Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-25 / 93 . szám

1M». április 25. 4 Péntek Súlyos üzemi balesetek Sajnos nem ritka, hogy egy- egy üzemben a mentőautó sziré­nája adja tudtul a dolgozóknak, hogy valami rendkívüli esemény: súlyos baleset történt. Ezek egy része egész életre szóló következ­ménnyel, csonkulással, az ujj, a kéz, a láb elvesztésével jár. Ez történt az egyik állami gaz­daságban, ahol Rotyis Géza trak­toros KB—2-es csőtörővei dolgo­zott. A törőhengerekre rakódott anyagot el akarta távolítani, a keze a hengerek közé kerülve ősz. szeroncsolódott. A vizsgálat megállapította, hogy a munkagép nem felelt meg a biztonsági előírás követelményei­nek, hiányzott róla a benyúlást- gátló háló, ugyanakkor a sérült sem tartotta meg azt a szabályt, hogy az erő- és munkagép tisztí­tásánál, karbantartásánál, eltömő- dés megszüntetésénél a meghaj­tást ki kell kapcsolni. Törő Mihály kombinált fameg- munkáló-gépnél járt szerencsétle­nül. A házilag összeállított gépen a munkaasztal mozgatása primi­tív módon, csavarkötéssel volt ál­lítható. Így történt, hogy a gép­asztalt rögzítő csavar oldásánál a hirtelen lazítás hatására a dolgozó keze a szabadon mozgó késhez ért, ami csonkulását okozta. A gépre olyan védőkészüléket kellett volna szerelni, amely min­den művelethez védelmet nyújt A dolgozónak ez esetben is ki­kapcsolt, nyugalmi helyzetben levő gépen lett volna szabad az asztalt állítania. A tésztagyártásnál vesztette él a jobb karját Szatmári Sándorné. — Egy munkaművelet során — fel­tehetően akarata ellenére — be­kapcsolta a III. keverővályú ten­gelyének kuplungját. A gép elin­dult, a lapátos keverőtengely jobb karját könyökig leszakította. Tanulság: a gépi berendezés kapcsolóit úgy kel kialakítani és elhelyezni, hogy azokat a dolgozó könnyen és biztonságosan elér­hesse, kezelhesse, az akaratlan bekapcsolás Illetőségét kizárják és a veszélytelen, gyors leállítást biztosítsák. Nyomdaipari, Perfekta, egyké- ses papírvágó-gépen csonkult meg Grosz György keze, aki vá­gás után a hulladékpapírt akarta eltávolítani. A gép kapcsolását végző kart visszanyomta, de a kés lassan visszacsúszott és Grosz György hüvelykujját levágta, közben a többi ujját is megsér­tette. Nem tartották meg az előírást, mert a vágógép vágási műveletek során nem zárta el a kéz kés alá jutását. Erről olyan műszaki meg­oldással sem gondoskodtak, hogy a gép működését a dolgozó mind­két kezének egyidejű elfoglalt­ságától tegyék függővé. (Például a kétkezes indítástól.) Hiányosság volt az is, hogy nem készítettek a géphez munkavédelmi kezelési utasítást. Mind a négy súlyos baleset megelőzhető lett volna, ha az üze­mek megtartják a munkavédel­mi előírásokat és megfelelő okta­tásban részesítik a dolgozókat. Prókai Ferenc az SZMT Munkavédelmi Bizottságának vezetője Véget ér az Idegenforgalmi Szabadegyetem Békéscsabán Pénteken, április 25-én tartja a TTT Békés megyei Szervezete az Idegenforgalmi Szabadegyetem utolsó, 10. előadását Békéscsabán az Értelmiségi/ Klubban. A sza­badegyetem tavaly ősszel kezdő­dött, a TIT, asz IBUSZ és az Ide­genforgalmi Hivatal közös szer­vezésében. Az előadók a 250 éves Békéscsabával, a megyei idegen- forgalmi központjaival, s az ide­genforgalom országos és nemzet­közi kérdéseivel foglalkoztak. A szabadegyetem záróestjén dr. Nagy László, az Országos Idegen­forgalmi Tanács osztályvezetője „Az idegenforgalom nemzetközi vonatkozásaidról beszél majd. Szilágyi István, a Békéscsabai IBUSZ Utazási Iroda, s Inokai Jánosné, a Békés megyei Idegen­forgalmi Hivatal vezetője korre­ferátumukban Békés megye ide­genforgalmáról számolnak be. A TIT-rendezvényen végül oklevelet adnak át azoknak a hallgatóknak, akik a különböző szabadegyete­men különböző feltételeknek meg­feleltek. Ismét zöld az Erkel-fa csonka lombkoronája A Gyulai Várfürdő teljes pom­pával várja a fürdővendégeket. Rendbe tették a padokat, kerti szé­keket, felfrissítették a medencé­ket, elültették a tavaszi virágokat, gondosan kitakarították a hatal­mas parkot. A Gyulai Várfürdő parkjában ismét kizöldült az Er­kel-fa lombkoronája. Az öreg me­zei juhar viharkárt szenvedett két évvel ezelőtt. A megcsonkult lomb­korona azonban rügyet fakasztott, mivel a kertészek különös gon­dossággal ápolják a védetté nyil­vánított Erkel-fát. A vésztől Aranykalász Mtsz a mezőgazdasági erő- és munkagépjavítási társuláson belül MINDENFÉLE ERŐ- ÉS MUNKAGÉP FÖ- ÉS FOLYÖJAV1TÄSÄT HATHÓNAPOS GARANCIÁVAL, előzetes bejelentésre beütemezéssel vállalja Ezen túlmenően mindenféle adagoló-beállítást, dinamók és önin- dítók javítását, tekercselését, adagolók beállítását és mindenféle esztergamunkát vállal. Csináld magad! Ezermesterek az Ezermesterboltban A tapasztalatok szerint ebbe az üzletbe tíz vevő közül nyolc úgy tér be, hogy nem tudja, mit akar vásárolni. Sokan hosszú percekig kutatnak a csavarok, szerszámok, lemezek között, tanácsokat adnak egymásnak és alkalmi vázlatokat készítenek. A forgalmas kis üzlet a megye egyetlen Úttörő- és Ezermester Boltja. Évekkel ezelőtt havonta még csak 35 ezer forint értékű portéka talált itt gazdára, ma en_ nek közel ötszöröse. Az eladótér viszont változatlan maradt. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a bolt forgalmát elsősorban fil­léres cikkek teszik ki, akkor ké­pet alkothatunk magunknak e 25 négyzetméteres üzlet mozgalmas hétköznapjairól. Akvárium és lábvédő Magasrangú katonatiszt plexi tv-előtétet vesz. „Kettévágom fű­résszel és lábvédőt csinálok belőle a motorra.” A szemlélők egyike megjegyzi: „Én kettőt vettem a múltkor, összeragasztva, lábra he­lyezve olyan akvárium lett belőle, mint a pinty.” Két fiatalember több méteres alumínium-csövet fűrészel. „Tv-antermát csinálunk. Vehetnénk üzletben is, de így ér­dekesebb. Persze kevesebbe is kerüL” Nyugdíjas bácsi a gyalu- latlan fenyőlécek között válogat „Virágállványt eszkábálok belőle az asszonynak.” Egy zenekarra- való, hosszú hajú muzsikus, a hangszórókat kéreti le a polcról. „Vettünk egy erősítőt, de hangfa­lat házilag hozzuk össze.” Szem­üveges férfi rádiócsövet kér. „Tudja, szabad időmben amatőr­ködöm. Van egy jó kis rádió-ve­vőm.” És ez így megy reggeltől-estig... Hobby? Az utóbbi években egyre újabb és újabb híveket szerez magának a barkácsolás. A fejlett ipari or­szágokban virágzik a „csináld meg magad” mozgalom. Az ilyen barkácsolás már túl megy a hobby fogalmán; hiszen amellett, hogy kellemes időtölté­sül szolgál, kézzel fogható haszna is van. Sok országban felismerték a barkácsmozgalomban rejlő üz­leti lehetőséget Angliában példá­ul csak egyetlen cég hatvan önki- szolgáló „ezermester szupermar- kettet” működtet Az NSZK-ban nagy népszerűségnek örvend a csomagküldő kereskedelemnek az a fajtája, ahol megrendelő lapon lehet kérni olyan komplett szer- számkollekciót, amely az összes háztartási gép javításához hasz­nálható. A szocialista országok közül az NDK dicsekedhet fejlett barkács- mozgalommal. A kereskedelem és az ipar jó kapcsolata alapján le­hetőség nyílt viszonylag olcsó- és nagy választékú áruk forgalomba, hozására, a fúró-faragó emberek nagy örömére. És nálunk? Hét évvel ezelőtt alakult meg az Ezermester és Üttörőbolt Vál­lalat.. Akkor 15 üzlete volt, ma 23 van. Az évi forgalom tavaly 85 millió forintra rúgott. Sajnos, az üzlethálózat fejlődése nemcsak a forgalomnövekedéstől, hanem a jogos igényekből is elmaradt. A boltok egyébként kettős fel­adatot látnak el. Egyrészt kielé­gítik az úttörő- és ifjúsági mozga­lom technikai szükségleteit, más­részt szerszámokkal, olcsó anya­gokkal látják el az amatőröket, szakköröket, klubokat. Békéscsa­ba a forgalom döntő részét ez utóbbi teszi ki. Sok úttörőcsapat, szakkör vezetője viszont inkább Pestre megy vásárolni. A boltve­zető, Bohus Pál szerint a lakos­ság egy részének még nincs bi­zalma az itteni üzlethez és általá­ban az olyan árukhoz, amelyek olcsóbban szerezhetők be a hiva­talos árnál. Pedig — a törzsvá­sárlók a megmondhatói — a nagy j Tv-csomag például vagy a hat- I darabos rádiócső-készlet, vagy a nagy amatőregység egyes alkat­részei nemcsak, hogy hibátlanok, hanem igen olcsóak, sőt garanciá­lisak is. A növekvő érdeklődésnek és az imponálóan felfelé ívelő forga­lomnak tudható be, hogy néhány éven belül nem mesze a régitől, új, korszerű Ezermesterbolt nyí­lik Békéscsabán. Műhely az alagsorban A jövő elképzeléseit örömmel nyugtázhatják a barkácsolók. Nem véletlenül alakult meg a közel­múltban a KISZ Központi Bizott­ságának kebelén belül egy úgy­A Békés és Csongrád megyei állami gazdaságok több mint száz szakemberének és az AGROKER képviselőinek mutatták be csü­törtökön a hazai és külföldi ipar mezőgazdasági gépújdonságait a Hidasháti Állami Gazdaságban. A bemutatott talajelőkészítő, műtrá­gyaszóró, vető- és vegy szerező gépek — többek között a szovjet, angol, amerikai, magyar mezőgaz­dasági gépipar termékei — a nö­vénytermesztés munkafolyamatai­nak meggyorsítását, minőségének javítását szolgálják. Nagy érdeklő­dést váltott ki közülük az ameri­nevezett barkácsbizottság, amely­nek feladata a fejlesztési elképze­lések kidolgozása, s az ifjúság „csináld meg magad”-mozgalmá- nak segítése. Szükség is van erre, hiszen ma még az ezermesterbol­tokban is hosszú a hiánycikkek listája. (Elsősorban szerszámok, olcsó alapanyagok nem mindig kaphatók.) A „csináld meg, magad”-moz- galom nálunk csak akkor válhat valóban tömegméretű mozgalom­má, ha a barkácsoláshoz szüksé­ges szerszámok, anyagok válasz­téka és ára a lakosság számára kezdvező lesz. Gondolni kellene azokra is, akik valamilyen oknál fogva kimaradnak a szakkörök, klubok jól felszerelt műhelyeiből. Néhány új budapesti lakótelepen például barkácsműhélyt rendeztek be az alagsorban, ahol aztán ki-ki kedvére fúrhat, faraghat. Sok új lakó csinálna könyvespolcot, vi­rágtartót, előszobafalat nálunk is, ha erre lehetőség lenne. Nemcsak azért, mert így tetszés szerint díszíthető, rendezhető be a lakás, hanem mert olcsóbb is. Brackó István kai gyártmányú kombinált vető­gép, amely egy menetben még tárcsáz, műtrágyát szór, talajfer­tőtlenítést és sorvegyszerezést is végez. Hasonló sikere volt az angol HYDRO—LIFT műtrágya­szórónak és a magyar hatsoros, pneumatikus kukoricavetőgépnek. A bemutatott gépek nagyüzemi „vizsgáztatása” most kezdődik. A helyi körülmények között is jó teljesítményt nyújtók és jól hasz­nosíthatók kerülnek majd a keres, kedelem révén a mezőgazdasági üzemekbe. m. m. A Békéscsabai Konzervgyár az 1969—70-es tanévre ipari tanulókat szerződtet a következő szakmákban lakatos, esztergályos, villanyszerelő és vízvezetékszerelő, továbbá gyakorlott gyors-gépírót vesz fel azonnal belépéssel. Jelentkezni a gyár személyzeti vezetőjénél lehet április 29-ig. Ez már több, mint hobby... Hazai és külföldi mezőgazdasági gépújdonságok bemutatója a Hidasháti Állami Gazdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents