Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-02 / 76 . szám
ms. április 2. 4 Szerda Tanácsköztársaság Békés megyéken Szociálpolitikai tervek, intézkedések AZ 1920-AS népszámlálás adatai világosan mutatják a megye községeiben, városaiban a lakások túlzsúfoltságát, valamint azt, hogy zömükben vályogépületekről van szó. A Megyei Egészségügyi Bizottság memorandummal fordult a vármegyéhez, amelyben kérte a cseléd lakásokat építsenek az uradalmak: I 300 holdat meghaladó bir• tokosnak előzetes törvény- hatósági jóváhagyás kell; 2# Olyan anyagból, olyan tala* jón épüljön, hogy ne lehessen nedves. Egy épületben 8 cselédlakásnál több nem lehet. (Egy •») vármegyei törvényhatóságot, hogy í szoba, egy konyha, egy kamra kell, rendeletben szabályozza, milyen j hogy legyen egy cselédlakás. A szoba mérete (minimum) a konyha mérete (minimum) a kamra mérete (minimum) 25 m2. magassága 9 m2, magassága 6 m2, magassága 3.20 méter 3.20 méter 3.20 méter O A sertés- és aprójószág- * ólaknak a csedédlakásokhoz A családok a lakásban úgy he- iyezendők el, hogy minden szobában egy fóré 15 m3 levegő jusson. J legalább 15 m-re kell feküdni. ^ Nem lehet a szoba földes talajú (a kemence 2 m3-nél többet nem foglalhat el). 9. Mindhárom helyiséget megfelelő ablakokkal, ajtókkal kell ellátni, hogy szellőződjenek. ll Ahol több cselédlak épül, " azok egymástól 30 m-re legyenek. ^ Ámyékszék 2—2 lakásra kü- * * lön készítendő. föld- és kőműves ácsmunka bádogos munka asztalos, lakatos stb Fő összeg: AZ ÖSSZEG láttán úgy érzi az olvasó, hogy az 5—10—20 000 holdas grófi, bárói birtokok jövedelme lehetővé tette volna az ilyen lakások építését, de sajnos, az akarat, a humanitás hiányzott a föld- birtokosoktól, így a lakásviszonyok maradtak a régiben. Az I. világháború még inkább súlyosbította a helyzetet. Az elharapódzott spekuláció, a jogtalan lakáskiutalások, a magas lakbérek még több embert, tettek hajléktalanná, eszel magyarázható, hogy már a Nemzeti Tanács egyik fő problémája volt a lakásínség felszámolása. A Csorvási Nemzeti Tanács sürgette a kormánybiztosi hivatalt, hogy „a tűrhetetlen lakásínség megoldása érdekében a hajlékta^ lan katonák 200 családi munkás ház felépítéséhez állami költségen 300 négyszögöl beltelekkel jussanak az igénylők birtokába”. A beadvány említi, hogy a faluban 347 család (1388 lélek) áll hajléktalanul, ezek közül 70 százalék a harctérről jött 1918 őszén a pusztaföldvári dolgozók, 151 aláírást tartalmazó kérvénnyel fordultak a földművelésügyi miniszterhez, súlyos lakásínségük megjavítását kérték. „151 családfenntartó testvéi'ünk áll hajléktalanul. A harctérről hazatért katonák, özvegyeik és árváik összezsúfolt házakban, nedves, egészségtelen lakásokban élnek. Községünkben a lakásínség oly nagy, hogy a több gyermekes anyák, árván maradt özvegyek szabad ég alá kerülnek, mert a háztulajdonosok a gyermektelen családokat tisztelik meg, míg a több gyermekes családoknak nem akarnak házat bérbe adni, mivel a sok gyerek rontja a falakat...” Megyénkben az 1918-as esztendőben állandóak a panaszok a rossz, zsúfolt lakásviszonyok miatt. „A nagybirtokkal Q Az ezen szabályrendeletben * foglalt feltételeknek meg nem felelő cselédlakok 4 éven belől átalakitandók, különben nem engedhető lakásnak. Költségvetést is készítettek a típus- csel édlakások építéséhez (egy szoba, konyha, kamra), mely szerint az alábbi költségekbe került volna az építés: 4418.23 korona 2456.21 korona 48.— korona 1304.24 korona 8226.68 korona községben a lakásínség igen nagy” olvashatjuk Nagyszénás cselédeinek lakáshelyzetéből. TALÁLKOZUNK olyan adatokkal, hogy a község vezetői már 1918-ban tesznek lépéseket a lakásínség megoldása érdekében. Az említett Nagyszénás községben 1918 tavaszán 40 család közt 18 hold földet osztottak szét házhey- nek, de anyaghiány miatt az építkezés még 1919 februárjában sem indult be. Amikor az érdekeltek 1919. február 26-án ismét kérelemmel fordultak az illetékesekhez anyagbiztosítás végett, a válasz „Az ügy választás miatt elnapolva”. Ilyen előzmények után szükség- szerű volt, hogy a megalakult KMP programjában központi és első helyen álljon a lakásínség megoldása. A tanács-kormány kereste azokat a megoldási módokat, amelyekkel a lakásínséget pillanatnyilag enyhíteni, távlatokban megoldani lehetett. A megoldás lehetőségei igen korlátozottak voltak. Mit lehetett tenni? A felesleges szobákat rekvirálni, a házak egy részét szocializálni, a meglévő lakásokat igazságosan elosztani. Ezek voltak a legkézenfekvőbb megoldási módszerek. A tanács-kormány nagyszabású lakásépítési programot is kidolgozott, de ennek megvalósításához szinte hozzá sem tudott fogni. A VIDÉKI direktóriumok mindjárt kezdetben központi kérdésként kezelték a lakásproblémát és nagy lendülettel kezdtek hozzá a dolgozók lakásviszonyainak megjavításéhoz. A direktóriumok különös gondot fordítottak a cselédek, hadiözvegyek és a hazatért hadifoglyok lakásproblémáinak megoldására. A Tanácsköztársaság első napjaiban a megye lakossága ismét kérelmek formájában jelentkezett, követelve a lakásprobléma megoldását. PUSZTAFÖLDVÁR lakossága 1919. március 6-án megismétli a már idézett kérelmet, amelyet a szakszervezettel is láttamoztatott Az államtitkár a tervezett ország- gyűlési választásokig az ügyet szünetelteti és az március 21-ig nem haladt előre. Így a 151 hajléktalan pusztaföldvári lakos továbbra is kényszerlakásokban volt kénytelen lakni. (Folytatás következik) Dr. Lovász György A vasutasok bírálata nyomán Néhány helyes intézkedés A Békés megyei Népújság március 9-i számában Amire a vasúti balesetek figyelmeztetnek cím alatt arra kerestünk választ, hogy mik okozhatták az utóbbi idők szinte sorozatosan bekövetkezett kisebb-nagyobb vasúti szerencsétlenségeit. A békéscsabai vasútállomás több dolgozójától kértünk véleményt, s arra a következtetésre jutottunk, hogy a megfelelő anyagi ösztönzés, a vezetői példamutatás, az üzemi demokrácia kialakítása a vasútnál is nagyobb eredményekre vezetne. A balesetek az irányítás, vezetés módszereinek a korszerűsítésére is figyelmeztetnek. Március 9-e óta a MÁV illetékesei nem reflektáltak a cikkre, de annyit megtudtunk a békéscsabai vasútállomáson, hogy a dolgozók bírálata .nyomán néhány intézkedés már történt. így a vidékről bejáró vasutasok hazaszállítására március 24-tól szolgálati motor közlekedik Békéscsaba és Mezőhegyes között. Helyes lenne azonban, ha a helyi vezetők úgy szerveznék meg a szolgálatot, hogy minél többen kihasználhassák ezt a kedvezményt Megtudtuk azt is, hogy a békéscsabai vasútállomás új szociális létesítménye építésének megkezdésére a MÁV illetékes szervei már intézkedtek. Kivitelező a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, amelynek jó munkáját nagy reményekkel várják a vasútállomás dolgozói. Más intézkedések is történtek a munkafegyelem megszilárdítására, valamint egyes vasúti szabályok módosítására vonatkozóan. Arról is tájékoztatást kaptunk, hogy néhány munkakörben a közeljövőben béremelésre kerül sor. P. B. Eredményesen működnek az MHSZ-klubok Szarvason A Szarvasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága mai ülésén egyebek mellett megtárgyalja a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) munkáját. A városban korábban három alapszervezet működött, melyekből — az átszervezés utáp — nyolc klub alakult. Országos fesztiVál április 5—10 között Színjátszó csoportok és irodalmi színpadok részére először rendeznek országos pódiumfesztivált, ahol olyan harminc-negyven perces színpadi művet vagy szerkesztett műsort adnak elő, amely író— olvasó-találkozókon, klubkönyvtárban, tsz-klubban, ifjúsági klubban, családi vagy társadalmi ünnepségen, továbbá irodalmi presz- szóban is bemutatható. Az Országos Pódiumfesztivált április 5— 10. között Székesfehérvárott rendezik meg. Többségükben lövészettel foglalkoznak a fiatalok, de akad közöttük a tartalékosokat, a rádiózás és a modellezés szerelmeseit és a vízi sportok iránt érdeklődőket tömörítő klub is. A lövészklubok legjobbjai részt vettek a sport- versenyeken, ezenkívül segítették az úttörők és a nagyobb iskolások honvédelmi vetélkedőit. A tartalékosok klubjában a tartalékos állományba tartozó tisztek és tiszt- helyettesek részesültek szakmai továbbképzésben. Rendeztek ezenkívül járőrversenyt és laktanya-látogatást is. Nemcsak a város, de az egész járás kiképzését segítette a rádiósklub és patronálta az úttörőszövetség keretében működő rókavadász rádiósmozgalmat. A modellező klub munkájában főleg a szlovák iskola jeleskedik, amely a megyei versenyeken is mindig előkelő helyen végez. Talán a legérdekesebb a víziklub munkája, melynek keretében könnyűbúvár szakosztály alakult és az ebben részt vevő fiatalok rendszeresen edzenek. lÚjkori kalandozások Párizs megér egy misét — Jugoszlávia legnagyobb szigete — Krk, ’egy egész napos kirándulást. Motoros halászbárkánkon pöfögünk Kraljevica kikötőjéből úticélunk, Njivice felé. Csoportunk tagjainak többsége első alkalommal száll itt tengerre, az utazás így még érdekesebb. Lassan mögöttünk marad a világítótorony, és a bakari öböl bejárata. Párában úszva Rijeka (Fiume) körvonalai látszanak, szomszédságában ezüstösen csillognak a szikrázó napsütésben a kőolajfinomító tartályai. A motorosok ráérősen szelik a sima tükrű tengert. Krk sirályai felreppennek a parti kövekről, a lakáskiadással J vijjogva kavarognak a kis hajók * körül, ügyesen felcsippentik a vízből a kenyérdarabokat, kiflitöredékeket. Most a tiszta, áttetsző tengerre figyelünk 8—10 m-nyi mélységben is jól kivehető ten- . geri-uborkatermést szemrevételez- Jzük. Elhaladunk az omisaji öböl mellett — délután itt fürdőnk körülvett*majd —, és ismét a bokros-köves Krk-sziget szeszélyes partvonala az egyetlen látnivaló. Hirtelen rémület tölti el az asz_ szonyokat, mert valaki elkláltja magát: — Ott, a nyílt tenger irányában cápa úszik! Láttam a vízből kibukkanó hatalmas testet! Cápa a fiumei öbölbe legalább olyan ritkán merészkedik, mint amilyen ritka a fehér holló. Motorosbárkánk bennszülött vezetője is csendesen mosolyog a bajusza alatt, s hogy eloszlassa a kételyeket, a távolba mutat. Vagy 2 —3 kilométerre tőlünk fekete hátak villannak elő a kékítő-kék tengerből. Pajkos delfinek, őket vélte a tapasztalatlanság cápának. Amíg a delfinekre figyeltünk, a motor csendesen dohogva vitt köRijcka úgynevezett magyar építésű negyedének egy részlete a kikötő mögött, a hajózási társaságok Irodáival. zelebb célunkhoz, melynek közvetlen közelében újabb meglepetés várt. Először nem értettük, miért távolodunk el vagy 300 méterre a parttól, hiszen eddig szinte karnyújtásnyira hajóztunk attól. Többen nem hittek a szemüknek, amikor tisztes távolban — mezítelenül fürdő embereket pillantottunk meg. Krk-sziget, a parton drótkerítéssel és őrökkel védett nudista strandja előtt haladtunk. Néhányan „életveszélyes fenyegetéseket” engedtek meg maguknak, az IBUSZ-vezetőt kárhoztatták, miért nem hívta fel a figyelmet erre is a programban... Következő napunk kissé zsúfoltnak ígérkezik. A délelőttöt Ri- jekában töltjük. Itt lehetőség nyí. lik szűkre szabott valutakeretünktől megválni. Ha a fürdőhelyek a sok idegen miatt nemzetköziek, Rijeka — Jugoszlávia egész tengeri forgalmának fele itt bonyolódik, jelentős a kikötő tranzit forgalma is Csehszlovákia, Ausztria és hazánk vonatkozásában — még inkább sok nyelvű. Ebben természetesen nemcsak a nagy számban ide érkező hajók legénységei a „ludasak”. A történelem is gyakorta próbára tette ezt a több mint száztízezer lakosú várost. Rijeka birtoklásáért hol a ró-
