Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-04 / 78 . szám
1989. április 4. 12 Pánlelt Hallott Ön róla? Régi mesterségek nyomában Békési fazekasok (Szemelvények külföldi tudósításokból) MIÉRT HÍVJAK fehér hAznak? (LÚD) Az amerikai elnökök hivatalát és egyszersmind lakását, a Washingtoni Fehér Házat a XVIII. század végén kezdték építeni. John Adams volt az első elnök, aki ebbe az épületbe 1800-ban beköltözött. Az 1812— 14-es háború idején, pontosabban 1814. augusztus 24-én az angolok az épületet Washington más nevezetességeivel együtt felgyújtottak. A háború után 1817-ben az épület külső falait fehérre festették, hogy eltüntessék a tűzvész nyomait. Ettől kezdve hívják az elnöki rezidenciát Fehér Háznak. Az Egyesült Államok kongresszusa 1902-ben teljesítette Theodor Roosevelt elnök kérését, hogy hivatalosan is ezzel a névvel jelöljék az amerikai elnökök rezidenciáját. ÚJSÁG — MŰANYAGBÓL (ANSA) A húsz oldalon megjelenő pá- viai napilap, az „Hgiomale di Pavia” érdekes kísérlettel lepte meg az olvasóit: 20 oldalból 8 színes mélynyomással jelent meg, műanyag-papíron. A polietilén oldalakét a páviai műanyaggyár állítja elő. A szerkesztőség vezetői úgy vélik, hogy az új műanyagpapír — amelyet különlegesen tanulmányoztak a színnyomás lehetősége szempontjából —, több tekintetben gazdaságosabb a közönséges papírnál. MEGHALT A SIPKASZOROSI CSATA ÜTOLSÖ RÉSZTVEVŐJE (Rabotnicseszko Delo) Az 1877—1878 évi orosz—török háború meghozta Bulgária fel- szabadulását a közel 500 éves török rabság alól. Ennek a háborúnak egyik legnagyobb csatája a Sipka-szorosban folyt le, s ez a csata Verescsagin orosz festő: „A Sipka-szorosban minden csendes” című festményével világhírűvé vált. Ennek az ütközetnek egyik résztvevője volt az orosz Konsz- tantin Vlkentijevics Hrucki, aki most. 114 éves korában hunyt él. K. V. Hrucki volt az utolsó résztvevője ennek a csatának. MÉGIS LESZ AGYATÜLTETES? Die Presse A Santiago de Chile-i egyetem egyik állatorvos csoportja kutyán agyátültetést hajtott végre. Az új agyat kapott kutya 18 órával az operáció után elpusztult, mert nem állt elegendő anyagi eszköz rendelkezésre, hogy életben tartsák. A dél-amerikai operációnál a műtét végrehajtása után két órával a kutya hőmérséklete erősen felszökött, ami infekcióra utalt. Ebbe pusztult bele 16 órával később. Az infekció elleni gyógyszerek túl költségesek lettek volna. Ez volt a második ilyesfajta műtét; az elsőt szovjet tudósok hajtották végre. Nem szoktam én művészkednl... Surrog a korong, s a vatta puhaságé agyag egyre határozottabb formát ölt. A bal kéz a leendő köcsög belsejét gyötri, a jobb kéz ujjai pedig a külsőt formázzák. Az agyagszínű, ösztönös tapintású ujjak között varázslatos gyorsasággal alakul, változik a masz- sza; s szinte újjászületett, mialatt a korong neki-neki lendülő forgását végzi. Az utolsó békési fazekas mester műhelyében vagyunk. A hely nosztalgiára késztet, a már-már kuriózumszámba menő mesterség most születő tárgyai láttán. Pedig a fazekasság, mint az agyag- művesség egyik ága, a legősibb foglalkozások egyike. A formálás legkezdetlegesebb módja a kézzel való mintázás. Fejlettebb és még ma is használatos a korongolás, amelyet a régi görögök már a homéroszi korban műveltek. A fazekasság azon nagy hagyományú kézműves mesterség egyike, ahol évezredek óta változatlanok a munkaeszközök és munkamódszerek, csupán a festékkészítés technológiájában van némi „modernizálódás”. Kállai János fazekasmester műhelye nem szűkölködik látnivalóban. A berendezési tárgyak egy ősi népi foglalkozás tündöklésének és hanyatlásának élő rek- vizítumai. A vályúszerűvé koptatott korong már legalább három generációt szolgált ki. A diófából készült, lyukas kagylóhéjhoz hasonló formázó fakés, a szél-simításhoz használt „csípő-bőr”, a görbe „szelő”, a korsófület lyukasztó szotyogtató ősidők óta kizárólagos eszközei a fazekasoknak. Igaz, a korong felső tányérjában már golyóscsapágy segíti a köny- nyebb forgást; de a mester, hűen a hagyományokhoz és a megszokáshoz még most is mezítláb rúgja a korongot. „Nem lehet cipővel, vagy harisnyás lábbal, — csóválja fejét Kállai János —, érzés kell hozzá. Ezért is nem szabad motorral meghajtani.” A mester 13 éves kora óta ül a tenyérnyi ablak előtt, a fényes ülődeszkán. Jó harminc évvel ezelőtt még négy fazekas dolgozott a békési Dankó utcában, az egész községben pedig összesen kilenc. Mégis megéltek. A porcelán drága volt; a nép cserépedényt vett inkább. Ma már állandóan pia- cozni kell. s van úgy, hogy alig egy-két edény talál csak gazdára. A megyében leghíresebb és legszebb darabokat produkáló békési fazekasság utolsó művelője csak többnyre tejesköcsögöket és csirkeitatókat készít. Néha azért bekopognak a földszagú műhelybe olyanok is, akik egyed» darabot rendelnek. „Megcsinálok én kérem mindent, amit agyagból meg lehet csinálni. Néhány éve itt volt a Janák. Tudja, az a pesti kerámikus. Az egyik ujját odacsípte a villamos ajtaja, nem tudott korongolni. Megcsináltam neki néhány edényt, ö meg befestette. Aztán azokat kivitték a brüsszeli világkiállításra” — mondja, s egy határozott mozdulattal, a metsződróttal leválasztja a megpihenő korongról az újabb tejescsuprot. „A piacra dolgozom, azt csinálom meg, amit el is tudok adni. Nem szoktam én művészkedni...” Pedig érdemes lenne, hiszen néhány házzal arrébb dolgozott Fe- renczi János, Körmendi András és a nagy hírű Somogyi fazekas dinasztia. A hat esztendővel ezelőtt elhunyt Somogyi János okleveles mester fazekasművészetének remekeit a múzeumok és a mester leányai őrzik. Művész volt; mesterségének mindentudója. Az ő korsói, köcsögjei, tányérjai hét határban a legdíszesebbek és a legkönnyebbek voltak. Ezenkívül tűzálló cseréptálakat is készített. Leszármazottai még mindig azt állítják, hogy az általa készített cserépkannában jobb ízű a víz, mint a bádogkannában. Jó lenne összegyűjteni és átmenteni a későbbi korok folklórszerető közönségének a békési fazekasok még fellelhető remekeit, szerszámait. Máskülönben az anyag elkallódik, s többnyire a magángyűjtők házi múzeumába kerül. Az utolsó békési mester is ötven felé jár már, s az a 12 köbméternyi agyag, amit évenként megdolgoz, kiéget, már csak a nyomait őrzi a régi díszítő művészethez. A fazekasműhelyekből kikerülő használati és dísztárgyak hajdani széles skálája is összeszűkült; többnyire tejesköcsögök és virágcserepek készítéséig terjed csak. Az ősi fazekasság haldoklik. Eredeti formájában nem tudjuk és nem is akarjuk életre kelteni. De szeretnénk, ha az agyagból készített edények naív bája, sajátos művésziessége tovább élne a modern kerámiák és népi ihletésű dísztárgyak formájában. Brackó István Helyzetkép az influenzáról A közegészségügyi szakemberek tájékoztatása szerint a fővárosban tovább tart az influenzajárvány. Szerdán mintegy kilencezren fordultak orvoshoz influenzás, hurutos megbetegedéssel. Vidéken csak néhány nagyobb gócban jelentkezett eddig az influenza. A legutóbb beteglátogatási tilalmat rendeltek el a Veszprém, Győr és Békés megyei kórházakban. Győrből és Veszprémből az influenzás esetek számának növekedését jelentik, Békés megyéből azonban eddig semmiféle jelzés nem érkezett, hasonlóan az ország többi részéhez. (MTI) ItMli EPEZOG a Kondorosi Csárdában Már hírt adtunk arról, hogy a Kondorosi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetői az utóbbi hónapokban nagyszerűt alkottak. A régmúlt történelem egy jelentős „darabját” hozták emberközelbe, amikor a betyárvilágból ránk maradt rejtelmes alagút és folyosó-labirintus egy részét feltártak. Ugyanakkor a nagy kémény alatt egy olyan romantikus pinceborozót nyitottak meg, melynek híre máris túl nőtt megyénk határain. A megnyitás óta mindössze tíz nap telt eL Azóta naponként egymást követik az ország különböző részéből Kondorosra látogatók. Az emlékkönyvben már egy szovjet csoportnak is ott olvashatjuk elismerő sorait. A napokban fényképezőgéppel látogattunk el a csárdába, hogy a feltárt romantikából néhány villanásnyit itt bemutathassunk. Marika bemutatja a nagy kéményt, Rózsa Sándornak és betyártársainak egykori búvóhelyét. A szalonnasütő, ahol a jó egri bornak igazi alapot lehet teremteni. S a jó hangulat csináló!, Lakatos Tamás és zenekara. Kép, szöveg: Balkus Imre
