Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-22 / 90 . szám
IMS. április 22. 3 Kedd Üdvözlet a szocialista épitömunkában élen járó dolgozóknak! Hazai és külföldi gépkísérletek a Hidasháti Állami Gazdaságban Fehér Lajos elvtárs ünnepélyesen üzembe helyezte a Keltés-Körös békési duzzasztóját Országos hírnévnek, szakmai tekintélynek örvend a Hidasháti Állami Gazdaság. Ehhez a ranghoz a sikeres vetőmagkísérletek, állattenyésztési eredmények mellett a gépkísérletek is hozzásegítették. A gazdaság ugyanis a Gépkísérleti és Minősítő Intézet egyik bázisgazdasága, s öt-hat év óta ebben is elismert. A Gépkísérleti intézet kirendeltségével együttműködve új hazai gyártmányú, illetve külföldről vásárolt mezőgazdasági gépeket „vizsgáztat”, új növénytermesztési technológiákat dolgoznak itt ki. Érkezik ide a KGST-be tartozó országokból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Franciaországból, az Egyesült Államokból váFáznak a halak Megkezdődött a tavaszi halászat a Hortobágyi Alami Gazdaságban. Az együttesen több mint 7000 holdnyi vizterületű tavakból hatezer mázsa halat emelnek ki. A pusztai tavakban egyébként még alig tapasztalható mozgás. Az öreg halászok szerint évtizedek óta példátlan, hogy ilyen későn „ébredjenek” a halak. „Lustaságuk” persze nem véletlen: ezekben a napokban 10—12 fokkal hidegebb a víz, mint más évek hasonló időszakában. A fázós halaknak még az evéshez sincs kedvük: a most már naponta adagolt el valamit. sárolt gép, s az egyéves, illetve egy szezonban végzett kísérletek során dől el, hogy az itteni körülmények között milyen teljesítményt nyújt, jól hasznosítható-e az áru. Ezekről a kísérletekről, a az idei programról kértünk tájékoztatót Asztalos Károlytól, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatóhelyettesétől és főagronómusától. Asztalos elvtárstól megtudtuk, hogy a bevált gépeket — ha erre szüksége és módja van — megvásárolja a gazdaság, ha nem. áruba bacsátják. Az elmúlt évben a legjelentősebb esemény az országban első műtrágyatárház építése volt. A korszerű, nagy kapa. citású gépekkel felszerelt új létesítmény üzemeltetésével minimálisra csökkenthető a műtrágya mennyiségi és hatőanyagveszte- sége, s így három-négy év alatt megtérül ez a beruházás. A tárházat április 24-én megtekintik az állami gazdaságok szakemberei, akiknek permetező, vegyszerező berendezéseket, gépsorokat, is bemutatnak. Az idei legjelentősebb kísérletek egyike a lucerna nedves bálázása és betakarítása. A terményt bálagyűjtő kocsik és más szállítóeszközök viszik a hideglevegős pajtás szárítóba. Minden munkafázist gépek végeznek, csupán a kazaligazításnál érinti emberi kéz a lucernát. Az aratás során az SZK—4-es, az új Nyiva és a német kombájn munkáját, teljesítményét hasonlít, ják össze, illetve vizsgálják a ; gazdaság szakemberei. Az őszi kísérlet a szalagosán vetett cukorrépa hatsoros gépi betakarítása, s e munkagép bemutatója lesz. (tóth) Iparosodik A Szarvasi Vas- és Fémipari Atsz továbbfejleszti szeghalmi üzemét. A több mint hétmillió forint fejleszési költség mintegy relét a megyei tanács biztosítja Szeghalom a rendelkezésre álló iparfejlesztési alapból. Másik felét az OKISZ és a Kölcsönös Támogatási Alap bocsátja a ktsz rendelkezésére. Intézkedés és javaslatok a vidéki taxihiány orvoslására Közismert dolog: vidéken nagy a taxihiány és sok maszek kocsitulajdonos is fuvaroz — feketén. Nem is lehet ezen csodálkozni vagy méltatlankodni, mert vidéken országszerte mindössze 800 taxi van. Akad megye, amelynek csak 40 jutott és kisváros, ahol csak egyetlen „üzemel”. A vidéki taxikérdés megoldására a KPM-ben számos javaslatot tanulmányoznak. Az egyik legérdekesebb: a magángépkocsi-tulaj- donosoknak is engedélyezzék a taxifuvarozást — persze csak munkaidejük után. Hogyan lehet ezt megoldani? Zahumenszky József, az Autóközlekedési Tröszt vezérigazgatóhelyettese ezeket mondja: „A főváros, Szolnok és Hajdú-Bihar megye után a nyár folyamán már az egész ország területére kiterjesztjük a gebines taxirendszert, s amennyiben külföldi cégektől vásárolni tudunk, mintegy 300-zal bővítjük a vidék kocsiállományát. Ezek az intézkedések azonban valószínűleg nem szüntetik meg teljesen a vidéki taxihiányt, ezért, ha a KMP megfelelő feltételekkel a magánautó-tulajdonosoknak is i engedélyezi a taxifuvarozást, mi támogatjuk őket. Például felszerelnénk kocsijaikat taximéterekkel, vállalnánk a nagyjavításaikat s a kocsik műszaki ellenőrzését, ugyanúgy dolgozhatnának nekünk, mint gebines taxisaink és termé- ! szetesen jóval nagyobb százalékot j kapnának. Árban nem lehet kü- I lönbség az állami, a Volán és a maszek taxifuvar között”. Dr. Tőzsér István, a KPM Autó- közlekedési Főosztályának vezetője: „A lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében engedélyezzük a maszek taxifuvarozást, ha a magánautósok társadalmi szervbe tömörülve, eleget tesznek az utasszállításhoz szükséges valamennyi forgalombiztonsági követelménynek, bevételük után adót fizetnek és vállalják a rendszeres fuvarozást, továbbá, ha a jelentkezők ajánlata elfogadható, jövedelmük megfelelően ellenőrizhető és a visszaélések lehetősége ki van zárva, jogi személy útján működési engedélyt kérhetnek tőlünk”. Értesülésünk szerint egyébként Kiss Dezső, a közlekedési ég post- taügyi miniszter első helyettese. Somogy megyére már engedélyezte is az első taxiszövetkezet megalakítását. (Folytatás az 1 oldalról) gyi tájnak, főként mezőgazdaságának fejlesztésében. A hazai vízgazdálkodás anyagi, műszaki alapjait népi államunk az utóbbi 20 esztendőben megkétsével. az alkalmazott agrotechnikával, az üzemen belüli termelés és munkaszervezés összes problémájával. A továbbiakban Békés megye helyét és szerepét vázolta az orrösökön kiépülő duzzasztórendszernek. Ez a mű az öntözési érdekeken túl segítséget nyújt a környező vidék iparfejlesztéséhez, Békéscsaba, Gyula, Békés vízellátásának javításához — mondotta Fehér Lajos, majd beszéde befejező részében méltatta a vízügyi szolgálat, a Kelet-Magyarországi Vízügyi Építő Vállalat, a Ganz- MÁVAG Gépgyár, a Dunai és Tiszai Vízi Nagylétesítményeket Beruházó Vállalat, a Vízügyi Tervező Iroda, a Körösvidéki Vízügyi Igazgtóság és a duzzasztó építésén dolgozó alválalkozók lelkes munkáját, melynek révén határidő előtt kiváló minőségben készültei a létesítmény. A nagy tetszéssel fogadott avatóbeszéd után Fehér Lajos, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízásából átnyújtotta Szollár Józsefnek, a DUNABER főmérnökének, a Munka Érdemrend ezüst, Tamási Gézának, a KEVIÉP főépítésvezetőjének és Czehner Jácintnak, a Ganz- MÁVAG szerelési csoportvezetőjének a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Fehér elvtárs átnyújtja a Munka Érdemrend bronz fokozatát Tamási Gézának, a KEVIÉP főépítésvezetőjének. szerezte. Árvízvédelmi töltéseink hosszúsága eléri a 4700 kilométert. Ezek az árvizektől mintegy 4 millió holdnyi területet védenek, s itt él az' ország lakosságának csaknem egynegyede. A fokozott gépesítés, a népgazdaság erőforrásainak gyarapodása lehetővé tette, hogy az utóbbi években lényegesen meggyorsuljon az árvízvédelem és a vízgazdálkodás. A továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy felszabaduláskor az országban mindössze 20 ezer hold volt az öntözött terület. Tavaly 630 ezer holdat öntöztek meg mezőgazasági üzemeinkben. Az aszályos időjárás ellenére mező- gazdaságúnk teljesítette a népgazdasági tervben megszabott főbb célkitűzéseket. Céltudatos, szakszerű öntözőgazdálkodással azonban még jobb eredményeket is elérhettek volna. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében jelentős szerepet töltenek be azok a művek, melyeket az utóbbi évtizedben építettünk. Arra törekszünk — mondotta —, hogy főleg a magasabb termelési szinten gazdálkodó üzemek kapcsolódjanak be az öntözésbe. így viszonylag kisebb pótlólagos beruházással valósíthatók meg az eredményes öntözéses gazdálkodáshoz szükséges feltételek. Ennek a koncepciónak megfelelően a kormány több figyelmre méltó intézkedést tett. Határozatot hozott az öntözéses szaktanács átszervezésére. Ezt a feladatot korábban az AGROTRÖSZT és a vízügyi igazgatóságok látták el. Ez a szolgáltatás most a vízgazdálkodási társulatokhoz került. Javítja az öntözés eredményességét az új öntözővízdíj-rendelet, amely az előzőnél több anyagi ösztönzőt tartalmaz. Beszélt Fehér elvtárs arról is, hogy a mezőgazdaságban végbement változások megkövetelik: a megerősödött állami gazda ságok és termelőszövetkezetek üzemen belül maguk lássák el a helyi jellegű vízgazdálkodási feladatot. E tevékenység hasznát legközvetlenebbül a termelő élvezi mivel a helyi vízgazdálkodás szoros összefüggésben van a talaj táperejének megőrzésével, növelészág öntözéses gazdálkodásában. Erről a következőket mondotta: — A felszabadulás után a Körös-völgyben indult először nagyarányú fejlesztésnek a rizstermesztés. Az 1950-es években létesült Szarvason az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet, valamint az öntözési technikum. Így a Körös-völgy az öntözéses kutatás és oktatás országos központjává fejlődött. Ezen a tájon ma már 60 ezer holdnyi öntözött terület van. A Békés megyei öntözésfejlesztésnek értékes új eszköze, fontos láncszeme ez az új duzDégen Imre, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a békési duzzasztó építésében szerzett érdemek alapján a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítette Csecskedi Gézát és Pánczélos Antalt, a VÍZITERV tervezőmérnökét, dr. Hevessy Istvánt és Pour Ernőt, a DUNABER osztályvezetőit, Várady Imrét és Hornschfleger Róbertét, a Ganz- MÁVAG dolgozóit, a szerelési munkák helyszíni irányítóit, Ko- roknai Sándort, a KEVIÉP munkavezetőjét és Hild Györgyöt, valamint Frey Mártont, a Körösvidéki Vízügyi Igaztgóság munkavezetőit. Az ünnepélyes pillanatok tozasztó, melynek építését a megye vább fokozódtak, amikor Fehér vezetői kezdeményezték, szorgal- j Lajos elvtárs elvágta a duzzasztóUégen Imre, az OVH elnöke át nyújtja a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetést Hild Györgynek, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság munkavezetőjének. (Fotó: Demény) mázták. E mű üzembe helyezésével jelentősen tovább növelhető, megkétszerezhető a duzzasztó feletti területeken az öntözéses gazdálkodás területe. Kétegyháza, Elek és Békéscsaba, Újkígyós, Szabadkígyós térségében máris jelentős öntözésfejlesztésen dolgoznak vízügyi szakembereink. A békési duzzasztó egyike a Kömű gépházába vezető lépcsősort átkötő szalagot, s a gépházban bekapcsolta a zsilipszerkezetet működtető villanymotort. A fel- duzzasztott víz a töltésszakadás robajával zúdult át * zsiliprendszeren. Ezzel a békési duzzasztó elkezdte működését. Dupsi Károly i
