Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-11 / 81 . szám

1M?. április 11. 2 l'éntek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a szocialista országok igazságügy* minisztereinek és legfőbb ügyészeinek a háborús és emberiesség elleni büntettek üldözésének kérdéseiről Moszkvában tartott nem­zetközi konferenciájáról előterjesztett jelentést. Az Országos Tervhivatal elnöke, a munkaügyi miniszter és az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke jelentést tett a népgazdaság 1968. évi fejlődéséről és az új gazdasági mechanizmus szabályozó rendszerének tapasztalatairól; a tavalyi munkaerögazdálkodásról, illetve a fogyasztói árak alakulásáról. A kormány a beszámolókat megvitatta és elfogadta. A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését a népi ellenőrzés múlt évi tevékenységéről. A nehézipari miniszter és az Országos Tervhivatal elnöke elő­terjesztést tett a kormánynak a szénbányászat korszerűsítésével kapcsolatos távlati feladatokról. A Minisztertanács a javaslatokat elfogadta és megbízta a nehézipari minisztert, hogy a tervek meg­valósítására a konkrét tennivalókat dolgozza ki. (MTI) Véres összecsapás az olasz Battipagiiában Battipaglia Az elmúlt évek legvéresebb olaszországi munkás—rendőr ösz- szecsapás zajlott le szerdán este & 26 000 lakosú dél-olaszországi kis­városban, Battipagiiában — jelen­tik a nyugati hírügynökségek. A hivatalos jelentés szerint két sze mély meghalt, nem hivatalos je­lentések szerint további egy vagy két személy is életét vesztette. A sebesültek száma mintegy 150, az anyagi károk jelentősek. Az esti órákban a városka több pont­ján tűzvész lángjai lobogtak. A Salemótól 18 kilométerre dél­keletre fekvő városkában szerdán reggel kezdődött a do'gőzök tilta­kozó akciója amiatt, hogy a vá­roskában működő, 600 alkalma­zottat, elsősorban nőket foglalkoz­tató állami dohánygyárat be akar­ták zárni. A tüntetők eltorlaszol­ták a városba vezető utakat, el­foglalták a pályaudvart, s ily mó­don elvágták Hattipagliát a kül­világtól. A tüntetések hírére a 150 kilométerre fekvő Nápolyból és több más városból érkeztek rend­őri erők. Az első összecsapásokra dél felé került sor. A tüntetők kö­vekkel fogadták a rendőröket, akik könnygázgránátokkal vála­szoltak. A nyugati hírügy­nökségek szerint ezután a tüntetők autóbuszokat fordí­tottak fel, eltorlaszolták az utcá­kat és felgyújtották a rendőri gép­kocsikat. A tömeg megrohamozta Vietnami katonai helyzet Az utóbbi 24 órában a Dél- Vietnamban folyó hadműveletek a DNFF húsz tüzérségi támadá­sára, az amerikaiak hat gyalog­sági akciójára és a B—52-es bom­bázók kötelékeinek négy beveté­sére korlátozódtak. Mint Felix Bolo, az AFP fran­cia hírügynökség saigoni tudósí­tója írja, az amerikai katonai hír­szerzés adatai szerint a DNFF február 23-án elindított általános offenzívájában részt vevő alaku­latok állítólag megszakították a harci érintkezést az ellenséggel, és visszatértek hagyományos rej­tekhelyükre. A helyzet ismerői azonban nyomatékosan hangsú­lyozzák, hogy a súlyosabb harcok bármikor újra fellángolhatnak, ha a DNFF parancsnoksága elérke­zettnek látja az időt az offenzíva újabb szakaszának elindítására. A katonai hírszerzés adataival ellentétben az amerikai főpa­rancsnokság nem tekinti befeje­zettnek a DNFF kora tavaszi of- fenzíváját. A hadműveletek he­vességének bizonyos mértékű csökkenését amerikai megfigye­lők a Párizsban folyó tárgyalások­kal hozzák összefüggésbe. Amit nem feledtethet az idő (Huszonnégy éve, 1945. április 11-én szabadult fel a buchenwaldi koncentrációs tábor.) a rendőrséget és a karhatalom le­fegyverzését követelte. Ekkor dör­dültek el az első lövések, ame­lyeknek eredetéről hivatalosan nem adtak ki jelentést Egy 26 éves tanárnőt, Teresa Ricciarlit, aki erkélyén nézte az utcán zajló tüntetést pisztolygolyó talált Kór­házba szállítás közben meghalt. Ugyanakkor egy Carmine Citris nevű 19 éves fiatalembert is ta­lálat ért: a kórházban meghalt. Az esti órákban vihar tört ki a városban, de az elkeseredett tün­tetés nem csillapodott. A rendőr­ség pajzsokkal és gázálarcokkal felfegyverkezve az éjszakai órák­ban valósággal elfoglalta a vá­rost Giancarlo Pajetta, az Unité fő- ” szerkesztője, az OKP vezetőségé- ! nek tagja szerdán este Bologná- | ban rámutatott: a véres inciden- » seket az tette lehetővé, hogy a * szakszervezetek és a baloldali po- i litikai pártok követelése ellenére : a kormány megtagadta a rendőr- j ség fegyverhasználati jogának : korlátozását. Nem vonták feelős- ! ségre az utóbbi hónapok ember- 5 áldozatot követelő rendőri erő- ! szakának felelőseit Avolában és j Viareggióban. A CGIL, az Olasz Általános ; Szakszervezeti Szövetség csütörtö- ■ kön tiltakozó sztrájkra hívta fel : az országot. (MTI) Közel-Kelet Amman Jordániái és izraeli erők szer­dán a késő esti órákban gépfegy­verekkel és aknavetőkkel lőtték egymás állásait a Jordán folyó mentén. Az összecsapás mindösz- sze negyed óráig tartott és egyik fél sem jelentett veszteségeket. Tel Aviv Szerdán arab gerillák két rob­bantást hajtottak végre mélyen I bent izraeli területeken. Felrob-1 bántották egy hidat, illetve meg­rongáltak egy szivattyúberende­zést. A második merénylet Tel Avivtól mindössze tíz kilométer­nyire északra történt. Modern házak, mélyzöld fe­nyők, gesztenye- és tölgyfák szegélyezte úton futott velünk a gépkocsi. Augusztus volt, har­sogott a nyár. Az Ilm-parti vá­rosból, Weimarból tartottunk Buchenwaldba. Weimar és Bu­chenwald között alig tíz kilomé­ter a távolság, s mégis milyen kifejezhetetlen az ellentmondás. Weimar a német humanista kultúra bölcsője volt; falai kö­zött munkálkodott Luther, alko­tott Bach, Goethe, Schiller; komponált Liszt Ferenc, a szá­zadforduló táján Brahms és a fiatal Richard Strauss. Wagner Lohengrin című operájának ős­bemutatójával tisztelte meg a várost. Buchenwald ötvenöt ezer ár­tatlan ember koporsója. Az ál­lattá aljasult Johann von Wal- deck SS Obergruppenführer, Ottó Wolfgang és Alfred Wer­ner Berger urak „alkottak” itt a maguk módján. Magunk mögött hagytuk a ki­lométereket, óriási felkiáltójel­ként magasodott előttünk az ál­dozatok emlékoszlop«. — Ez a terület kedvelt kirán­dulóhely volt 1937-ig — tájé­koztatott kísérőnk, aki túlélte a koncentrációs tábor borzalmait. — Akkor Himmler kiadta a Pa_ rancsot, hogy irtsák ki a bükk­fákat háromszáz hektáron, s hetvenhat hektáron építsenek tábort hat-nyolcezer embernek. — 380 volt feszültség, 23 ne­hézgéppuskával megerősített őrtorony, hat kilométeres kör­zetben őrhálózat — ez zárt el bennünket a külvilágtól... Oly­kor hatvanezer embert is össze­zsúfoltak. a táborban ... Hu­szonnyolc lóistállóba ezer-ezer- ötszáz magatehetetlen felnőttet, gyereket tuszkoltak be. Napon­ta kétszáz-kétszázötven halt meg közülük... Itt állt a ha­lálgyár. Harminchét nemzet fiai indultak el rajta a halál felé... Erre vonszolták tíztonnás ter­hüket az „éneklő lovak”. Az embert „tisztelték” így ... Tíz- tizenkét órát álltunk ezen a té­ren büntetésből... Jártuk a tábort, hallgattuk kísérőnket. Szaggatottan, rövid mondatokban beszélt. Két évti­zed távlatából is fájó-elevenek voltak neki az emlékek. — Nézzék ezeket a száraz fa­csonkokat. Az antifasiszták osz­lopai. Erre akasztották fel őket. Ebben a kísérleti barakkban vé­gezték az élveboncolást. A ve­zető orvos ma Nyugat-Németor- szágban praktizál... A náci ci­nizmus „Rózsakert”-nek nevezr te el a kínzóketrecet... 1944. augusztus 28-án itt gyilkolták meg Ernst Thälmannt, a német és a nemzetközi munkásmozga­lom nagy alakját... A tábormúzeum vitrinjében cipő, cipő. sok száz cipő egymá­son. Hajfonatok. Gyermekkéz írta lágerlevél. Mellette aján­dékba küldött kesztyűk — em­berbőrből. — Szégyellem, hogy az embe­rek között ilyen állatok is vol­tak ... A buchenwaldi tábor kapuja felett nagy betűk hirdetik a Führer szavait: „Jedem das sie- ne!” Mindenkinek a magáét... De megkapták-e a magukét azok, akik mindezt kiagyalták, akik ártatlanok tízezreit ölték meg?! Nem! Johann von Waldeck, a tábor­rendőrség vezetője hessei birto­kán gazdálkodik. Thälmann egyik gyilkosa, Alfred Werner Berger banktisztviselő. Otto Wolfgang Gelder község katoli­kus iskolájában tanító. Elkerül­ték az igazságszolgáltatást, a fe­lelősségre vonást. Nyugat-Né- metország nyugodt életet bizto­sított számukra. A tábort 1944. augusztus 24-én amerikai bombatámadás érte. A barakkok nagy része megsemmi. sült. Ma már csak a fűvel be­nőtt alapkövek jelzik a helyét. Az idő lassan ezeket is elmál- lasztja, a szenvedést azonban, a náci barbarizmust, a halálba küldött ötvenöt ezer ember és Buchenwald emlékét sohasem feledtetheti az idő. Bracsok István ■■■■•■•■■»■••■•■■■■«■a Csoór István: NADÁLY <Z fAdCÖ dvCS 0-Yh (j-O-ft. . Felhívás! Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok! Szövetkezetünk által gyártott TKF—120 típusú trágya kihúzó berendezéshez kihúzószán, tengelykapcsoló, tengelykapcsoló p>ofa. lánckerék stb. tartalék alkatrészeket raktárkészletről vagy rövid szállítási határidőre elégítjük ki. Megrendelés-feladás címe: ÓBUDAI GÉPIPARI KTSZ, BUDAPEST, III.. Bogdáni u. 3. A simli helyére kapja a kezét és indul tovább. Kerülgeti a le­szakadt ajtókat, rúgja a szét­szórt papírt és kemény lépések­kel recsegteti a bakancsa alá került üvegtörmeléket. — Négy ember és két veréb... — A dob se kutya... — Az se... Távolodik a dobszó, de még mindig velük van. A kistemplom felől másik ember közelít. Félénkebben lép, mert arra is sok a drót, sok a szúrós üveg, a halomra dúlt gö­röngy és kő. Poros a lába, a fel­tűrt porcelán nadrág alja is. A fehér inge eléggé viseltes, csak a bal karjára biztosítótűvel odaszegelt vöröskereszt mutat úgy, mint akin vasaló is járt. — Még egy veréb.. . Még­hozzá kani... A szelesi doktor... Karakas... A hosszú lábú doktor a két ember közé ül a fényesre ko­pott padra. Hátba kapja őket a Nap és egyformán melegíti a madarakkal együtt. — öt ember és két veréb ... És egy dob... — Mi? — Ennyi a jelenlegi élő lét­szám ... A verebek bátrabban pattog­nak a fán. Nekik könnyebb, mert nincs üvegszilánk, elsza­kadt drót. Koromszag ott is akad, de az már nem olyan mér­ges, ami lefordítaná a madara­kat a fáról. Csontó Karakas doktor felé intett és utána arra, amerre le­megy a Nap az erdő mögött — Azt hittük, elmenekült... Kavicsot rúg odébb. — Nem kecskebogyó az em­ber, hogy pattogjon a deszkán... Ha úgy akarja a golyó, itt is szügyön tanál, ott is ... A megcsonkult templom pléh teteje összegubancolódva lóg. A vége még tartja magát, de az al. ja kiterülve nyúlt el a földön. Maga alá temette a kihűlt per­nyét, a megszenesedett parazsat, és a három harangot, amiket abban az időben nem soroztak be katonának, mert alkalmatla­nok voltak. A kútnál áll meg a három ember. A görbe nyakú csövön csordo­gál a víz, nyeli az akna. magá­ba fogadja az árok és kanyar­gós útján viszi le a Nádasba. A csörgedező vízre mutat a dok­tor. ' — Folyik ... — Tegnap is folyt... — Holnap is folyik ... Mennek tovább és a kútra gondolnak. • A LITYINÁNT VERTE az asztalt. Még a nyaka is beleve- resedett. Szórta rájuk az ál­dást és mikor már nem győzte szusszal, földhöz verte a sipká­ját öklével az öreg Fabő orra előtt hadonászott, Csontónak megfogta az ingét is, a doktor­nak alig érte el az állát, de azt is megkopogtatta, mint fako­páncs az odvas fa derekát — Partyizán ... ! A tolmácsnak a kabátgomb­ját fogta meg és jobbra-balra forgatta. Annyit beszélt hozzá, alig bírta fordítani. — Azt kérdezi, hogy ki a* elöljáró, a sztaroszta ... Fabó húzta ki magát. — Mondd meg néki, hogy azok, akikre gondol, még nem jöttek vissza... Váltott a tolmács és visszafe­lé azután a lityinántét: — Azt kérdezi, ki dobolta tolt tegnap? Fabó és Csontó a mellükre bökött — Mink! — Ki bízott meg benneteket? — Senki! — Akkor miért csináltatjá­tok? Nyelt Fabó, megpirosodott a nyaka és a füle cimpája. — Mondd meg neki, hogy nem szeretjük a rendetlenséget... A lityinánt nem békéi. Még pirosabb és vastag lábaival mé­ri a szobát. Dong a csizma az asztaltól az ablakig, a pokróccal letakart szalmáig és vissza. Már lassabban veri az asztalt, ne­hogy lehulljon róla a tábori te­lefon. — Azt mondja, hogy déli ti­zenkét óráig sorakoztassátok a leventéket.. . — Hányat? — Azokat, akik puskáztak a gáton... Fabó nyújtja a tolmács felé a kopas.z tenyerét — Húzzon ki innen egy szál szőrt, ezt mondd meg gazdád­nak. Mit kíván? Szalmából a tűt? Hol vannak már azok, ttll a Tiszán.. . Még pirosabb a lityinánt füle. Remeg az ablak karikája és ha

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents