Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-29 / 96 . szám

1969. április 3«. 5 Szerda Nemcsak a kamutiakról van szó... önállósítása idején, de még az­tán, tízegynéhány évvel ezelőtt is afféle „keresd meg, ha látni aka­rod” község volt Kamut. Az egyet, len L-alakban görbülő utcájának két oldalán mindössze 130 lakó­ház emelkedett. Azok is egymás­tól jó kiáltásnyira, csaknem ta­nyarendszerben. Az új tanácsháza, a termelőszövetkezet irodája, az öreg iskola e lakóházak közé éke. lődve inkább sejtette, mint ígérte a község központjának fejlődését. Ahány tv — annyi autó Ehhez a 12 évvel ezelőtt beve­zetett Villany, a község termelő- szövetkezeteinek egyesülése, gyors fejlődése, a növekvő jövedelem adott lendületet. Ugyanis 1957 óta több utcára való új, két-há- romszobás lakóház épült. Ezek többségének udvarán, szembetű­nőbbek az autógarázsok, mint a falusi házak korábban elmaradha. tatlan tartozékai, a tehénistállók. Lélekszámához viszonyítva orszá­gos átlagban Kamuion volt a leg. több motorkerékpár néhány évvel ezelőtt. Most igencsak a személy­autó birtoklásában vezetnek: a gépkocsik száma ugyanis csaknem megegyezik az ottani 130 televízió készülékkel. A televízió nem sok a több mint 600 családi házhoz viszonyítva, azonban óbból 400 valahány a villanyvezetéktől tá­vol, a község határát pókháló- szerűen befonó dűlőutak mentén szóródik még széjjel. Ám a régi bútordarabokat még a tanyasi házak jó részéből is kidobálták. A tornyos, festett ágyak, kanapék, sublótok helyét kombinált szek­rények, rékamiék, sezlonok. mo­dem konyhabútorok foglalják él. Futja rá a jövedelem. A mind jobban gazdálkodó szövetkezet az i960, évi 11 millió forint helyett tavaly ugyanis 17.5 millió forintot osztott ki tagjai között. Túlzotton csendesek az összejövetelek — Nálunk az anyagi jólét jóval túlhaladta a lakosság egy részé­nek politikai öntudatát, aktivitá­sát — jegyzi meg kissé kesernyé­sen a fejlődés sok bizonyítékának számbavétele közben Szlaukó Já­nos elvtárs, a község és a terme­lőszövetkezet pártalapszervezeté. nelk titkára. — Annyira jól érzik magukat a kamutiak a szinte min­den korszerű eszközzel ellátott lakásaikban, hogy még a külön­böző ünnepségekre! sem szívesen mozdulnak ki belőle, hát még ha szakmai, politikai tanfolyamokról van szó. — Leginkább az évi jövedelem alakulása foglalkoztatja tagjaink többségét — teszi hozzá ehhez Püski Imre elvtárs. — A követ­kező évek fejlődésének ütemét meghatározó elgondolásokhoz, tér. vekhez nemigen adják hozzá el­képzeléseiket. ötleteiket, nemigen szállnak vitába a termelés ho­gyanjával, mikéntjével. Azt mondják, azért vannak a vezetők, hogy mindennek a lehető legjobb irányt szabjanak. A későbbi beszélgetés közben kihozta a szó: többen csupán kö­telező időtöltésnek tartják a kü­lönböző összejöveteleket, köztük a párttaggyűléseket és az időn­ként megtartott szövetkezeti köz­gyűléseket. Annyira, hogy többen távol is maradnak ezekről. Rend­szerint arra hivatkoznak, hogy a széjjelszórt tanyavilágban élnek s az idő és útviszonyok gátolják őket a megjelenésben. Kivételt ez alól csak a zárszámadási köz­gyűlés képez, amelyen a legzor­dabb időben is megjelennek. A baj az, hogy csak éppen ott van­nak. Még hozzászólás sem igen hangzik el a gyűléseken, nemhogy javaslat, ötlet, pláne bíráló meg­jegyzés. Elég csendes volt az a párttaggyűlés is, amelyen a múlt évi gazdálkodás eredményei, hibái s az ez évi termelési terv főbb elképzelései voltak napirenden. Nem volt szokás a továbbtanulás Nem egyedüli jelenség az ilyen csendesség megyénkben s ezért nemcsak a kamutiakról „szól a mese”. Kamuton felesleges fárad­ság volna forradalmi hagyomá­nyokat kutatni. Itt a tanyák vilá­gán belül évtizedről évtizedre megmerevedett szokások és elvek határain belül éltek az emberek. Kisebb-nagyobb vagyonkájuk megőrzése, gyarapítása volt a leg­főbb céljuk. Ez szabályozta lénye­gében a születések számát is. Ügyeltek arra, hogy minél keve­sebb gyerek között kelljen maj­dan elosztani a vagyont. Példa er. re, hogy 1959-ben mindössze tíz gyerek végezte el az általános is­kola 8. osztályát. Egyszerűen ilyen kevés volt a számuk. A felnövő gyerekek életelvét is a tanyavilág szokásai határozták meg: ott ma­radni s együtt élni a szülőkkel az örökség átvételéig s azután is. Ezen a merevségen alig-alig akadt egy kis rés. Néhány lány és fiú még csak elvégezte a középiskoiát, de aztán abbahagyta a tanulást. A helyi tanácsházán, a földmű- I vesszövetkezetben, az iskolában és a termelőszövetkezetekben emiatt alig találni most Kamut határában született okleveles, dip- ! lomás embereket. Végre most már törik az eddigi merevség. A helvi általános isko­lában most végző 46 gyerek közül 40 jelentkezett egyharmad-eey- harmad arányában ipari, mezőgaz­dasági szakmára és különböző kö­zépiskolákba. A felnőtt lakosság politizáló kedvéről, érdeklődési köréről már ejtettünk szót. Ki­fejtve. hogy nem szívesen moz­dulnak ki jól berendezett lakása­ikból, még a tervtárgyaló és az időszerű tennivalókat meghatá­rozó közgyűlésekre sem. Akik megjelennek, azokat sem fűti szenvedély. Hallgatagságuk miatt a gyűlések nem válnak a nép okos összejöveteleivé. A Lenin üzem­egységet kivéve, ahol az eredeti 22 jelentkező helyett általában 24- en, 25-en jelennek meg a poli­tikai oktatáson és élénken vitat­koznak is a helyi tennivalókról és a világ eseményeiről, eléggé csen­desek, 70—75 százalékos megjele- nésűek a többi politikai tanfolya­mok. A TIT egy-egy előadásán is csak 18—20-an jelennék meg. Va. lamivel nagyobb az érdeklődés a házi kertészeti szakkör és a sütő­főző tanfolyamon. Ezen 35—40-en is sürögnek, forognak esetenként, a nőtanács által szervezett tömeg­propaganda előadáson viszont alig 25- en, 30-an jelennek meg. A szövetkezeti gazdák is örökbe kapják bad megfeledkezniük a kamuti- aknak — és másoknak sem —, hogy örökség most is van és ezu­tán is lesz. Természetesen azzal a különbséggel, hogy most és ez­után nem néhányholdas kisbir- tokot, hanem korszerűen felszerelt nagyüzemi gazdaságot hagynak majd örökségül fiaikra és lánya­ikra a szövetkezeti gazdák. Nem kell különösebben magyarázni, hogy a nagyüzem csak úgy fej­lődik, gyarapodik évről évre, s úgy biztosít majd gondtalan, jó megélhetést az örökösöknek, ha fizikai ereje mellett mindenki nő. vekvő tudásból buzogó ötletét, ja_ vaslatát is hozzáadja — nap mint nap. A jövővei szemben közöny, a „jól van minden úgy ahogy van” belenyugvás előbb-utóbb körülfa­lazza, elzárja a további fejlődés útját. A „minden jól van ahogy van”-ra jellemző, hogy a békési járás tsz-eiben már a kezdet kez­detén erőteljesen kibontakozó szocialista brigádmozgalom szer­vezésének szükségessége csak most ért el Kamuira. Most is még csak a „jó lenne, kellene” gondo­latnál tartanak. Ha elegendő vol­nál e mozgalomhoz a helytállás a termelő munkában, gyorsabban menne a szervezés. A szocialista cím elnyerésének azonban felté­tele emellett a szakmai és a poli­tikai ismeret fejlesztése, az egy­más segítése, a szövetkezetben tö­mörült családok egészének jele­néről és jövőjéről való fokozott törődés a napi munka közben, de az összejövetelek mindegyikén is. A közös bölcsességet, az ötletgaz­dagságot hiányolja joggal a párt­titkár is és még többen mások Kamuton, mert az ottani Béke Tsz eddig még csak a jó és nem a legjobb gazdaságok közé került az ehhez rendelkezésre álló adott, ságok és lehetőségek ellenére. Kukk Imre Kihasználják a jó időt a mezőgazdaságban A vidékről érkező jelentések szerint a jó időt kihasználják a mezőgazdaságban, — mindenfe­lé benépesült a határ. Becslé­sek szerint a hónap utolsó nap­jaira jelentősen összezsugoro­dott az a háromhetes hátrány, amit a késői kitavaszodás oko­zott. Jellemző erre, hogy az úgynevezett középkorai növé­nyek vetésével általában már­cius végéig mindenhol el szók ez a munka április második fe­léig húzódott el. Április 10 he­lyett csak április 20 után in­dult meg nagy erővel ország­szerte. Az időjárás javulása nyomán azonban már csak né­hány napos a késés. A napsütéses száraz idő kü­lönösen jól jött a növényvédel­mi munkáknál. A repülőgépes növényvédelem és a szántó­földi vegyszeres gyomirtás tak készülni, az idén azonban I csúcsszezonja megkezdődött. Értékes dolgozatok a megyei helytörténeti pály ázat on Az 1968—89. évi helytörténeti pályázatra beküldött munkák ér­tékelése és a pályadíjak kiosz­tása már néhány héttel ezelőtt megtörtént. A Békés megyei Helytörténeti-Honismereti Bizott­ság tevékenységén belül a hely- történeti pályázat évről évre va­ló meghirdetése, szervezése és értékelése kétségtelenül igen fon­tos helyet foglal el. Nemcsak azért, mert sokszor éppen a pá­lyázati kiírás által adott ötletek eredményeként születnek igen értékes dolgozatok, s ezáltal év­ről évre jelentősen gyarapodik megyénk történeti irodalma, ha­nem azért is, mert állandó újabb és újabb erőpróbát, s ezáltal ál­landó önképzési és továbbfejlő­dési lehetőséget jelent azoknak a honismereti szakkörvezetőknek és tanároknak, akik helytörténe­ti kutatásunk egyik legfőbb bá­zisát, utánpótlását képezik. De éppen ezáltal a pályázatnak ab­ban is nagy szerepe van, hogy Kedvelik a klubfoglalkozásokat a szeghalmi járásban A szeghalmi járási pártbizott- | meglevők között is van korszerűt- ság legutóbbi ülésén napirendre [len. Néhány községünk saját erő­került a jelenlegi nemzetközi hely- |ből kíván könnyíteni tantermi né­zet, valamint a járás művelődés- hézségein. politikája, a népművelő munka , Számosán kapcsolódtak be az elmúlt években az általános mű­veltségét megalapozó dolgozók is­kolájába, bár az utóbbi időben helyzete és az ezzel kapcsolatos feladataink. A beszámoló megállapította, hogy pártunk IX. kongresszusa- j fokozatos csökkenés észlelhető, nak határozatai alapján foko- ! Ok3 részben a kiöregedés, zódott járásunkban a művelődés- politikai kérdésekkel való foglal­kozás. Munkánk célratörőbb, ha­tékonyabb, tervszerűbb lett. En­nek eredményeként tovább erősö­dött a lakosságban a szocialista jellemvonás, fejlődött az emberi közösséghez, a munkához való új szocialista viszony. Jelentős lépést tettünk előre az elmúlt évek so- Félreértés ne essék: bár minden , ran az oktatási reform megvalósí- kamuti férfi megtanulná a kor- | tásában. Művelődéspolitikai cél­a helytörténeit kutatók között sokoldalú és élénk munkakap­csolat alakult ki. Az 1968—69. évi pályázat azt bizonyítja, hogy a pályázati ki­írás témajavaslatainak igen nagy szerepe van a kutatók érdeklő­désének irányításában. Ennek tulajdonítható ugyanis. hogy megnőtt a megyénk munkásmoz­galmi hőseinek emléket állító dolgozatok száma, s többen fog­lalkoztak a Tanácsköztársaság és a felszabadulás időszakának va­lamely fontos problémájával is. A számszerű eredmény a kö­vetkező volt: 12 pályázó 14 pá­lyamunkát küldött be. Bár a dol­gozatokat elbírálók egyetértettek abban, hogy a beérkezett mun­kák színvonala igen jó, a külön­böző szempontok mérlegelése után úgy döntöttek, hogy az I. díjat nem adják ki. A II. díjat Lovász György kapta két be­küldött dolgozatára, melyek kö­zül az egyik a Szarvasi Építő­munkások „Világosság” dalköré­nek történetét dolgozta fel (a Békési Életben e témáról nem­rég megjelent cikkhez viszonyít­va is igen értékes és figyelem­re méltó tanulmány), a másik pedig munkásmozgalmi évfordu­lóink nevelőhatását és az iskola- közösségek ezzel kapcsolatos te­vékenységét és további feladatait tárgyalta. III. díjat két pályázó kapott: Kiss Imréné az eléggé elfeledett Békéstarhosi énekisko­la 1946—1954. közötti történetét, Francz Vilmos pedig Battonya művelődéstörténetét dolgozta fel. A jutalmazott dolgozatok sorá­ban ezután néhány munkásmoz­galmi egyéniség élettörténetét feldolgozó munka következett: Pelle Ferenc, a békéscsabai Gyuska Jánosról, Miklya Jenő a szeghalmi Dapsy Gizelláról, Ba­logh György pedig a dombegy­házi Weil Emilről írt. Pénzjutal­mat nyert egy értékes üzemtör­szerű háztáji zöldség- és gyü- mölcstérmelés módszereit, mert az jobban illene a rohamosan épülő új házakhoz is, de haszna vitat­hatatlan még a régebben épült tanyák mellett is. Az sem ártana, ha minden fiatal asszony és lány megtanulná a korszerű táplálko­záshoz szükséges sütés-főzés ösz- szes csínját-bínját, mert ez is jobban illik a növekvő jóléthez, az egyre korszerűsödő háztartási berendezésekhez, eszközökhöz. Emellett azonban nem lenne sza­részt munkahelyi nehézségek. A gazdaságvezetők még sokat tehet­nek ezen a területen. Korszerű, eredményes népmű- I téneti munka is: Dütsch Zsolt: velői munka követelményei: jól J A Mezőberényi Pamuttextilmű- felszerelt művelődési intézmé- | ve^ gyárának története 1920— nyék, jól képzett, művelt, hozzá­.’. , kés adatokat és sok munkát tar­ertő népművelők. Vannak meg talmaznak a díjazásra ezúttal gondjaink e területen is. ) nem került dolgozatok is. Az utóbbi években jelentős az j A Helytörténeti-Honismereti előrehaladás a klubfoglalkozások 1 Bizottság a felszabadulás 25. év- kiszélesítésében. Ez a munka a ! fordulója alkalmából ismét meg- nevelés sajátos és hatásos eszkö- 'eti a me8yei, helytörténeti ze, tevékenysége sokoldalú. A kis Pa yaza °f> °ly hogy rész­kozsegekben segíti az élénk tár- | g0s Tanácsa által meghirdetett . , , sadalmi élet kibontakozását. A j felszabadulási pályázatra benvúi­Az ifjusag_ es a felnőtt lakosság | szakköri foglalkozás segíti feléb- tott dolgozatok kerülnek megyén reszteni — az egyéni adottságok- ’ * .......... n ak megfelelően — az alkotó ked­vet, teret ad a képességek kibon­takozására. A különféle tanfolya­mok is sikeresen működnek min­den évben. Dr. Horváth Jánosné Szeghalom kitűzéseink végrehajtása és irá­nyítása azonban új módszereket igényel. általános műveltségének emelésé ben is vannak eredményeink. Kör- zetesítettünk egy sor tanyai is­kolát. Javult a szakoß ellátottság is, de nehézségeinkről is kell szól­nunk. Tanulnak még tanyai gyere­kek mostoha körülmények között. Nincs elegendő tantermünk és a belüli értékelésre, másrészt azon­ban a pályázati kiírás ismét le­hetőséget kíván nyújtani olyan dolgozatok beküldésére Is, me­lyek nem a felszabadulás idősza­kával. hanem megyénk történe­tének valamely más problémá­jával foglalkoznak. G. Vass István

Next

/
Thumbnails
Contents