúlyt kapnak az értékelésben, ha túl könnyen el lehet nyerni a szó. cialista brigád címet, ez nemcsak a mozgalomnak árt, hanem rossz hatást vált ki a benne részt vevő fiatalok között is. Igen fontos, hogy a vállalások reálisak legyenek, és a vállalt kötelezettségeknek becsületesen tegyünk eleget. Ez növeli a szocialista brigádok tekintélyét, önmagában is egészséges szocialista magatartásra nevelni az ifjúságot. Ezután így folytatta: — A tanulást a szocialista brigádok kezdettől fogva szélesebb értelemben fogják föl az általános műveltségnél. A szakmai továbbképzéstől a politikai képzésig, sőt a művelődés egyéb területéig sok minden ide sorolható. Még az általános ismereteket nyújtó alapfokú iskolai oktatásban is sok a feladat. Az általános iskola első osztályába beiratkozott tanulók közül évente kb. 40 000-en nem végzik el 14 éves korukig a 8. osztályt. Nagy részük az iparban, a mezőgazdaságban helyezkedik el. A tanulás folytatásához sokat.segíthetnek a szocialista brigádok. Az ifjúsági szocialista brigádokban azonban a nagyobb kérdés a szakmai továbbképzés, a magasabb általános műveltség megszerzése. A levelező oktatásról készített statisztikák azt mutatják,’ hogy az utóbbi években csökken az érdeklődés a továbbtanulás iránt . A szocialista brigádmozgalom fontos feladata, hogy az ifjúságban a továbbképzés iránti igényt felkeltse. A KISZ-szervezeteknek a jövőben megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk az ifjúsági szocialista brigádok vezetőinek, tagjainak ideológiai, politikai képzésére. Ebben kérjük a párt- és a szakszervezetek maximális segítségét. Ezután arról szólt, hogy a brigádok a munkásmozgalom egyik legszebb tradícióját viszik tovább mai körülményeink között; a munkásszolidaritás, az összetartozás érzését. Erre az elvtársi együttműködésre, segítségre különösen nagy szükségük van a fiataloknak, de különösen a pályájuk kezdetén álló fiatalembereknek. E tekintetben az ifjúsági szocialista brigádok a jövőben még többet vállalhatnának. Nem arról van szó, hogy dédelgessük, elkényeztessük az új munkásokat. Tudjuk, hogy az életbe való elindulásnál is meg kell fizetni mindenkinek a saját tandíját. De ezen sokat könnyíthet a kollektíva és azon belül különösen sokat tehetnek *a szocialista brigádok. A szocialista brigádmozgalom a legteljesebb összhangban van a KISZ törekvéseivel, ezért — amint eddig, a jövőben is fontos feladatunknak tartjuk a mozgalom sokoldalú támogatását, fejlesztését, célunk: mennél világosabbá tenni az ifjúság számára, hogy a jövő olyan lesz, amilyenné az idősebb nemzedékkel együtt a ma ifjúmunkása, fiatal mező- gazdasági dolgozója és az értelmiség ifjú generációja formálja. Ennek megvalósításában felbecsülhetetlen jelentősége van a szocialista brigádmozgalomnak. Méhes Lajos beszédét nagy tapssal fogadták a jelenlevők. Ezután szünet következett. A szünet után Molnár Györgynek, a KISZ KB titkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. A pénteki tanácskozási nap utolsó felszólalójaként Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. (Kádár elvtárs beszédét lapunk vasárnapi számában közöljük). Kádár János nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök bejelentette, hogy a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása szombaton reggel 9 órakor folytatja munkáját. * A Magyar Rádió és a Televízió péntek este hangversenyt adott a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása részvevőinek tiszteletére. Magyar—szovjet ratifikációs okmányok kicserélése Moszkvában Moszkva Pénteken Moszkvában a Szovjetunió külügyminisztériumában kicserélték a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között kötött, 1968. november 16-án Budapesten aláírt kulturális és tudományos együttműködési egyezmény ratifikációs okmányait Az okiratok kicseréléséről szóló jegyzőkönyvet magyar részrö. Szipka József moszkvai magyar nagykövet, szovjet részről pedig Leonyid Iljicsov külügyminiszter- helyettes írta alá. A magyar— szovjet kulturális és tudományos egyezmény a ratifikációs okmányok kicserélésének napján hatályba lépett (MTI)
