Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-28 / 95 . szám
IM9. április 31. 4 Vasárnap Műszaki fejlesztés két és fél millióért A Gyulai Vas- és Fémipari Ktsz-ben elkészítették a 3 éves műszaki fejlesztési tervet Ennek keretiben az első ütemben már hozzákezdtek a ktsz új telepén egy 800 négyzetméteres szerelőcsarnok építéséhez, amelyet júliusban adnak át. Ezenkívül jövőre felépítenek egy 80 méter hosszúságú csarnokot, amely lehetővé teszi a sízövetkezet a még városban dolgozó részlegének kitelepítését az új telepre. Készül a vasöntöde műszaki fejlesztési terve, az erre a célra rendelkezésre álló két és 'él millió forintból elkészül a már nagyon hiányait homokelökészítő. Kiépítik a még nehéz fizikai munkát igénylő nehézöntvények szállítására a felsőpályás darut. Pillanatképek a lottósorsolásról Mint lapunk tegnapi számában már beszámoltunk, Sarkadon nagy élményt jelentett a lottósorsolás. A közönség körében jó né- hányan voltak, akik kettes, illetve hármas találatot értek el, egyelőre hír nem érkezett még arról, hogy négyes lett volna. A számhúzóknak viszont szerencsét jelentett ez a nap, hiszen nemcsak, hogy élményben volt részük, hanem egy-egy Lottó-babát is kaptak ajándékul. Képeinken néhány pillanatot örökítettünk meg a nagy eseményről. Veres Albert az 31-es számot mutatja fel. Boros Sándor megforgatja a Lottógőmböt. fajon nyertünk-e? Fotó: Esztergál* Palota ötmillióért — Nézze mekkora színpada van! És az egész épület is háromszor nagyobb lesz, mint a malom volt. Szép lesz, jó lesz. Valóságos palota! De megéri-e? Nem is igen illik a falusi házak közé. És ide különben sem jöhet be az ember, csak úgy, csizmában. Pedig munka után hazamenni, lemosdani, tiszta inget húzni, visszajönni..., nem könnyű dolog. Otthonülő ember a falusi. Most meg ott van a tv is. Egy csanádapácai férfi mondja ezt. napszítta kezefejével a hatalmas épület felé intve. *■ Tegnap délelőtt tanácsülést tartottak Csanádapácán. Az ülésnek két napirendi pontja volt: ezek közül az egyik, a község idei költségvetésének vitája és elfogadása. Nem szeretnénk az események elébe vágni, de az ülés másnapján a nyilvánosság előtt szeretnénk foglalkozni a csanádapácai költségvetés és községfejlesztés néhány gondjával. Tesszük ez jó szándékkal és kicsit a példaadás igényével is. község történetében, ma már sokan nem is emlékeznek erre az állításra. * Talán senki sem gondolta, hogy a kultúrház kezdetben kétmillióra tervezett költsége alaposan megemelkedik. Ha elkészül az épület, értéke meghaladja az 5 millió 400 ezer forintot! Gondoljunk csak arra, hogy nem egy községben problémát jelent néhány száz méter járda költségének előteremtése is. Az apácaiak mégis bele merték vágn» ebbe a sokak által fenntartással fogadott palota építésébe. Nem a kultúrház szükségességét kifogásolják, hanem annak nagyságát. Ami persze a költségek meghökkentő növekedését illeti, abban nem kis szerepe van az árváltozásoknak. Mégis, hogy sikerült előteremteni az ötmilliót? A tanácselnök félig tréfásan, félig komolyan megjegyzi, hogyha lenne nálunk ilyen intézmény, akkor őt biztosan az adósok börtönébe zárnák. Tény viszont az, hogy az 5 millió 400 ezer forint tilt. Kiss Ferenc tanácselnök sokat tudna mesélni az új művelődési ház építéséről, mert többről van itt szó, mint arról, hogy „legyen egy hely, ahol színházat, mozit nézhetnek, táncolhatnak, újságot, könyvet olvashatnak az emj>erek!” Miért? Vegyük sorra az okokat, hiszen az utcákat járó, szemlélődő ember nem hagyhatja figyelmen kívül a fejcsóváló, kétkedő megjegyzéseket sem. Csanádapóca közei 4000 lakosú, erősen fejlett település. A Statisztikai Hivatal tájékoztatója szerint a komplex és ágazati mutatókat tekintve a megye 75 községének rangsorában a 25., az orosházi járásban ötödik. A lakosság kommunális ellátását tekintve, a megyei rangsorban hetedik, a járásban első. A kiépített belterületi utak, járdák aránya szerint a járás egyik legfejlettebb települése. Villanyt 1948-ban kapott, az első orvosi lakás még a század elején épült. Huszonkét kútja, kádfürdője, strandja van. A postán 987 rádió- és 456 tv- előfizetőt tartanak nyilván. Csanádapáca jómódú község. Lakosai a mezőgazdaságból élnek és a ház körül kertek is szépen fizetnek. Van olyan utca, ahol 8 autó parkol a házak előtt. A kerteket öntözik. Zöldséget, gyümölcsöt termelnek. (Elég egy csövet ledúgni a földbe, máris jön a víz.) Hajdan Orosházára jártak piacoz- ni, vásárolni az apácaiak. Ma már jobban fizet a csabai és a tótkom_ lóéi piac. Utazni is könnyebb, mint régen. Jó a buszjárat, de a múltat idéző kisvasút is megteszi még a magáét. A községben presz- szó, vendéglő működik, s a mozi elég mostoha körülmények között — öt napon át játszik. Hajdan Orosháza volt az apácai gazdák Mekkája — olvasható a tögetett tőkéhez adott a MOKÉP, adott az ÁFÉSZ, adott a járás. A tsz-tagok 20 fillért, fizettek minden munkaegység után. A tanács, 3 éves lejáratra, 800 ezer forint bankhitelt is felvett. így ennek évenkénti visszafizetési összege 3 esztendőn áit elviszi a lakosság által befizetett község- fejlesztési alapot. (A lakossági hozzájárulás egyébként a kezdeti 120 forintról mostanára 300 forintra nőtt családonként.) Látva a tetemes költségeket, bárki joggal állíthatná, hogy Csanádapáca pénzét néhány évre (és a községfejlesztési alapot még 3 évig) a művelődési ház építése kötötte le, és más, jogos igények maradtak kielégítetlenek a palota miatt. A község normális életviteléhez szükséges pénz elköltésének a költségvetésre vonatkozó előírások már eleve határt szabnak, s így a legszükségesebb kiadások fedezete biztosítva van. De mi lesz akkor az általános fejlődéssel, ha a fejlesztésre szánt pénznek biztos helye van a kulturális beruházásnál? A kérdés jogos, de tavaly például 74 ezer forintért bővítették a villanyhálózatot, valamint fogorvosi lakással és egy kéttan- termes iskolával gazdagodtak. Az idén sok kisebb beruházás, felújítás mellett 1400 négyszögöles park és játszótér épül és 50 ezer forintot kap a fürdő. (Űj kutakat kell fúrni, mert a régiek nem győzik utánpótlással a hetenkénti vízcserét.) Így hát sok mindenre tellett, és telik még Csanádapácán, a művelődési háznak a községre aránytalanul nagy feladatot rovó építése mellett is. De, mire lenne még szükség? Hogy csak a legfontosabbakat említsük: új egészségház és néhány száz méter járda kellene a most formálódó utcákba. Nyitott kérdés még a közművesítés is. A kommunális állandó bizottság megbeszélésének cigaretta-szünetében — hivatalos becslés Vásárlás szemé lyigazolvánnyal A Képcsarnok Vállalat békéscsabai üzetében is tavaszt jelez az emelkedő vásárlási láz. Sokan vannak, akik még csak ismerkedni, érdeklődni térnek be, de ezek jó része sem távozik üres kézzel. Nagy szerepe van ebben, hogy a személyigazolvány bemutatásával részletre hozzájuhatnak 200—8000 forint értékű művészi alkotásokhoz. Sokan keresik és vásárolják a különféle kerámiákat, kisbútorokat, rézkarcokat és neves iparművészek munkáit De vannak olyanok is, akik klasszikus festőművészeink alkotásával távoznak. Növekszik az érdeklődés a kisplasztikák iránt is. híján — Annus Péter bognár- mesterrel készítettünk alkalmi költségvetést a belterület közművesítésére. A csövek lefektetése és 50 kifolyó építése körülbelül ugyanannyit tenne ki, mint a kultúrház ötmilliója. Számtalan egyéb tényező mellett ez utóbbi mellett érvel az a tény is, hogy a községben viszonylag sok a kút, s nem kell nagyon messzire menni a vízért Az is igaz viszont hogy az ember félkezén meg tudja számolni a község folyóvizes fürdőszobáinak a számát. Amint azt Botyánszki Mátyás pénzügyi előadó elmondotta, a község legközelebbbi nagy beruházása a törpevízmű építése lesz. Mert semmivel sem kisebb dolog saját fürdőszobában tisztálkodni, nem kútra járni, mint bársonyszékből színházat nézni a helyi kutúrházban. Mivolt már szó, ha tréfásan is az adósok börtönéről. Nem könnyű az adott erőkhöz mérni a sürgetően jelentkező igényeket. Nemcsak százezrek, milliók sorsáról dönt az, aki szükségességi sorrendet állapít meg a megvalósítandó beruházások között, hanem kicsit a községbeliek sorsáról, a későbbi életkörülményeik alakulásáról is határoz. És mint minden más intézkedés, közvéleményt formál. A községnek nemcsak pénzzel kellett győzni a művelődési ház építését, hanem a helyi vezetőknek győzni kell türelemmel, ókos községpolitikával a fejcsóváló apácaiak kétkedését. * — Türelemmel győzzük és némi politikának sem vagyunk híján — véli az elnök, a kommunális állandó bizottságnak a tanácsülést megelőző értekezlete után. A pénzt majd kigazdái kódjuk valahogy. A tavaly ilyenkor megalakult tanácsi építőüzem 130 ezer forint tiszta nyereséget hozott. Ebből 100 ezret rögtön betettünk a fejlesztési alapba. Most folynak a házhely-eladások. Négy. száz négyszögöles telkeket adunk el. Már elkelt belőle vagy 25. Ez is tiszta pénz a községnek. Az idei évre tervezett társadalmi munka is meghaladja a 80 ezer forintot. A magunk gazdái vagyunk. Igaz, a költségvetési előirányzatok kötöttek, de az év végi maradványt már nem kell december 31-én visszatenni a közös kasszába. Mi különben mindig elköltöttük. Két évvei ezelőtt még többet is. Kaptunk 126 ezret a közös kasszából, valamelyik községi tanácsnál (vagy tanácsoknál) nem használták fel. Járdát építettünk a7 egészből. * Kiterítve fekszik előttünk a községközpont részletes rendezési terve. Nézegetve az apró kis kockák, vonalak sokaságát ; egyre inkább megértem és elfogadom a község vezetőinek elképzeléseit. Mert miről is árulkodnak a tervek? Négy tan termes iskola, 50 férőhelyes óvóda, szabadtéri színpad, tucatnyi társasház, víztorony, bölcsőde, vendéglátókombinát épül. A község központjában park lesz. Tiz vagy húsz év kell még, hogy mindezek elkészüljenek? Nőm tudjuk. Am a nagyvonalú községíejlesztési elképzelések egyike már „tető alatt van”. Áll, és fél év múlva vendégeket fogad a kultúrpalota. Ma még kicsit hatalmasnak, fenségesnek látszik, de a jövőre apelláló, s az ősök templomépítő bölcsességével emelt épület majd az igen-t mondó apácaiakat igazolja. Brackó István
