Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-23 / 91 . szám

199$. április 23, 5 Szerda — aMZöiuikezeldiál •• ver A pályaválasztás tapasztalatai AZ ÁLTALÁNOS OSKOLÁT végző tanulók izgalmas napokat élnek át, mivel most dől el, ki­nek sikerült felvételt nyernie szakközépiskolába, középiskolába. Azok, akik szakmunkásképző in­tézetben akarják tanulmányaikat folytatni, még nem tudják, felvé­telt nyertek-e vagy sem, mivel igen helyesen, a korábbi év"^; gyakorlatától eltérően az idén a szakmunkástanulók felvétele nem esett egybe a középiskolákéval. E módosításra azért volt szük­ség. hogy a jó tanulmányi ered­ménnyel rendelkezők, de szakkö­zépiskolába felvételt nem nyert tanulók ne maradjanak ki a szak­munkásképzésből hely hiányában, amire az előző években számos példa volt. Most ez nem fordulhat elő. mivel a napokban már tisz­tázódott, kit vettek fel szakközép- iskolába, és aki nem nyert felvé­telt, nem marad le a szakmun­kástanuló-felvételről, ha oda kí­ván menni. A fenti tények figyelmbe véte­lével mégis szólni kell a pálya- választásról, mivel ez évben Is tapasztaljuk, hogy egyes szak­mákra túl nagy az elöjelentkezés, míg másokban alig van, vagy egyáltalán nincs. Éppen ezért fon­tosnak tartjuk, hogy még mielőtt a felvételekre sor kerülne, felhív­lyök mogyorófák, borókák, fe­nyők „iskoláznak” és később be­kerülnek a kertbe, vagy elindul, nak világot látni a hollandok­hoz, a németekhez, esetleg csak Pestre, mert már itt van az is­mert állatorvos, aki minden ta­vasszal és ősszel leutazik né­hány szép növényért. Azt elfe­lejtettem megkérdezni, hogy a törpefenyő meddig jár iskolába, pedig láttam egy 90 éveset, ami térdig ha ért. Ez egy szerény hely, itt még a fenyők közül sem mindegyik nő az égig. Ap­ropó, szerénység. Hány helyen hirdetik, de legalább hiszik, hogy ott a világ közepe? Itt csak egy „szerény” kőemlékmű hirdeti, itt van Magyarország közepe. Hogy mérték ki? Nem tudom. Mikor felállították, ez a kőmonstrum azt jelentette, in­nen egyforma messzi van az összes többi nemzet. Ezt abból lehet tudni, hogy annak idején az avatást hírül adó újságban valaki fennen tiltakozott „ne építsenek a nemzetiségieknek is­kolát, ne neveljük saját ellen­ségeinket”. Ez már tömény politika .és nem is mindig dicső történelem. Kérdés persze, hogy minden bo­lond ügy ráfogható-e a tavasz­ra? Míg a válaszon gondolko­dunk, hadd mondjam el, hogy a szarvasi mezőgazdasági kuta­tókhoz elkocsikázott a közeli i juk az ipari pályát választó tanu- j lók. s nem utolsósorban a szülők I figyelmét: foglalkozzanak újból a különböző szakmák megismerésé­vel. hogy adott esetben ne legyen probléma más szakmát választani. Tájékoztatásul bemutatjuk az [ elöjelentkezés utáni megoszlást az j egyes szakmákon belül. Vala­mennyire nem térhetünk ki, de a | jelentősebbekre érdemes felfigyel­ni. A BÉKÉSCSABAI INTÉZET az 1969/70-es tanévre az állami vál­lalatokhoz 355 tanuló felvételét tervezte. A vállalatok pótigényét figyelembe veve, ez a szám 431- re növekedett. A beérkezett je­lentkezési lapok száma 432, vagyis eggyel haladta meg a felvételi tervezetet. Látszólag van elég je­lentkező. Ha az egyes szakmákat vizsgáljuk, akkor más képet ka­punk. A gépi forgácsoló szakmák felvételi terve összesen 51, s je­lentkezett 50 tanuló. A lakatos szakmák felvételi terve 108. vi­szont ezideig csak 63 fiatal jelent­kezett. Itt tehát komoly hiány mutatkozik. Ugyanakkor igen nagy túljelentkezés tapasztalható az autószerelő és a szobafestő szakmában. A felmerült igényt teljesíteni nem lehet. Annál is in­kább, mivel az autószerelők fel­vételi terve 24, jelentkező 86. A nagyváros tsz-ének elnöke szak- tanácsadási szerződést kötni 35 mázsás kukoricatermésre. — Rendben! Fizetséget csak többlettermésnél kérünk, annak harmada legyen a miénk! — akartak belecsapni a markába. — Amivel kevesebb lesz a ter­més, azt pedig ti fizetitek! — dobta be az ötletet az elnök, mert ha elfogadják, nem hogy kapálni, de vetniük sem kellett volna, „a kutatók majd kifize­tik”. Ennyit a bolondságokról. Ami a Körös parti tavaszt illeti, arról még hallani egy rendkívül ér­tékes megfigyelést. Szarvason is előveszi ilyen tájban az embere­ket a tavaszi fáradtság. De sok fiatal párt, akiket sosem kínzott ez a betegség, mikor jönnek visszafelé a Pepi kertből, alig tudják tagjaikat mozdítani. Va­jon a levegő, a 86 hold, vagy ta­lán valamelyik külhoni növény okozza? A döntést hagyjuk a szakemberekre. E bolondos tavasz egyébként is azt mutatja, a csízek röpte, a medve ébredése, a gólyák érke­zése nem jelzik megbízhatóan a tavaszt. Időjárástól, fagytól, hó­eséstől függetlenül csalhatatla­nul egyedül ez a zsibongó ta­vaszi fáradság mutaja, hogy már ijt van. Pünkösti Árpád szobafestő felvételi terv 30, je­lentkezett 65 tanuló. Nagyon ko­moly hiány mutatkozik az építő­ipari szakmák közül az ács-állvá­nyozó és a vasbetonszerelőknél, mivel az előirányzott 39 helyre mindössze tízen pályáztak. Úgy véljük, itt az a probléma, hogy nem ismerik eléggé ezeket a szak­mákat. holott ezen a területen komoly szakmunkáshiány van. A csőszerelő szakmáknál is ta­lálkozunk hasonló jelenséggel. Itt négy szakma felvételi terve 44. jelentkeztek 53-an. De a négy szakmán belül a víz-, gázvezetők szerelő 16 helyre 46-an pályáz­nak. Egyáltalán nincs jelentkező gáz- és készülékszerelőnek, 6 fi­atal akar központifűtés-szerelő lenni, holott 17 hely van, vízve­zetékszerelőnek is csak egy tanuló szeretne menni. Évek óta megol­datlan a kelmefestő-tanulók fel­vétele. A kötöttárugyár az idén is 15 tanulót venne fel, viszont jelentkező nincs. ÖRVENDETESEN NÖVEKE­DETT a villanyszerelő szakma iránti érdeklődés. Az elmúlt évi beiskolázásnál itt komoly gondok voltak, jelentkezés híján nem le­hetett a tervezett létszámot bizto­sítani. A jelenleg 58 helyre eddig 44-en pályáztak, s további jelent­kezések várhatók. Látszólag tehát a jelentkezők száma a tervezett létszámhoz képest megfelelő. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy igen nagy a vidéki tanulók je­lentkezési aránya, az otthonférő­hely viszont korlátozott, akkor már jelentős hiánnyal kell szá­molni. Lényeges javulást mutat a je­lentkezettek tanulmányi eredmé­nye. Az eddig beérkezett jelent­kezési lapokat öszegezve a 432 ta­nulóból jeles eredményű 5, jó 91, közepes 254, elégséges 71 és elég­telen 12. Ezek félévi eredmények, s így reméljük, a gyengébbek év végéig javítanak. A tanlmányi eredmény átlaga valamivel jobb a közepesnél, s ez lényeges fejlő­dés. AZ IDEI SZAKMUNKÁSTANU­LÓ felvételeinek vannak biztató jelenségei, de problémái is. Mivel a felvételeknek még előtte va­gyunk, a szakmunkásképző inté­zet igazgatósága további segítséget kíván adni a. fiataloknak azáltal, hogy Békéscsabán, az úttörőház­ban. a nyolcadikosok klubja ke­retében konkrét tájékoztatót tart arról, mely szakmákban van hely és egyben itt részletesen ismer­tetnek egyes szakmákat. Feltétlenül helyes, ha ezzel a lehetőséggel mind a szülők, mind a tanulók élnek, mert így keve­sebb csalódás érheti őket. ha ne­talán az eredetileg választott szakmákban nem nyernek felvé­telt. Háló Ferenc a piacon A gazdasági verseny — a nem­régen megjelent Közgazda- sági Kislexikon szerint — a válla­latok, a szervezetek erőfeszítése, a nagyobb nyereség, jövedelem megszerzése, a piaci részesedés növelése, jobb termelési és érté­kesítési feltételek megteremtése útján”. A reform nyomán a versenyt, a versenyképességet következete­sen komplex gazdasági fogalom­nak tekintjük és szakítottunk a korábbi egyoldalú műszaki értel­mezéséről folytatott elméletieske- mezéséről folytatott elmélettieske- dő vitáknak egy új kérdésfelte­vés vetett véget. Ki tud nagyobb haszonnal termelni és exportálni? Igaz, a gazdaságosság, mint köve­telmény, azelőtt sem volt, ismeret­len. De éppen a legkritikusabb külföldi piacokon, ahol pedig az áralakulás mérhetővé teszi a gaz­daságosságot, az ország tényleges devizabevételeitől független, fix árat fizettünk az exportcikkek ter­melőinek. S így végül is a ver­senyképesség fokozásán a piaci hatékonyságtól független műszaki fejlesztést értettünk. A zzal, hogy a termelő vállala- tok ma már lényegében azt az árat kapják exportcikkeikért, amelyet a népgazdaság külföldi devizában kap értük, a különböző iparágak, vállalatok és szövetke­zetek, sőt a termékek egyenként is rangsorolhatók. S a rangsor élén azok a cikkek, vállalatok és szövetkezetek állnak, amelyek nem igényelnek állami támoga­tást. Bizony nem egyszer éppen a világszínvonalúnak tartott ter­mékek igen kedvezőtlen helyezést kapnak ebben a reálisabb ver­senyben. Miért? Mert aránytala­nul sokba került a fejlesztés vagy éppen a gyártás bizonyult gazda­ságtalannak. És olyan fejlesztésre is volt precedens, amelyet a vevő nem igényelt és így a vételárban sem fizetett meg. Szó sincs arról, hogy a műszaki fejlesztés most már másod-, vagy harmadrendű feladat a verseny­ben. Változatlanul a termékek korszerűtlensége a külföldi értéke­sítés legfőbb akadálya. Tehát a korszerűsítés ma is alapkövetel­mény, de az ésszerűség határain belül, a gazdasági hatékonyság fi­gyelembevételével. Már a fej­lesztési és kutatási témák meg­választásánál számolnunk kell az értékesítési lehetőségekkel, a fej­lesztési és gyártási költségek meg­térülésével. így a vállalatok több­ségében például nem tűzhetik ki célul a minden szempontból világ- színvonalon álló termékek gyártá­sát önerőből. Ez a hagyományok, a szükséges műszaki kultúra hiá­nyában többnyire irreálisnak vagy rendkívül drágának bizonyulna. M ?m igénytelenségre és közép- “ ’ szerűségre akarunk ezzel buzdítani, hanem a realitások fi- gyelembevetelére. Adott esetben olcsóbb, gazdaságosabb az élme­zőnyben elhelyezkedő külföldi li- nenc vásárlása, mint a nagy időt és költséget igénylő saját fejlesz­tés. És számba kell venni a piac tényleges igényeit. Ezek az igé­nyek pedig mindig konkrétak, or­szágonként és szállító cégenként változnak. Egyáltalán nem biz­tos például, hogy magyar vállala­toktól is megveszik ugyanazt a terméket, ami Siemens vagy más nyugati márkajelzéssel esetleg ka­pós. Az eddigiekből kitűnik, hogy a versenyképesség ismérvei között előkelő helye van a piaci munká­nak, az ország, a vállalat, a már­ka tekintélyének. Nem lehet ver­senyképeségről beszélni anélkül, hogy be ne neveznénk, részt ne vennénk a versenyben. Sőt, a piaci versenyképességhez már el­ért eredmények, serlegek és tró­feák szükségesek. Ahhoz, hogy a külföldi vevő éppen magyar ter­méket vásároljon és ne bármilyen mást, a cikkeknek olyannak kell lennie árban, műszaki teljesít­ményben, kivitelben, mint amilyet ő keres. És ezenkívül még biza­lom is szükséges a vásárláshoz. A bizalom elnyeréséhez pedig ki­tartó munka, állandó, megbízható minőség a szüntelen piaci jelen­lét, a vevők elismerő véleménye (referenciája) szükséges. Mindez anyagi áldozatot, kockázatválla­lást is követel. A piaci verseny annyiban fel­tétlenül különbözik a sport­vetélkedőktől, hogy nem ahszolút eredmények, hanem a régi és az új vevők óhatatlanul, sok szub­jektív elemet is tartalmazó pont­számai döntik el a rangsort. Más­részt a piacon többszörösen is ösz- szetett versenyről van szó. A tény­leges eladási ár jelenti az össze­sített pontszámokat, kifejezve a termék korszerűségével, műszaki paramétereivel, minőségével, üzembiztonságával, gazdaságos fel­használásával, csomagolásával, piaci hírnevével stb kapcsolatos véleményeket. És ezek az össze­sített pontszámok az eladó válla­latokat nemcsak aszerint rang­sorolják, hogy melyikük terméke kelendőbb, ér többet, hanem a vállalkozással elért nyereség, jö­vedelmezőség mértéke szerint is. Ügy kell tehát a vevő kedvébe járni, hogy közben az eladó is megtalálja számítását. Más sza­vakkal: a műszaki fejlesztés nem egyszerűen mérnöki, technikusi, hanem legalább annyira közgaz­dasági, kereskedelmi munika is. A vevő megnyerésére irányuló ke­reskedelmi módszerek között pe­dig aligha lebecsülhetők a formai részletek, az ízlésbeli nüanszok, a* tömeg-pszichológiai tapasztala­tokra épített reklám, a tájékozta­tás, az árubemutató. A kereskedelmi aprómunkát n sokáig lebecsültük, sőt néha még szocialista rendszerünkkel is összeférhetetlennek minősítet­tük azt. Holott hatékonysága (a befektetett költségek megtérülése) igen előnyös, a legkorszerűbb ter­mék is csak így értékesíthető jó áron, s a piaci munka révén vál­nak végül is kifizetődővé a nagy összegű műszaki és gazdasági rá­fordítások is. Kovács József A SZERSZÁM ÉS GÉPELEM GYÁRAK BÉKÉSCSABAI FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMGYÁR pályázatot hirdet munkaügyi osztályvezetői munkakör betöltésére Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán. BÉKÉSCSABAI FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMGYÁR, KISRÉT

Next

/
Thumbnails
Contents