Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-25 / 93 . szám
1969. április 25. 3 Pént«* Megjegyzések a megye iparának, kereskedelmének és a lakosság igényeinek összbangjárél Az apparátusában ténykedő funkcionális, más szóval a szak- irányítási osztályok tevékenységének, feladatainak alapelveit határozta meg a megyei tanács végre, hajtó bizottsága a legutóbbi ülésén. Bár az élőadmány csak a me. gyei apparátusra szorítkozott, a vitában kiszélesedett a kör a járási és városi tanácsokra is. Egyrészt azért, mert ott is működnek hasonló és csaknem azonos hatáskörrel rendelkező osztályok. Más. részt követélménnyé vált most már, hogy ne csak a testületek választott tagjai, vezetői, hanem a tanácsi apparátusban dolgozók mindegyike is törje a fejét községe, városa, járása, megyéje egyetemes fejlődésén. A tanácsok államhatalmi, hatósági jogkörük mellett egyben több vállalat, intézmény közvetlen irányítói, köznyelven szólva tulajdonosai is. Nem közömbös, hogy ezek a vállalatok, intézmények ráfizetéssel, avagy nyereséggel zárják-e az egymást követő éveket A nyereség mennyisége azonban csak másodlagosan jöhet számításba, hiszen az alsóbb és felsőbb szintű tanácsok elsődleges feladata a megye 440 ezer valahány lakosának az igényéről, növekvő anyagi és kulturális létéről való fokozott goTidoskodás. Az eddigi gyakorlattól eltérően most már szinte teljesen önállóan befolyásolhatják tanácsaink a termelést és az elosztást a maguk hatáskörének területén. Az ebből fakadó növekvő követelmények rögzítésekor bukkant elő az a tény, hogy a tanácsi apparátusok irányítása alá tartozó ágazati egységekben általában kvalifikált emberek vannak, mint a hatósági jogkörrel rendelkező funkcionális osztályok egyikén, másikán. Az ezzel kapcsolatos frissítést ez, és nem a diploma-imádat követeli. Csakis az irányításuk alá tartozó város, járás és megye gazdasági adottj ságait, lakosságának igényeit jól I ismerő ügyintézők tudnak meg- I fontoltan, felelősség-teljesen ja- j vasolni, dönteni egyes létesítmények szükségességéről, célszerűségéről. Főleg úgy, hogy ne kerítsék befolyásuk alá őket, a csupán a pillanatnyi érdekek kiaknázására törekvő, úgynevezett „dörzsöltebb” gazdasági vezetők. Követelmény, hogy felismerjék a tényleges és a mondva csinált gazdaságpolitikád koncepciókat. Azt is többek között, hogy az ipar és a nagykereskedelem milyen nyereségi megfontolásból igyekszik lebeszélni a kiskereskedelmet az úgynevezett kommersz, áruk megrendeléséről, s miért csak a drágább cikkek gyártására, forgalomba hozatalára törekszenek minden áron ? Bármennyire terebélyesedik is megyénkben a divaitkultusz, túlzás lenne azt várni, hogy az ipari, a mezőgazdasági és más foglalkozású dolgozók drága, extra minőségű öltözékben járjanak még munkába is. Nagyon helyesen szabják meg a megyei tanács ipar. és kereskedelem-politikai irányelvei, hogy az igényekhez való harmonikusabb igazodás végett félévenként egyeztető tárgyalásra kell összehívni a helyiipari és a kereskedelmi vállalatok irányítóit. Mert nemcsak a töbhé-kevésbé keresett árucikkekről van szó, hanem arról is. hogy egyes kereskedelmi boltegységek létesítését, megszüntetését — az igény mellőzésével — túlzottan csak a gazdaságosság határoztatja meg az esetek jó részében. Vonatkozik ez a vendéglátóipari vállalatra is. A halban, vadállományban és juhállományban elég gazdag megyénkben ugyanis elvétve akad az ezekből készült ételekre specializált kisven déglő. Ha soká ébred ennek szűk. ségességére az állami és a fogyasztási szövetkezeti vendéglátóipar, azon veszi észre magát, hogy a termelőszövetkezetek az ilyen vendéglők nyitására is ráállnáik, mint ahogy már ráálltak a termelési profiljukba kevésbé beilleszkedő gépek, alkatrészek és kü_ lönböző cikkek gyártására. A lakosság igényed természetesen nemcsak a gyáripar és a kereskedelem árucikkedre korlátozódnak. A mindennapi életben sok toldozni, toldozni, felújítani való használati tárgy akad. Az elsősorban nyereségre törekvő állami és szövetkezeti helyiipar — de még a melléktevékenységre törekvő több termelőszövetkezet is — annyira figyelmen kívül hagyta az ilyen igényeket, hogy új cikkeket gyártó üzem immár több van megyénk falvaiban, mint lakatos, bognár, üvegező, cipő-, ruha-, motor-, rádió-, tv_ és több más efféle javító-műhely. Az ezzel kapcsolatos érdektelenség következtében meglehetősen elburjánzott a kontárkodás. Látszólag politikai elv feladását jelenti most az, hogy az eddigi 23 szakma helyett harminera adnak ki megyénkben kisipari működési engedélyt. A jelenleg működő 4029 kisiparos aranyira kevés a szolgáltatási igény kielégítéséhez, hogy az állami és szövetkezeti iparban munkaviszonyban álló szakmunkásoknak is adnak ki másodfoglalkozás gyanánt kis. ipari működési engedélyt. Természetesen csak ott, ahol tevékenységükre igény jelentkezik Lám, milyen széles körben futó hullámokat ver az a hatáskört rögzítő vita, ami látszólag csak a megyei tanács apparátusára vonakozik. E hullámverésnek nem is érintettük minden lényeges fodrát. Bízunk benne, hogy az írásban rögzített ipari és kereskedelmi, politikai elvek összes pontjai a lakosság igényeit híven szol- i gáló gyakorlattá válnak megyénk. I ben. ' Kekk Imre I rolni a „kiváltságos osztály” által élvezett kedvezményeket... 14 6MJÍB. Az áruházak áruháza. Angyali naivitással elhatároztam, hogy bejárom. Egy teljes délutánt eltöttöttem benne, mégis csak egy részét láttam. Ezzel szemben viszont az utóbbi 10 évben úgy nem fáradtam él. Nincs az a fizikai munka, amely jobban igénybe venné az embert, mint a GUM-ban való jár- kálás. 15 Megcsodáltuk a Tretyakov, képtár remekeit, a Kozmosz-pavilont, a Körmozit, az új tv-tar- nyot, a Borogyinói-csata körképét, a Kalinytn sugárút modem építészeti remekeit — köztük a KGST-palotával —, de azért legjobban a szovjet embereket cső. daliam, akik a zord időjárást semmibe véve e helyeken mindenütt sorba álltak, türelmesen várva, hogy bejuthassanak. Hihetetlen érdeklődés és tudásszomj van itt az emberekben. 16 A Tretyakov-képtár ruhatárában egy Mikul ás-szakállú bácsika megkérdezi, honnan jöttünk. Mondom neki, hogy magyarok vagyunk. Felcsillan a szeme: — .aha, Janos Kádár!” és szeretettel mosolyog ránk. A „közös ismerős” olyan sokat jelent, hogy amikor távozunk nem csak kiadja kabátunkat, hanem fél is segíti. 17 A Metró állomásait látni kell, különben kevés a szó a méltatásukhoz. Minden egyes állomás egy-egy építészeti remekmű. Akinek ideje engedi, s kedve tartja, 5 kopekért (65 fill.) egész nap utazhat a Metrón. Naponta 4 millió embert szolgálnak a száguldó szerelvények és így Moszkvában csak a külvárosokban van villamos. Ami még külön is tetszett: a hatalmas utasforgalom ellenére egyetlen gyufaszálat vagy papírszeletet nem láttam eldobva a Metrón. 18 Megcsodálhattuk a Kongeesz- szusi Palotát is, ahoi Strauss - koncerten vettünk részt. Szünet, bem mozgólépcsőkön jutottunk fél a „terülj asztalkám’ ’-terem - be, ahol szinte perceken belül több ezer ember igényét ki tudják a büfék elégíteni. Gondolni sem mertem, hogy sorra kerülhetek, inkább csak szétnézni mentünk fel, de olyan nagyszerűen szervezett a büféhálózat, hogy 5 percen belül feketét ittunk. Nyolc kopekért, a Kongresszusi Palotában, amely mindenki számára nyitva ven. Moszkvában lépten-nyomon utcai könyvárusokat találni és mindig körülfogják őket a vásárlók. Mit mondjak: a cári időszakban a nép 73 százaléka analfabéta volt. 19 A borravaló-lesés itt ismeretien fogalom, a pincér egy kopeket is visszaad. Először érezhettem életemben, hogy például az a ruhatár, vagy lift, amelyet állandóan használtunk, tényleg azért jár nekem, mert ember vagyok, s nem pedig azért, mert pénz van a zsebemben. És cso- dák-csodája: a ruhatáros is, a liftes is egyformán kedves, mo- : sdygós mindenkihez. 20 ■ A hotel hallja teie van bő- : röndökkel, újabb csoport érke- ■ zett. Nyugatnémetek. Nem tu- : dom megállná az előtörő gondo- ■ latomat mosolygás nélkül, ami • nem sikerült búsaegynéhány éve, : most csak megvalósult számok:- j re, eljutottak Moszkvába... 21 Van ebben a népben valami, • ami úgy megfogja az embert. : Keresem az okát. Határozottak, : fegyelmezettek, érezni mennyire ; hihetetlenül egységesek. Mosoly- jj gósak, barátságosak, Szolgálat- S készek, perceken belül teljesül : egy-egy kérésünk. Nem „rázzák ; a rongyot”, nem feltünősköd- S nek, egyszerűen, célszerűen öl- | tözöttek. Magabiztosak, optimis- s ták, de nem reménykedően, ha- jj nem hittel, ők nem bizakodnak, ; hanem hisznek a holnapban is. s Talán így tudnám legjobban j megközelíteni az igazságot: na- ; gyón céltudatosan élnek. 22 ■ Az óriási méretek országának ; egy parányi részét láthattuk ! csak, de e néhány nap felejthe- j tétlenül gazdag. látnivalóival ; maradandó emlékké vált saá- • munkra. Déli, negyed egykor indultunk j Seremetyevőból és hat órakor ; már Békéscsaba földjét tapos- • tűk. Magam előtt is hihetetlenek | tűnt: ebéd Moszkvában, vacso- • ra Békésen ... Köszönöm az IBUSZ-nak a re- : pülőgép-ajánlatot... ; O. Kovács István § Negyvenhat éves a Békéscsabai Munkás Dalkör. A Munkás Otthon 1923. december 30-i megnyitó-ünnepségén énekeltek volna először, szereplésüket azonban a városi rendőrtanácsos betiltotta. Háromévi harc után, 1926- ban engedélyezték alapszabályukat, vezetőségi gyűléseiken azonban a rendőrök és a detektívek is ott ültek. A dalkör fényes pályát futott be a harmincas évek elején, 1932-ben a rádióban énekeltek, és ebben az évben volt vendégük Békéscsabán Kodály Zoltán. „Ez a kar unikum — írta egyszer — és szeretném kellő nyomatékkai követendő példának felállítani.” Ma a Megyei Művelődési Ház az énekkar egyik mecénása, a másik az úttörőház, ahol próbatermet és klubot kaptak. Kö- kéndy József az új karnagy és Pribolyszki György, a veteránvezető mégsem elégedett. A dalkör most vegyeskar, és mégsem az, mert kevés a nő. A férfiak ugyan mintegy negyvenen vannak, az átlagéletkor viszont 60 körül. „Kiöregszünk, és nincs utánpótlás. Írja meg, hogy aki szeret énekelni, jöjjön, kedden és csütörtkön este 6 órakor van próba, csak be kell kopognia hozzánk. Tárt karokkal várjuk!” Dolgoznak. A nyári, békéscsabai munkáskórus-találkozóra készülnek. Karai: Barrikádra és Mendelssohn: Búcsú az erdőtől című művet próbálják. Nem zavarunk tovább. Énekük Kökendy József karnagy Karai művét vezényli a próbán. A mű hangulatát is érezteti. fiatalos, tüzes. Nagy hagyományok dobogtatják itt a szíveket... S. E. Munkásdalosok / Zeng a kórus. A kép jobb szélén Pribolyszki György, bal szélen Anc.sin János. Régi dalosok. Barrikádra! Barrikádra! A dalkör hamarosan újra haltat magáról. (Botó: Esztergátoé
