Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-26 / 94 . szám

IMI. április 26. I 6 Szombat A bürokrácia születésének másik oldala Mini mindenhez, a bürokrá­cia születésének is emberekre, azaz hivatalnokokra és állam­polgárokra van szükség. Az utóbbiak közül többen egysze­rűen csak bürokratákként em­legetik az előbbieket. Pedig nem ők az első számú szülők, mert — ha helyenként a szük­ségesnél többen is vannak — az állampolgárokhoz viszonyít­va lényegesen kevesebben van­nak. S a bürokrácia termékei, vagyis az akták az állampol­gárok. sok esetben jogtalan ké­relméből, minden létező fórum­hoz való fellebbezéséből szü­letnek. íme erre egy példa a sok közül: B. községből A. J. lakása egyik helyiségén a szomszédos udvarba néző ablakot vágott. Az ilyen ablak magasságát és üvegének milyenségét a jó szomszédi viszony sok évszáza­dos íratlan szabályain túl tör­vényes rendelkezés is előírja. Minden bizonnyal Á. J. sem tűr­né, ha szomszédja megszegné ezt. Am ő megszegte még 1967- ben. A járási tanács építési és közlekedési osztálya előbb fel­szólította, hogy határidőre, va­gyis 1967. november 18-ig a rendelkezésnek megfelelő ma­gasságban helyezze el az abla­kot. Ä. J. ezt az akkor felvett jegyzőkönyvben aláírásával is vállalta. Am az idő elszaladt, s az ablak úgy maradt ez év január közepéig, amikoris a já­rási tanács illetékes osztálya ezer forint bírsággal adott nyo- matékot ismételt felszólításá­nak. A. J. fellebbezéssel élt a já­rási tanács végrehajtó bizott­ságához. Miért ne élt volna? So­kan teszik ezt manapság! Ügy gondolják, arra való a papír, hogy írjanak rá, a tanács em­berei pedig arra, hogy újból és újból helyszíneljenek, s újabb határozatokat, aktákat fogal­mazzanak és küldözzenek széj­jel több példányban. Ezúttal a határozat 500 forintra mérsé­kelte a bírságot, de kötelezte az ablak rendelet szerinti be­építését. A. J. még ezt is so­kallta. Mozgósította a kerület országgyűlési képviselőjét, s közben fellebbezett a megyei tanácshoz. Am az sem tehet a törvény ellen: jóváhagyta a já­rási tanács vb határozatát Az eddigi aktaköteget most to­vább növeli az erről szóló ér­tesítés egy példánya, további öt-hatot pedig elpostáznak kü­lönböző címekre. A kérdés ezek után az, hogy megáll-e most már az akta növekedése? Ugyanis nem ki­zárt, hogy A. J. nem fellebbez-e egyenként, vagy éppen egy­szerre valamennyi felsőbb és legfelsőbb fórumhoz? „Csak azért is” alapon, meg abból a megfontolásból, hogy szokássá vált a panaszkodás, a vélt sé­relmek tűzön-vízen való orvo- soltatása. Ö is és többen is úgy gondolják, hogy hadd fordítsa­nak ilyesmire is figyelmet és néhány órai munkát az ország vezetői, necsak az olyan nagy építkezésekre, amitől egész né­pünk jólétének további növe­kedése függ. K. I. Nyolcszáznyolcvannégy-ezer forint értékű társadalmi munka (Tudósítónktól) Tanácsülésen tárgyaltak a gyu­lai járásban az 1968. évi közpon­ti és összesített költségvetési zár­számadásról, valamint az elmúlt év fejlesztési, bevételi és kiadási terveinek teljesítéséről. A felújításokkal való gazdál­kodás új rendszerével kapcsolat­ban kedvező eredményekről szá­molt be. A felújítások volumene jelentősen emelkedett. Az elmúlt évben Sarkad önálló felújítási alap-képzési jogot kapott. Két községben politechnikai oktató- műhelyt építettek és Lökösházán megszüntették a tanteremgondot A községi tanácsok fejlesztési tervei is hűen tükrözték a lakos­ság kommunális, szociális és kul­turális ellátásával összefüggő fel­adatokat, tartalmazták a lakosság ilyen irányú igényeit és javasla­tait. Valamennyi tanács fejleszté­si tervének fő célkitűzése a kom­munális ellátás további javítása volt. Az elmúlt évben készült el a gerlai orvosi lakás és rendelő, valamint a kötegyáni fogorvosi rendelő. Folyamatban van — mint áthúzódó beruházás — a gyulavá­ri egészségügyi kombinát építése. A járásban 884 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végez­tek. Ez a tervezethez viszonyítva 101,6 százalékot jelent. Példát mu­tatott ebben Geszt, Újkígyós és Kötegyán. E három község lakói együtt 507 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. (Ormost) Fiiaiófíai hitek A Békéscsabai Városi Bélyeg­gyűjtő Kör a múlt hó 30-án tar­totta beszámoló és vezetőségvá­lasztó taggyűlését, melyen a régi vezetőséget választották meg. A kör elnöke ismét dr. Pirityi Ká­roly lett Megalakult a múlt hó 14-én Bé­késcsabán az úttörőelnökség irá­nyítása mellett a Békés Megyei Ifjúsági Bélyegbizottság. A bizott­ság elhatározta, hogy kéthavon- ként kiadja az Ifjúsági Híradót A lap egyelőre sokszorosítással je­lenik meg, s minden ifjúsági szakkörvezető kézhez kapja, s így ez munkájuknak egységes szak­mai, kulturális irányt fog szabni. Orosháza város ez évben ün­nepli 225 éves jubileumát, s ez al­kalomból ez év októberében nagy­szabású bélyegkiállítást rendez az ottani kör. A kiállítás előkészítő' munkái folynak, s arról a későb­biek folyamán fogunk beszámol­ni. Egyébként a jubileumi év so­rán 10 alkalommal lesz alkalmi ünnepi bélyegzés, melyre a város címerét ábrázoló bélyegzőt hasz­nálnak. Az első bélyegzés január 1-én volt, a második április 24-én, a város újratelepülésének 225-ik évfordulóján volt a tanács dísz­termének előcsarnokában. A kö­vetkező május 1-én az orosházi véres május 1 78-ik évforduló­ján a városi postahivatalban, jú­nius 13-án Gyopárosfürdő meg­nyitásának 100-ik évfordulóján a strandfürdő pénztárában, június 17-én az alföldi letartóztatások 32-ik évfordulóján az ifjúsági házban lesz alkalmi bélyegzés. Októberben 6-án és 14-én két al­kalommal lesz bélyegzés, a város felszabadulásának 25. évforduló­ján és a Kommunista Párt Oros­házán történt megalakulásának 25. évfordulóján működik az al­kalmi postahivatal. Végül decem­ber 31-én, a jubileumi év utolsó napján lesz bélyegzés. Tehát a bélyegzésgyűjtőknek lesz munká­juk ezek beszerzésével, melyek bi­zonyára értékesek lesznek a ké­sőbbiek folyamán. „Ezek a mai fiatalok!" A megelősés a gyermek- és ifjúságvédelem legfontosabb feladata Az elhanyagolt külsejű, rádiót bömböltető, olykor kötekedő fia­talok, a presszókban, büfékben italozó fiatalkorúak, a tanítási idő alatt az utcán csavargó és ci­garettázó gyerekek, a beat-zenét őrjöngve „hallgató” fiúk és lá­nyok láttán sokszor halljuk — vagy mondjuk — a szállóigévé lett mondást: „Ezek a mai fia­talok!” Vajon azon túl, hogy ész­revesszük viselkedésük helyte­lenségét és megcsóváljuk a fejün­ket, tesizünk-e valamit annak ér­dekében, hogy mindez ne így le­gyen? Jó, válaszolhatná valaki, de hogyan és mit? Az előbbi kérdésre keresett vá­laszt a Békéscsabai Városi Tanács V. B. Gyermek- és Ifjúságvédel­mi Albizottságának közelmúltban megtartott ülése is. ahol a jelen­levők megtárgyalták az 1968-as év eredményeit és a város ez évi feladatait. Az állami, párt. és tö­megszervezetek képviselői szinte kivétel nélkül hozzászóltak az el­mondottakhoz és szenvedélyes vi­ta bontakozott ki, mi a teendő, mi a legcélravezetőbb módszer? — Milyen szervek végzik Bé­késcsabán a gyermek- és ifjúság- védelmi munkát? — kérdeztük Babák György elvtársat, a városi tanács elnökhelyettesét, az albi­zottság elnökét. — A gyermek- és ifjúságvéde­lem országosan kiépített hálózat­tal rendelkezik — válaszolta. — Megyei, járási szinten munkaér­tekezletek, a városokban, közsé­gekben albizottságok irányítják ezt a munkát, és a munkahelyek, kerületek munkabizottságaival közösen dolgoznak. A széles körű társadalmi összefogás tehát az albizottságok révén érvényesül, amelyben a nőtanács, a KISZ-bi- zottság, a Hazafias Népfront, a rendőrség a gyámügyi hatóság, a művelődésügyi osztályok, s mint meghívottak, a pártbizottság il­letékesei vesznek részt Az értekezlet beszámolója hangsúlyozta, hogy már akkor fel kell figyelnünk a fiatalok problé­Az öregekért... Mezőberény, Hősök útja 4L, szerda délután. Kicsit ünnepélyes, derűs mosoly az arcokon, a jól végzett munka öröme a szívekben... A község vezetői gyülekeznek, hogy átadás előtt még egyszer meg­győződjenek róla, helyén van-e min­den a 360 ezer forintos költséggel. közös összefogással létesített Öregek Napközi Otthonában. Dr. Bereczki Lajos, a községi tanács vb-tagjának kezdeményezésére a mezőberényiek ism^t bebizonyították, hogy náluk a társadalmi összefogás nem szólam* hanem élő valóság. A gépjavító vállalattól a téglagyárig, a ktsz-ek- i tői, a földművesszövetkezetekig mindenki segítette a nagyszerű kez­deményezést. Ez csendült ki Ä egy kis jogos büszkeséggel —> Siklóst elvtársnak* a községi tanács vb-elnökének sza­vaiból is:-4 Nálunk ez így megy. Ha jó ügy­ről van szó, mindenki tesz valamit.*. A példamutató összefogást a tanács vezetői irányították, megszervezték a munkát és néhány nap múlva, má­jus elején az otthon megnyitja ka­puját 22 munkában megfáradt, idős ember előtt. Megtalálható itt minden, amire az emberi gondoskodás kiterjedhet: meleg ebéd, központi fűtés, fürdő, zenegép, televízió, rádió, sakk, kár­tya, dominó, napi- és képeslapok, könyvek. Ragyogó tisztaság, szőnye­gek, virágok, kényelmes ülőhelyek, hintaszékek, heverők. És várja a kedves öregeket a leg­fontosabb is, amit semmi sem pó­tolhat: a megbecsülő emberi szere­tet. O. K. I. Babák György elnökhelyettes. (Fotó: Esztergály) máira, amikor még nem kerültek a társadalommal, annak írott és íratlan szabályaival szembe. Erről kérjük a véleményét. — Igen, a gyermek- és ifjúság­védelmi munka legfontosabb ré­sze a prevenció, a megelőzés. Ez elsősorban az iskolákra hárul, ahol gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik, és összefogja az ez irányú munkát Egy-egy isko­lában szerencsére csak 2—3 gye­rek akad, aki családi körülmé­nyeiből, illetőleg személyi adott­ságaiból adódóan „nehéz eset”, aki képtelen beilleszkedni az is­kolai, illetve osztályközösségekbe. Ez a szám Békéscsabán általában mintegy 50—60 fő. A családláto­gatások, a szülőkkel, gyermekek­kel való beszélgetések, súlyosabb esetben az iskolai áthelyezések vagy a szülő munkahelyén történt jelzések alkalmanként segítenek. Sajnos, mégsem mindig célraveze- tőek, mert egyrészt az iskolai környezetváltozás nem változtatja meg az otthoni körülményeket, másrészt vannak üzemek, ame­lyek figyelembe veszik az iskola jelzését, beszélgetnek az iszákos vagy nemtörődöm szülővel, de van, ahol arra való hivatkozással, hogy bent az üzemben az illető dolgozó munkája, viselkedése nem okoz problémát, nem törőd­nek családi ügyeivel. Ez nemcsak számukra, hanem a társadalom számára is káros felfogás. Mi tehát a teendő? — Sajnos ez az a pont, amely számunkra a legproblematiku­sabb: a gyámügyi hatóság csak akkor ajánlja egy gyermek inté­Tegnap, pénteken, a Geodéziai | és Kartográfiai Egyesület Szer- | vezete rendezte meg a műszaki I fejlesztési hetek keretében szék-1 cióülését Békéscsabán, a Techni­ka Házában. Délelőtt Bencsik Gergely fő­mérnök, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Országos j Földügyi Hivatalának munkatársa j Elektronikus számítógépek alkal- i zeti elhelyezését, ha testi egész­ségét látja veszélyeztetve. Pedig törődnünk kell a fiatalok lelki épségével, egészséges pedagógiai körülményeivel is. Olyan intéze­tek kellenének, ahol ezek az úgynevezett nehezen kezelhető gyerekek — kikerülve a család nemtörődöm, felelőtlen vagy ép­pen agyondédelgető környezeté­ből — egészséges felnőtekké vál­hatnának. Ez az intéziet — mivel nem állami gondozású, illetőleg gyógypedagógiai jelleggel működ­ne — természetesen kötelezné a szülőt a gyermek tartásdíjának fizetésére. Kezdeményezés tör­tént már, a budapesti VIII. ke­rületben, működik ilyen jellegű intézmény. — Hogyan végzik a békéscsabai üzemek, vállalatok az ifjúságvé­delmi munkát? — Ha a végzett fiatalok ipari tanulóként helyezkednek él, nagy­jából ugyanaz a helyzet, mint az iskoláknál. A problémát inkább a betanított munkásfiatalok jelen­tik. Ebben az esetben ugyanis az üzem kollektíváján, illetőleg KI SZ-szervezetén és személyzeti­sén múlik, hogyan teremtik meg azt a pedagógiai szervezettséget, amely biztosíthatja a fiatal sze­mélyiség egészséges fejlődését. Itt a legnehezebb a prevenció, mert egyes üzemek csak akkor figyelnek fel az ott dolgozó fia­talok problémáira, amikor azok már szembekerültek a törvénnyel. Az üzemi társadalmi bizottságok­nak több gondot kellene fordíta­niuk erre, s gyakrabban résztven- niük a városi albizottsági ülése­ken, ahol gondjaikra választ, megoldást kapnának. A fiatalok szórakozása is élénk vitát váltott ki az értekezlet résztvevői között. Szeretnénk, ha erről is szólna. — A legelső feltétel a kultu­rált, alkalmanként szeszmentes szórakozóhelyek kialakítása. Erről elsősorban a rendező szervnek kell gondoskodnia, amely felelős a fiatalok viselkedéséért is — mind a kultúrotthonok, mind a vendéglátóipari vállalat esetében. Természetesen szükséges a jó ér­zésű fiatalok, sőt az ott megfor­duló felnőttek segítsége, jelzése is. Az Ifjú Gárda tagjai vagy a fiatal társadalmi aktívák például tájékoztathatnák az illetékes szer­veket a szórakozóhelyek visszá­ságairól, az előforduló verekedé­sekről, az ott tanyázó galerik­ről. A hivatásos és önkéntes rendőrök gyakoribb ellenőrzései — és szükség esetén a szigorú felelősségre vonás is — segíti az ifjúság helyes irányú nevelését, a megelőzést. — A gyermek- és ifjúságvédel­mi munka — mint említettem — országos hálózattal rendelkezik, ahol az egyes szervek sajátossá­gaiknak megfelelően dolgoznak. A sokat hangoztatott társadal­mi összefogás nélkül azonban nem érhetik el céljukat: ha fel­háborít minket egy-egy fiatal vi­selkedése, rendbontása, már ész­revettük a bajt, azt megelőzni pedig emberi kötelességünk. Ei X mazása a földnyilvántartási ada­tok feldolgozásában címmel tar­tott előadást. Délután dr. Balázs László főmérnök, a MÉM Orszá­gos Földügyi Hivatalának munka­társa az új földmérési jogszabá­lyok jelentőségével ismertette meg hallgatóit, majd Raum Frigyes főmérnök, a BGTV munkatársa angliai földmérési tapasztalatairól számolt be. Előadások a földmérés és a földnyilvántartás módszereiről és jelentőségéről

Next

/
Thumbnails
Contents