Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-29 / 96 . szám
IW9. április 30. 4 Szerda Megyénk a „legegészségesebb” Számok és adatok Békés megye társadalombiztosításából 1968-ban a nemzeti jövedelem 11,5 százalékát fordítottuk társadalom- biztosításra és a kifizetett költségek meghaladták a 24,7 milliárd forintot. Ez a két szám önmagában is bizonyítja, hogy államunk milyen nagy gondot fordít a dolgozók egészségügyi és szociális ellátottságának javítására, de arra is utal, hogy hazánk társadalombiztosítása a világon a legfejlettebbek közé tartozik. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának most közzétett statisztikai jelentése érdekes és tanulságos adatokat tartalmaz Békés megyéről is. A statisztika szerint Békés megyében 1968-ban tovább javult az egészségügyi helyzet, legalábbis erre utal a táppénzesek arányának 0.1 %-os további csökkenése. Békés az ország „legegészségesebb” megyéi közé tartozik, 3,6 százalékos táppénzes létszámánál csak Tolna és Vas megye mutat valamivel jobb arányt Az iparági átlagot jelentősen meghaladó betegségi csoportok kimutatásában egyetlen Békés megyei üzemet nem találunk, ellenben a 100 dolgozóra jutó betegségi napok jegyzékén szerepel két állami gazdaság. Az ágazati jegyzéken a Gyulai Állami Gazdaság 1161 nappal az ötödik, a Mezőhegyes! Állami Gazdaság pedig 1058 nappal a hetedik helyen áll. I gyógyszerfelhasználás aránya a múlt évihez képest nem változott jelentősebben. A megye biztosí- | tottjainál az egy gyógyszervényre jutó költség 17,37 forint, az egy biztosítottra jutó évi gyógyszer- költség pedig 346 forint volt. A Szakma ifjú mestere mozgalom a Békéscsabai Kötöttárugyárban (Tudósítónktól) A Könnyűipari Minisztérium, a KISZ és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete kiírása alapján, a Kiváló Dolgozó cím elnyeréséért folyó verseny előiskolájaként a Szakma ifjú mestere mozgalom indul a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban. A versenyben — amely a 25. szabad május tiszteletére április 30-tól hat hónapig tart — a 30 éven aluli szakmunkások, valamint azok a fiatal betanított munkások vehetnek részt, akik legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek s a cím elnyerése után szakmunkás vizsgát tesznek. A vállalatnál a TMK-lakatosokra és műszerészekre, a villanyszerelőkre és a gépi varrókra terjed ki a mozgalom. A versenyben eredményes fiatalok a Szakma ifjú mestere cím megfelelő fokozatú — arany, ezüst, illetve bronz — jelvényét nyerik el. Ezenkívül a vállalat igazgatója, pártbizottsága és a szakszervezeti tanács a fokozatoktól függően, 200—500 forintig terjedő pénzjutalmat, valamint 3—6 napig terjedő jutalomszabadságot biztosít az eredményes ifjú mestereknek. Az elbírálásnál a hat hónap alatt végzett termelő munka, az elkészítendő mestermunka minősége és színvonala, valamint az elméleti vizsga kérdéseire adott válaszok jönnek számításba. A termelő munka tekintetében elbírálás tárgyát képezi a mennyiségi munka, a selejtcsökkentés, a gép karbantartása és a különféle óvórendszabályok megtartása. Az előkészítendő mestermunka pontos leirását a vizsga előtt egy hónappal kapják meg a fiatalok, j A mestermunka általában egy-egy gépalkatrész, modell vagy konfekcionált termék elkészítése lesz s az elbírálásnál a működési pontosság, a minőség és a tetszetősség kerül górcső alá. Azok a fiatalok, akiknél a mestermunka elkészítése nehézségekbe ütközik (pl. a villanyszerelőknél), mestermunka helyett több elméleti kérdésből számolnak majd be. Az elméleti vizsgán a szakmával kapcsolatos matematikai számításokból, anyagismeretből, technológiából és a szakmával kapcsolatos egyéb kérdésekből kell szá- j mot adni. Az 5—7 tagú bírálóbi- j zottság az iskolákban szokásos ötféle érdemjeggyel osztályozza a válaszokat é® a pályaműveket. Az aranV fokozatot az a fiatal érheti el, akinek az ötös osztályzatok mellett legfeljebb két négyes osztályzata lesz. Az ezüst jelvényt az kaphatja, akinek legalább egy ötös osztályzat mellett négyesnél rosszabb osztályzata nem lesz. A bronz elnyerésének kritériuma az, hogy a jeles és jó osztályzatok mellett kettőnél több hármas osztályzat nem lehet. A kitüntető jelvények és jutái- | mák kiosztása a vállalatvezetőség és a gyár KISZ-tagságának jelenlétében, ünnepélyes külsőségek között történik majd. A mozgalom iránt máris igen élénk érdeklődés nyilvánul meg. Kazár Mátyás Szépítik környezetüket, törődnek a véradókkal Az alapszervi vezetőségválasztás után első ízben jöttek össze Gyulán a város Vöröskereszt alapszervezeteinek titkárai, hogy megbeszéljék a további feladatokat. A tanácskozáson többek között szó volt a véradásról, melyben van még tennivaló. Pedig Gyulán megbecsülik a véradókat, eddig 100 többszörös véradónak ajándékoztak színházjegyet, vagy valamilyen emléktárgyat jutalmul áldozatkészségük elismeréséül. A vitában a titkárok értékes javaslatokkal segítették a további munkát, s többen elmondták eddig mit tettek. Az egyik körzetben például 300 tő rózsával szépítették környezetüket, s rendszeresen gondozzák a fákat, bokrokat. Többen javasolták, hogy az alapszervezetek tovább erősítsék kapcsolataikat a különböző szervekkel. Elsősorban a pártalap- szervezetekkel. Gyógyászati segédeszközt is szép számban vettek igénybe a megye lakói. 1000 biztosítottra tavaly 132 szemüveg, 31,4 gumiharisnya, 3,8 haskötő és 3,6 orthopäd cipő jutott, az ipari és alkalmazotti biztosítottaknak 27,41, a tsz-biztosí- tottaknak pedig 23,31 forintot fizettek ki útiköltségre. A családi pótlékban részesülők aránya az iparban alacsonyabb, a mezőgazdaságban magasabb az országos átlagnál. Minden 100 biztosítottból az iparban 18,8, a mezőgazdaságban 17. részesült a múlt évben családi pótlékban. Az egy évvel korábbihoz képest különösen a mezőgazdaságban nőtt meg a családi pótlékra jogosultak száma, ami azzzal magyarázható, hogy egy 1968-ban megjelent rendelet szerint a jogosultak köre kibővült az egyszerűbb termelőszövetkezetek tagjaival, az öregségi és munkaképtelenségi járadékosokkal, valamint az egyedülálló férfiakkal. Országosan nagy sikere és pozitív hatása van a gyermekgondozási segélynek. Ennek is következménye, hogy a születések aránya országosan elérte a 10 évvel ezelőtti átlagot és tavaly már minden 1000 lakosra 15 élve születés jutott. 1968-ban 92 000 anya vette igénybe a segélyt és köztük igen szép számmal Békés megyeiek. Az ipari dolgozók között 2300, a tsz- asszonyok között pedig 720 élt ezzel az államunk nyújtotta kedvezménnyel. Az egyéb segélyekre is jelentős összeg jutott. A többi között a megye minden 1000 ipari és alkalmazotti biztosítottjából 29,3 részesült anyasági és 15,9 temetési segélyben. A tsz-tagok közül 18,3 kapott anyasági é® 23,6 temetkezési segélyt. Megjegyezzük, hogy a segélyezés aránya országosan is viszonylag magas Békés megyében. 1968-ban hazánk népességének 12,8 százaléka — minden nyolcadik lakos — volt nyugdíjas. Érdekes, hogy Békés megyében a lakossághoz képest, viszonylag kevés a nyugdíjasok száma és 12 százalékkal jóval az országos átlag alatt van. így is 53 000 nyugdíjasa van a megyének. A jelentés viszonylag megnyugtató számokat közöl a társadalombiztosítási ügyintézésről. A nyugdíjhatározatok átlagos döntési ideje üzemi előkészítés után 16 nap, előkészítetlen esetekben pedig 33 nap. A panaszos és reklamáló levelek száma viszont országosan is igen sok. Minden 10 000 biztosított közül 50 írt panaszlevelet és ebből 11 jogosnak bizonyult, öregségi, rokkantsági ügyben 2528, baleseti járadékügyben 138, tsz-nyugdíj és baleseti járadék ügyben 1057 kérelem érkezett, amelyekből 13, 17, illetve 31 százalékot elutasítottak. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának statisztikai jelentéséből nemcsak eredményekről lehet olvasni, hanem következtethetünk néhány javításra vagy megoldásra váró feladatra is. A többi között feltétlenül tovább kell javítani az egészségügyi felvilágosítást, nagyobb gondot kell fordítani a betegség-megelőzésre, és további javításra vár a társadalombiztosítási ügyintézés. Kovács András A Felsőnyomási Állami Gazdaság, Csorvás, Petőfi-pusztai kerületébe felsőfokú technikumi vagy egyetemi végzettségű növénytermelési agronómnst keres. Több éves nagyüzemi gyakorlat szükséges. Jelentkezés személyesen a gazdaság főagronómusánál. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Nyugdíjas napok a nyolcvanadik év után. Fotó: BalkuSzeretetet, gondoskodást kapnak Az állami gondozott gyermekek helyzetérái tárgyaltok Szarvason A Szarvasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén többek között az állami gondozott gyermekek helyzetéről tárgyalt, s megállapította, hogy a városban a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermekek megfelelő körülmények között, jól élnek. A kihelyezés legfőbb értéke, hogy a gyermekeket az ellátáson kívül családi légkör veszi körül, s egyéni bánásmódban részesülnek. A szarvasi nevelőszülők lelkiismeretesen, sok-sok szeretettel foglalkoznak a gyermekekkel. Van közöttük kis óvodás, de ipari tanuló is. A városban 12 állami gondozott gyermek él nevelőszülőknél. Az a tapasztalat, hogy a tanulmányi eredményük is megfelelő, ez annak köszönhető, hogy a gyermekek iskoláztatási gondjaival jobban törődnek, mint általában a vérszerinti szülők. Mondhatni úgy is, hogy mentesek azoktól a szülői gyengeségektől, amelyek a szeretet címén több engedményt tesznek a gyermekeknek. A kihelyezett állami gondozottak közül vannak tehetséges tanulók is, mint például Bakócs Gizella, aki a zenében mutatkozott tehetségesnek, ezért a Gyermekes Ifjúságvédelmi Intézet hangszert vásárolt a részére. Nevelőszülei, Paluska György és felesége nagy gonddal és szeretettel foglalkoznak vele. Varrnak ipari tanulók, közöttük, mint például Janis Anna, aki a ruházati ktsz- ben dolgozik. Annál a szövetkezet vezetői mindenben támogatják, s a nevelőszülőket is segítik, hogy a kislány a társadalom hasznos tagjává váljék. Több olyan szülő van, aki nem egy gyermeket, hanem például testvéreket fogadott magához. Ezzel nagy áldozatot vállalt és jelesen vizsgázott emberségből, mert nem hagyta elszakadni egymástól a testvéreket Ilyen körülmények között élnek a Lakatos gyerekek, akik cigány- családból származnak. Nevelőszü. leik gondoskodása mintaszerű, ez megmutatkozik tanulmányi eredményük fokozatos javulásában is. A nevelőszülőket segítik a Gyermek, és Ifjúságvédelmi Albizottság tagjai, valamint a tanács gyermekvédelmi felügyelője. Rendszeresen látogatják a családokat, tanácsokat adnak a gyér. mekek neveléséhez, ahoj szükséges a pályaválasztásiban is segítenek. Hasonló lelklismerettel foglalkoznak az Iskolákban ezekkel a gyermekekkel a pedagógusok is. A boltajtó nyitva van. A tavaszi meleg beáramlik a tél hütötte falak közé. A napfényes kirakatüvegen eltévedt méhek konok következetességgel próbálnak kijutni a szabadba. Zúgva verik fejüket a láthatalan akadályba. Néhányan már elpusztulva fekszenek a párkányon. Megpróbálom megmenteni az élőket. Jobb híján a pénztárcámat tartom elibük s ha rámásznak, gyors mozdulattal a szabadba repítem őket. Kettő örömmel találja meg az utat a fényhez, de a harmadik már elgyengült, a küszöbre esik. S ekkor egy fiatalember lép ki a boltajtón. Ha nem szólnék, észre sem venné, de kiálltok: Epizód — Vigyázzon! Rá ne lépjen! Elmosolyodik. Sok, nagy fehér foga van, piros arca és hosszú haja. Vigyorogva néz vissza rám, s egyetlen mozdulattal eltapossa a méhet. Egy másodperc s csak szegény, szürke kis csi- kocska marad abból, ami élő volt. Nincs mit tennem. Elkeseredetten tovább folytattam a mentést. Egy másikat az utcai kővirágtartóba teszek. A bicikliőrző bácsi meglátja ügyködésem. Odamegy a kicsi bogárhoz, és így szól hozzá: — Gyere ide, kedves! Dühös vagy? Látom haragszol rám, de én segítek rajtad! Ne félj, ismerlek benneteket. Finoman összecsippenti vaskos két új- jával a méh szárnyait és átteszi egy napos részre. — Így! Így! A nap kell nekik, hogy feléledjenek —- magyarázza. — Szeretem cl méheket — mondom, de félek tőlük. Ha megcsípnek, beteg leszek! Pedig tisztelem, csodálom társadalmukat. — Én méhész voL tam — feleli. — Ismerem a természetű, két, szeretettel bánok velük, szeretettel felelnek rá!..i •—Es az a fiatalember? — kérdem. — Az szadistaI Gonosz lesz egész életében nemcsak az állatokhoz, de embertársaihoz is. H. Sándor Magda
